Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-08 / 248. szám
9 BÁCSMEGYEI NAPLÓ láttam, (hogy Schwartzmüller mesés formában van és minden el van veszve. Azon gondolkpdtam, hogy lehet megmenteni a bajnokságot. És végre eszembe jutott egy mentőakció.- ?? — Telefonáltam az öcsémnek, aki vizimentő s megkértem, hogy riválisomat mentse ki a vízből. A mentőakció jól sikerült. Azzal, hogy őt kiemelték a szárazra, ime — én künn vagyok a vízből... Stella Bűnös merénylet a leiferlei vasúti katasztrófát Két csavargó meglazította a síneket s tizenkét utas halálát okozta 6. oldal. CIRKUSZ —aa—Nagyszabású mentőakció Budapest, szeptember Ünnepélyes formák között a vízre bocsátották a második számú dunai mentőcsónakot, amely a »Búd János« nevet viseli. Nagyon helyesen. Nem volt ugyanis igazságos, hogy a belügyminiszter nevéről elkeresztelnek egy mentőcsónakot, de a pénzügyminiszteréről nem. Elvégre mégis csak többen ugranak bele a vízbe a pénzügyeik miatt, mint a belügyeik miatt. * A csónak vizrebocsátásánál számos felköszöntő hangzott el. Egyik szónok igy beszélt: — Kívánom, hogy eljöjjön az az idő, amikor a Duna egész felületét ellepik a mentőcsónakok. Remélem, hogy akkor ném akad egyetlen olyan vakmerő öngyilkosjelölt se, aki leugorni merészeljen és kitegye magát annak, hogy a puha viz helyett a kemény csónakra esik. Utána kioktatták a legénységet az életmentés alapelveire. — Az a fő — mondta a vizi mentők vezető admirálisa — hogy hidegvérrel menjen a mentési munka. Ha meglátják a vízben kalapálózó embert, azt erélyesen ki kell huzni. Különösen nem szabad ügyet vetni arra, ha az illető elkezd ordítani, hogy »hagyjanak neki békét!« Minden öngyilkos ezt kiabálja. Neki joga van kiabálni, nekünk kötelességünk cselekedni. * Igen ám, de az öngyilkosok is megneszelték a dolgot. Vagy nem ugrottak be egyáltalán, vagy pedig a vasúti öszszekötő hidat keresték fel. Az uj mentőflottát óriási kudarc érte. A parancsnok már-már öngyilkossági szándékkal fpglalkozott és be akart ugrani a vizbef de attól félt, hogy a nagy izgalomban elfelejtik kimenteni. Egy szép vasárnap délután végre elkiáltotta magát az inspekciós vizimentő: — Öngyilkos úszik a vizen! Egyszerre riadót fújtak és »Búd János« teljes gőzzel vágott neki a haboknak. Pár perc múlva elérték az úszó férfiút, aki valóban kétségbeesetten küzdött a tajtékzó hullámokkal. Két mentő megragadta. Az öngyilkosjelölt kiabálni kezdett: — Hagyjanak nekem békét! Hagyjanak nekem békét! De a vizmentők jól ki voltak tanítva. Nem engedték a halálba menni az öngyilkost. Hiába ordított, megragadták és feltették a csónakra. — Nagyon szegény ember lehet — mondta az egyik mentő — még rendes ruhája sincs... Valóban egyszerű úszónadrág volt rajta és semmi más... Vannak emberek, akik egyáltalán nem adnak a külsőre, még akkor se, mikor a Halálba készülnek. * Az uszónadrágos ember, .amint szóhoz jutott, teletorokkal kezdett kiabálni: — Óvást jelentek be az egész dolog ellen! Ez mégis csak hallatlan! Megakadályozzák az embert a munkájában... A főmentő ridegen kérdezte: — Kicsoda maga? Az uszónadrágos szinte sírva mondta: — Hát nem ismer? Én vagyok a Schwartzmüller Jónás, a hires távuszó... Éppen a folyambajnokságban versenyeztem és 100 méterrel vezettem, amikor az ön emberei erőszakkal kiemeltek a vízből. Rettenetes! A Stiglicz elhalászta előlem a folyambajnokságot. Kedvem volna öngyilkos lenni. A sportklubban melegen ünnepelték Stigliczet, aki elhóditotta Schwartzmüllertől a folyambajnokságot. Esernyői K. Ulászló, az ismert sporthirlapiró meginterjuolta a hőst. — Hogy csinálta mester? — kér-Berlinből jelentik: Három héttel ezelőtt, mint már jelentettük. Leiferle állomás mellett vasúti szerencsétlenség történt. Éjjel a személyvonat kisiklott és a szerencsétlenség alkalmával tizenkét utas életét vesztette. A nyomozó hatóságok nyomban a szerencsétlenség után megállapították, hogy a katasztrófát bűnös merénylet okozta, mert a vasúti sínekből ki voltak szedve a srófok, meg voltak lazítva maguk a sínek. Tanuk jelentkeztek, akik a szerencsétlenség színhelye közelében vándor mesterembereket láttak, akik a katasztrófa után eltűntek. A tanuk által adott személyleirás alapján a nyomozó hatóságok gyanúja Weber Vilmos technikusra és Schlesinger Ottó zenetanitóra irányult, akiket le is tartóztattak. Mindkét letartóztatott eleinte tagadta, hogy része lett volna a katasztrófa előidézésében. Kedden délelőtt azonban jelentkezett Schlesinger a berlini rendőrfőnök előtt és kijelentette, hogy könnyíteni kíván a lelkiismeretén és bevallotta, hogy Weberrel együtt ő követte el a merényletet a leiferlei vonat ellen. Az volt a céljuk, hogy vasúti katasztrófát idézzenek elő, hogy a zűrzavarban kifosszák az utasokat. Mikor a Qenfből jelentik: A népszövetségi közgyűlés kedden délelőtt csak egészen rövid ülést tartott, amelyen az alelnököket választották meg. A Népszövetség VII. ülésszakának alelnökeivé a következőket választották meg: Chamberlain, Briand, Ishy, Scialoja, Fignera (Guatemala) és Schmann (Liberia). A^ megválasztottakon kívül hivatalból alelnökei a Népszövetségnek a főbizottságok alelnökei: Motta, Fitgerold (Írország), Willegas (Chile), Titalescu (Románia), Mensdorf (Ausztria) és Brecqueres (Belgium). A tizenkét alelnök, Nincsics elnök és sir Erik Drumond főtitkár a választás után megalakították az ügyvezető bizottságot, amely kedden délután 3 órakor már meg is tartotta első ülését. Az ügyvezető bizottság a közgyűlés napirendjének tizenegyedik és tizenkettedik pontját tárgyalta, amelyeket tudvalevőleg hétfőn a bizottsághoz utaltak. A II. pont Németország felvételére, a 12-ik az állandó tanács-tagságok kibővítésére vonatkozik. A bizottság részletesen megtárgyalja azokat a módozatokat, amelyek mellett Németország felvétele megtörténhetik. y Jelentés Ausztria pénzügyi helyzetéről A Népszövetségi Tanács keddi ülésén elfogadta a pénzügyi bizottságjelentését Ausztria pénzügyi helyzetéről. _ A jelentés három kérdést tárgyal: Első pont a kincstári jegyek kibocsájtása. Erre vonatkozólag a jelenszerencsétlenség megtörtént, nem volt bátorságuk közelebb menni. Schlesinger jó családból származó fiatalember. Apja magasrangu állami tisztviselő volt, de meghalt, anyja még él. Ö maga zeneakadémiára járt, megszerezte a zenetanitói oklevelet, azonban elzüllött, rossz társaságba keveredett s többek között szoros barátságot kötött Weber Vilmos technikussal, akisvei együtt járták be Közép- és Délnémetországot. Az volt a tervük, hogy éjszaka autókat lesnek ki és azokat kirabolják. Egyizben meg is próbálkoztak ezzel, de menekülni voltak kénytelenek. Vándorlás közben egy srófkulcsot találtak, aminőt a vasúti munkások használnak. Ez adta a gondolatot arra, hogy merényletet kövessenek el a vonat ellen. Közvetlen a leiferlei személyvonat beérkezése előtt meglazították a síneket, ami előidézte a katasztrófát. Az utasok halálhörgése azonban Schlesingert annyira megrémítette, hogy nem engedte Webert sem a katasztrófa színhelyére és igy csak messziről nézték a mentési munkálatokat. Schlesinger büntása, Weber még mindig tagadja, hogy része volna a katasztrófa előidézésében. a pénzügyi bizottság az osztrák kormány javaslatát minimális változásokkal elfogadta. Második pont a költségvetés kérdése. A bizottság részletesen foglalkozott azzal, hogy a köztisztviselők fizetésének felemelésére a kormány 56 millió shillinget engedélyezett. Bár a bizottság nem emel ez ellen kifogást, megjegyzi, hogy ez az emelés csak az adóterhek, illetve -a beruházási költségvetés kárára történhetik. A bizottság ugyanis leszögezi, hogy Ausztria szanálása után az osztrák kormány önállóan intézi a pénzügyeket is, minthogy a kormány véleménye az, hogy a kiadási többletre megtalálja a megfelelő fedezetet, a fizetésemelésnek nem lehet akadálya. Felemlíti a jelentés azt is, hogy az osztrák kormány a beruházásokat és az adóterhek csökkentését is fontosnak tartja. A harmadik pont a szanálási kölcsön maradványának felhasználása, amihez a bizottság elvben hozzájárult azzal a feltétellel, hogy Ausztria a decemberi ülésszakra a felhasználásra részletes programot terjeszt be. A bizottság tehát Ausztria valamennyi kívánságát teljesítette. Németország helyet kér a tangeri bizottságban Az állandó tanácstagságok megállapítása után Németország kívánságára azonnal megválasztják a nem állandó tanácstagokat. Népszövetségi körökben elterjedt hirek szerint Németország igényt tart arra, hogy a tangeri konferencián is képviselve legyen. Ez a kívánság előreláthatólag súlyos komplikációkat fog okozni, mert már a háború előtt is kizárták az érdekelt államok kívánságára a tangeri konferenciáról Németország és Ausztria delegátusait. Stresemann már részivel az újságírók bankettjén A Népszövetség ülésére összegyűlt újságírók szokás szerint a népszövetségi ülés első hetében most is megtartják bankettjüket, amelyen a Népszövetség elnöksége és a legelőkelőbb delegátusok meg szoktak jelenni. Remélik, hogy pénteken az újságírók bankettjén már Stresemann német külügyminiszter is részt vesz, mert Németországot addig fel veszik a Népszövetségbe. 1926. szeptember 8. Szélhámos urilán q Megszokott dúsgazdag beogradi szüleitől és Zagrebban csalásokat követett el Zagrebból jelentik: A zagrebi rendőrség vasárnap letartóztatott egy feltűnően szép fiatal urilányt, akit két zagrebi fiatalember csalás miatt feljelentett. A tó ány kihallgatása alkalmával először azt vallotta, hogy orosz származású és közeli rokona a meghalt orosz cárnak. Újabb vallomásában aztán előadta, hogy egy előkelő beogradi család gyermeke és egy hónappal ezelőtt megszökött hazulról, mert valamiért megdorgálták a szülei. Kiderült, hogy a fiatal lány mindenhol mint orosz menekült és a cári család közeli rokona mutatkozott be. így többektől nagyobb összegű kölcsönt vett fel, amit nem fizetett vissza. Egy zagrebi kávés feleségétől kölcsön kérte nagyértékü brilliáns gyűrűjét, amit' nem adott vissza, hanem potomáron eladta. A nyomozó hatóságok a leány nevét nem hozták nyilvánosságra. A rendőrség értesítette a szélhámos leány szüleit, akik dúsgazdag emberek. 'I .-ií v** Akisebbségi kongresszus főtitkára az európai kisebbségek mozgalmáról A kisebbségek ellenségei a szeparatizmusnak Prágából jelentik: A nemzeti szocialista Ceske Slovo feltűnően tárgyilagos kommentár kíséretében közli genfi munkatársának Amende Ewald dr.-rat, a kongresszus főtitkárával folytatott beszélgetését. Amende dr. többek között ezeket mondotta: — A mi mozgalmunkban csak Európa .nemzeti kisebbségei vehetnek részt. Továbbá csakis azokat a kisebbségeket vesszük fel, akiknek saját államuk parlamentjében alkalmuk nyílik kitűzött céljaikért dolgozni és azonkívül biztosítékot kérünk arra vonatkozólag is, hogy az illető kisebbségi csoport tényleg nemzetiségének a többségét képviseli. — Mi azt követeljük, hogy a kisebbségi kérdést mindenütt az illető állam keretén belül rendezzék.. Ellene vagyunk tehát bármilyen szeparatizmusnak. Nem türjtik magunk között a támadásokat és éles kritikákat. Tárgyalásainkból kizárjuk azt, ami bennünket szétválaszt és csakis azokról a kérdésekről tárgyalunk, amelyek bennünket közelebb hoznak egymáshoz. — Azt kívánjuk a népszövetségtől, hogy a nemzetközi szerződésben lefektetett jogelveket, igy elsősorban a nemzeti k'sebbségek jogvédelmét megvalósítsa. Meg vagyok győződve afelől, hogy mozgalmunk befolyással lesz a kormányokra és megváltoztatja a nemzetek pszichológiáját. Örömmel ál1 lapíthatom meg, hogy törekvéseinknek már megvan az első eredménye is. Észtország követendő példát, nyújtott a többi államoknak, amikor nemzeti kisebbségeinek megadta a kulturális autonómiát. Ez az első siker reményt nyújt céljaink megvalósítására. dezte. — Bizony ez nehéz volt — felelt az uidöösült bajnok, Mac a ii&un&hen lés leszögezi hogjs Megválasztották a Népszövetség alelnokeit Az ügyvezető bizottság megkezdte Németország felvételének tárgyalását — A pénzügyi bizottság hozzájárult Ausztria kívánságaihoz ]
