Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-07 / 247. szám
IW20. szeptember 7.___________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET —au— A zsidó tanulók iskoláztatása ügyében ismét csalódás érte az erdélyi magyarságot. A jelenlegi kormány tovább folytatja a liberálisok iskolapolitikáját, amely szerint a magyar anyanyelvű és kultúrájú zsidó tanulók nem tanulhatnak anyanyelvükön. Egy romániai újságíró felkereste Noe Dumitrescut, a magániskolák vezérigazgatóját, akihez kérdést intézett ebben az ügyben, melynél Pteancu is jeeln volt, Noé Dumitrescu a következőket jelentette ki: — Zsidó gyermekek nem járhatnak magyarnyelvű iskolákba. Nem tartom keresztülvihetőnek Pteancu felügyelőnek azt a tanácsát sem, hogy a szülők kérvénnyel forduljanak a minisztériumhoz. Nincs és nem áll fenn semmilyen intézkedés, amely ezt lehetővé tenné. Ha az egyes iskolafelügyelők ebben a kérdésben hozzám fordulnak, azt fogom válaszolni, hogy járjanak el a törvéfly értelmében, amelynek intézkedései egyedül irányadók. Megemlítette az újságíró, hogy a közoktatásügyi minisztériumban Petrovici miniszter elnöklete alatt az iskolafelügyelők értekezletet tartottak, amelyen ;az iskolaév megnyitásával kapcsolatosan felmerült és megbeszélés tárgyát képező ^kérdések között ez a probléma is szerepelt. Milyen határozatot hozott ez az értekezlet — kérdeztük. — Erre a kérdésre nem fejelhetek — válaszolta Dumitrescu vezérigazgató. Hasonlóképpen kitért a válaszadás elől Pteancu is. Az újságíró ezután Petrovici közoktatásügyi miniszterhez akart fordulni, aki azonban nincs hivatalában. Petrovici miniszter egyhónapi szabadságra készül, amelyet külföldön fog eltölteni, helyettese Qoldis kultuszminiszter lesz * Kiskölesd szatmármegyei községből a múlt héten ötventagu küldöttség tisztelgett Barbul Illés dr. prefektus előtt. A 'küldöttség egyszerű falusi emberekből (állott, akik panaszt tettek Culcean Gusztáv bíró és Mermelstein Lipót jegyző 'ellen, akiknek visszaéléseit a jámbor falusiak nem tudták tovább összedugott kezekkel nézni. Előadták, hogy a két községi elöljáró kezén eltűnt az állami iskola épitkezéséből visszamaraddt faanyag, lebontották a községi hullaházat és annak anyagát saját céljaikra használták fel. Végül pedig a rekvirált búza árával a községtanácsnak nem számoltak el. Barbul prefektus nyomban vizsgálatot rendelt el, hogy a küldöttség panaszainak valódiságáról meggyőződjön és ezzel párhuzamosan a Satumare cimü román lapban közölt ügyért a bepanaszolt bíró most cikkben' támadja a panaszkodókat. Ártatlannak vallja magát és politikai hajsza áldozatának, mert a község magyar lakossága soraiból kerültek ki a panasztevők. & Szentképeket kell vásárolni minden romániai községi elöljáróságnak. Az erre vonatkozó rendeletet Goga miniszter helyett N. G. Nusicescu irta alá és a rendelettel egyidejűleg küldtek is az erdélyi községeknek utánvéttel egy ezüstözött keretbe foglalt »vallásos jelképet« potom 624 leiért. Romániában 8879 községi elöljáróság van és Simion Popescu lelkész, aki a szentképek szétküldésének zseniális ötletét kitalálta és akire, a képküldést bízták több, mint hat millió leit keres ezen a vallásos szellemű rendeletén. ( * A földbirtokreform igazságos végrehajtása érdekében a csehszlovákiai magyar nemzeti párti képviselők törvényjaditottak. Koczor Gyula és társai magyar nezeti párti képviselők törvényjavaslatot terjesztettek be a képviselőház elé, amellyel az 1920 január 30-án kelt 81. számú földosztási törvényt kívánják kiegészíteni azzal. hogy a német-magyar vagy lengyel kisebbség által lakott területeken az összes felosztásra kerülő föld az illető község, illetve járás íöldmiveseinek a legutóbbi népszámlálásnál megállapított nemzetiségi számaránya alapján osztatik ki. Egy község, illetve járás területén minden nemzetiség tehát akár örökáron, akár bérlet alakjában csalj oly, mértékben részesülhet a.. ielosztásra kerülő földben, amennyi számaránya alapján az összes felosztandó földekből százalékszerüen megilleti. A bérbeadott föld a bérlőnek vagy a földbérlő egyesüléseknek, amennyiben a bérleti feltételeknek megfelelnek, fel nem mondhatók. A bérlettől visszalépők földjei azonos nemzetiségű bérlőknek adandók bérbe, vagy adhatók el örökáron. A földhivatal köteles az elhatározott földosztást az igénylők nevének, lakhelyének és az odaítélt föld kiterjedésének megjelölésével az érdekelt községekben megfelelő és 14 napon át kifüggesztendő hirdetmény utján közhírré tenni. A földhivatalnak földosztási határozatai ellen a legfelsőbb közigazgatási bírósághoz van panasznak helye. U| nyomozás indul Tisza István meggyilkolása ügyében Az iratokat kiadták az ügyészségnek Budapestről jelentik: A Tisza-gyilkosság ügyében hétfőn váratlan és jelentősnek látszó fordulat történt. A Tisza-ügy iratait, amelyek eddig az igazságügyminisztériumban voltak, leküldték az ügyészséghez, ahol az aktát dr. Sztrache Gusztáv ügyészségi elnök dr. Borongó Imre ügyésznek osztotta ki, aki megkezdte az iratok tanulmányozását. Dr. Földváry Béla, Gärtner Marcell védője délelőtt felkereste dr. Sztrache Gusztávot, akivel hosszú tanácskozást folytatott. A tanácskozás anyagáról semmi sem szivárgott ki a nyilvánosságra. Massaryk harcias beszéde „A tót rabszolgákból még nem lehetett szabad embereket nevelni“ Prágából jelentik: Tapolcsányban, ahol Masaryk csehszlovák köztársasági elnök tartózkodik, vasárnap a csehszlovák légió és a ruska-krajnai légió közgyűlést tadott és a közgyűlés után a légionáriusok hódolatukat fejezték *ki Masaryk előtt. Masaryk a légionisták előtt tőle szokatlanul éles hangú beszédet mondott, amelynek éle egyaránt vonatkozik a cseh belpolitika irányítói és a régi magyar rezsim ellen. Masaryk a következőket mondotta: — Ma bizonyos nyugtalanság uralkodik Prágában. Ez azonban nem téveszt meg engem és titeket se tévesszen meg. Továbbra is úgy fogunk haladni, ahogy eddig haladtunk. Nekem az a meggyőződésem, hogy minden úgy történik, ahogy mi kívántuk s nem térit el utunktól senki és semmi. — Testvérek! Nyolc év alatt nem tudtunk rabszolgákból szabad polgárokat nevelni, pedig ez a mi feladatunk. Tót földön mi rabszolgák voltunk. Tudom, hogy ez éles szó, de ezzel jelzem a dolog lényegét. Itt a Tótföldön népünk" rabszolga életet élt és már haldokolt. Városaink nem voltak szláv városok, tartományaink nem voltak szláv tartományok. Ma szabadok és függetlenek vagyunk és a szabadság és függetlenség .kell, hogy^ minden polgár programja legyen és ennek megerősítése és állandóvá tétele legyen a mi feladatunk. Közös erővel, közös célra szabadon es függetlenül kell sorakozni eszméink diadaláért. Nincsics jugoszláv külügyminiszter lett a népszövetségi közgyűlés elnöke Benes megnyitó beszédében részletesen foglalkozott a leszerelés kérdésével és Németország belépésének jelentőségével Géniből jelentik: A Népszövetség közgyűlésének megnyitása előtt vasárnap egyházi ünnepséget tartottak a történelmi nevezetességű Szent Péter-székesegyházban. Minden népszövetségi ülésszakot ilyen egyházi ünnepség vezet be most már évek óta. Az ünnepi misét az upsalai püspök mutatta be, aki nagyobb beszédet mondott a népszövetségi eszméről. Az igazság szavával kell megtel5 teni a Népszövetség szervezetét — mondotta — mert anélkül nem felel meg magas hivatásának. Nem részvénytársaság ez az intézmény, hogy azok, akik benne ülnek vagy akik be akarnak lépni, csak a maguk becsvágyára vannak tekintettel. A Népszövetsév sokkal fenköltebb intézmény ennél. Az egyházi ünnepség után Chamberlain tanácskozott Briand francia külügyminiszterrel és Motta svájci szövetségi tanácsossal Spanyolország magatartásának kérdéséről. Még nincs tisztázva, hogy Spanyolországot kívánsága ellenére beválasztják-e a Népszövetségi Tanácsba. A Népszövetség alapszabályai ugyanis nem intézkednek világosan arra nézve, hogv be lehet-e választani a tanácsba olyan államot, a mely nem képviselteti magát a közgyűlésen. A Népszövetség nyolcadik rendes közgyűlése hétfőn délelőtt tizenegy órakor kcz':ődö:t. Mikor a népszövetségi delegátusok beléptek a tcrembí.,- az elnöki emelvényen már helyet foglalt Benes csehszlovák külügyminiszter, aki mint a népszövetségi tanács ezidei elnöke megnyitja a közgyűlést. Néhány szóval üdvözli a megjelenteket, majd papírlapot vesz elő és arról olvassa terjedelmes megnyitó beszédét. Felsorolja az elmúlt év világpolitikai eseményeit és hangsúlyozza, hogy a mostani ülésszaknak a világpolitikában nagy jelentősége van. Nem akar dicshimnuszokat zengeni, sem hivatalos helyről optimisztikijs képet festeni, azonban megállapítható, hogy a Népszövetség nagyban hozzájárult a világbéke ientartásához. Bár ezen a téren még nagy nehézségeket kell leküzdeni, a pesszimizmus és a szkepszis mégsem jogosult, mert ezzel nem lehet eredményeket elérni. Foglalkozik a Népszövetség jelentésében felvetett kérdésekkel, különösen Magyarország és Ausztria pénzügyi szanálásával, a gazdasági világkonferencia előkészítésével, a görög-bolgár konfliktus elintézésével, a nemzetek és szellemi együttműködés megteremtésére kiküldött bizottság munkájának eddigi eredményével, a mosszuli kérdéssel. Nagv érdeméül tudja be a Népszövetségiek a görög-bolgár konfliktus gyors elsimítását, amely nem tartozott ugyan szorosan a Népszövetség feladatai közé, de azt a reményt nyújtja, hogy hasonló esetekben az érdekelt nemzetek és a Népszö'-'ctség is a lic!y :cf magaslatára emelkedik és a konfliktusoknak éléi-yfiszi. Áttér ezután a leszerelés problémájára, amelynek ő az előadója a Népszövetségben. Emelt hangon ezeket mondja: — A Népszövetség feladata, hogy kiengesztelje azokat a népeket, amelyek a világháborút megvívták. Ha sikerül a leszerelés problémáját valóra váltani, hosszú időre béke lesz a földön. A leszerelés télé nagy előrehaladás a locarnói egyezmény, amelyet nem is a Népszövetség teremtett, hanem a Népszövetség eszméinek térfoglalása hozott létre. A világ valamennyi állama jó utón halad a kötelező döntőbiróság elvének elismerésére. Ha még nem is értek el teljes eredményt, de kétségtelen, hogy a közeljövő biztosítani fogja a nemzetközi konfliktusok bírói döntéssel, való békés elintézését. A Népszövetség mostani ülésszakának jelentős eseménye, hogy most veszik fel Németországot a Népszövetségbe. Németország nélkül a Nemzetek Szövetsége nem teljes és a német birodalom belépésével a locarnói egyezmény megvalósíthatóvá válik. Sajnálatos, hogy Németország február 11-iki felvételi kérelmét csak most lehet elintézni, azonban annál nagyobb lelkesedéssel fogják üdvözölni Németországot a Nemzetek Szövetségének tagjai között. Benes beszédét nagy tetszés fogadta. A Népszövetség délutáni ülésén Agueroz (Kuba) az igazoló bizottság jelentését terjesztette elő. A közgyűlésre hét népszövetségi tagállam: Argentina, Bolivia, Brazília, Kostarika, Honduras, Peru és Spanyolország nem küldött delegátust. A többi delegátus megbízólevelét rendbenlévőnek találták. Az igazoló bizottság jelentése után az elnökválasztást ejtették meg. összesen 48 szavazatot adtak be, ebből negyvenkettő Nincsics Momcsillóra, az S. H. S. állam külügyminiszterére esett akit a Népszövetségi közgyűlés megválasztott elnökéül üdvözölt Benes. Nincsics a delegátusok lelkes éljenzése közben foglalta el az elnöki; széket s jelentette ki, hogy a megválasztást elfogadja. Nincsics megválasztásának hire az esti órákban jutott el Beogradba, ahol mint az S. H. S. állam tekintélyének elismerését, politikai körök nagy örömmel fogadták. A Nemzetek Szövetségének ezévi ülésszaka legfeljebb három hétig tart és valószínűleg szeptember 25-én tartják meg a záróülést. A bajmoki rejtély Hogy kerültek a meggyilkolt szegényházi öregember kegyszerei Gruics rendőr lakásáru ? A bajmoki szegényházi gyilkosság ügyében a napokban érdekes fordulat történt. Annak a háznak udvarán ugyanis, ahol Grujics Mirkó rendőr lakott. Veréb György szabósegéd megtalálta a meggyilkolt Szakács János szegényházi ápolt holmiját: egy nikkel keresztet, egy skapulárét és egy rózsafüzért. Veréb az ügyészségen előadta, hogy a félreeső helyen két deszka között a nyílásban egy fénylő tárgyat vett észre. Odahívta Vujevics Márkot, Vujevics Márkónét, akiknek jelenlétében felemelte az elrejtett tárgyakat. Ennek alapján megerősödött a vizsgáló hatóságoknak az a gyanúja, hogy a meggyilkoltat a gyilkosság elkövetése után kirabolták. Grujics Mirkó vádlott családja héttőn felkeresett egy szuboticai ügyvédet, akivel közölték, hogy a kereszt, amit a meggyilkolt Szakács János állandóan a nyakán hordott, a boncolás alkalmával is rajta volt. A család ezt az állítását a boncoló-orvossal és még két tanúval bizonyítani tudja. A család azt hiszi, hogy a talált tárgyakat valaki odacsempészte, ahol azt Veréb megtalálta. Gruics védője súlyos beadványban fogja kérni a vizsgálóbírót, hogy erre a körülményre vonatkozólag a bejelentett három tanút hallgassák ki.
