Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-04 / 244. szám
4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ !926. szeptember 4. Meghiúsult vonatrablás Három budapesti uhanc ki akart sik a ni e;-y vona'ot, ho?y az u aso.cat kirabo j ik fordította volna a fegyvert. Elmondotta még Sós, -hogy már lenn is volt Karcagon, ahol helyszíni Szemlét tartott, mert a merényletet ott akarták elkövetni a Debrecen—karcagi vonat ellen. A rendőrségen megállapították, hogy Sós vallomása teljesen fedi a tényeket, mert két fiatalkorú társa Ugyanúgy mondta el a vasúti merénylet tervét. Sós Ferenc azelőtt az aszódi javítóintézet lakója volt, ahonnan egy évvel ezelőtt szökött meg. A rendőrség mindahárom suhancot letartóztatta és délután átszállította az ügyészség fogházába. rasa Százharmincezer dináros betörés Noviszadon Csütörtö ön éjjé! feltörték Erdős Henrik g-épkereskedő páncélszekrényét — Harminc iló betörőszerszám maradt a tett szí ;h :!yin — A rendőrség a tettesek nyomában Budapestről jelentik: A budapesti renoő.ség péntek reggel a városliget környékén és a külső perifériákon razziát tartott. A Francia-ut közelében a vasúti sin mellett a réten a detektívek egy csomó rongyos alakot találtak, akiket igazoltattak. A társaság, tagjai három fiatalkorú egyén kivételével igazolták magukat, azonban Sós Ferenc tizennyolcéves öádogostanoncnál, B. Mihá y tizenötéves és T. János ugyancsak tizenötéves tanoncoknál semmiféle igazoló írás nem volt és zavaros választ adtak a detektívek kérdéseire. Átmotozták a suhancokat és Sós zsebében egy vadon&tuj hosszucsővü pisztolyt találtak hat golyóval töltve. A detektívek kérdéseire Sós kijelentette, hogy társaival öngyilkosságot akart elkövetni. Mindaharom suhancot előállították a főkapitányságon, ahol tüzetesebben megmotozták őket és Sósnál egy cédulát találtak, amelyen kusza Írással különös jegyzetek voltak. Ilyen feljegyzések voltak a cédulán: »A Nyugati pályaudvarról indul hat óra harminc perckor. Ez nem jó, mert nappal érkezik ... El keli menni Debrecenbe. A Debrecen—karcagi vonat este hét órakor érkezik az örházhoz... Kisiklás. Pénzküldemény. Revolverrel az utasokat. Mujd a János el lúgja intézni . . .« A rendőrtisztviselő faggatására Sós Ferenc elmondotta, hogy hossz; bb ideje munkanélkül van és unalmában füzetes regényeket olvasott. Részint ezekből, részint a legutóbbi vasúti merényletekről szóló tudósításokból azt az ötletet merítette, hogy egy vonatot ki fognak siklatni és az utasokat kirabolják, a szerzett pénzből pedig kivándorolnak Amerikába. Hogy a vasúti merénylethez szükséges pénzt előteremtsék, Szent István hetében, mikor Budapesten nagy volt az idegenforgalom, huszonkét vidékit kifosztottak, akiktől összesen tizennégymillió koronát vettek el és ebből a pénzből társainak is adott, hogv nagyobb kedvük legyen a vasúti merénylet elkövetéséhez. Az volt a szándékuk, hogyha tetten érik őket, öngyilkosok lesznek, előbb ő ölte volna meg két fiatalkorú társát, majd maga ellen Csütörtökön éjjel Noviszad egyik legforgalmasabb uccáján, a Temerin-ucca 8. szám alatt levő Erdős Henrik és társa gépkereskedésébe betörtek és 60.000— 70.000 dinár készpénzt, két takarékpénztárkönyvet és számos nyugtát, könyvelési bizonylatot vittek el. Erdős Henrik gépkereskedőt Stahanics Erzsébet takarítónő pénteken hajnalban arról értesítette, hogy amikor a szokásos hajnali időben takarítani jött, az iroda udvari ajtaja nyitva volt és az irodában a páncélszekrényt feltörve találta, a földön nagymennyiségű betörőszerszám feküdt. Erdős azonnal a rendőrséget értesítette és Malencsics Rodoljub rendőrkapitánnyal és Stankovics detektivvel az irodába sietett, ahol a páncélszekrényt tárva-nyitva találták. A páncélszekrény régi rendszerű Ignác Lanchamer-féle bécsi gyártmány, hármas számú, három kulcsra nyílik. A betörőknek, akik a rendőrség feltevése szerint legalább négyen-öten lehettek, s igy is nehéz munkál kellett végezniük. A tettesek álkulccsul hatoltak a cég udvari irodahelyiségébe és lefeszítették a páncélszekrény három zárját és az azok alatt levő nyílásokba hegyes,, de rendkívül erős acélfeszitővasakat helyeztek el és azok segítségével feltörték a zárakat. A páncélszekrény külső ajtajának felnyitása után a belső tressorajtökat akarták ieliesgitem, de., azúgy látszik nagy nehézséggel járt voína, mert beérték azzaR hogy a tressor jobboldali ajtaját benyomták és elgörbítették anynyira, hogy a résen be lehetett nyúlni. A tressorban 60.000—70.000 dinár készpénz, a noviszadi Kereskedelmi és Ipar bank által kiállított két takarékkönyv volt, összesen 60.000 dinár értékben. A pénz felett könyvelési bizonylatok, számlák és feljegyzések voltak, azok is eltűntek. A tressorban négy darab ezer dináros bankjegy és 1500 dinár értékű nikkelpénz maradt, amelyhez a betörők nem férhettek hozzá, mert ez a pénz a benyomott tresserajtó mögött volt elhelyezve. Megállapítást nyert, hogy csütörtökön este fél tízkor a ház előtt elhaladt Kohn Miklós és a házban lakó Schlangerné az irodában gyenge fényt láttak, de azt hitték, hogy Erdőséknél túlóráznak. Az irodába nem néztek be, noha Erdős pár nap előtt tisztítani adta az irodaablak függönyeit, az ablak csütörtökön is függöny nélkül volt, úgyhogy azokon könynyen be lehetett látni. A házba szétnyitható vasrácsajtón lehet bejutni, amely lánccal és lakattal volt elzárva. A lánc egyik szeme át volt fűrészelve és igy ez a láncszem könnyen ki volt emelhető és az ajtót ennek folytán kinyithatták. Az irodában a földön harminc kiló súlyú vadonatúj betörőszerszám: fúrók, kalapácsok, vésők, háromnegyed méteres karvastagságu emelőrudak, széttört lemezvágó ollók, két nagy úgynevezett villámfogó (Blitz), egy nyitott szardiniás doboz volt. A betörők munkaközben szardínia-olajjal kenték a fúrókat és szerszámokat. Ott találtak továbbá egy menetrendet, feljegyzésekkel és egy szomszédos mezőváros vaskereskedésének árjegyzékét, végül egy kabátgombot. A házból, amely Kuszli Gyula vaskereskedő tulajdona, tegnapelőtt költözött el a házmester és az uj házmester még nem lépett be. A házban nyolc lakó lakik és senkisem hallott semmilyen gyanús neszt. A rendőrség a legszélesebbkörü nyomozást indította és már biztos nyomon van, amennyiben már tudja, hogy kik és hol vásárolták a betörőszerszámokat. A gyanúsítottak valószínűleg megszöktek, Egy kritikus albumából Irta: Ba "d. kér A legnagyobb szamár, akit ismertem, egyike volt a legtehetségesebb embereknek, és találkoztam egy igen geniális férfiúval, akitől alig hallott az ember okos szót. Az előbbi csak a maga mesterségében volt talentumos, s az utóbbi kénytelen volt olyan dolgokról beszélgetni, amelyekhez nem értett, ft Az irói vagy művészi tehetséget méltatlan alkotásokra pazarolni anynyi, mint a feleségét vagy a leányát prostituálni. ft Kevés tehetséggel sokszor könynyebb boldogulni, mint. lángelmével, vagy kiváló jellemmel. Az előbbi nem egyszer, az utóbbi gyakran egyenesen akadálya a boldogulásnak. Lásd a genie-k és nagy karakterek tanulságos életrajzait, ft Ha valakit igy jellemeznek: jó ember, az annak a jele, hogy egyéb magasztalót nem tudnak vagy nem akarnak mondani róla. A tehetségesekről, akik pedig szintén igen jó emberek lehetnek, — mert a tehetség nem zárja ki a szivjóságot, — ezt a dicséretet vajmi ritkán halljuk. Felőlük egészen másként hangzik a közvélemény Ítélete, amely rendszerint megtagadja tőlük a jóságot, s igy megvonja a morális lényüktől azt az elismerést, amellyel adózni kénytelen a szellemüknek. Az átlagember (s ilyenekből áll a közönség s a közvélemény) nem szeret tehetségesnek és jónak elismerni bárkit, s nem csoda, ha némelyek nem tartják nagy szerencsének, ha jó embereknek kürtölik ki őket. Egy ismerősöm, amikor meghallotta, hogy valaki jó emberként emlegette,, igy kiáltott föl bosszúsan: — Szóval: butának tart! ft A genie-nek ellenségei vannak, a tehetségnek irigyei. ft A genie fölismerésében és értékelésében a nőnek néha egészségesebb érzéke van, mint a férfinak. Napóleonnak több férfiimádója volt mindig, mint nőtisztelője, Goethe-t pedig még nyolcvan éves korában is több nő szerette, mint férfi, ft Csodálatosan szép és érdekes világ volna, ha a tehetség mindig szép jellemmel járna együtt, a rossz emberek pedig minden tehetség nélkül szűkölködnének. Mennyivel könynyebb volna eligazodni az embertársak közt! Mert a tehetség a gonoszindulatuak kezében veszedelmes és öldöklő fegyver, a jóságosakéban pedig tündéreknek a varázspálcája. ft Egy tehetség rendesen többet ér, mint több különböző tehetség ugyanabban az emberben. Ez utóbbiak egymásnak s a tulajdonosuknak az ellenségei. Az úgynevezett ezermesterek rendesen nehezebben boldogulnak, mint azok a szerencsésebbek, akiknek csak egy tehetségük van, amelyet harmóniásan tudnak fejleszteni. ft Ritka eset, hogy valaki ne tudjon egy tehetségéről, amely szunynyad benne, de annál gyakoribb, hogy olyan talentumokat sejt és vél felfödözni magában, amelyek teljesen hiányzanak nála. * A bolondok szívesen hallják, hogy »rokonok« a geniek«-kel. (Annyira nem bolondok, hogy ne örüljenek az előkelő atyafiságnak s a rájuk nézve oly hízelgő összehasonlításnak.) De a genie-k nem szeretik, ha rájuk fogják, hogy rokonságban vannak az őrültekkel. Annyira még se genie-k, hogy ez a kevéssé megtisztelő összemérés ne legyen kellemetlen nekik. ft A genie mindig egyoldalú, a talentum univerzálisabb átfogásu. Bizonyos dolgokat a tehetség megért s a genie nem fog fel. Érdeklődni a tehetség jobban tud s igy többféle dolog, tan és jelenség iránt van fogékonysága és érzéke, mint a lángelmének. Ennek korlátoltabb az érdeklődésköre, mint a talentumé, — innen az intenzivebb ereje s a nagyobb hatása. Magában is nagyobb szellemének a működését kisebb területre szorUja, de ott aztán nagyot, halhatatlant teremt, mig a tehetség az ő többfelé ágazó érdeklődésével — amikor maradandó alkotásokról, mert lakásukon már nem voltak fellelhetők. A rendőrségnek csütörtök este besúgták, hogy egy betörőbanda valamilyen nagyobb betörésre készül és a besúgó meg is nevezte a banda tagjait. A vizsgálatot Mihaldzsics Sztanoje főkapitány, Rakics Radenkó főkapitányhelyettes, a bűnügyi osztály vezetője, és Malencsics Radoljub rendőrkapitány vezetik és erősen bíznak abban, hogy a vakmerő kasszafurás tetteseit hamarosan kézrekeritik. Az Erdős-cég nem volt betörés ellen biztosítva. Kézrekerült szökevények A szuboticai rendőrségről megszökött két fiatalembert a Moszkvakávéházban találták meg Izgalmas hajsza folyt le csütörtök délután a szuboticai városháza épületében. A rendőrség egyik detektivje az uccán igazolásra szólított fel két gyanúsan viselkedő fiatalembert, akikre ráillett két körözött betörő személyleirása. A fiatalemberek nem tudták magukat kellőképen« igazolni, mire a detektív elő akarta őket állítani az ügyeletre. A rendőrségi lépcsőház félemeleténél, amikor az ügyeletes szoba folyosójához érkeztek, a detektív előre belépett a folyosóra, mire a két fiatalember megszökött és felszaladt a városháza második emeletére. A detektív nem szaladt utánuk, hanem az; ügyeletes szobába rohant és fellármázta a rendőrszemélyzetet. A rendőrök néhány pillanat alatt megszállták a városháza összes kijáratait, hogy a szökevények ne menekülhessenek el. Ezután Turanov Lázár rendőrkapitány intézkedésére átkutatták a városháza egész épületét, de nem sikerült a szökevények nyomára akadni. A rendőrség később a városban általános razziát tartott és a szökevényeket megtalálta a Moszkva vendéglő egyik asztalánál. Mindkettőjüket letartóztatták és kihallgatták. Kitűnt, hogy amikor a detektivektől megszöktek, felszaladtak a városháza második emeletére, onnan egy| mellék-lépcsőn lerohantak és a Városikávéháznak a városháza udvarára nyíló ajtaján megszöktek. Mindez egy perc alatt történt, úgyhogy mire a rendőrség: megszállta a kijáratokat, a szökevények már elhagyták az épületet. A letartóztatottak nevét a rendőrség egyelőre nem hozza nyilvánosságra. örök müvekről és halhatatlanságot biztositó tevékenységről van szó, —• semmiképen se veheti föl a veráenyt a lángésszel. ft A lángész rendesen szomorú, á tehetség mindig derült. ft A tehetség hasonlit a vitorláshajó-* hoz, amely csak kedvező széljáráá mellett haladhat előre; a zsenid olyan, mint a kettőscsavaru gyorsa gőzös, amely szélcsendben, vihar-* ban — s bármerről fuj a szél — egyaránt céltudatosan és biztosan siet előre a maga utján. ft A lángész mindig szerencsétlen, a talentum sokszor boldogul. ft A tehetség szorgalom nélkül kevesebbet ér, mint a szorgalom tehetség nélkül. ft A genie-t, amig él, alig akarják tehetségnek is elismerni, s a legkisebb talentumot, ha meghalt, az emberek hajlandók lángészként dicsőíteni. ft A genie helyzete a nyárspolgárral szemben igen kényelmetlen Mert ők az arisztokratát játszák egymással szemben. Ök ketten. Á genie és a nyárspolgár. ft A genie-nek ritkán van olyan szép szép temetése, mint a talentumnak, de szobrot ő kap és nem a talentum.
