Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-04 / 244. szám
1-J.20; szeptembfír 4-_____________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ o. oldal. ■ , ■ II A román királynő magyar novellaköteíe Carmen Sylva egyik munkáj t magyarul is kiadjak Erdélyben Nagyváradról jelentik: A legközelebbi napokban egy érdekes könyv hagyja el a sajtót: magyar nyelven megjelenik Erzsébet mmún királynő, írói néven Carmen Sylva novelláskötete, melyet Tamasiu Aurél aradi román újságíró fordított magyarra. A könyvnek »Fiam« lesz a cime azután a novella után, melyet a királynő elhunyt fia emlékének szentelt. A többi novella különböző tárgyú: háborús élmények, szociális problémák, népmesék, mind értékes kincsei a román irodalomnak. A novelláskönyvhöz Qoga Octavián, a hires román iró, jelenlegi belügyminiszter irt előszót, melyben Carmen Sylva irodalmi szerepéről emlékezik meg. A könyv megjelenését egész Erdélyben nagy érdeklődéssel várják. Gyilkolt a szerelem Ketten voltak szerelmesek egy szőke lányba s agyonszurták a harmadikat, akit a leány szeretett Apatinból jelentik: Szerelemfé'tésbö! két parasztlegény gyilkosságot követett el Bácsmonostro községben. Brdar Jovó már régebben féltékenykedett S.munov Jeckóra, aki ugyanannak a leánynak udvarolt, mint ő. Brdar ezért bosszút esküdött vetélyeársa ellen és Kompáros Jeckó nevű barátjával együtt, aki szintén szerelmes volt a monostori szőke sokác démonba, meglesték Simunovot későn este az uccán, megtámadták és rövid szóváltás után agyonszurták. A gyilkosokat még az éjszaka folyamán elfogták. Vallomásukban elmondták, hogy Simunovra föképen azért volt Brdar féltékeny, mert az a leány, akibe szerelmes volt, szívesebben fogadta Simunov udvarlását. A gyilkosok, tagadják, hogy tettüket előre megfontolt .szándékkal követték el és azt állítják, hogy a szóváltás hevében szúrták meg Simunovot. A gyilkos legényeket beszállították a szombori ügyészség fogházába. A boszorkány bosszúi a R 'mdráma egy csehszTovákiaí faluiban Kassáról jelentik: Kassa köze'ében,Kevela községben borzalmas családi dráma játszódott le, amelynek előidézője egy jövendő-mondó cigányasszony vöt. Talajkó Nikolja kevelai földművesnek szép fiatal felesége volt, akit annyira féltett, hogy még az uccára sem engedte ki. Az asszony élete emiatt tűrhetetlenné vált és a napokban elhatározta, hogy módot keres szenvedéséi megszüntetésére. Lakott a falu végén egy öreg cigányasszony, akivel ugyan a fiatalasszony régebb idő óta rossz viszonyban volt, mégis arra szánta el magát, hogy a cigányasszonytól kér tanácsot. Ellátogatott lein t a falu végére. Bekopogott a banya viskójába ős elmondta az öregasszonynak a bánatát. Elmondta, hogy a férje már nem szereti öt, folytonosan < z J. a, ki sem engedi sokszor a házból és mindenképen megkeseríti az életét. Tanácsot kért a cigányasszonytól, hogy kelthetné fel ismét férje szerelmét és azt 'gérte neki, hogy két mázsa búzát ad neki, ha férjét jobb útra téríti. A boszorkány vigyorogva hallgatta végig a menyecske panaszát s közben azon törte a fejét, hogy bosszulhatná meg régi haragját az asszonyon. Amikor pedig Talajkóné szerelmi varázsszert kért tőle, a cigányasszonynak pokoli ötlete támadt. Hízelegve suttogta az asszony fülébe: — Tudok én egy nagyszerű varázsszert, az ura megint szeretni fogja magát csak dugjon egy kést a párnája alá. Az asszony boldogan sietett. haza sehatározta, hogy megfogadja a cigányasszony tanácsát. A cigányasszony pedig megleste Talajkót az utón, amint munkáról jött haza és bizalmasan közölte vele, hogy a felesége szeretői éjjel meg akarják ölni s felesége már kést is készített a párnája alá. Talajkó nem akarta elhinni a boszorkány szavait. Izgatottan ment haza, de feleségének nem szólt semmit. Este, lefekvés előtt felemelte a párnát és amikor a kést meglátta, megbizonyosodott a cigány asszony szavairól s iszonyú felindulásában tövig mártotta a bicskát feleségébe, még mielőtt az egy szót is szólhatott volna. Az asszony azonnal szörnyet halt.' A cigányasszonyt és a gyilkos férjet azonnal letartóztatták. Barátságot a barátságért Jugoszlávia nagyrabecsiili a magyar nemzet szatoadságszeretetét A radikális párt hivatalos lapja a magyar kormányzó Mohácsi beszédéről Beofradból jelentik: A Samouprciva, amely tudvalevőleg a radikális párt hivatalos lapja, Horthy Miklós magyar kormányzónak mohácsi beszédéről a következőket írja: — A magyar kormányzó mohácsi beszédét a magyarországi sajtó különféleképpen kommentálja. Míg a magyar lapok többsége kihangsúlyozza a beszédnek azokat a paszszusáit, amelye’k a jugoszláv-magyar viszonyra vonatkoznak, addig a Pester Lloyd opportumisnak találja ezeket a passzusokat kihagyni. A Budapesti Hírlap szerint a két állam közti jóviszony akadálya a trianoni béke és az egyedüli orvosszer a békeszerződés revíziója. Ugyané lap szerint a jugoszláv-magyar jóviszony helyreállítására irányuló akciónak megvannak a feltételes okai. A magyar sajtó egy másik része Horthy beszédének semmi jelentőséget nem tulajdonit. — Ami bennünket illet —- folytatja a Samouprava — mi mindig azon a véleményen voltunk, hogy a jóviszony közt link és szomszédaink, igy Magyar* r-zág közt is lehetséges, és mindkét iél érdekében dl.. Kiilönö: en, ha Magyar rszágró! ven szó, semmi ok és érdek nincs arra, hogy ez a vi zony ne legyen a legbarátságora’ b. Nem lehet erre ok a legutóbbi véres háború sem, amelyben a nemzetek • é’cthcláiharcot folytattak. Mi a megtámadottak helyzeté' en vitézül védekeztünk és sikerült nemcsak megőrizni állami függetlenségünket, hanem megvalósítani nemzeti ideálunkat is: faj testvéreink fölszabadítását és egvesiíését is. Azonban nemzeti szabadságunkért küzdve, becsülni tudtuk más nemzetek szabadságszeretetét is. Ezért igyekeztünk csakis fajtestvéreink felszabadítására szorítkozni és államunkba csak annyi magyar elem jutott, amennyi a szláv ás magyar lakosság keveredésére és a korábbi magyar telepítési politikára való tekintettel elkér ruihetetlen volt. Barátságunknak a magyar nemzet iráni, amelynek szabad ágszeretetéí és forró hazafi ágát nagvrabecsiitiük. csak evy feltétele volt: barátságot a 'barátságért, lojalitást a iojailíá ért. Es ha Horthy urnák nyilatkozatait valóban, mint őszinte kívánságot kell felfogni, akkor nincs más mondanivalónk,' mint hogy nekünk is. ez az őszinte kívánságunk. A jóviszony elsősorban Magyarország őszinteségétől és lojalitásától 'üss;. Nálunk megvan errenézve a teljes jóakarat, amelyet már annyiszor dokumentáltunk — fejezi be cikkét a S.tmöuprava. Tekintettel arra, hogy a Sátvoitprava a radikális párt hivatalos lapja, a Horthy beszédére vonatkozó cikkben a kormány hivatalos álláspontjának leszögezését látják. raUS4’.2ÄySS»U i'SÄ>ikV.tit.L.':.i,' . vöv« Jugoszláv-román-olasz blokk készül? A.varescu román minisztej elnök olaszországi tárgyalásainak jelentősége ..... '11 ■ 1 Rómából jelentik : Szeptember második hetében döntő jelentőségű tárgyalások kezdődnek Olaszország és Románia között. Szeptember kilencedikén érkezik Rómába Avarescu román miniszterelnök, aki egy hétig fog az olasz fővárosban tartózkodni. A tárgyalások egy olasz-jugosziáv-ronián blokk kiépítését célozzák, amellyel Olaszország a franc'a-lengyei-csehszlovák blokkot akarja ellensúlyozni. Avarescu látogatásával kapcsolatban Grandi államtitkár, aki az olasz-román tárgyalásokat előkészítette, a külföldi sajtó képviselni e’őtt a következőképpen ' nyilatkozott : — A külpolitikai kezdeményezés Mussolini kezében van és igy nem lehet előre megmondani, hogy mit fomak eredményezni a meginduló tárgyalások. Valószínű, lrogy Románia és Olaszország barátsági és kereskedelmi szerződést kötnek, a besszarábiai kérdés azonban a tanácskozásokon nem kerül szóba, mert Olaszország annak idején aláírta a párisi jegyzőkönyvet és isy nincs szükség további formalitásokra. Csehszlovák lapv ‘lemony a magyar korm nyzó beszédéről Prágából jelentik: A hivatalos Szlovenszka Republika pénteki vezéreikében foglalkozik Horthy Miklós magyar kormányzó mohácsi be szédével, amellyel kapcsolatba a következőket Írja: — Azon fordul meg minden, hogy Horthy Miklós nyilatkozata vallomás-e, beisme'rése-e anak, hogy Magyarország tarthatatlannak látja jelenlegi viszonyát szomszédaival, vagy csak gesztus volt, amely mögött titkos célok lappangnunk. 'r kissé bizalmatlanok vagyunk és a/l gondoljuk, ha a magyar kormányzó még oly őszintén beszélt is, szavaiban nem a magyar nemzet hangulata és meggyőződése nyilvánult meg. Természetes, őszintén kell üdvözölnünk a közeledést Magyarország és Jugoszlávia között, de azt tartjuk, hogy Magyarország és szomszédainak viszonya csak akkor javulhat, ha Magyarország beletörődik a dolgok mai állásába és nem igyekszik azon változtatni. Nine ics kiil így liniszter ké-dá rn Párisból jelentik: Nincsics külügyminiszter az Excelsior beovradi munkatársa előtt nyilatkozott a külpolitikai kérdésekről. A magyar kérdést érintve Nincsics külügyminisz----■ VvO; .VV •Jóiig tér elismerte, hogy Magyarországnak nehéz beletörődnie a dolgok uj rendjébe. Nem szabad rossz néven venni — mondotta Nincsics —• Magyarország veleitásait, reméljük azonban, hogy idővel a magyarok is el fogják fogadni a mai helyzetet Ausztria csatlakozásának kérdésében Nincsics külügyminiszter annak a véleményének adott kifejezést, hogy az csak másodrendű fontosságú, mert akár csatlakozik Ausztria Németországhoz, akár nem, annyi bizonyos, hogy Ausztria mindig karölive fog haladni Németországgal. A csatlakozás csak akkor lenne hátrányos, ha' Ausztria összekötő lánc lenne Magyarország és Németország között. i-::T«8WCriK ■ taggCTW»TM»ii ---------------„Semmi akadálya sem lehet Németország felvételének“ A népvr.oveHéiji tanács és a tanu’mányi bizofsá? ülése Ocnfböl jelentik: A Népszövetségi Tanács átszervezésének 'ügyében kiküldött tanulmányi bizottság pénteki záróülésén kisebb vita után elfogadták az ülés lefolyásáról beterjesztett elnöki jelentést. A jelentés megállapítja, hogy a bizottság egyhangúlag úgy határozott, -hogy a folyó ülésszakon csak Németország részére javasolja az állandó tanácstagság megadását és a jelen körülmények között nem tudja Spanyolország tagsági igényét pártol 'ng beterjeszteni, mert a Népszövetségi t anács a német tagságon tnl való kibővítését egyelőre lehetetlennek tartja. A bizottság sajnálkozásának ad kifejezést, hogy a spanyol kívánságot kénytelen volt visszautasítani, de megállapítja, hogy az üléseken egyhangúlag kifejezést nyert az az óhaj, hogy Spanyolország helyzetét a tanácsban belül lehetőleg megkönnyítsék és eleget ,',yenek annak a kötelességnek, hogy 1 j:i méltányolják Spanyolországnak a Népszövetség munkálkodása körül szerzett érdemeit. Motta elnök záróbeszédében ismételten hangsúlyozta, hogy Németország felvételének most már semmi akadálya sem lehet és azt a reményét fejezte ki, hogy Brasilia sem fog tovább távolmaradni az ülésekről és 'ismét felveszi a kapcsolatot a Népszövetséggel. Ezután Scialoja köszönetét mondott Motta elnök működéséért és beszédét az elnök éltetésével fejezte be, Az elnököt a delegátusok, köztük O'Palatios spanyol kiküldött is zajosan megéljenezték-A Népszövetségi Tanács második ülő; sén Ünden svéd delegátus' tett jelentést I a mandátum-bizottság kilencedik ülésszakáról. A mandátum-bizottság főleg a beérkezett petíciók tárgyalásának lelte tőségéről tanácskozott. ! Chambenlain és Briand azt vélték j hogy a bizottság nem rendelkezik olyat ! jogkörrel, hogy a petíciókat tárgyalhatná
