Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-29 / 269. szám
XXVI!. évfolyam Szubotica, 1926 SZERDA r^entemlb?r 29. 269. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Miáerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jov n trg 3. (Minerva palota) BmmmssmB. Gyermek a határos Végétért a Népszövetség hetedik ülésszaka és az egész európai politika a népek parlamentjében történt események hatása alatt áll. Nincsics elnöki záróbeszédében a delegátusok szűnni nem akaró tapsai között adott kifejezést örömének afölött, hogy azok a népek, amelyeket a háború borzalmai választottak szét, végre békejobbot nyújtottak egymásnak és szent esküvel kötelezték magukat a szoros együttműködésre. A gyűlölködés atmoszférájának tetemes egyhülését és a nemzetek mélységes békeakaratát mi sem jellemzi jobban, mint az a frenetikus tetszés, amellyel a jugoszláv külügyminiszter szavait a népszövetségi kiküldöttek összessége osztatlanul fogadta. A francia-német közeledés, amely Németországnak a Népszövetségbe való felvételével és az ezzel kapcsolatos tényekkel lényegesen előrehaladt, példaadás a kisebb népek számára, hogy egymásközti függő ügyeiket hasonló szellemben rendezzék. Ennek tulajdonítható, hogy a jugoszláv-bolgár konfliktus éle máris annyira letompult és a jugoszláv-magyar viszony kimélyitésére irányuló kölcsönös törekvés is olyan kecsegtető lendületet kapott. Nin'“"““•tsícö és Valkó nyilatkozatai a küszöbön lévő jugoszláv-magyar tárgyalásokról derűs perspektívát nyitnak a gazdasági kooperációra ráutalt két szomszédos nép elé. Annál bántóbbak azonban azok az időnként megismétlődő disszonáns jelenségek, amelyek a jugoszlávmagyar barátság kialakulóban levő harmóniájába bele-belezördülnek. Itt van például a legutóbbi eset, amelyről a Bácsmegyei Napló a legutóbbi számában hirt adott. A határon innen álltak a szülők, hogy kétéves gyermeküket a határon tulivárakozó nagyszülőktől átvegyék. — Hol az útlevél? — mordult fel a magyar csendőr és miután nem volt útlevél, nem akarta megengedni, hogy a gyermeket a szülők magukkal vigyék, sőt fegyverhasználattal is fenyegetőzött, ha a gyermek átlép a határon. Csak hosszas huzavona után sikerült a szülőknek gyermeküket baj nélkül hazamenteniök. Milyen kirívó példája ez annak a káros tapintatlanságnak, amellyel alárendelt közegek a vezető politikusok célkitűzéseit kontrakarirozhatják. A magyar külügyminiszter a legnagyobb optimizmus hangján méltatja a jugoszláv-magyar viszony „megjavulásának kedvező esélyeit és kijelenti, hogy magyar részről teljes a készség a közeledés eszméjének megvalósitására. Ezzel szemben a határon őrködő magyar csendőr passzust követel egy kétéves jugoszláv gyerektől és fegyvert emel rá, mint jogtalan határátlépőre. Bizonyos, hogy felelős politikai tényezők nem tehetnek a hivatali kötelességteljesitésnek ilyen kilengéséről, ami az egyéni rosszindulatnak vagy a korlátoltság túlbuzgóságának a jele, mégis valahogy elejét kellene venni ezeknek a bosszantó tüszurásoknak, mert az efféle 'epizódok a retorzió magvát rejtik magukban és a megértés hangulatát veszélyeztetik. Stresemann rámutatott népszövetségi székfoglaló beszédében arra, hogy az európai konszolidáció legfőbb. akadálya az egyes, országok gazdasági elszigeteltsége. A Népszövetségben képviselt valamennyi nép delegátusainak helyeslése zúgott fel a német külügyminiszter e megállapítása nyomán. Főleg ennek az igazságnak felismerése ad szárnyat a kiengesztelődés szellemének, amely az európai légkört felfrissíti. álláspontjára helyezkedik és még egy kétéves gémektől is passzust követel, a magyar hatóságoknak módját kell ejteniük, hogy ez a legénységi különvélemény ne érvényesülhessen a jugoszláv-magyar barátság pszichológiai előfeltételeinek rovására. / ekszandar király Doumerguenél A francia köztársaság elnöke ünnepélyes fogadtatásban részesítette Őfelségét Párisból jelentik: Alekszandar király kedden délelőtt tiz órakor meglátogatta Boumergue köztársasági elnököt. Az Elysée előtt egy gyalogos diszzászlóalj zászlóval és zenével tisztelgett Őfelsége előtt, akit a bejáratnál Carré külügyi osztályfőnök és Odisser ezredes, a köztársasági elnök katonai irodájának főnöke üdvözöltek. A felső épület magas perronján Lásson tábornok várta a királyt, miközben a zenekar a jugoszláv himnuszt játszotta. Doumergue elnök a vestibülben fogadta Alekszandar királyt, majd a nagyköveti terembe vezette, ahol a két államfő néhány perces beszélgetést folytatott. A fogadtatás után a királyt hasonlóan ünnepélyes formalitások között lekisérték kocsijáig. Délután öt órakor Doumergue elnök viszonozta Alekszandar király látogatását. Apja kivánságára jön haza Pasics Rada A volt miniszterelnök fia pénteken vagy szombaton jelenik meg az ankétbizottság előtt — Politikai szélcsend a csehszlovák képviselők látogatása •• alkalmából Beogradból jelentik: Az a teljes szélcsend, mely napok óta tapasztalható a főváros politikai életében, előreláthatólag október közepéig fog tartani. A politikusok érdeklődése főleg Nincsics párisi tárgyalásai felé fordul. A külügyminiszter a francia fővárosban rendkívül fontos tanácskozásokat folytat, amelyek menetébe azonban a miniszterelnökön kivül senki sincs beavatva. Élénken foglalkoztatja a képviselőket a csehszlovák parlament tagjainak küszöbön álló beogradi látogatása is és a fogadtatás előkészítésében valamennyi párt résztvesz. Az ellenzék harciasságát az a körülmény is lohasztja, hogy nem akar a csehszlovák képviselők fogadásának harmóniájába disszonáns hangokat keverni. Alekszandar király visszatérése Blédbe a közeli napokban várható. Őfelsége október 10-ikén érkezik vissza a fővárosba és megkezdi a politikai audienciákat. Politikai körökben óriási feltűnést keltett az a hir, hogy Pasics Ráda visszatér az országba és megjelenik az ankétbizottság pénteki vagy szombati ülésén. Pasics Rada hazatérését annak tulajdonítják, hogy apja ragaszkodik ahhoz, hogy adjon számot az ankétbizottság előtt azekró! az ügyekről, amelyekben vádat emeltek ellene. Pasics Ráda vallomását feszült várakozás előzi meg. A minisztertanács ülése Kedden ülést tartott a minisztertanács és elfogadta Pucelj földmivelésügyi miniszternek azt a javaslatát, hogy tiz és félmillió dinárt utaljanak ki a vajdasági Duna-gátak kijavítására. Elhatározta továbbá a minisztertanács, hogy a Nizzában eltemetett szerb hősöket, Putnik vajdát, Nikolics Andrát és Novakovics Sztojánt október 31-én fogják Beogradban ünnepélyesen eltemetni. Végül foglalkozott a miniszteretanács Superina postaügyi miniszter előterjesztése alapján a beogradi Rádió-társaságnak azzal az ajánlatával, hogy Beogradban és Zagrebban leadóállomást szerel fel. Az ajánlatot a kormány pénzügyi és gazdasági bizottsága elé utalták. Makszimovics, Superina és Nikics miniszterek tanácskozása Kedden délután megjelent Nikics erdő- és bányaügyi miniszter kabinetjében Makszimovics Bózsó belügyminiszter és Superina Benjamin dr. ppstaügyi miniszter. A három miniszter hosszasan tanácskozott, de a tárgyalások anyagáról semmit sem voltak hajlandók közölni a nyilvánossággal. Politikai körökben a tanácskozáshoz messzemenő következtetéseket fűznek. Miért drága a gyufa A pénzügyi bizottság kedden délelőtt a monopoligazgatóság épületében ülést tartott, amelyen Todorics monopoligazgató jelentést tett a petróleum-, a cigarettapapír- és a gyufa-monopólium ügyeiről. A jelentés szerint a petróleumból az állam bevétele 1920-ban harminckilencmillió volt, kiadása huszonötmillió. Az 192—26. évben a bevétel már százötvenhárom millió volt, a kiadás pedig csak kétmillió. Az ország petróleum fogyasztása 1922—23-ban harminchárom millió kilogram volt, 1925—26-ban harminchét és fél millió kilogram. Cigarettapapírból 1919 —20-ban három millió bevétele és hatmillió kiadása volt az államnak, mig 1925—26-ban a bevétel száznegyvenegymillió volt, a kiadás pedig huszonkilenc millió volt Todorips monopoligazgató ezután, a gyufamonopólium állásáról számolt be. Az országnak öt gyufagyára van. A gyufafogyasztás nálunk sokkal kisebb mérvű, mint a szomszédos országokban. Magyarországon nyolcmillió lakos, negyvenezer csomag gyufát fogyaszt évente,' Ausztriában hatmillió lakos nyolcvanhétezer csomagot, Csehszlovákiában tizenkétmillió lakos százharmincezer csomagot és Jugoszláviában tizenhárommillió lakos csak harminckilencezer csomagot. A bevétel 1919—20-ban egymilliónégyszázezer dinár volt, kiadás hétmillió, 1925—26-ban a bevétel száznegyvenhárommillió és a kiadás tizennégy-, millió. Setyerov Szlavkó kijelentette, hogy a gyenge gyufafogyasztás oka a gyufa indokolatlanul nagy drágasága. Az állam az egy dináros gyufán hatvanhat párát keres. Todorics monopoligazgató megjegyezte, hogy a gyufa árának csökkentése nem tartozik a monopoligazgatóság hatáskörébe, hanem afelett a pénzügyminiszternek kell döntenie. A pénzügyi bizottság szerdán a pénzügyminisztérium épületében tartja ülését. Az adófizetési határidők Az adóegységesítési törvényjavaslatot tárgyaló bizottság kedden este ülést tartott. A törvényjavaslat 142. szakaszát tárgyalták, amely az adófizetési határidőket állapítja meg. Az eredeti javaslat szerint a határidők január, április és október első napján lettek volna, de minthogy Skulj szlovén néppárti képviselő tiltakozott a földmüvesosztályra rendkívül kellemetlen határidőmegállapitás ellen, a bizottság elfogadta Skulj javaslatát, amely szerint az adófizetési határidők február, május és julius 15. napján lesznek. Elfogadták továbbá Skuljnak azt az indítványát is. hogyha valaki több A gazdasági együttműködés azonban csak akkor válik hiánytalanná, ha a népek érintkezését nem teszi nehézkessé az útlevél- és vízumkényszer. A cél tehát ennek a háborús fattyúhajtásnak a lenyesegetése. Ha a csikériai magyar csendőr az utlevélkényszer megszigorításának
