Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-28 / 268. szám
T92Ö. szeptember 28. KISEBBSÉGI ÉT .FT Avarescn tábornok, román miniszterelnök római tartózkodása' alatt nyilatkozott a Journal de Geneve tudósítójának. A nyilatkozatban a miniszterelnök kitért a kisebbségi kérdésre is. »Gazdasági szempontból — mondotta — a liberális politika nem volt szerencsés; Bratianu Vintila azt vitatta, hogy Románia tudni fog önmagán segíteni és a lejt revalorizálhatja. Ez az a pont, amelyben a kormány politikája eltér az előző kormányokétól. A lej revalorizálása elmarad: fődolog a stabilizálás Az uj kormány egyetlen célt tűzött maga elé: az idegen tőkének Romániába való behozatalát. A cél elérésére két dolog szükséges: a belső megszilárdulás és a külső biztonság. Ebből a célból a kormány megértést keresett a kisebbségekkel, paktumot kötött velük, még amikor ellenzékben volt. Ez a paktum nem tartatott meg a maga egészében, de a szelleme fennáll. A kisebbségek nem érik be a panaszkodással; külső befolyás alatt állanak és résztvesznek ama államok erkölcsi életében, amelyekhez korábban tartoztak. Ilyeténképen a szomszédokkal való jó viszonyok azokra az államokra nézve, amelyekben kisebbségek vannak, nemcsak nemzetközi, hanem belpolitikai érdek Is.« Az erdélyi zsidó tanulók felvétele körül egyre bonyolódik a rejtély. A miniszteri rendelet úgy intézkedik, hogy minden esetben kérvénnyel kell fordul niok Bukarestbe, ha magyar iskolába akarnak beiratkozni. Az erdélyi tanfelngyelőségek viszont olyan utasítást adtak ki, hogy a kérvényeket nem kell Bukarestbe küldeni, elég ha a tanfelügyelőségekhez eljuttatják. Wilier képviselő, aki ebben az ügyben eljárt a minisztériumnál, a titokzatos rendeletről ezeket mondotta; »Dumitrescu vezérigazgató nekem kijelentette, hogy a zsidó tanulók, akik a magyar felekezeti iskolákba be akarnak iratkozni, kérvénynyél fordulhatnak a kerületi inspektorhoz. A kerületi inspektornak jogában áll a kérvény felett dönteni. Az inspektor, aki ott van a helyszínén, könnyen meggyőződhetik arról hogy az illető tanuló szüleinek tényleg magyar-e az anyanyelve és igy rövid utón dönthet a tanuló felvételéről. Nem szükséges, hogy a magyar iskolákba beiratkozni szándékozók a kérvényeiket Bukarestbe a minisztériumba üldjék be. Ha az inspektor nem tudna dönteni, vagy nem tudná megállapítani az illető tanuló anyanyelvét, ebben az esetben az inspektor terjeszti fel a kérvényt a minisztériumba. A helyzet azonban az, hogy a zsidó tanulók felvételi kérvényének ezt a beadási módját, hogy a kérvényeket első fokon az inspektorok intézhetik el, nem hirdették ki mindenütt. Biztos tudomásom van például arról, hogy épen Nagyváradon, ahol a legnagyobb tömegben élnek a zsidók, akik nagyon szívesen adták volna be gyermekeiket magyar iskolába, nem tudták azt, hogy a kerületi inspektorokhoz folyamodhattak volna első sorban gyermekeik felvétele ügyében, igen sok jó magyar zsidó szinte megrettent attól, hogy most a kérvényével Bukarestbe kell mennie és közben a gyerek lekésik a beiratástól, ezért beíratta gyermekét az állami iskolába. Dumitrescu megígérte, hogy körtáviratban értesíti az inspektorokat, hogy a terminus lejárta után is elfogadhatnak kérvényeket a beiratkozásra. * A salzburgi tartományiönökség meghívta a népszövetségi ligák uniójának elnökségét, hogy ezévi tanácsülését Salzburgban tartsa meg. A népszövetségi ligák uniója a háború befejezése óta már ülésezett Ausztriában, még pedig 1923-ban Bécsben. A salzburgi tanácskozásokon az összes európai és amerikai államokból mintegy 150 delegátus vesz részt. A kongresszus tagjai szeptember 28-án érkeznek Salzburgba. Az első három napon, szeptember 28., 29. és 30-án a nemzeti kisebbségek problémádnak tanulmányozására kiküldött vegyes bizottság fog ülésezni és a kisebbségi javaslatokról határozatokat hozni. A kisebbségi bizottság tanácskozásainak színhelye a Mozarteum nagyterme tesz. Az unió elnöki tanácsának első aktófra; Ha Jatíják meg. A kon-BÁCSMEGYEI NAPLÓ ferenda október 4-én fejeződik be. A kisebbségi kérdésen kívül, amely az idei kongresszus napirendjének gerincét alkotja, tárgyalásra kerül többek között a lefegyverezés problémája is. % Az erdélyi magyar párt ellenzékének mozgalmáról a bukaresti lapok is megemlékeznek. A Cuvantul azt Írja, hogy az akció kizárólag a magyar történelmi osztályok túlsúlya ellen irányul és mint ilyent a román nép önömmei üdvözli. A kolozsvári Biruinta, a kormánypárt laipja ezeket írja: »Mint semleges szemlélő nyugodtan nézzük a magyar párt mozgalmát. A kormány minden körülmények között meg fogja őrizni a nagyfokú engedékenység és a magyar problémával szemben tanúsított megértés áláspontját és nem foglal sem pro, sem kontra állást Krenner Miklós dr. mozgalmával szemben«. Helyre akarják állítani a Vatikán világi hatalmát Egy olasz történettudós javaslata szerint a vatikáni állam területét kibővítenék a tengerig Rómából jelentik: Politikai körökben óriási feltűnést kelt az Osservatore Romano cikke, amelyben a Vatikán félhivatalos lapja hangsúlyozza, hogy a vatikáni kérdést ma már sokkal Inkább lehetne békésen elintézni, mint néhány évvel ezelőtt A lap részletesen foglalkozik Chiari olasz történettudós javaslatával, a mely szerint a Vatikánnak szuverén hatalmát helyre kel! állítani és a Vatikán területe felett korlátlan tulajdonjogot kell adni a pápának. A terv szerint a pápának több mozgási szabadságot kell biztosítani, még pedig ugv. hogy kibővítenék a Vatikán területét, hozzácsatolnának a vatikáni államhoz egy sávot, amely a tengerig vezetne, úgyhogy a Vatikán közvetlen érintkezésbe lépne a külfölddel is azáltal, hogy egy vatikáni kikötőt építene. A Vatikán félhivatalos lapja szerint ez a terv fényes bizonyítéka annak, hogy a vatikáni probléma már komolyan foglalkoztatja az olasz közvéleményt. Az elmúlt évek liberalizmusa a vatikáni kérdést véglegesen elintézettnek tekintette, de most már olyan hangok hallatszanak, hogy jóvá kell tenni a Vatikánnal szemben ötvenhat évvel ezelőtt el követett hibát s világhatalmat kell adni a pápának. A Secolo értesülése szerint a Vatikán hajlandó Chiari javaslatait megfontolás tárgyává tenni és arra nézve tárgyalásokat kezdeni. Teregetik a Zsivot bűneit Megkezdődött a büntető tárgyalás a Zsivot kt házasító és a Sziávia temetkezési egylet vezetői ellen A Zsivot-pör első tárgyalási napja azt a szenzációt hozta, hogy Rukovina Oszkár, akinek kihallgatása az egész első tárgyalási napot igénybevette és valószínűleg a második, keddi tárgyalási nap jórészét is ki fogja tölteni, megvádolta Grádics Damjánt, a Sziávia temetkezési egyesület elnökét azzal, hogy nemlétező személyt íratott be tagnak a Sziávia temetkezési egyesületbe és felvett utána 30.000 dinár biztosítási összeget. Azonkívül kiderült Rukovina vallomásából az is, hogy sem a Zsivot kiházasitási egyletnek, sem a Szláviénak nem volt a közgyűlés által megválasztott igazgatósága és felügyelő bizottsága. Az első tárgyalási nap déli egy óra után ért véget és a hetvenhat vádpontból tizet tárgyaltak le. Nagy érdeklődő közönség jött össze hétfőn korán reggel a városháza nagy tanácstermében. Az emeleti karzat is zsúfolásig megtelt érdeklődőkkel. A hétfői számban már beszámoltunk a monstrepör eseményeiről mindaddig, amíg a biróság megkezdte Rukovina Oszkár részletes kihallgatását. Báró Rukovina Oszkár a por fővádlottja hosszú szürke, elegáns szabású felöltőben állt a bírói emelvény előtt. Magas, nyuiáuk alak, simára borotvált arccal. Nyugodtan, megfóntoltan beszél Minden kéidésre kimerítő, magyarázó ■ álaszt ad Báró vagy szélhámos ? Az dnök: Megértette a vádat? A vádlott.' Megértettem. Az elnök: Bűnösnek érzi magát és mennyiben, az összes felsorolt vádpontokban, vagy csak egy részében? A vádlott: Egyetlen egy vádpontban sem érzem magam bűnösnek. Az elnök: ön bárónak nevezi magát nemde, milyen alapon? A vádlott átnyújt az elnöknek egy iratcsomót, amely másolata egy, a Magyar Nemzeti Irattárban őrzött latin nyelven megirt bírói oklevélnek. Ezután ai elnök felhívására a vádlott részletesen elmondja a Zsivot Kiházasitó és Sziávia temetkezési egyesület megtörténetét, és ismerteti ügyvezetését. Ennek megtörténte után a biróság áttért az egyes vádpontok tisztázására. Rukovina ötezer dinárt adott kölcsön ar egyesületnek A vád első pontja szerint az igazgatóság tagjai egymás között elosztottak 22.000 dináTt, amit »diszkrét kiadások« címen könyveltek el, 1665 dinárt ajándékoknak és 5996 dinárt különböző kiadásoknak könyveltek el. Ezekre nézve a vádlott előadja, hogy 1925 májusában és júniusában az alapszabályok jóváhagyásának elintézése végett az igazgatóság tagjai közül Grádics, Bacsa, az egyesület titkárának Dörflernek kíséretében, valamint Erdődyvel együtt többször leutaztak Beogradba és szervezés véget Csantavirre, ahol az egyesületnek fiókja volt. Az utazások finanszírozására az egyesületnek nem állott elegendő pénz a rendelkezésére és többek között a vádlott is 5000 dinárt előlegezett a szervezési költségek fedezésére. Ezt az összeget később, mikor a megalakulás megtörtént, visszavette. A huszonkétezer dináros diszkrét kiadásokra a vádlott részletes felvilágosítást ad; szerinte, amikor az alapszabályok megerősítését akarták kieszközölni Erdődi, aki az egyesületnek pénztárosa volt, háromszor utazott Beogradba. Minden utazásnál négy-ötezer dinárt vitt magával és mikor visszatért, úgy számolt el az összeggel, hogy abból ügyvédnek adott nagyobb összeget, a többi utazási költségekre ment el. A vádlott sohasem tett utazásokat és ilyen cimen soha pénzt nem vett fel. Tudomása szerint az 1660 dináros különböző kiadásokra vonatkozó elismervények Dörfler birtokában vannak. Kijelenti, hogy semmiféle szabálytalanság ezeknél a tételeknél nem történt. Megegyezés volt a két egyesület között, hogy a Zsivotot terheli a szervezési kiadás, ami 22.000 dinárt tett ki, viszont a Sziávia viseli a házbér és az irodabútorok berendezését, Nem voltak igazgatósági tagok Vallomása során a vádlott elmondta, hogy 1915 december 20-ikára közgyűlést terveztek és ennek a közgyűlésnek kellett volna megválasztani az igazgatósági tagokat. Ezt a közgyűlést azonban nem tartották meg, mert a rendőrség betiltotta és igy nem kerülhetett sor a választásra. Tény tehát az, hogy sem a Zsivotnak, sem a Szláviénak közgyűlés által megválasztott igazgatósága, sem felügyelő bizottsága nem volt. Az a vád tehát, hogy az igazgatósági tagok egyúttal fizetett tisztviselői voltak az egyesületnek, már ezért sem állhat meg. A vádlott kijelenti, hogy mint beosztott: tisztviselő működött, igazgatói hatáskört nem töltött be. Pénzt sohasem kezelt és kifizetésekre sem adott utasítási t Arra a vádra nézve, hogy a közgyűlés tisztviselői fizetésekre csak 10.000 dinárt engedélyezett és ők 16.000 dinárt vettek fel — előadja, hogy ők, Rukovina Dörfler és Erdődi junius 1-én lettek akceptálva. Fizetésük összege együttvéve 8000 dinárt tett ki. Miután az egyesület nem rendelkezett készpénzzel, júniusban és jufinsban nem kaptak fizetést, hanem augusztus 1-én, vettek fel 16.000 dinárt, kéthavi fizetésük fejében. Rendes fizetést csak augusztus 1-től kaptak. A szerencsés béksuamlóh Rukovina elmondja, hogy a Zsivot hetvenegy házassági esetet fizetett ki átlag 10.000 dinárjával. A kifizetett őszszegek nem' voltak egyformák, volt 20.000 dináros tétel, tízezer és ötezer dináros tételek, a pénztár készpénzállománya szerint. Hetvenegy esetben befolyt 786.000 dinár, ebből kifizettek 710.000 dinárt, a megmaradt 76.000 dinárból Sok Lajos ékszerésznek, az általa a tagoknak hitelbe kiadott 161.000 dinár értékűi ékszerért fizettek 50.000 dinárt, a többit a Városi Takarékpénztárba helyezték. Rukovina megvádolj Grádics elnököt Ezután áttérnek a Sziávia ügyeire. A vád szerint Rukovina és Grádics Danjekovics Béla nem létező személy, mint kedvezményezett nevére beíratták az egyesületbe Gálik Józsefnét és ennek' halála után a felvett 30.000 dinárt elosztották. A vádlott erre vonatkozólag a következőket mondja: .— Egy alkalommal az ellenőrző-lap kontrolálása közben észrevettem, hogy Danjekovics Béla, Gálik Józsefné kedvezményezettje hátralékban van a tagdijak befizetésével. Utasítottam a pénzbeszedőt, hogy menjen el Danjekovicsnak Palmoticseva ulica 42. számú lakására és a tagdijakat hajtsa be. A pénzbeszedő az említett helyen Danjekovics helyett Grádics elnököt találta, aki azt mondotta, hogy Danjekovics szálláson lakik és őt bizta meg a könyvecske és a tagdijak kezelésével. Gálik Józsefné halálakor Grádics elnök kiállította a ki-' fizetést jóváhagyó aktát és mikor a. 30.000 dinárt felvette, az elismervény alá; odaírta még Danjekovics Béla nevét is.; Nem sokkal ennek megtörténte után egy este Nagy könyvelő és Erdődi pénztárnok megjelentek az irodámban és tudatták velem, hogy Grádics elnök 30.000 dinárt vett fel nem létező személy nevére. Én az esetet azonnal tudattam Bacsa József elnökkel, aki azonnal közgyűlést hivott egybe. Bacsával együtt fo-; galmaztuk meg a feljelentést Grádics ellen, melyet a közgyűlésnek akartunk benyújtani. A közgyűlést megelőző napon Bacsa tudatta Grádiccsal az ellene felhozott vádat és felszólitotta öt, hogy' ezek után önként mondjon le az elnökségről és távozzék az egyesület kötelékéből. Grádics ezt meg is tette és lemondott. Ezzel csak azt akarom igazolni — fejezte be Rukovina — hogy én, mint, feljelentő, nem osztozkodtam sem most, sem máskor Grádiccsal. Pavlovics István elnök ezután félbeszakította a tárgyalást és annak folytatását kedd reggel fél kilenc órára tűzte ki. \ ENGLESKI MAGAZIN J fiókja Beograd, Vuka Karadžića 18 ♦ Mértékosztály legfinomabb férfiruhákra I Fehérnemű mérték után ♦ Különlegesség: kész angol ufsterok, reg- ♦ jlánok, eredeti „Barberys“ esőkípeay♦ Sportruházati különlegességek 33to|
