Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-24 / 264. szám

SzePtember 24-__________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBpSÉGI ÉLET Az orsovai állami elemi iskolában a lakosság létszámarányának megfelelően eddig német és magyar tagozatok is működtek. A magyar tagozatot, mint az erdélyi lapok Írják, mindenáron és min­den eszközzel meg akarják most szün­tetni. A beiratásnál a magyar tagozatba felvételt kérő magyar nemzetiségű nö­vendékeket, a szülők minden tiltakozása ellenére vagy a román, vagy a német tagozatokba osztották be. A tanítók ön­kényesen maguk állapították meg a be­iratkozó növendékek nemzetiségét ne­vük hangzása és származásuk alapján, dacára annak, hogy ezek a növendékek a magyaron kívül más nyelven nem is tudnak. Az orsovai magyarok körében nagy az elkeseredés az anyanyelv jo­gának törvénytelen és erőszakos elkon­­fiskálása miatt és elhatározták, hogy memorandummal fordulnak védelemért az erdélyi magyar párthoz. A csehszlovák fasiszták semmivel sem türelmesebbek a kisebbségekkel szemben, mint külföldi fegyvertársaik. Sis, a prágai feketeingesek vezére a napokban élesen kikelt az ellen, hogy a német kisebbség képviselőinek helyet kínálnak a kormányban. »Mi naciona­lista állam vagyunk — mondotta — és a többi nemzetekkel szemben csak mint kisebbségekkel szemben vannak köte­lességeink. A németeknek a törvények­nek muszáj engedelmeskedni, vagy pe­dig lemondanak állampolgárságukról és kivándorolnak. Ha a németek államal­kotó politikát akarnak folytatni, ebben senki sem akadályozza meg őket, csu­pán fájlaljuk, hogy ezt németelv és nem csehek csinálják. De mindez még nem jelenti azt, hogy a németek parlamenti munkájukért miniszteri széket kapjanak. Ha a köztársaság nemzeti jellegét alkot­mányos utón nem lehet majd föntartani. akkor azt mondjuk, a köztársaságnak él­ni kell még a demokrácia és a parlament árán is és abban a nehéz pillanatban el­érkezik az, amit ma a fasizmus hirdet.« * Az erdélyi magyar párt ellenzéke a legközelebbi napokban értekezletet tart. Az értekezletre meghívták mindazokat, akik a magyar párt jelenlegi politikájá­val nem értenek egyet. A meghívó így jelöli meg az összejövetel célját: »Meg kellene állapítanunk az okokat, melyek mai vigasztalan és kilátástalan helyze­tünket elsősorban és tőlünk függően okozták és keresnünk kell azokat a mó­dokat, melyek által életsorsunkat min­den élő és meglévő erőink valóságos egyesítésével és munkábaállitásával a bizonytalanságokból kiemelhetjük és a magunk haladását biztosabb utón, ha­tározott célkitűzéssel munkálhatjuk és biztosíthatjuk.« A meghívó aláírói a kö­vetkezők: Kecskeméthy István dr. theol. tanár, az egykori magvar néppárt el­nöke, Cseh József és. Berky József ko­lozsvári földészek, Krenner Miklós dr. volt aradi tankerületi főigazgató, gróf Toldalagi Mihály dr. nyárádszentbene­­deki birtokos, aki annak idején a liberá­lis párttal tárgyaló bizottságnak dele­gátusa volt, Tabéry Géza, a kitűnő nagyváradi regényíró, Oláh Béla dr., a nagyváradi kereskedelmi kamara titká­ra, Gál Pálffy László szovátai kisgazda és Kós Károly, a kalotaszegi dissziden­­sek vezető'je. A paktum körül újabb vita támadt az erdélyi magyar párt és a néppárt kö­zött. . Tornya Gyula szenátor legutóbb kijelentette, hogy a kormány nem tel­jesíti Ígéretét és nem váltja be a paktu­mot. A nyilatkozatra válaszolt az Ava­­rescu-párt egyik vezető tagja. »A kor­mánypárt —■ mondotta — már régóta megdöbbenéssel figyeli, hogy a magyar sajtó milyen egyöntetűen támadja a kor­mányt a paktum állítólagos nemteljesi­­tése miatt. Tornya Gyula beszéde azon­ban túltett minden ilyen sajtómegnyilat­kozáson és a maga inpolitikusságában szinte határt sem ismer. Leszögezem itt, hogy a kormány az úgynevezett paktu­mot a legmesszebbmenöen megtartotta. Mert miről is van szó? Létrejött kö­zöttünk és a magyar párt között egy választási megegyezés. Mi a megegye­zés értelmében kaptunk magyar szava­zatokat, a magyarok ugyancsak ennek a paktumnak következményeképpen par­lamenti csoporthoz jutottak. A válasz! tási feltételek tehát kölcsönösen teljesit­­fettek. További feltételek a paktumban nincsenek. Ebből a jó viszonyból azon­ban, melynek jegyében a paktum szüle­tett természetes az, hogy további en­gedmények fakadnak. Tudjuk azt, hogy a magyarságnak súlyos sérelmi pro­blémái vannak. De ezek a sérelmek tör­vényes intézkedéseken alapulnak, ame-Athénból jelentik: Konduriotis köztársasági elnök aláírta az uj gö­rög alkotmányt, amelyet a régi par­lament tagjai dolgoztak ki. Az alkot­mány aláírásával egyidejűleg a köztársasági elnök feloszlatta a parlamentet és október 24-ikére, egész Görögor­szág területére, uj választásokat irt ki. Az uj kamarának 286 képviselő­tagja lesz, és első feladata az uj al­kotmány elfogadása. A parlament­nek joga van az uj alkotmányon mó­dosításokat is eszközölni. Konduriotis köztársasági elnök szeptember 26-ikával megszüntette Görögország te­rületén a hadiállapotot. Londonból jelentik: A Time s sanghaii jelentése szerint a kantoni vörös csapatok szer­dán hajnalban elfoglalták Ki­­ang-Si tartomány Sang-Csang városát. A sanghaii kormányzó csapatai Ki­­ang-Si tartomány keleti részét teljesen kiürítették és a meg­erősített védővonal mögé vo­nultak vissza, ahol újból csoportosulnak. A Daily Mail jelentése szerint Vu-Pej-Fu tábornagy a kantoni vörös csapatok fogságába esett, akik Sa-Jung városába internálták. Néhány napja a kínai harctéren tartózkodik Budjenij orosz tábornok is, akinek nevét a lengyel-orosz háború Parisból jelentik: Az a beszéd, a melyet Stresemann külügyminiszter a svájci német kolónia kedd esti va­csoráján mondott, nagy nyugtalan­ságot kelt a francia közvéleményben. A francia sajtó egyrésze igyekszik ugyan a közvéleményt megnyugtat­ni, egyes lapok azonban figyelmen kívül hagyják a külügyminisztérium­nak azt a felhívását, hogy nem sza­bad a harangokat félreverni. A Petit Párisién élesen támadja Stresemann külügyminisztert és be­szédét tapintatlannak mondja. A lap annak a véleményének ad kifejezést, hogy Stresemann beszéde méltán iz­gatja a közvéleményt és a fran­cia nép most láthatja, hogy mennyire vigyázva kell bánni a közeledéssel. Stresemann a tapintat követelmé­nyeinek legelemibb szabályait is el­hanyagolta — írja a lap - amikor a legmesszebbmenő mérséklet lett iyeket semmiféle más módon, mint tör­vényes eszközökkel reparáini nem lehet. Éppen ezért viszont végtelen naivság árad ki a magyar sajtó és egyes ma­gyar közéleti férfiak türelmetlen meg­nyilatkozásából. Ahelyett, hogy bevár­nák a lehetőségeket és időt adnának a dolgok kifejlődésére, már eleve is visz­­szás hangulatot teremtenek és igy ön­maguknak köszönhetik majd «azt, ha egyes kívánságokat nem lehet teljesen kielégítő módon megoldani.« A hadiállapot megszüntetésével egy­idejűleg Konduriotis proklarhációt tett közzé, amelyben közli, hogy Görögországot megszabadítot­ta Pangalos zsarnokságától, beje­lenti továbbá, hogy a jelenlegi kor­mány. a köztársasági államforma hive éSj a parlamenti rendszertől várja az ország boldogulását és fel­lendülését. — A hadsereg — mondja — soha­sem fog politizálni, mert a múltak keserves tapasztalatai megtanították arra, hogy a hadseregnek nem sza­bad a politikába beleavatkoznia. Kondilisz miniszterelnök be­nyújtotta lemondását, azonban Konduriotis elnök azt nem fogadta el. tette ismeretessé. Az angol kormány egyébként újabb tiltakozó jegyzéket intézett a pekingi kormányhoz, amelyben a Jangcsekiangon lejátszódó legújabb események ellen emel óvást. Sanghaii jelentés szerint a japán kormány utasítására két újabb japán ágyunaszád in­dult el Hankauba és ezzel a Jangcsekiangon kilencre emelkedett' a japán ágyunaszádok száma. Ezenkívül két torpedórom­boló és két más japán hadihajó is Hankau előtt áll. Máltái jelentés szerint három angol torpedózuzó hajó útra készen áll a máltai kikötőben, hogy a kinai vi­zekre induljon, a brit hajóraj meg­erősítésére. volna szükséges és nem szolgál a német külügyminiszter mentségéül, ha esetleg arra fog hivatkozni, hogy kijelentései nem Franciaország felé irányulnak, hanem csak »belső hasz­nálatra« szolgáltak. Még a nacionalista sajtó sem fog­lalkozik ilyen óleshangu cikkekben Stresemann beszédével. Az Echo de Paris megállapítja, hogy Briand nem érdemelt ilyen bá­násmódot a német külügymi­nisztertől és magára vessen Stresemann, ha Briand helyze­tét a kormányban megnehezi­­. tette. A Matinben Sauer wein a követke­zőket írja: — Stresemann olyan politikus, aki a politika terén nem törődik a tapintat szabályaival és még do­ronggal sem lehet agyonütni, olyan szenvedélyes szónok. Szivesén be­szél és sokat és kijelentéseit nem teszi mérlegre. Nyilvánvaló, hogy Stresemannak ez a beszéde a német birodalom népéhez volt intézve, mintegy bocsánatkéré­sül. Németországban ugyanis sokan támadó beszédet vártak Stresemanntól, amikor a Nép­­szövetség teljes ülésén először megszólalt. ö azonban nem is említette a hábo­rús vétkesség kérdését, de kiderült, hogy igaza is volt Stresemannak, mert hiszen evés közben jön meg az étvágy és Briand semmit sem tett Genf­­ben, hogy lehűtse a németek tulvérmes reménykedéseit. Meg kell végre mondanunk a néme­teknek. mi az, amit adni aka­runk és mi az, amire számít­hatnak. Briand egyébként legközelebb vála­szol Stresemann beszédére, valószí­nűleg még ezen a héten, azon a la­komán, amelyet tisztelői rendeznek azon a kis nyaralóhelyen, ahol Bri­and jelenleg tartózkodik. Politikai körökben ‘élénken tár­gyalják a sajtónak Stresemann ellen intézett támadásait és úgy tudják, hogy Poincaré hétfőre jelzett nagy beszédében kitér Stresemann nyilatkozataira is, azonban nem tartanak attól, hogy Poincaré beszéde komoly illúzió­­rontás lesz. Egybehangzó megállapítás szerint Briand erősen tartja kezében a kül­politika irányítását és a pozitív po­litika jelszavának, amelyet Briand, hangoztat, annyi támogatója van, hogy annak sikere biztosítottnak te­kinthető. A sajtó támadásainak any­­nyi hatása valószínűleg lesz, hogy Briand és Stresemann találko­zása egyelőre meg sem fog tör­ténni. Általában azt hiszik, hogy Poincaré olyan beszédet fog mondani, amely­ben hangoztatni fogja ugyan a ver­­saillesi békeszerződéshez való ra­gaszkodását, de egyébként Briand álláspontjával összhangban fog nyi­latkozni és igy a beszéd azzal az eredménnyel fog járni, hogy az ed­digi tanácskozásokat Németország­ban is nyugodtabban fogják megítél­ni és a német-francia közeledés, ha­nem is gyorsan, de fokról-fokra meg fog valósulni. A Chicago Tribune szerint a francia kormány külön bizott­ságot létesít, amely a Rajna­­terület kiürítésének kérdését fogja tanulmányozni, és ezenkívül pénzügyi, technikai és jogi szakértőket fog kinevezni a Né­metországgal való részletes tárgya­lások folytatására. Belgium átengedi Németországnak Eupent és Malmedyt Brüsszelből jelentik: Beavatott körök úgy tudják, hogy az a terv, hogy Eupen és Mal­­medynek Németországhoz való visszacsatolását pénzügyi áldo­zatok által tegyék lehetővé, a megvalósulás stádiumába lépett. Vandervelde külügyminiszter leg­közelebb találkozni fog Streseman­­nal, akivel ebben az ügyben megbe­széléseket fog folytatni és hir sze­rint a belga kormány négyszázezer aranymárka ellenében hajlandó a két városról Németország javára le­mondani. Stresemann a jövő hét elején számol be a bi­rodalmi gyűlés külügyi bizottságában Berlinből jelentik: A birodalmi gyűlés külügyi bizottsága a jövő 1:' • elején ül össze és meghallgatja S semann beszámolóját a genfi thoiry-i tanácskozásokról. A 1 munisták a birodalmi gyűlés ■ nali összehívását követelik. Av főleg Briand és Stresemann fól­iásainak azzal a részletével f.: koznak, amely a német vasi t; vényeknek francia stabilizá lási csőn céljaira való átengedésé, c \ . natkozik.. Görögországban megszűnteitek a hadiállapotot Kondilisz benyújtotta lemondását — Október 24-ikére tűzték ki az uj választásokai Diadalmasan nyomulnak előre a kantoni vörös csapatok Fogságba ejtették és internálták Vu-Pej-Fu tábornagyot Újabb japán hadihajók indultak Hankauba-A francia sajtó támadja a német külügyminisztert Nagy nyugtalanság Franciaországban Stresemann legutóbbi genfi beszéde miatt »

Next

/
Thumbnails
Contents