Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-23 / 263. szám

4. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ __________________1926. szeptember 23: Kongresszusok városa Jugoszláv tanár- és országos dalárkongresszus Noviszadon Szombaton este érkeznek Noviszadra a vasárnapra egybehívott tanárkongresz­­szus delegátusai, akiket a noviszadi szekció tagjai már Sztarapazován fog­nak megvárni. A kongresszusra 300—350 delegátus érkezését várják. Vasárnap reggel fél 9 Órakor a városháza dísztermében lesz a kongresszust megelőző értekezlet, a mely a kongresszus napirendjét készíti elő. A kongresszus hétfőn és kedden reggel fél 9-től fél 1-ig fog tanácskozni, délután pedig kirándulások lesznek. Va­sárnap délután a kongresszus tagjai Ka­­menicára, Sztrazsilovóra és a katonai repülőtérre rándulnak. Este 8 órakor a Nemzeti Színházban díszelőadás lesz, amelyen »Beograd egykor és most« el­ső felvonása, »Szegedinác Pero« ötö­dik felvonása és »Ekvinokcio« harmadik felvonása kerül színre. Szeptember 27-én a noviszadi gyár­telepeket és Petrovaradint tekintik meg, este 8 órakor pedig a Szlobodában ban­kett lesz. Másnap a szuboticai tanárok meghívására kirándulás Szuboticára. A kongresszus napirendjén az elnök­ség és tisztikar megválasztása, az igaz­gatóság jelentése, a Hitel- és Segély­egylet jelentése, továbbá Divác Nedelj­­kó előadása a tanári pótlékok leszállí­tásáról szerepelnek. A beogradi szekció javaslata is szerepel a kongresszuson, amely szerint Prodánovics Jásót és Sztefanovics Szvetolikot, az országos tanáregyesület volt elnökeit választják meg disztagoknak. Sevics Milán tanár javaslatot tesz a szerb középiskolák két­százéves jubileumának megünneplésére, végül kitűzik a jövő kongresszus idejét és helyét. Alig egy héttel a tanárkon­gresszus után, október 2-án jönnek No­viszadra háromnapos kongresszusra Ju­goszlávia összes daláregyesületei. Ez lesz a jugoszláv dalároknak második országos kongresszusa. Október 8-ikán délután 6 órakor a Maticában értekezlet lesz, amely előkészíti a másnapi kon­gresszus napirendjét, hitelesíti a kon­gresszusra érkezett delegátusok meg­bízó leveleit és a multévi Szarajevóban megtartott első kongresszus jegyző­könyvét. Október 3-án, reggel 9 órakor kezdő­dik a tulajdonképeni kongresszusi mun­ka. Megválasztják a titkári, pénztárno­ki, könyvtárnoki, zenekiadói jelentése­ket, továbbá a létesítendő első jugoszláv zenekiállitás megszervezésére kiküldött, nemkülönben a jugoszláv országos da­­lárszövetség előkészítő bizottságainak jelentését. Jelentést fog ezenkívül tenni a zenealmanach szerkesztésével megbí­zott bizottság is. A kongresszus ezután megállapítja a jövőévi működési programját és meg­hallgatja a számvizsgálók jelentését. Délben az összes dalárok kivonulnak az Uszpenszka temetőbe, ahol megko­szorúzzák Runyanin József horv'át ze­neszerző sírját. Runyanin tudvalevőleg a horvát himnusz szerzője. Délután 3 órakor folytatják a kon­gresszust. Október 4-én reggel a kon­gresszus résztvevői megtekintik a Ma­­ticát és a katonai repülőteret, délelőtt 11 órakor az Almási-temetőben megko­szorúzzák Báics Isza novisaadi zene­szerző sírját. Délután 3 órakor pedig Kamenicára rándulnak, hogy Zmáj Jo­­vanovics sírját megkoszorúzzák. A kongresszus alkalmából október 3-án, este 9 órakor a Szloboda nagyter­mében az összes noviszadi dalegyletek együttes hangversenyt tartanak. Megszökött a titokzatos orosz orv^ Becskerekről Petrovoszelóra tette át az orvosi rendelőjét Letartóztatása után megszökött a kisérő rendőrtől A Bácsmegyei Napló többizben fog­lalkozott már dr. Pavlovics Alekszander állítólagos orosz orvos ügyével. Pavlo­­vicsot legutóbb a becskereki rendőrség vonta felelősségre azon a címen, hogy orvosi diploma nélkül rendel a betegek­nek orvosságot. A becskereki rendőrsé­get az tette figyelmessé Pavlovicsra, hogy a betegektől felvette a gyógyszer árát, maga ment a patikába, ahol el­készíttette a gyógyszert és azt átadta a betegnek. Minthogy a gyógyszer ke­vesebbe került, mint amennyit a beteg­től felvett, a differenciát megtartotta magának. Pavlovics becskereki kihall­gatása alkalmával is azt hangoztatta, hogy őt a kiewi egyetemen orvosdoktor­rá avatták, Jugoszláviában több helyen mint hatósági orvos működött, azonban okiratait emigrálása alkalmával elvesz­tette. A becskereki rendőrség rendőri felügyelet alá helyezte Pavlovicsot, el­tiltotta a további gyógykezelésektől és megtiltotta neki, hogy elhagyja a várost. Néhány hét előtt Petrovoszelón buk­kant fel Pavlovics Alekszander. Kijelen­tette, hogy rokoni látogatásra jött, gyógykezeléssel nem foglalkozik. A ven­déglőkben azonban, amelyekben rend­kívül gyakran megfordult, olyan mó­don hangoztatta orvosi sikereit és tu­dását, hogy mégis jelentkeztek pacien­sei. Pavlovics hajlandónak mutatkozott, hogy meggyógyítja őket. Most is tel­jesen a becskereki módszer szerint járt j el. Megírta a receptet, felvette a pénzt s maga ment a patikába a gyógyszerért. A gyógyszertárban feltűnt, hogy az ál­lítólagos orvos két betegének, akik kö­zül az egyik nyakidjásban szenvedett, a másiknak pedig gyomorbaja volt, ugyanazt a gyógyszert rendelte. A kü­lönös orvosra figyelmeztették Iskruljev Tosó községi jegyzőt, aki időközben megállapította azt is, hogy Pavlovics­­nak más természetű orvosi pacienturá­ja is volt Petrovoszelón, amennyiben vállalkozott arra, hogy jó pénzért segít azokon az asszonyokon, akik a gyer­mekáldástól akartak megszabadulni. Pavlovicsot előállították a községi elöljáróságra, ahol elsősorban annak az igazolását kérték, hogy ő valóban or­vos. Pavlovics a becskereki rendőrség által kiállított utazási igazolvánnyal akarta magát igazolni, amelyen tény­leg mint orvos szerepel, amikor ezt nem találták elegendőnek, elővette a Politika cimü beogradi lapnak egy régebbi szá­mát, amely szerint ellene Veliki-Becs­­kereken alaptalan eljárás folyt azon a címen, hogy nem orvos, hanem kuruzs­ló, holott ő 1920 óta Ipeken mint ható­sági orvos működött. A petrovoszelói községi jegyző a ti­tokzatos orosz orvos ügyében a becs­kereki rendőrséghez fordult, ahonnan azt a felvilágosítást kapta, hogy Pavlo­vics ellen még folyik a nyomozás, az állítólagos orvosnak nem lett volna sza­bad elhagynia Becskereket, ennélfogva sürgősen vissza kell kisérni. A községi hatóság a becskereki rendőrség intézke­désének eleget is tett és az állítólagos orvost fedezettel Becskerekre továbbí­totta. Pavlovics szerdán reggel nyolc óra­kor érkezett rendőri kísérettel Becske­rekre. A vasúttól a városházára menet, a kisérő rendőr cigarettára akart gyúj­tani Ezt kihasználta Pavlovics s meg­ugrott a rendőrtől. A petrovoszelói rendőr utána iramodott, de Pavlovics eltűnt szemei előli A rendőr megpró­bálta felkutatni, azonban sehol sem ta­lálta. Délutáni két óráig kereste minde­nütt a városban s mikor látta, hogy nincs már kilátás arra, hogy megtalálja, je­lentkezett a becskereki rendőrségen s elmondta az esetet. A becskereki rend­őrség széleskörű intézkedést tett a ti­tokzatos orosz felkutatására. Nikolajevics nagyherceg tisztjei a bolse' ista törvény­szék előtt Ellenforradalmat akartak szítani Ukrajnában Charkovból jelentik: A charkovi forradalmi bíróság előtt a napokban megkezdődött a tárgyalás azok el­len az ukrajnai ellenforradalmárok ellen, akiknek élén a Párisban élő Nikolaj Nikolajevics nagyherceg, volt orosz generális állt. A nagy pörnek tizenhét vádlottja van, akiknek legnagyobb része volt katonatiszt. Ezeket a tiszteket Niko­laj Nikolajevics kisebb csoportok­ban küldte Ukrajnába, hogy ott bol­sevistaellenes propagandát folytas­sanak, okozzanak vasúti kisikláso­kat és öljék meg a vezető szovjet­tisztviselőket. Az összeesküvést föl­fedezték és résztvevőit letartóztat­ták. A vádlottak közül többen pa­naszkodnak, hogy a nagyherceg kémszolgálataikat rosszul fizette. Bérbeadják Palicsot Az október 1-i közgyűlés fog dönteni a fürdő sorsáról Szubotica város október 1-én tart­ja meg legközelebbi közgyűlését, tárgysorozatán első pontként fog szerepelni az 1926. évi városi költ­ségvetés. A költségvetésben hat és fél millió dinár deficit mutatkozik, amit százhuszonöt százalékos pót­adó kivetésével akar a városi tanács fedezni. A közgyűlés tárgysorozatának másik fontosabb pontja a villany­teleppel kötött szerződés kibővítése. A villanytelep ugyanis ajánlatot tett a városi tanácsnak, hogy kiépiti a palicsi kettős-vágányt, azonkívül a Halasi-uton a Zorka műtrágyagyá­rig és Alekszandrovóból az uj vágó­iadig épit egy-egy sínpárt. A vil­lanygyárnak ezzel szemben az a ki­kötése, hogy a város harminc évre mondjon le a megváltás jogáról. Végül Palics-fürdő bérbeadásáról fog dönteni a közgyűlés. A város ugyanis az utóbbi években sokat rá­fizetett Palics-fürdőre. A városi ta­nács körében az a vélemény alakult ki, hogy legajánlatosabb a fürdőt egy pénzcsoportnak bérbeadni. A bérbeadást megelőzően nemzetközi árlejtést imának ki. , Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Ha férfi és nő nagyon barátkozik, ak­kor kettejük közül az egyik bizonyosan szerelmes a másikba s a másik sincs igen messze attól, hogy beleszeressen — a barátjába vagy a barátnőjébe. Nőgyüilölő nyilatkozatokat rendsze­rint olyan férfiaktól hallunk, akiket nem szeretnek az asszonyok. # Kellemetlen, ha férfiak veszekednek, de borzalmas, ha asszonyok közt me­rül föl nagyobb véleményeltérés. Jel­lemzően szokták mondani ilyenkor ró­juk, hogy »hajba kaptak«, ami akár hosszú fonatokat hordanak, akár bubi­frizurát viselnek a küzdő felek, egy­aránt nem épületes látvány. A férfi, ha csak nem részeg, haragtól izzón s a legszenvedelmesebb vitatkozás hevében is férfi marad; a nő ilyen körülmények között se tud férfiasán viselkedni.-fr A nőknek ritkán van igazuk, — de a világ folyása olyan, mint ha mindig igazuk volna. * Egy olyan ember naplójából, akinek nagy és sok szerencséje volt a 'szere­lemben; — Még nem láttam két egyforma nőt. De két különbözőt se. # A legtöbb nőt könnyebb meghódítani mint meggyőzni. A nő nagy gonddal öltözködik, — a mint mondja azért, hogy a megjelené­sével megbotránkozást ne keltsen s né­ha épp az öltözködésével kelt megbot­ránkozást. ■& A nő megszépül, ha szeret, — még inkább, ha szeretik s legjobban, ha vi­szontszeretik. *­Nagyobb csalódás, ha a nő, akit an­gyalnak hittünk, egyszerre csak közön­séges némberré válik szemünkben, mint ha ördöggé sülyedne le. Mert a férfi ép oly természetesnek találja a rokonsá­got az asszonyok és a démon >k mint az angyalok és az asszonyok közt, el­lenben nem képes elhinni és elviselni, hogy az ő asszonya a nővilágnak kö­zönséges és rendes tagja legyen. S ami a nőt illeti, ő is, ha már nem tartod angyalnak, jobban szereti, ha ör­dögnek szidod, semmint ha asszony­nak, már tudniillik közönséges asszony­nak nézed, ő ifyformán sokszor azt tartja a legnagyobb sértésnek, ami ta­lán legnagyobb dicsérete: ha igazi asz­­szonynak mondják. * Vannak férfiak, akikre nézve nagyobb esemény, ha megismerkednek egy nő­vel, mint másoknak, ha a szeretőjükké tesznek egyet. * A szerelmes érdeklődés nagyon gya­kori olyan férfiak és nők közt, akik egymást sose látták, de Igen kíváncsiak egymásra. A művészek és költők, írók és politikusok iránti rokonszenv és ra­jongás maijdnem mindig ilyen termé­szetű és egyszersmind kölcsönös, mert a hires emberek éppen nem közömbösek az ily érdeklődés iránt és sokszor haj­landók azt viszonozni. Az ilyenek, ha aztán személyesen megismerkedtek, vagy lángra lobbannak egymás iránt, vagy pedig nyomban — kijózanodnak egymásból. A nő a szerelemben sokkal, hasonlít­hatatlanul nagyobb arisztokrata mint a férfi. Minden másban a férfi sokkal de­mokratikusabb a nőnél. # A nőnél a férfi, ha nem is a bárónál, de mindenesetre egy bizonyos társa­dalmi fokozaton, a férfi szemében a nő már a cselédszobában kezdődik. A nő, ha nem szép, már rut; a férfi ha nem rut, már szép. * A nők bámulatos módon ügyesen és kedvesen tudnak csevegni olyan férfi­akkal, akiket nem szenvedhetnek, — a legtöbb férfi még azokkal az asszonyok­kal se képes élénken és barátságosan társalogni, akik közömbösek neki. * A nők naivabbak a férfiaknál, de azért több naiv férfi van a világon, mint nő. * A teremtés óta, vagy (mondjunk va­lami pozitivebb időhatárt) a tatárjárás, a könyvnyomtatás feltalálása, a fran­cia forradalom stb. óta a nők sokkal kevesebbet változtak, mint a férfiak. Más szóval: a mai nő sokkal jobban hason-] Jit az ezer vagy száz év előtti nőhöz) mint napjaink férfiai az ezer vagy száz év előtti férfihoz. * Nők — és különösen leányok — nem tehetnek olyan sokféle okból boldogta­lanok, mint a férfiak, de, ha boldogta­lanok, sokkal inkább azok, mint a fér­fiak. * Igen gyakran hallani női ajkakról: — Óh, bár csak férfinak születtem volna! Belénknevelt udvariasságunkkal ilyen­kor igy szoktunk felkiáltani: —- Ezt a veszteséget nem bírtuk vol­na el — mi férfiak! Pedig igy kellene felelnünk: — Nos, hát akkor egy nővel több volna a férfiak közt! # Egy elbizakodott férfi, mikor egy nő odaajándékozván magát neki, azt kér­dezte tőte, hogy most mit gondol róla, azt felelte: — Apró ajándékok szilárdítják meg a barátságot. A szegény nő azt hitte, hogy a leg­becsesebbet adta oda, amije van. # A nő olyan asszonyokkal szeret együtt mutatkozni, akik kisebbek nálá­nál, a férfi olyan férfiakkal, akik kü­lönbek, mint ő. Mindketten hiúságból. A férfi azzal kezdi szerelmi pályáját a nőknél, hogy ur fölöttük s azzal vég­zi, hogy balekjuk nekik.

Next

/
Thumbnails
Contents