Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-21 / 261. szám
1^6. szeptember 21. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. oldal. KISEBBSÉGI ÉLET Kinos iskola-botrány foglalkoztatja Arad magyarságát. Az aradi tankötelesek összeírását az egyik körzetben Cadariu János igazgató végezte, aki mindenkit, kinek neve nem Kis, Kovács vagy más magyar hangzású, románnak, legjobb esetben németnek, esetleg lengyelnek vagy csehnek irt be az ivekbe. Amikor a beiratás ideje elérkezett, Cadariu, a Mfhály-uccai állami román elemi iskola igazgatója leveíet irt több általa nem magyarnak konstatált gyermek szülőjéhez és felhívta azokat, hogy a gyermekeiket az ő iskolájába Írassák be. A szülök erre elmentek Miclosi Aurélhoz, az IHés-uccai állami elemi iskola magyar tagozatának az igazgatójához, aki minden további nélkül felvette iskolájába a Cadariu által nem magyarnak minősitett gyermekeket. Erre a Cadariu a »Cuvantul Ardealului« legutóbbi számában kegyetlen támadást intézett Miclosi ellen, elnevezte öt magyarbarátnak, románfatlónak és kijelentette, hogy Miclosinak nem volt joga felvenni iskolájába azokat a gyermekeket, akiket ö románnak, lengyelnek, németnek vagy osehnek minősitett. A megtámadott Miclosi igazgató a cikkre a következő érdekes választ adta: »Ami az iskolai ténykedésemet illeti, be fogom bizonyítani, hogy az egész cikk koholmány és kértem fölöttes hatóságomtól a fegyelmi megindítását. Ami a támadás többi részét illeti, arra vonatkozólag csak a következőket jegyzem meg: mint román ember és mint politikus kijelentem, hogy sem a bátorságom, sem a fizikumom nem hagyott cserben és ezzel számolnia kell a sértegető és támadó Cadarlunak, annál is inkább, mert tartalékos tisztje vagyok a román hadseregnek.« A nemzetközi cserkészkonferencián tudvalevőleg szóba került a kisebbségi kérdés is. A konferencia román résztvevője, Nedelcu, amikor hazatért Bukarestbe, az Universulban hosszabb cikket irt a kanderstegl tanácskozásokról, melyben gúnyos hangon emlékezik meg arról, hogy Magyarország tüzzelvassal szőnyegre hozta a már mindenki által ismert és »nevetséges kisebbségi problémát«. A cikknek visszhangja támadt Magyarországon is és Molnár Frigyes, a magyar cserkészszövetség főtitkára a román delegátus támadására igy nyilatkozott: »Rendkívül meglep ez a tónus, nemcsak azért, mert ellentétben áll a cserkészet szellemével, hanem különösen azért, mert Nedelcu tanár egészen máskép viselkedett a konferencián. Midőn ott a kisebbségekről volt sző, ugyanolyan hévvel és meggyőződéssel hangoztatta a testvériség eszméit, mint más nemzetek képviselői s mikor az ismert határozatokról volt szó, a megértés szavaival adta hozzájárulását. Necfelcut egyébként személyesen is Ismerem és a magánérititkezésben sem tapasztaltam nála ellenséges indulatot a kisebbségekkel szemben. Élhetetlennek találom Nedelcu ur magatartását, mely a romániai cserkészszövetségnek csak kárára lehet. A testvéri szellem a csehszlovák kiküldötteknél mindenesetre nagyobb mértékben nyilvánult meg, mert a csehszlovák delegáció, illetőleg a csehszlovák cserkészszövetség közbenjárására illetékes államhatalmi tényezők elfogadták a kanderstegi határozatokat.« * Hogy lesz egy iskolaigazgatóból — kiskirály? címmel szomorú közigazgatási korképet fest meg a kolozsvári Ellenzék. Erdély egyik virágzó községe, Szamosfalva a múlt évben uj jegyzőt kapott: Biji volt iskolaigazgató személyében. Az uj jegyző azzal kezdte meg működését, hogy összehívta a falu gazdáit és rávette őket, adják át neld az összes juhokat, majd ö gazdálkodik a tejtermékekkel és minden évben leszámol velük a dús jövedelemmel. A gazdák a várható nagy haszon reményében adták Bilinek az összes Juhokat, akinek kezei között azonban r_a twró, az összes termékek el-' olvadtak, eltűntek és elsikkadtak. A ru■ túl rászedett szamosfalvai'ak hiába mentek panaszra, Bijit senki sem vonta felelősségre, mert a szélhámos jegyző ragyogóan értett ahhoz, hogy lármás hazafiasságával megnyerje fölöttesei bizalmát. A hatalma nőttön-nőtt, a falut tökéletes mértékben terrorizálta, senki sem mert szót emelni ellene. Szamosíalván korlátlan ur volt, azt csinált, amit akart — üzleteket. Mikor a községben megkezdődtek a kisajátítások ő állította össze a földigénylők névsorát, melyben hatvan, olyan ember szerepelt, akinek tulajdonképen nem volt igényjogosultsága, viszont kimaradt a kimutatásból hatvan olyan helybeli földmives, akiket a törvény értelmében a föld megilletett. A falu most is hiába deputációzott, hiába kérvényezett — Biji felül marad, az történt, amit ő akart. Az agrárreform során a jegyző kisajátította a község református lelkészének tiz holdas kis birtokát is azzal a hazug információval, hogy arra Szamosfalva községnek okvetlen szüksége van. Más eset: 1923-ban történt, hogy dr. Sipos. Aladár, aki időközben repatriált, a birtokait eladta a Nagy testvéreknek. A vásár 1923-ban történt, de a szerződést csak 1925-ben nyújtották be a Casa Ccntralahoz. A szamosfalvaiakat megkérdezték, hogy nem jelentenek-e be igényt a Sípos-féle birtok megvételére. Ekkor Biji ismét akcióba lépett és a Sipos-féle birtokot törvény és jogellenesen a falusiak birtokba vették. Az egész akciót Biji irányította, a birtokon levő összes gazdasági felszereléseket elárverezték, elkótyavetyélték, szétosztották, semmivé tették. Biji ezért a műveletért három hold földet ajándékba kapott attól a hatvan szamosfalvai földésztől, akik a birtokot kényszerbérletbe vették. A falusi kiskirályt a napokban végre elérte a nemezis: feljelentést tettek ellene és a víz«' gálát megállapította, hogy több millió lejjel megkárosította az államot. Az angol bányamunkások nem engednek követeléseikből Cook főtitkár szerint a bányamunkások semmi esetre sem járulnak hozzá a nyolc órás munkaidőhöz és a kerületek szerinti bérmegállapodásokhoz Londonból jelentik: A bányamunkások népgyiilésein Cook, a bányászszövetség főtitkára vasárnap több vidéki helyen beszédet mondott, amelyben hangoztatta, hogy a bányamunkások semmi körülmények között sem kötnek olyan béregyezményt, amely napi nyolc órai munkaidőt tenne kötelezővé. — Nem lehetetlen — mondotta Cook — hogy a bányatulajdonosoknak sikerülni fog a munkásokat kiéheztetni és olyan béregyezmény megkötését keresztülvinni, amely feltételeiben kedvezőtlenebb lesz, mint a sztrájk kitörése előtt érvényben volt feltételek, ennek ellenére azonban a munkásság semmi körülmények között sem mehet bete abba, hogy az egész országra érvényes béregyezmény helyett a bányatulajdonosokkal kerületenkint kössön megállapodást. A bányatulajdonosok eddig is ta pasztalhatták — fejezte be beszédét Cook főtitkár — hogy a bányamunkások a szakszervezeti gondolat legkitartóbb harcosai. Olaszellenes zavargások Korzikában A tűnte!ők megtámadták az olasz konzulátust Párisból jelentik: Bastiában, Korzika fővárosában súlyos olaszellenes zavargások voltak. A francia lakosság hangulata már napok óta rendkívül izgatott volt és amikor megtudták, hogy Livornóból egy hajónak vissza kellett térnie, mert a francia utasokat a kikötőben inzultálták, a lakosság elözönlötte az uccákat és tüntető menetek járták végig a várost. A polgármester gyűlésre hívta össze a lakosságot, majd a gyűlés után hatalmas tömeg vonult az olasz konzulátus elé és követelte, hogy azonnal vonják be az olasz lobogót és amikor a kérés teljesítését megtagadták, kövekkel beverték a konzulátus ablakait. A tömeget lovasrendőrök oszlatták szét, de a kikötőben újból összeverődött a nép és az ott horgonyzó francia hajókat kényszeritették, hogy tűzzék ki az olasz lobogót és játszák el a marsaillaise-t. A kikötőt csak a késő esti órában sikerült az ezrekre menő néptömegtől megtisztítani. Az Unió római követe jelentést tesz kormányának az Amerika-ellenes zavargásokról. Washingtonból jelentik: Az Egyesült-Államok kormánya felszólította a római amerikai követet, hogy tegyen haladéktalanul jelentést a Rómában lefolyt Amerika-ellenes tüntetésekről, amelyeknek során Brennan amerikai követet a fasiszták tettleg inzultálták. Anglia tudtával jött létre a német-francia megegyezés Élénk jegyzékváltás előzte meg a thoiry-i találkozót Londonból jelentik: A Times mai száma szenzációsan érdekes megállapítást közöl a német-francia megegyezésre vonatkozólag. A cikk, a melyet kétségtelenül hivatalos körökből származó információ alapján közölt a Times, úgy tudja, hogy Briand és Stresemann thoiry-i találkozását élénk diplomáciai • jegyzékváltás előzte meg Páris és Berlin között. A németek a Rajna-vidék kiürítése, a Saar-völgyi népszavazás és a katonai ellenőrzés terén kívántak nagy engedményeket és ezzel szemben a legmesszebbmenő anyagi támogatást ajánlották fel Franciaországnak. A Daily News szerint Briand és Stresemann megbeszélése .nemcsak hogy barátságos szellemű volt, hanem a két külügyminiszter megegyezési jegyzőkönyvet szövegezett meg, amelyet kormányáik elé terjesztenek jóváhagyás végett. A Times cikke szerint a Berlin és Páris közötti jegyzékváltásról az angol kormány informálva volt. A Daily Herald és a Daily Telegraph úgy vélik, Hogy Briandnak nagy harcai lesznek a francia kormány többi tagjával és a közvéleménnyel a thoiry-i megállapodások elfogadtatása miatt. A lapok megállapítják, hogy a Dawes-egyezmény megváltoztatásához Franciaország és Németország megállapodásán kívül Anglia és Amerika hozzájárulása is szükséges. Párisi jelentés szerint az Excelsior úgy értesült, hogy a thoiry-i megállapodások minisztertanácsi letárgyalása után Stresemann vaiószinüleg már október folyamán Párisba jön, hogy ott folytassa megbeszéléseit. Ilyen körülmények közt Briand még ebben az évben Berlinben viszonozná a német külügyminiszter látogatását és ekkor véglegeznék a megállapodásokat. Szeptember 29-ikén választ polgármestert Budapest A kijelölő választmány Bárczyt, Ripkát és Sípőczot jelölte polgármesternek Budapestről jelentik: Már hetek óta folynak Budapesten az előcsatározások a közeledő polgármesterválasztás előtt, amely az országos politika érdeklődésének is előterében áll. Sipőcz Jenő polgármesternek, akit a forradalom után a kurzus ültetett a polgármesteri székbe, most járt le a mandátuma, és pártja, a Wolff-féle keresztény párt óriási erőfeszítéseket tesz, hogy Sipőczöt hat évre újra megválasszák. Sipőcczel szemben a budapesti demokratikus blokk, amelyi az egy évvel ezelőtt megtartott községi1 választásokon a mandátumok többségét szerezte meg dr. Bárczy István nyugalmazott igazságügyminisztert, Budapest háború előtti polgármesterét jelölte. A kormány kívánságára pályázik a polgármesteri állásra dr. Ripka Ferenc főpolgármester is. Hétfőn ült össze dr. Gaar Vilmos nyugalmazott kúriai biró, törvényhatósági bizottsági tag elnöklésével a kijelölő választmány, hogy megállapítsa, hogy sorrend szerint kiket jelöl a polgármesterségre, mint hivatalos jelölteket, mert a polgármesterválasztó közgyűlés a hivatalos jelöltek közül választja meg a polgármestert. A kijelölő választmány több mint egy órás tanács után úgy döntött, hogy egyhangúlag jelöli a polgármesteri állásra Bárczy Istvánt, Ripka Ferencet és Sipőcz Jenőt, még pedig mindhármukat ugyanazon a helyen, nem pedig sorrend szerint. A választmány egyúttal szeptember huszonkilencedikére tűzte ki a polgármesterválasztó közgyűlés magatartását. A kijelölő választmány döntésének ez a formája a demokratikus blokk álláspontjának sikerét jelenti, mert a blokk követelte, hogy a választást semmivel se befolyásolják és ezért jelölték egy helyen mindhárom jelöltet. Egy őrült revolverharca a berlini rendőrökkel Négy embert súlyosan megsebesített Berlinből jelentik: A főváros centrumában, a Ritterstrassen hétfőn a rend-l őrök valóságos tűzharcot vívtak egyl szerencsétlen őrülttel, aki négy embert súlyosan megsebesített. Az elmebajos embert Sachse Artúrnak hívják, asztalossegéd, aki menyasz-1 szonyával és annak barátnőjével sétáld a Ritterstrassén. Sachse, aki előzőleg igen felindult azon, hogy menyasszo-1 nyárnak szülei szemére vetették, hogy büntetett előéletű, séta közben hirtelen előkapta revolverét és rálőtt inenyaszszonyára és annak barátnőiére, akik véresen összerogytak. Az nsztalossegéd négy lövést adott le, r.z egyik golyó egy uccai járókelőt is megsebesiteit, akinek azonban volt annyi ereje, hogy egy mellékuccába menekült. A "lövések zajá4 ra rendőrök kerültek elő, akik elől Sachse egy épülő ház gerendázatára ku-* szott föl és onnan lövöldözött az uccára\ A golyók egy rendőrtisztet súlyosan megsebesítettek. Hosszú revolverharc után sikerült csak az őrültet megközelíteni, aki, amikor a rendőrök e! akarták fogni, szivenlőtte magát. A két leány sérülése súlyos, de nem életveszélyes.
