Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-21 / 261. szám

PoStarina placéna n gotovom! 12 OLDAL » ARA 1'/, DINÁR ' Megjelenik minden reggelt ünnep u. Szerkeutöcég: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőse? 3—i„, 6- ÜIÖFizetési ár negyedévre 150 din. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Közeledő népek — reményk^jűsebbsÉgsk Az események arra vallanak, hogy az a kívánság, amelynek a magyar kormányzó adott kifejezést mohácsi beszédében a jugoszláv-magyar ba­­átság mélyítésére vonatkozólag, lem ötletszerűen hangzott el, hanem a magyar kormány uj külpolitikai orientációjának első megnyilvánulá­sa volt. Mihelyt a népszövetségi magyar delegáció visszaérkezett Budapestre, magyar kormánykörök­­nől félhivatalos kommünikét bocsá­tottak ki, amely hangsúlyozza, hogy a német-francia megbékülés hatása alatt kialakult kedvező atmoszférá­ban a magyar külügyminiszter kü­lönösen Nincsiccsel folytatott beható és teljes eredménnyel kecsegtető ta­nácskozást az S. H. S. királyság és Magyarország között még függőben lévő kérdésekről. Bejelenti a kom­müniké, hogy nemsokára pénzügyi természetű tárgyalások indulnak meg a két állam között és a döntő­bírósági szerződés megkötésére irá­nyuló megbeszélések hírének meg­erősítése kapcsán rámutat arra, hogy a jugoszláv-magyar viszony kimélyitésének megvannak a pszi­chológiai és tárgyi feltételei. Természetes, hogy a jugoszláviai magyarság örömmel és felbátorodó reménnyel tekint ennek a biztató auspiciumok közt megindult folya­matnak fejleményei elé. Nem mintha számításait a jugoszláv-magyar tár­gyalások menetéhez kapcsolná és az esetleg létesülő szerződésben a ma­ga problémái megoldásának biztosí­tékát látná. Nem kell messzire men­ni példákért annak illusztrálására, bogy a két állam közt történő kül­politikai megegyezések az egyiknek a másik területén élő kisebbségét a régi mostoha sorsban hagyhatják. A beogradi és neptuni konvencióknak, amelyek nagyszámú .olasz munkás jugoszláv területre való bebocsátá­sával járnak, az olaszországi szlá­vok semmi hasznát nem látják. Nin­­csics Rómában a legbarátságosabb fogadtatásra talált, de azért az Isztriái szlovéneket nap-nap után újabb megpróbáltatásoknak és sa­nyargatásoknak teszi ki a fasizmus. Sőt az erdélyi magyarság küzdelme azt bizonyítja, hogy egy kisebbség sérelmeinek orvoslását magával a kormánnyal kötött politikai paktuma sem garantálja. A Vajdaság magyar népében nem a jugoszláv-magyar tárgyalások té­nye és várható külpolitikai eredmé­nye kelt bizalmat és várakozást, ha­nem a békülékenység és megértés szellemének felüikerekedése, a.ni Géniben két nagy és eddig ellensé­ges nemzet szívélyes közeledésében dikuinentálódott és ami a magyar j kormánykörökből eredő kommüniké megálapitása szerint is Európaszer­­te kezdi éreztetni hatását a legkü­lönbözőbb ellentétek élének letom­­pulásában. Amikor a nemezti blokk volt uralmon Franciaországban, a Németország iránt tanúsított en­gesztelhetetlenség a többi európai ország kül- és belpolitikáját is a tü­relmetlenség és reakció baktériu­maival fertőzte meg. Briand és Stre­­semann kézszoritása és a francia­német antant lehetőségéig teljese­dett egyetértése viszont a többi né­pet is szemmelláthatóan arra buzdit­­ia. hogy szomszédaikhoz való vi­szonyukat a megél tés és előzékeny­ség alapján rendezzék. Ezt a lélek­tani alkalmat ragadta meg Valkó Lajos magyar külügyminiszter arra, hogy a jugoszláv-magyar közele­désnek a mohácsi beszédben kezde­ményezett és a beogradi sajtó által rokonszenvvel fogadott eszméjét to­vábbépítse. Nekünk, jugoszláviai magyarok­nak, csak örvendetes lehet, hogy az a nép, amelynek faji és kulturális közösségéhez tartozunk, szoros ba­rátságba lép azzal a nemzettel, a melynek faji többségébe ékelt min­ket a történelem akarata. Tudjuk azonban, hogy kisebbségi helyze­tünk kívánnivalóit nem a diplomácia érleli meg számunkra. A legutóbbi nyolc év alatt eléggé tapasztalhat­tuk, hogy a nemeztiségi jogok gyen­ge lábon állnak, ha szerződések klauzuláit kell odaállítani védelmük­re. Haladást ezen a téren csak a né­pek mentalitásának újjászületésétől várhatunk. Géniben vereséget szen­vedett az uszító nacionalizmus és Mussolini fasizmusa a világ demo­kráciájának ostromgyürüjébe szo­rult. A francia-német béke betetőzé­sével felvirradó reneszánsz Ígéri azt; a jótékony változást, amely a faji' kontroverziák lemérséklésével fogé­konnyá teszi a nemzeti többségeket a kisebbségek minden jogos igény iránt. Balkán-Locarnó készül Fontos tanácskozások: indultak meg Genfben Londonból jelentik: A Daily Tele­graph a görög külügyminiszternek váratlanul bekövetkező genfi utjával kapcsolatban azt Írja, hogy a görög külügyminiszter azok­ra a tanácskozásokra utazott Genfbe, melyek a Balkán-álla­mok külügyminiszterei közt megindultak. A lap szerint ezek a megbeszélések igen nagyfontosságuak, mert arra irányulnak, hogy megteremtsék a Balkán-Locar­­nót, a szomszédállamok közti garancia­­szerződésekkel. A Daily Mail közli, hogy Genfbe megérkezett Venize­­lösz volt görög külügyminiszter is. A Pasics gyengélkedéséről szóló hírek nyugtalanságot keltettek a radikálispárt jobbszárnyán A Pasics-csoport akciója csak a pártvezér személyes részvételével ve­zethet sikerre — Október közepe előtt nem várható változás a politikai helyzetben Beogradból jelentik: A Pasics újabb megbetegedéséről érkezett cavtati hirek nyugtalanságot keltet­tek a radikális párt köreiben. A Pa­­sicshoz közelálló politikusok cáfol­ták ugyan ezeket a híreket, mégis különösen a radikális párt centrumá­ban az a vélemény alakult ki, hogy a kormány helyzete megszilár­dult, miután a Pasics-csoport akciója Pasics személyes rész­vétele nélkül nem kecsegtet si­kerrel. A politikai helyzetben egyébként nem történt lényegesebb változás. Úgy látszik, a kormánynak az a törekvése, hogy a nyílt politikai kérdések megoldását minél messzebbre tolja ki, teljes sikerrel járt. Általános az a meggyőződés, hogy október közepe előtt semmi fonto­sabb fordulat a politikai életben nem várható. A parlamenti élet hétfőn már nem volt olyan élénk, mint az elmúlt hé­ten. A bizottságok közül csak a pénzügyi bizottság ülésezett, az adó­egységesítési- és az ankétbizottság elhalasztotta üléseit. A pártklubok­ban meglehetősen élénk volt az élet, anélkül azonban, hogy fontosabb megbeszélések történtek volna. Nem volt a hétfői napon minisztertanácsi ülés sem. Uzunovics miniszterelnö­köt Nikics Nikola erdő- és bánya­ügyi, Jovanovics Vásza közlekedés­­ügyi és Makszimovics Bózsó bel­ügyminiszter látogatták meg. Nikics távozása alkalmával kijelentette az újságiróknak. hogyatrbovljei bányák termelésének fokozásáról tanácsko­zott a miniszterelnökkel. Uzunovics miniszterelnök délután­ra meghívta az újságírókat, hogy nyilatkozatot adjon a politikai hely­zetről. Amikor azonban az újságírók összegyűltek a miniszterelnökségen, Uzunovics kijelentette nekik, hogy nincs egyelőre semmi mondanivaló­ja és kedd délután öt órára ígért nyilatkozatot. Újabb tírgyafások Ni­­kicsék és a horv t fö­­deralisták között Politikai körökben sokat beszél­nek arról, hogy Nikicsék és a horvát föderalis­ták közt újabb tárgyalások in­dultak meg. A föderalisták állítólag hajlandók lé­nyeges programbeli engedményekre. Ha a fúzió terve megvalósul, erős parlamenti csoport képződik, amely jelentékenyen gyöngítheti Pasicsék pozícióit. Nikicsék számítanak Preca boszniai Radics-párti vezér csatla­kozására is. Precával együtt hét­nyolc boszniai Radics-párti képvi­selő csatlakozna az uj párthoz. A vaj das gi selyemlerme- Í5k sérelmei a pénzügyi bi ottság előtt A pénzügyi bizottság hétfői ülésén a csukaricai cukorgyár tantiem­­ügyeit tárgyalták. A cukorgyár igazgatósági tagjai 1921-ben, 1922- ben és 1923-ban négy millió dinár tantiemet kaptak és igy az igazga­tósági tagok fejenként három-négy­százezer dinárt vettek fel. Rajics selyemgyári igazgató fel­olvasta jelentését, amelyben megál­lapítja, hogy az utóbbi időben nem vezettek semmiféle leltárt a gyárak­ban és főleg a gubóbeváltásnál nem jártak el úgy, mint ahogy a" állam és a termelők érdekei megkívánták. A gubóbeváltásnál Horvátországban és Délszerbiában koncesszió-rend­szer van, a Vajdaságban azonban szabad rendszer szerint történik a termelés és a beváltás. Ezzel a vaj­dasági termelőket érzékenyen meg­károsítják. Ennek oka az, hogy 1924. és 1925-ben a földművelésügyi és ke­reskedelmi minisztériumok között nézeteltérések voltak, amelyek miatt ezeket a kérdéseket nem rendezték. Felolvasták ezután a panasz- és kér­vénybizottság jelentését, majd a ke-> reskedelemügyi miniszter olvasott! fel jelentést az összes állami selyem­gyárak kezelésében uralkodó ren-< detlenségről. A jelentésből kitűnik, hogy több állami selyemgyár igaz­gatója ellen még Kojics minisztersé­ge alatt bűnvádi eljárást indítottak. A pénzügyi bizottság tagjai ked­den Pancsevóra utaznak, ahol meg­tekintik az ottani selyem-gyárat. Radios g nfi nyilatkozata Géniből jelentik: Az utóbbi időben a jugoszláv saióban elterjedt hí­resztelésekre Radics István a genfi jugoszláv újságírók előtt kijelentet­te, hogy Genfben nem tett belpolitb kai nyilatkozatot, mégkevésbé be-t szélt a kormány rekonstrukicóiáról és az ő miniszterségéről. Ezek a hi-t resztelések — mondotta Radics 1st­­ván — teljesen légbőlkapottak és céljuk hangulatkeltés a horvát pa­rasztpárt ellen. Radics végül kijelenttte, hogy a népszövetségi ülésszak befejezése után Bécsbe utazik, ahol résztyesz a páneurópai kongresszuson. Mi­előtt elutazik, még előadást tart az eszperantókongresszuson, ahol La­­fontaine, a belga szenátus al'elnöke és Privat, az eszperantó francia út­törője is beszélni fognak. Nincsics — mondotta végül Radics — Géniből Párisba utazik.

Next

/
Thumbnails
Contents