Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-18 / 258. szám

JJAVOlllljU A UI HAI JUV/ KISEBBSÉGI ÉLET A szlovenszkói magyar 'zincszetel, mely tudvalevőleg a legnagyobb nehéz­ségekkel küzd, újabb veszedelem fenye­geti: a szlovenszkói teljhatalmú minisz­térium utasította Faragó Ödön Pozsony —kassai színigazgatót, hogy társulatá­nak iiz tagját, akik magyarországi ille­tőségűek, bocsássa el. A minisztérium­nak ez a rendelkezése, amelyet már tu­dattak Faragó igazgatóval, egyformán súlyosan érinti úgy az igazgatót, mint az eltávolitnndó színészeket. Faragónak busz magyarországi illetőségű tagja van, akik közül a minisztérium rendelkezése értelmében neki kell kiválogatnia, hogy kiknek a szerződését bontsa fel. Elkép­zelhető milyen dillemában van a magyar színigazgató: ha elbocsájtja a magyar­­országi illetőségű színészek egy részét, nem tud helyettük szlovenszkói illető­ségű színészeket szerezni, tehát hátrá­nyosan befolyásolja a társulat műsorá­nak összeállítását, veszélyezteti a repor­­toár teljességét. A minisztérium rende­letéről a pozsonyi Reggel igy ir: »Vé­leményünk szerint most, nyolc évvel a csehszlovák állam megalakulása után nem lehet már kulturális szempont az, hogy művészetet magyar nyelven és nem szlovenszkói illetőségű emberek csináljanak. A művészet nincsen nyelvi vagy politikai határokhoz kötve és nem az illetősége, hanem a tudása dönti el, hogy valaki müvész-e, vagy sem. A szlovenszkói magyar színjátszásnak ilyen formában való megítélését be kel­lene már szüntetni és mi erősen hisz­­szük, hogy a minisztérium meg fogja változtatni ezt az intézkedését«. ♦ Vajda Sándor, volt' román minisz­terelnökkel érdekes beszélgetést folyta­tott egy erdélyi magyar újságíró: — Mit szól kegyelmes uram a Petro­­vici-féle iskolarendelethez? — kérdezte az ujságiró. — Mint jó román csak örvendhetek, hogy miután a magyar kormánynak an­nak idején sikerüli a magyar zsidókból tisztavérü Árpád-ivadékot gyúrni, az Anghelescu nyomán haladó Petrovicinek — aki máskülönben müveit és szimpa­tikus européer — sikerülni log ugyanazo­kat a zsidókat telivérii román nemzeti Traján-ivadékká nevelni De különben mit panaszkodnak a zsidók és a magya­rok? Amíg őket kényszer utján arra szoritják, hogy megtanulják a román nyelvet, hogy annak idején ne csak fel­vegyék a konkurenciát a román if jak­kal, hanem szabadversenyben — miután a német és magyar nyelvet már bírják — ők kerekedhessenek felül, addig mi románok harmadrendű állampolgárok va­gyunk, mert nekünk a hazafiasság ne­vében tiltva van gyermekeinket a né­met vagy magyar nyelvre megtaníta­nunk, ha csak' nem rendelkezünk elég vagyonnal, 1<«> bonnokat és nevelőket tarthassunk«. * Az erdélyi katolikus egyház részéről, mint a bukaresti lapok jelentik, Majláth Gusztáv gyulafehérvári püspök kap he­lyet a román szenátusban. A reformátu­sok Makkay püspököt, az evangélikusok Tejitsch főesperest, a zsidók NLemero­­wer főrabbit küldik a szenátusba. Az elmúlt tanévben történt, hogy a ro­mán kormány betiltotta az aradi német iskola első osztályának működését, az­zal az indokolással, hogy nincs a tör­vényben megkívánt számú növendéke. Az idén az aradi németség küldöttsége felkereste Petrovici közoktatásügyi mi­nisztert, aki megígérte, hogy az iskola megnyitását engedélyezni fogja. A ked­vező hirek hatása alatt az aradi német elemi iskola igazgatósága meghirdette az első osztály megnyitását és elfogad­ta az első osztályba jelentkező beirat­kozásokat. Úgy volt, hogy már a napok­ban meg is nyílik az első osztály, ami­kor rendelet érkezett Petrovici temes­vári főigazgatótól, aki arra való hivat­kozással, hogy az iskola-megnyitás en­­gedéiyezé^éiKl semmiféle miniszteri ren­delkezést nem kapott, további intézke­désig eltiltotta' az első osztály megnyi­tását. A váratlanul jött betiltás nagy konsternációt keltett és élénk tilakozást váltott ki az aradi németség körében. Parisból jelentik: őfelsége Alek­­szandar király pénteken reggel Pé­ter trónörökössel Párisba érkezett. A pályaudvaron Doumergue köztár­sasági elnök nevében Lásson tábor­nok üdvözölte a királyt. A király csütörtökön éjjel 11 óra­kor Lausanne-n keresztül utazott Párisba. Nincsics külügyminiszter Géniből autón Lausannéba ment és felhasználta azt az időt, amíg a vo­nat az állomáson áll, referált őfelsé­gének. a legújabb genfi események-Londonból jelentik: A Daily Ex­press fantasztikus részleteket közöl a legutóbbi spanyol katonai lázadás­sal kapcsolatban. A lap értesülése szerint a zendülés kitörésekor Primo de Rivera megfenyegette Alfonz királyt, hogy kikiáltatja a köztársaságot, ha az uralkodó nem írja alá a direk­tórium rendeletét a tüzérségi isko­lák megszüntetéséről. A Spanyolországból érkező hirek szerint a spanyol hadseregben változat­lanul ellenséges a hangulat Pri­mo de Rivera irányában és számítani kell azzal, hogy rövide­sen újabb katonai zendülések lesz-’ nek. Miután Alfonz király gyengé­nek mutatkozott a Primo de Ri­­veráva! való leszámolásra, a hadsereg és a nép azt kívánja, hogy a király mondjon le egyik fia javára, akitől inkább remélik, hogy teljes eréllyel fog fellépni a diktátor ellen. A tüzértisztek lázadásának leveré­sével nem szűntek meg Spanyolor-Párisból jelentik: Illetékes helyen a legutóbbi olasz-francia konfliktus veszedelmét nem látják akutnak, Franciaország mégis nagyszabású intézkedéseket tesz az imperialista és támadó olasz külpolitikai törek­vések meggátlására és az esetleges meglepetések megelőzésére. A francia kormány a legutóbbi napokban igen nagy csapatösz­­szevonást foganatosított az olasz határon. és elrendelte a határforgalom ellen­őrzésének megszigorítását. Hir sze­rint a francia Alpesekben hat francia hadosztályt vontak össze, a fran­cia erődítésekhez a tüzérség fel­szerelését és technikai berende­zését megerősítették. Illetékes helyen a csapatösszevoná­sokkal kapcsolatban hangsúlyozzák, hogy Franciaországnak nincsenek tá­madó szándékai, hanem csupán védekezni akar esetleges meg­lepetések ellen. amelyekkel az olasz imperializmus és a legutóbbi fasiszta támadások Franciaországot fenyegetik Nyomban küldöttség kereste fel Boneu Vazul prefektust. A prefektus megnyug­tatta a küldöttséget és megígérte, hogy sürgősen interveniál a német iskola ér­dekében. ről. Nincsics külügyminiszter Lau­­sannéból visszatért Genfbe és ott a sajtó képviselőinek a király utazásá­ról annyit mondott, hogy őfelsége nemrég lefolyt állkapocs-gyulladása miatt konzultálni akar párisi fogor­vosával. Nincsics külügyminiszter szintén Párisba szándékozik utazni és való­színű, hogy a genfi ülésszak befe' ' zése után egyenesen a francia fó rosba fog menni néhány heti pihe­nőre. szágban a politikai mozgalmak. Min­den jel arra mutat, hogy a közeljö­vőben döntő fordulat fog bekövet­kezni, melyet siettet Alfonz király és Primo de Rivera között felmerült rendkívül éles ellentét. Ha ezt az el­lentétet a közeljövőben nem sikerül simán elintézni, a beavatottak szerint Alfonz ki­rály le fog mondani, a királyi hatalom gyakorlását a királyné veszi át. Az előjelek szerint a diktátor egye­lőre nem meri kenyértörésre vinni a dolgot, ami abból is kitűnik, hogy Primo de Rivera a csütörtöki napon kihirdette a királynak azt a rende­letét, hogy néhány magasrangu tüzértiszt kivételével az összes letartóz­tatott tisztek szabadonbocsájtá­­sát rendeli el. A diktátor Olaszországgal való szo­rosabb viszony kiépítésével igyek­szik pozícióját megszilárditani és ezért kötötte meg Mussolinivel azt a titkos megállapodást is, amely a tan­­geri kérdésre vonatkozik. A francia sajtó egyöntetűen meg­állapítja, hogy a francia kormány a leghatáro­zottabban visszautasítja azokat az olasz kívánságokat, hogy Franciaország szolgáltassa ki az antifasiszta elemeket és ellen­őrizze a politikai emigránsokat. A sajtó rámutat arra, hogy Francia­­ország a tartózkodási engedélyek megadásánál nem törődik a tartózko­dási engedélyt kérő politikai felfogá­sával. Mussolini követelésével igen kényes pontot érint, amely Olaszor­szágra is beláthatatlan következmé­nyekkel járhat. Frnciország terültén nyolcszáz­ezer olasz alattvaló él és Olasz­ország számára is rendkívül kellemetlen gazdasági következ­ményekkel járhatna, ha Fran­ciaország arra az elhatározásra jutna, hogy ezt a hatalmas tö­meget kiutasítsa. A lapok szerint nem lehetetlen, hogy erre úgyis sor kerül abban az eset­ben, hogyha a Poincaré által elren­delt takarékoskodást rendszabályok következtében ezt a gazdasági vál­ság szükségessé teszi Párisból jelentik: Briand és Mus­solini találkozása meghiúsultnak te­kinthető, miután sem a francia dip­lomácia, sem a sajtó nem hajlandó Rómával a tárgyalásokat az olaszok által kívánt módon megkezdeni. A radikális képviselők azt tervezik, hogy Mussolini támadásait a parla­mentbe fogják visszautasítani. A Paris Soir értesülése szerint az olasz fasiszta párt munkás­ruhába öltözött fasiszta terroris­tákat csempész át Franciaor­szágba azzal a feladattal, hogy részint el­hallgattassák az antifasiszta párt vezetőit, részint, hogy olyan akciók­ba ugrassák be a Franciaországban élő olaszokat, amelyek arra kény­­szeritenék a francia kormányt, hogy az antifasiszta olasz munkások szer­vezeteit feloszlassa. A kettősbirtokosok és a must A javad almi hivatal külföldieknek tekinti a kettősbirtokosukat A szuboticai városi javadalmi hiva­tal uj szabályzata szerint a must után métermázsánként egy dinár, a szőlő után métermázsánként hetven para ille­téket ikell fizetni a termelőknek, a kül­földről behozott must után azonban mé­termázsánként négyszáz, a szőlő után' pedig kétszázötven dinár fizetendő. A javadalmi hivatal, amikor életbelépett az uj szabályzat, a kettősbirtokosokat’ is külföldieknek tekintette és azon szu­boticai szőlőtermelőkkel, akiknek birto­kuk akár egészben, akár részben Magyar­­országra esik, négyszáz, illetve kétszáz­ötven dinár illeték megfizetését követeli. A szuboticai kettősbirtokosok sérel­mesnek találták magukra nézve a sza­bályzat ilyen értelmű alkalmazását és pénteken fcüldöttségileg felkeresték dr. Evetovics Mátyás polgármesterhelyet­test, akitől kérték, hogy intézkedjen a javadalmi hivatal szabályzatának meg­változtatása iránt, mert a szuboticai kettősbirtokosok nem tekinthetőik kül­földieknek. Evetovics polgármesterhelyettes meg­ígérte, hogy javasolni fogja a kiszélesí­tett tanácsnak a javadalmi hivatal sza­bályzatának módosítását. Négy és fél évre visszamenőleg vetik ki Szuba­­ticán a forgalmi adót A vajdaság népe úgy látszik soha nem lesz kész az adófizetéssel. Akár­mennyi adót fizet is valaki, mind­untalan újabb adókat vetnek ki, még! pedig visszamenőleg. A gazdasági élet alig kezd lábadozni, jön a pénz­ügyi kormányzat olyan követelések­kel, amelyeket megfizetni képtelen­ség s alapjában rázkódtatja meg a gazdasági életet. Utólag, évekre visszamenőleg vetették ki és hajtot­ták be a hadi és jövedelmi, a kere­seti adókat, az alkalmazottak ne­gyedosztály u kereseti adóját és most következik a — forgalmi adó kive­tése. Néhány nappal ezelőtt megirtuk, hogy 1923 október elsejétől 1925. év végéig, tehát két és negyedévre vetik ki visszamenőleg a forgalmi adót. Ez a hir nagy rémületet keltett a szuboticai kereskedők és iparosok' közt és a rémületet csöppet sem al­kalmas eloszlatni az a hivatalos ér­tesítés, hogy nem két évre, hanem négy és negyedévre visszamenőleg 1921 október 1-től kezdve. Ezzel szemben kevésbé vigasztaló, hogy a forgalmi adó bizottsági kive­tése azoknál történik meg, akiknek évi forgalma meghaladja a 360.000 dinárt, tehát havi 30:000 dinárt. Minthogy havi harmincezer dinár forgalma minden kereskedőnek és iparosnak van, ez az adókivetés minden kereskedőt és iparost sújt. Az a közlés, hogy évi 36.000 dináron fölül már bizottságilag vetik ki a for­galmi adót — sajtóhiba volt. Alekszandar király Párisba érkezeit rr Őfelsége útközben kihallgatáson fogadta Nincsics külügyminisztert A spanyol hadsereg Alfonz király lemondását követeli Gyengének tartják az uralkodót a Primo de Riverával való leszámolásra Védelmi fellegit francia ©sapatössze vonások az olasz katáron A francia kormány megtagadja az olasz emigránsok kiadását

Next

/
Thumbnails
Contents