Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-18 / 258. szám

TZ OLDAL y ÄHfl VJ2 PIWAfl Poltarina plaiSna trgttlovoin! PP nuo'tlEGYEl NAPLÓ XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 SZOMBAT ^September 18. 258. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben lelefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 150 dia. Szerkesztőség: Zmaj Joviii trg 3. szám (Minerva-pa ota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Kardcsörletss Briand tervez, Mussolini végez. Egy héttel ezelőtt a francia külügy­miniszter diákos hevülettel kiáltott fel, hogy örökre vége a háborúnak, a gépfegyvereket és ágyukat sutba lehet dobni és ime a francia kor­mány máris gépfegyvereket és ágyukat szállíttatott az olasz határ­ra. Hiába, gyönyörű és lélekemelő a döntőbíróság eszméje, de azért ha a fasiszták fenyegetően mozgolód­nak és kötekednek, a franciák erő­sebb támaszt találnak a gépfegyve­rekkel és ágyukkal argumentáló Foch marsallban, mint a pacifista húrokat pengető Briandban. Kétség­telen, hogy Franciaország részéről nincs szó támadó szándékról és na­gyon elveti a sulykot, aki most há­borús veszélyt emleget. Annyi azon­ban tény, hogy Mussolininak sike­rült kissé megzavarni azt az idil­likus harmóniát, ami a Népszövet­ségben a német delegátusok ünne­pélyes bevonulásának hutása alatt kialakult. Az olasz fasizmus, amelynek ha­zája határain belül immár nincs harcos ellenfele, a külpolitikában keres levezető csatornát felgyülem­lett energiái számára és igy jutott el a Mussolini elleni merénylet kap­csán a Franciaországgal szemben támasztott követelésekhez. A duce sajtója olyan magatartást tanúsít, mintha Franciaország részéről el­lenséges cselekedet volna a fasiszta­ellenes olasz emigránsok befogadá­sa és' a hajthatatlanság olyan pózá­ba vágja magát, mintha nem is egy nagyhatalommal, hanem a szláv, vagy a német kisebbséggel volna le­számolni valója. Nem véletlen, hogy a feketcingc­­sek offenzív lármája éppen akkor viharzik fel és Mussolini éppen ak­kor villantja meg a háború lehetősé­gét, amikor Németország mint egyenrangú nagyhatalom bevonult a Népszövetségbe és a locarnói szerződés életbeléptével megpecsé­telődött a rrémet-f randa béke. Olaszország az ő saját tálálmányu kormányzati rendszerével, féktelen nacionalizmusával és a régi római birodalom visszaállításának fantaz­magóriáját kergető imperializmusá­val egyre inkább elszigetelődik és Németország bekapcsolódása az európai politika primhegedüseinek sorába a nagyétvágyú olasz aspirá­ciók szempontjából semmiesetre sem kedvező esemény. Mussolini, miután a háború befe­jeztével teljesítette azt a hivatását, hogy Olaszország elbolsevizálódá­­sának elejét vegye és miután igy szerzett érdemeit az ellenzéki pár­tok megsemmisítésére használta fel, egyeduralma további létjogosultsá­gának demonstrálására azt a célt tűzte ki, hogy megfelelő kiterjedésű gyarmatokat szerezzen a belföldön elhelyezkedni nem tudó nagyszámú olasz munkaerő kitelepítésére. Ab­ban a pillanatban összeroppan a fasizmus, mihelyt ez az ábránd, a mellyel az olasz népet hitegeti, szer­tefoszlik. Ezidőszerint az a helyzet, hogy a lira romlik, az olasz munkanélküliség duzzad, az idegenforgalom vissza­esett és a kivitelre nyomasztó suly­­lyal nehezedik rá a német konkur­­rencia. Ehhez járul most, hogy Né­metország, amellyel Mussolini olyan fölényesen akart elbánni és amely a provokációra gazdasági bojkottal felelt, most a Népszövetségben együttműködő hatalmak vezető té­nyezői közé emelkedett, ami Olasz­ország külpolitikai jelentőségének rovására esik. Innen az az agresszív nekiszilajodás, amellyel a duce Franciaországon át Locarnót és az egész Népszövetséget támadja. Tulajdonképp nem is támad, ha­nem védekezik a fasizmus, amikor Úgy tesz, mintha volna benne el­szántság szembehelyezkedni az egész világgal. Önmagát védi — az olasz nép föleszmélése ellen, ezért vetette rá magát a merényletből kí­nálkozó ürügyre, hogy Franciaor­szággal konfliktust idézzen elő és a genfi békemüvet megbolygassa. A kétségbeesés katasztrófapolitikája ez, amely magától omlik össze. Az olasz határon összpontosított fran­cia csapatoknak nem lesz dolguk. Ott tartunk most már, hogy a világ sorsát a Briandok intézik, nem a Foch marsallok. Mussolini számára pedig a népek egyetemleges béke­akarata nem olyan könnyen eltávo­lítható akadály, mint — például Ma­­teotti. Aláírták az olasz-román A hesszarábiai kérdésben nem történt megegyezés Rómából jelentik: Averescu román miniszterelnöK és Mussolini az olasz­román barátsági szerződés vala­mennyi pontját részletesen megvi­tatták. A barátsági szerződést pénteken délben aláírták a Palazzo Chigi épü­letében. Averescu román miniszter­­elnök a román, Mussolini pedig az olasz kormány nevében. Az olasz sajtó örömmel üdvözli a barátsági szerződés megkötéséi. A fasiszta lapok hangsúlyozzák, hogy az olasz-román szerződés kizárólag barátsági szerződés, amelynek célja a béke biztosítása. A szerződésnek nincsen titkos záradéka és nem irá­nyul egyetlen hatalom ellen sem. A beszarábiai kérdés ebben a szerződésben egy szóval sem sze­repel. A miniszterelnök blédi audienciája nem változtatott a politikai helyzeten Mikics nem válik ki önként a kormányból — Uzunovics a kormány sorsát a kormánypárti klubok véleményétől teszi függővé Beogradból jelentik:^ Uzunovics miniszterelnök visszatérésével és nyilatkozataival a politikai helyzet tisztázása felé nem történtek m^g azok a lépések, amelyeket a politikai világ általában elvárt. Uzunovics tá­volléte alatt bizonyosra vették, hogy a miniszterelnök ez alkalommal a kormányrekonstrukciót legalább , is bizonyos mértékben végre fogja haj­tani és eliminálni fogja az ütköző­pontokat a kormányból, ezek a re­mények azonban nem valósultak meg, egyelőre minden maradt a régi­ben. Ezt a körülményt legkülönféle­­képpen kommentálják politikai kö­rökben. Olyan véleményeket is hal­lani, hogy Uzunovicsot kudarc érte blédi audienciáján, mert, mint bizonyos körök tudni vé­lik, Uzunovics kész tervekkel ment Blédbe és meg akarta valósítani azt a megegyezést, amely közötte és a Radics-párt vezetősége között a kor­mány újjáalakítására létrejött. En­nek egyik pontja Nikics erdöügyi miniszternek a kormányból való eltávolítása és Radics István visszatérése lett volna. Nikicset Uzunovics állítólag lel is szólította, hogy mondjon le és Mak­­szimovics belügyminiszter is ilyen tanácsot adott Nikicsnek, aki azon­ban ezekre a tanácsokra nem hallga­tott és ezért Uzunovicsnak királyi ukázzal kellett volna az erdőügyi minisztert felmentetni állásától. Uzunovics állítólagos .tervei be­avatott körök véleménye szerint azért nem sikerültek, mert az udvar nem látja szívesen Radics újbóli mi­niszterségét. Ezekkel a különböző verziókkal kapcsolatban munkatár­sunk beszélgetést folytatott több be­avatott politikussal, köztük a kor­mány néhány aktiv tagjával is, akik egyértelműen megcáfolták ezeket a híreket. A kormány egyik tagja hangsúlyozta munkatársunk előtt, hogy Uzunovics miniszterelnök nem vitt magával Blédbe előre kidol­gozott ukázokat a kormány re­konstrukcióján- nézve, legalább is erről a kormány tagjai­nak semmi tudomása sem volt, kor­mánykörökben általában az a véle­mény, hogy a közel jövőben nem várható változás a politikai helyzet­ben, miután Uzunovics miniszterel­nök arra az áhispontra helyezkedik, hogy a kormány élén való maradá­sát a kormánypárti klubok vélemé­nyétől teszi függővé, a radikális pártban pedig, mint egyik befolyásos pártvezér mondotta munkatársunk­nak, nem lehet olyan hangulatot ész­lelni, amely a jelenlegi kormány­megbuktatását célozná. A radikáli­sok körében remélik azt is, hogy a Nikics-ügyben is sikerül a döntést bizonyos ideig elhalasztani, ami ál­tal a kormány biztosítani tudja a parlamenti többséget. Triikovics Márkó, a parlament el­nöke egyébként pénteken este visz­­szatért Caítatból, ahol Pasics mi­niszterelnökkel találkozott. Nincs ki­zárva, hogy a caftati tanácskozások nagy hatással lesznek a helyzet to­vábbi kifejlődésére. • Az adóegységesítési bizottság ülése Pénteken folytatta az adóegysége­sítési bizottság az adókivetés mód­ját megállapító szakaszok tárgya­lását. A 108-ik szakasz, amely ar­ról intézkedik, hogy az adóköteles a községi, vagy adóhatósághoz tar­tozik benyújtani vallomását, válto­zatlanul elfogadták. Ugyancsak el­fogadták a 109-ik szakaszt, amely kimondja, hogy az adóhatóság fel­hívására mindenki köteles más adó­alanyokra vonatkozólag is a tudo­mására jutott adatokat bemondani. Knsenják szlovén néppárti kijelen­tette, hogy ez a szakasz a denunciá­­lás rendszerét épiti ki, de a többség a szakaszt elfogadta. Elfogadták még a 110. szakaszt, amely kimond­ja, hogy a bíróságok kötelesek a te­lekkönyvi változásokról azönnal ér­tesíteni az adóhatóságot és végül a 111-ik szakaszt, amely intézkedik, hogy minden község tartozik éven­ként jegyzéket készíteni az adókö­telesekről. Radonics Jován a miniszterelnöknél Radonics Jován, a pénzügyi bi­zottság elnöke pénteken este meg­látogatta Uzunovics miniszterelnö­köt, akivel közel egy óra hosszat tanácskozott. Távozása után Rado­nics az újságíróknak elmondotta, hogy a miniszterelnöknek beszá­molt a pénzügyi bizottság eddigi munkájáról s bejelentette, hogy a bizottság a hét végén utazik az ál­lami birtokokra, hogy azoknak üzem­vezetését felülvizsgálja. A pénzügyi bizottság október folyamán az évi költségvetés végrehajtásának kér­dését tárgyalja le, különösen abból a szempontból, hogy biztosítsa a kormány által tervbe vett tiz szá­zalékos megtakarítást. Stojadinovics Dragisa újabb vissza léseket jelentett be A parlamenti albizottság pénteken ülést tartott, melyen felolvasták Sto­­jadinovics Dragisa vallomását. A bizottság elnöke, Mihajlovics Ili­­ja reflektált a vallomás egygs állítá­saira és fölemlítette, hogy Stojadi­­novics olyan visszaéléseket is szó vé­tett, melyeket ugyan megkíséreltek, de nem hajtottak végre. Jovanovics Pera hangsúlyozta, hogy Stojadino­­vics egyes állításai közel járnak a hazugsághoz és kijelentette, hogy szerinte Pasics Rád a senkitől sem fogadott el pénzt. Kujundzsics radi­kális rámutatott arra, hogy több ügyben nem lehet dönteni, miután bírói eljárás alatt állanak. Stojadinovics Dragisa vallomásá­ban újabb visszaéléseket is bejelen­tett. A bizottság szombaton újra ülést tart és kihallgatja Kumanudi volt pénzügyminisztert, valamint Jojics Krisztát

Next

/
Thumbnails
Contents