Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-17 / 257. szám

1926. szeptember 17. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 3. of dal. KISEBBSÉGI ÉLET ——S3.-3—­A szlovenszkói nfinisztériürá, mint megírtuk, nemrégiben rendeletét adott ki, melyben szeptember elsejétől kezd­ve eltiltotta a kisebbségi tr.ozifefirat-o­­kat. A mozi tula j do n o sok, köztük a szloj vák kultúrintézménye!: is, az ö’mult héten Pozsonyban érié' ezicict tartot­tak és küldöttséget menesztettek a pozsonyi minisztérium illetékes refe­renséhez, akit felkértek, hogy a rende­letet vonja vissza. A referens helyt adott a kérésnek és meghosszabbította a régi provizórikus állapotot! két évig még szabad magyar mozifilmeket vetí­teni Szlövenszkóban. # A National Law Association^ tagja, J. Sandemann Allen, az angal alsóházban Liverpool- képviselője, a liverpooli ke­reskedelmi kamara elnöke Magyaror­szágon tanulmányozza a kisebbségek helyzetét. A kiváló angol politikus ed­digi tapasztalatairól így nyilatkozott: — Meglátogattam több környékbeli sváb falut és nagy érdeklődéssel, . de még nagyobb meglepetéssel láttam, hogy ez a németajkú lakosság Buda­pest közelében mind a mai napig meg­tarthatta német nyelvét és szokásait, emellett azonban hü és ragaszkodó alattvalója maradt Mag •r-’omásnak. Ez nem annak a magyar türelmetlen­ségnek következménye, amelyről Ang­liában annyit hallottam, hanem ennek ép az ellenkezőjéé: a nemzetiségeivel szemben való türelmes megértésé. A napokban felkeresem a magyar-országi szerb anyanyelvű falvakat :s, mert mindenről a saját szememmel akarok meggyőződni. Ami a Budapest kornyé­kén elterülő sváb falvakban még külön is meglepett, az a lakosság nagy jóléte és békés, munkás élete. Több paraszt­házban megfordultam itt feleségemmel, aki szintén jól beszél németül, de sehol egyetlen panaszszót nem hallottam. * Az állampolgársági hivatal kolozsvári vezetőjét, a hírhedt Juga urat, aki va­gonszámra gyűjtötte a f ek hbezésfeket, hivatali hanyagság ék visszaélések mi­att a napokban felmentették állásától és helyébe Giuzdarin ügyvédet nevez­ték ki. Juga a felmentést nem vette tu­domásul és bár erre utasítást kapott nem adta át hivatalát utódjának, Ciuz­­darin ügyvédnek. Az újonnan kinevezett referens kénytelen vo-lt táviratilag jelenteni Bukarestbe, hogy Juga nem engedelmeskedik a minisztertanácsi ha­tározatnak, a hivatallát mai napig sem hagyta el és általában úgy vSst’kcdik, mint hogyha a minisztertanácsnak nem volna kompetenciája arra, hogy őt ál­lásából elmozdítsa. A kolozsvári ma­gyarság érdeklődéssel várja, hogy a minisztertanács mikor szerez érvényt határozatának. Egész Erdélyt érthető figyelemmel kí­séri azt a konfliktust, amely Spatar ud­varhelyi prefektus és a magyar párt udvarhelyi tagozata között támadt, a mely azt bizonyítja, hogy az államha­talom képviselői ezúttal sem találták el azt a hangot és modort, amely a tiszta magyar,vidékek békés lakosságának megérdemelt nyugalmát biztosítaná. Spatar prefektus — miután taktikázá­sával a helyzetet súlyosan-eltnérgesi­­teíte —*- legújabban békülékeny húrokat kezd pengetni. A magyar párt helyi végrehajtóbizottságának ülésén Vajda Ferenc elnök bejelentette Spatar pre­fektus béketárgyalási szándékát, a mely szerint az Klojalitás miatt emelt vádért még Cantaeuzino hercegnő ut­ján is hajlandó elégtételt adni a ma­gyarságnak. Több hozzászólás és beha­tó tanácskozás után úgy határozott a végrehajtóbizottság, hogy »miután a prefektus a párt augusztus 30-iki gyű­lésének határozata szerint az udvarhe­lyi magyar párt vezetőivel szemben nem ejtette el az ill-ojalitás vádját, ér­demleges tárgyalásokat mindaddig nem vesz fel, amíg ezeknek az uraknak is nem nyújt elégtételt. Különben is az el­nöki tanács a felmerült üb'jalltás és dinasztiaellenesség vádjával már fog­­lafeűzött, a történtek megvizsgálását határozta, el, miért is a helyi végrehajtó­­bizottság a már oszágossa vált kér­désben további lépést nem lát szüksé­gesnek«. * Általános felháborodást keltett Lúgo­son Petrovici temesvári tankerületi fő­igazgatónak egy újabb sérelmes rende­lő te. A tankerületi főigazgató ebben a rendeletében a ing-ősi római katholikus felekezeti elemi iskolát, amelyben eddig fiú- és leány növendékek egyaránt ré­szesültek elemi iskolai oktatásban, eltil­totta a fiunövendékek behatásától és az intézet tanítását fcizáróteg teánynö­­vend étekre korlátozta. A rendelet azért sújtja érzékenyen a lugosidkrat, mert a város előkelőbb kisebbségi tár­sadalmi osztályának gyermekei eddig felekezeti különbség nélkül a Notre Da­me iskolanővérek vezetése alatt álló kiváló iskolába járatták gyermekeiket, akik közül most Petrovici rendelete a fiunövendékeket más kisebbségi tanin­tézet hijján, az állami iskolákba kény­szeríti. rk Fekete-tengeren aknára futott egy cross személyszállító hajó úi V.úó hatvannyolc utasa a tengerbe fulladt Konstantinápolyból jelentik: A Fé­keié tengeren, a bakui partvidéken borzalmas hajószerencsétlenség tör­tént, amely méreteiben felülmúlja az utóbbi idők hajókatasztrófáit. A Szergijew nevű orosz személyszállí­tó gőzös, amely Odesszából jött és Baku felé tartott, tíz mértíöldnyire Baku előtt aknára futott, amely valószínű­leg még a világháború idejéből maradt a tengerben. Óriási rob­banás rázkódtaíta meg a leve­gőt, a hajó derékban kettétört és pillanatok alatt sülyedni kez­deti. A bakui kikötőből több hajó azon­nal a felrobbant orosz gőzös segít­ségére sietett, a segélyhajók azon­ban már későn érkeztek, mert az orosz gőzös utasaival és legénysé­gével együtt pillanatok alatt elsü­­lyedt. A hajó százhúsz utasa közül csak ötvenkettőt tudtak meg­menteni, míg hatvannyolc áldo­zat a tengerben lelte halálát. Szigorú vizsgálat indult meg a sze­rencsétlenség okának megállapítá­sára. Zavarsások törtek ki Triesztben és Udinében A fas'cista-párt két árnya ata közt véres verekedések van­­-ak napirenden — Triesztben elrendelték a hadiállapotot Beogradból jelentik: Északolasz­­országból nagy tüntetések hire ér­kezik Beogradba. A legutóbbi jelen­tések szerint a Mussolini ellen el­követett merénylet1 óta Olaszország egyes városaiban napirenden vannak a zavargások. Triesztben és Udinében komoly zavargások törtek ki, mett a két városban sok hive van Farinaccinek, akit Mussolini elcsa­polt a páti főtitkári hivatalától. Triesztbe!) a fasiszta párt két árnyalata között véres vereke­dések voltak, amelyeknek csak a katonaság tudott véget vetni, miközben két embert megöltek. A kormány Triesztben hadiálla­­pcfot hirdetett ki és katonai cenzúra lépett életbe a város minden távíró- és telefonhivata* lában. A livornoi francia konzulátus ab­lakainak beverése után újabb tüntetést rendeztek a fa­siszták a trieszti francia konzu­látus ellen. Bár Trieszt a nemzetközi telefon­­forgalomba újból bekapcsolódott, nem lehet tudni, hogy a városban milyen a helyzet, mert a legszigo­rúbb cenzúra működik. Az első táv­irat, amely Triesztből Beogradba érkezett, csak annyit mond, hogy a városban minden csendes, azonban hogy a fasiszta zavargásokat sike­rült-e már teljesen elfojtani, az nem tűnik ki a szigorúan cenzúrázott je­lentésekből. havazott a Nemzetek Szövetsége v öl s* rótták a Népszövetség nemáilandó tanácsát Géniből jelentik: A Népszövet­ség közgyűlési termében — a refor­máció termében — ma volt a Nép­­szövetség második nagy gyűlése, a melynek napirendjén a tanács nem­­áítandó tagjainak megválasztása szerepelt. Addig, míg a Népszövet­ség eljutott a választásig, a kulisz­­szálc mögött és a nyilvánosság előtt rengeteg vita folyt és többször fe­nyegetett az a veszedelem, hogy az egész Népszövetség felborul. A mai közgyűlésen az ellentétek már elsimultak s mikor Nincsics el­nök megnyitotta a közgyűlést, úgy a terem, mint a karzatok zsúfolva voltak. Bár a szavazás maga egy­hangú, unalmas aktus, nagy volt az érdeklődés és a terem képe a nagy gyűlések külsőségeit mutatta. A köz­gyűlést Nincsics elnök nyitotta meg, aki Scialoja márkit és ishy grófot kérte fel a szavalatok megszámlálá­sra. Mindketten felmentek az elnöki emelvényre és az urna mellett he­lyezkedtek el. Mögöttük Sir Erik Drumont, a Népszövetség főtitkára és egy irodaigazgató foglal helyet, hogy a szavazás rendjére ügyelje­nek. A szavazás névsorolvasással kez­dődött. Az államok neveit olvasták fel alfabetikus rendben. Először Af­rika, azután Albánia delegátusa sza­vazott s harmadik szavazó volt Stresemann, aki Németország dele­gátusaként szavazott le, Stresemann mosolyogva ment fel az emelvényre és a szavazólapot, amelyet előre összehajtogatott , nevetve dobta az urnába. A szavazás tizenöt percig tartott, azután kezdődött a szavaza­tok összeszámolása. Negyvenkilenc állam szavazott, mindegyik kilenc szavazólappal, tehát 441 szavaza­tot kellett összeszámolni. Az első szavazás eredménye a következő volt: A leadott negyvenkilenc sza­vazatból Columbia 46, Lengyelor­szág 45, Chile 43, San Salvador, Belgium és Románia egyenkint 45, Hollandia 37 és Kína 29 szavazatot kaptak. Ez a nyolc állam az első szavazáson abszolút többséggel be­került a Népszövetség nemállandó tanácsába. Az újabb két szavazás eredménye az lett, hogy a kilencedik nemállandó tagsági helyet Csehszlo­vákia kapta meg. Ezután arra szavaztak, hogy me­lyik állam kapjon három évre ta­­nácstagságot. A szavazás eredmé­nye: Lengyelország 44, Chile 45, Románia 30 szavazatot kapott. Ez a három állam tehát három évre nyert tanácstagsági helyet a Nemzetek Szövetségében. Delegátusainak man­dátuma 1929-ben jár le, ha a Nép­­szövetség közgyűlése kétharmad többséggel meg nem hosszabbítja a mandátumukat. A következő szava­zásnál Columbia, Hollandia 47, Rína 37 szavazatot kapott, tehát két évig, 1928-ig vesz részt a tanácsban. Egy évre kapott tanácstagsági mandátu­mot Belgium, Csehszlovákia és San Salvador. Még egy szavazás volt, Lengyel­­országnak egyszeri szavazással megítélték az ujraváiaszthatóságot. Briand francia külügyminiszter pénteken és valószínűleg szombaton is Genfben marad. Briand Strese­­mannal tárgyal és bevárja a Genfbe visszaérkező Grandi olasz államtit­kárt. akivel tanácskozni fog a Mus­solini elleni merénylet miatt támadt franciaellenes olasz politikáról, to­vábbá a tuniszi és tangeri kérdésről. Briand genfi tárgyalásai alatt szóba­­kerül Ausztriának Németországhoz való csatlakozása is. Benes négy lakása és Ferenc József szakácsa A csehszlovák külügyminiszter „adóvallomása“ — Genfiül Prágából jelentik: A nemzeti de­mokraták és klerikálisok harca Be­nes ellen egészen személyi térre ment át. Ezeknek a pártoknak a lap­jai legutóbb azzal vádolták Benest, hogy nem egyenes utón nagy va­gyont szerzett. Benes most Géniből válaszol ezekre a vádakra és azt mondja, hogy nagyon sajnálja, hogy ilyen emberekkel és ilyen vezetőkkel kell szemben állania, majd olyan részle­tességgel teszi meg vagyonbevallá­­sát, hogy minden adóhivatali főnők szívből örülne, ha mindenkitől ilyen­­adóbevallást kapna. Azt mondja Be­nes, hogy 1924-ig vagyona valami­vel több volt egy millió cseh koro­nánál. Ennek a vagyonnak legna­gyobb része a háború előtti időkből és feleségének örökségéből szárma­zott. 1925-ben villát vett, amelyre több mint egy félmillió cseh koronát fizetett le< készpénzben. 900.000 ko­ronával még tartozik, de ez az ösz­­szeg részben értékpapírokkal fedez­ve van. A képviselői fizetését párt­jának adományozta. ö és felesége éveken keresztül nagy összegeket áldoztak jótékony célra. Abból az összegből, amelyet nemzeti adományként Masaryk-mk rendelkezésére bocsátott, az elnök neki kétmillió csehkoronát adott. Eb­ből a két millióból mintegy félmilliót fizetett el illetékekre, a többihez hozzá sem nyúlt. Prágai jelentés szerint Karlik dr. lapja, a Lech folytatja a Benes elleni támadásokat. A lap érdekes leleple­zéseket közöl Benes életmódjáról és határtalan fényűzéséről. A cikk sze­rint Benesnek a Hradzsinban hivata­los lakása van, amit az állam tart fenn. Egyetlen más miniszternek sincsen ilyen lakása, amelyet az ál­lam rendezett volna be és tartott volna fenn. Benes másik lakása Bu­­benecsen van, olyan fényűzéssel be­rendezve, hogy a háború előtt egyetlen arisztokratának, vagy e^y Rotschildnak sem volt ehhez hason ó pompás főúri lakása. Ezenkívül > kloskovici császári kastélyt is iré’-y’ be veszi Benes és Cserny palotáját is berendezik számára. A prágai lap leleplező cikke tövé' bi részében azt írja, hogy Benes­­valamennyi lakásában külön szel - személyzet áll rendelkezésére. kácsa annak idején a Burg föszoi. '­­csa volt és Ferenc József részé ■ főzött. Benes lakályai valamennyié1; olyártok, akik valamikor az osztrák császárt öltöztették. Senki sem kér­dezi — írja végül a lap — hogy Be­nes külügyminiszter honnan veszi ehhez a fényűző életmódhoz a szük­séges pénzt

Next

/
Thumbnails
Contents