Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-16 / 256. szám

6. oldal. BÁCSMEGYEI NAPLÓ ___________________t92ö. szeptember 16. egyik iólértesiilt déli lap »A szardíniák titka« címmel bő és részletes magyará­zatát adta a szokatlan halkonzerv-vá­sárlásoknak. — Emlékezetes — irta a lap — hogy három hónppal ezelőtt a híres hogy három hónappal ezelőtt a hires Chachagoor-gyémántot, a világ legér­tékesebb drágakövét ismeretlen tette­sek ellopták tulajdonosától, Hardy Al­fonztól, a nagy halkereskedö-cég fő­nökétől. A lopással a cég egyik alkal­mazottját gyanúsították, de a bűncse­lekményt nem lehetett rábizonyítani, mert a brilliánst megmotozásákor nem találták meg nála. Ez a munkás azóta eltűnt. Valószínű, hogy a gyémántot csakugyan ő lopta el és — minthogy a szardiniás-dobozok leplomhálásánál volt alkalmazva — amikor a.detektívek érte jöttek, elrejtette a Chachagoort egyik skatulyába, amit le ólmozott és betett a többi közé. A tolvaj és cinkosai most azért vásárolják a szardiniás skatulyá­kat, hogy a drágakövet megtalálják. Ez az igyekezetük azonban aligha fog si­kerrel járni, mert a cég mindenünnen visszakéri a bizományba-adott szardí­niát és amíg a gyémánt elő nem kerül, addig a Hardy-féle halacskákat kivon­ják a forgalomból. 5. Másnap mindenki Hardy-féle szardí­niát evett vacsorára. 6. »A szardíniák titka« cimü jólértesült cikket a Hardy-cég helyeztette el a lapban. 7. Kivonat a Hardy-cég évvégi mérle­géből: Ez idei kiadás 865,433.22 Ez idei bevétel 1.523,612.49. Ez idei nyereség 658,179,27. Veszteség áthozat a múlt évről! 249,655.43. Egyenleg 408,523.84 8. Idézet egy régi operettből: »Vigan dudál a portugál.« Skiz A kantom vörös csapatok folytatják offenzivájukat Két nap óta bombázzák Vu-Cs&ng várost Londonból jelentik: Pekingi jelen­tés szerint a kínai vizeken tartózko­dó angol flotta parancsnokának uta­sítására újabb két ágyunaszád indult el Wa-Csian városából Honkau ki­kötőbe, hogy a két lefoglalt ágyu­­naszádot visszavegye. Honkaui jelentés szerint a kantoni kormány vörös csapatai újabb offen­­zivát indítottak Vu-Csang város el­len. A Ham-Jang mellett álló kan­toni tüzérség szünet nélkül bombáz­za a várost és a heves ostromnak igen sok áldozata van. Nem nyílt meg Becskereken a gimnázium magyar ötödik osztálya Egyetlen hatóság sem állít ki nemzetiségi bizonyítványt A foecskereki magyar gimnázium nö­vendékeit kellemetlen meglepetés érte. A közoktatásügyi miniszter értesítette a gimnázium igazgatóságát, hogy a magyar tagc&at ötoäik osztályát nemie­ket megnyitni. A magyar tagozat ötödik osztályába tudvalevőleg tizenhét tanuló iratkozott be, négyen pedig a minisztériumtól kér­ték felvételüket. A minisztérium úgy látszik elutasította a négy tanuló föl­vételi kérvényét és igy az előirt húsz helyett csak tizenhét tamiló maradt. Ez a csekély létszámkülönbség elég okot szolgáltatott a minisztériumnak arra, hogy az osztályt bezárassa és ezzel ti­zenhét növendéket megfosztott a to­vábbi tanulás lehetőségétől. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Minél inkább hasonlit valamely mun­ka a játékhoz, annál olcsóbban és szí­vesebben vállaljuk, s minél közelebb áll egy játék a munkához, annál kevesebb kedvvel és lelkesedéssel játsszuk. *• A közmondás szerint a munka neme­sit, de talán igazabb, hogy a munka ne­­mesithető. Mert a legalacsonyabbrendü munka is szép látvány, ha azt szívvel, lélekkel, szeretettel és szakértelrnesség­­gel űzik, szebb mint a »legnemesebb«, amelyet hebehurgyán, immcl-ámmal vagy ügyetlenül s szeretet és odaadás nélkül végeznek. Egy rátermett ker­tésznek a dolga igy nemesebb munká­nak a benyomását teheti mint egy palo­­taépitőé s egy ácsmesteré jobban tetsz­­hetik mint egy ötvösművészé. ¥ A munkás ember nehezebben szokja lieg a tétlenséget mint a semmittevő a munkát. Egy kertészlegénnyel beszélgettem egyszer, amikor még kertem volt, s igy szólt gorombán, de őszintén: — Csudálom az urat, hogy igy tud egész nap henyélni. Mindig az íróasz­talánál firkál, ahelyett, hogy valami jendes munkát végezne. Az ötödik osztállyal együtt mast már két osztálya szűnt meg a becskereki magyar gimnáziumnak, mert a hetedik osztályt szintén nem nyitották meg eb­ben' az évben. ~ Egyébként még a többi osztályok sorsa is bizonytalan, mert az igazgató­ság által követelt nemzetiségi bizonyít­ványokat a szülők még mindig nem tudták beszerezni, miután Becsfcerek egyik hatósági szerve sem vállalkozik a hatósági bizonyítványok kiállítására. A szülők most elhatározták, hogy kül­­döttségileg felkeresik a közoktatásügyi minisztert és kérni fogják, intézkedjen ezeknek az igazolványoknak kiállítása iránt, vagy pedig tekintsen el ennek az igazolványnak a szükségességétől. dott, s egy csöppet se haragudtam rá. De magamra néha haragudtam, hogy igy elhenyélem a napot. * Minden embernek dolgának, és pedig valami komojy dolgának kell lenni, más­különben az életének alig van célja és értelme. Ez a komoly dolog lehet eset­leg egy kedvtelés is, de azt aztán komo­lyan kell űznie, hogy ilymód munkává és erkölcsi föladattá legyen. * Játékon keresztül kell eljutni a ko­moly munkához. Aki sohase játszik, alig­ha fog oly értékes munkát produkálni mint az, aki a játék boldog idejében — gyermekkorában sokat s ifjú éveiben eleget — játszott, s a játék komolysá­gán keresztül nevelte és vezette át ma­gát a munka élvezetéig. Hagyjátok hát játszani a gyermekeket s ne tiltsátok el az ifjakat attól, hogy a nap egy részét játékos szórakozással töltsék. A játék­közben felszaporodott derültség tőkéje csak fokozni fogja a férfimunka értékét, mig a játéktalan sivár előélet a későbbi tevékenységet is szomorúvá s esetleg egészen gyümölcsözetlenné teszi. * Erősen akarni már annyi, mirít csele­kedni, s valamit immel-ámmal végezni alig több, mint semmit se csinálni. * A dolgozó beteg: szomorú látvány, majdnem oly szomorú mint az egészsé­íia moü- gesr Ojki nem dolgozik semmit Egy iga-Verekedés a tanári konferencián Súlyosan inzultálta kollégáját a szubotíca! gimnázium egyik tanára Szuboticai tanügyi körökben élénk szóbeszéd tárgya az a sajnálatos in­cidens, amely legutóbb a gimnázium tanári konferenciáján történt. A kon­ferenciaterembe, ahol csaknem az egész tanári kar együtt volt, T. M. tanár rendkívül felindult állapotban nekitámadt B. J. matematikatanár­nak, nyakonragadta, földreteperte és megrugdosta. A súlyos inzultus, amelynek folytatásától a felhevült T. M. csak nagynehezen állt el, a jelenlévő tanárokra igen kinos ha­tással volt. B. J. szó nélkül elhagyta a konferenciatermet. A sajnálatos eseményt arra az előzményre vezetik vissza, hogy B. J., a felettébb szigorú fiatal tanár, a javítóvizsgán megbuktatott mate­matikából egy diákot, akit T. Aí. ké­szített elő a nyári szünidő alatt a javítóvizsgára. Támadója ellen B. J. feljelentést készített a közoktatás­­ügyi minisztériumhoz, a gimnázium igazgatósága azonban, mint értesü­lünk, egyelőre nem terjesztette fel a panaszt. Remélhető ugyanis, hogy a gimnázium két értékes, képzett ta­nárának afférje békés elintézést nyerhet. Álkendertermelo adta el a sóvéiak kenderét Kinyomozták és letartóztatták a csalót Néhány nap előtt a noviszadi PoUák Simon és Röster céghez beállított egy földműves kinézésű ember, aki azt mondotta, hogy Naumov Pájónak hív­ják, Sztari-Sqveról jött és nagyobb mennyiségű kendert akar eladni. A Ros­ier cég a bemutatott minta után az állí­tólagos Naumovnál meg is rendelt két­ezer dinár értékben kendert, amelyre ötszáp dinár előleget adott. Másnap délután ugyanez a férfi ismét megjelent a Pollák és Rosier cégnél, kijelentve, hogy falujában több gazda­társa akar még a kialkudott áron ken­dert eladni és ajánlkozott, hogy a cég részére szükséges árut összevásárolja. A cég hitt Naumov szavainak és kíván­ságára újabb kétszáz dinár előleget adott át neki. bízottját Sztari-Sovera, ahol az átveheti a vásárolt kendert. A cég ez alkalom­mal újabb ezer dinárt Fizetett ki a,z ál­lítólagos Naumovnak. Pollák és Rosier szeptember 13-ikán tényleg kiküldötte megbízottját, Kré­­mer Mátyást Sztari-Sovera. Krémer a faluba érve azonnal tudakozódni kez­dett Naumov Pája után, kit azonban senki sem ismert. Krémer jelentést tett erre a rendőr­ségnél, amely rögtön megindította a nyomozást. A vizsgálat megállapította, hogy a csalást Nasztaszics Jóca sztari­­sovei gazda követte el, aki ilyen utón alkart nagyobb összegű pénzhez jutni. A csendőrség Nasztaszicsot letartóz­tatta. Kihallgatása folyamán Naszta­­szios beismerte, hogy a csalást ő kö­vette el. Átadták a noviszadi állam­­ügyészségnek. A bácskai árviz dalmáciai vámszedője Egy szélhámos tanító a saját zsebe javára rendezett felolvasásokat Dubrovnikből jelentik: Lopud dalmá­ciai községben a rendőrség letartóztatta Pasztisach József nyugalmazott tanitót, aki végigcsalta a dalmát tengerpart minden nagyobb városát. Pasztisach a hatóságoktól engedélyt kért felolvasá­sok megtartására azzal, hogy a befolyó pénzt az árvízkárosultak segélyezésére fordítja. Pasztisach József ilyen mó­don több mint húszezer dinárt szedett össze, a pénzt pedig magának tartot­ta meg. A letartóztatott tanitó elemi Iskolai olvasókönyvből olvasott föl az előadá­sokon és mindenütt azt hangoztatta, hogy a dubrovniki főispáni hivataltól erre engedélye van. Lopud község elöl­járósága Pasztisachtól kérte az enge­dély felmutatását, mire a tanitó azt fe­lelte, hogy elvesztette. A hatóság előtt gyanúsnak tűnt fel a volt falusi tanitó gyűjtőakciója és követelte, hogy szá­moljon el a befolyt összegekkel, de a tanitó azt a választ adta, hogy a pénzt Dubrovnikban befizette a Vörös Kereszt pénztárába, mikor pedig az elismervényt kérték tőle, azt mondta, becsületes em­bernek nem kell elismervény. Szeptember 11-ikén a Pollák és Ros­ier cégnél ismét megjelent Naumov, aiki arra kérte a céget, hogy küldje ki meg-A szélhámos tanitót letartóztatása után átkisérték a dubrovniki ügyész­ségre. zán becsületes társadalom nem tűrheti, hogy egyetlen beteg ember kénytelen legyen dolgozni és egyetlen egészséges­nek módjában legyen henyélni. * Az embernek legtermészetesebb két vágya a semmittevés és az élvezés. Mi­velhogy ez utóbbinak a vágya az erő­sebb, az ember kénytelen legyőzni az előbbit és dolgozni, hogy megszerezze áz eszközöket, amelyek élvvágyainak a kielégítéséhez szükségesek. Ez aztán az az erényes ember, aki »a munkáért él-hal« s akit követendő például szok­tunk a gyermekek és az ifjúság elé ál­lítani.-fc A munka a legtiszteletreméltóbb dolog a világon. De csak az a munka ér vala­mit — arra nézve, aki végzi — ame­lyet idönkint szemlélődés, pihenés, oti­­um, vált föl. Az ember nem gép, amely szakadatlanul, a csavarok és kerekek megromlásáig működhet, hanem élő or­ganizmus, amelynek fizikai pihenésre és morális szemlélődésre vari szüksége. S csak az a munka lehet igazán érdemes és áldásos, amelyet ilyen pihenés és hasonló szemlélődés előz meg és követ. * Párbeszéd. — Mit csinálsz? — Gondolkozom. — Mért nem mondod meg nyíltan, hogy nem csinálsz semmit? * A munka nemesit Ez lett jelszava az öreg Pflaumen­­bergnek, aki a gyárában ezer munkást foglalkoztatott, s az ipar,, föllenditése körül szerzett érdemeiért nemességet kapott. Ezer embernek kellett dolgozni, hogy az ezeregyedik nemessé legyen... * Aki csupán dolgozik és sose szórako­zik, nem sokkal bölcsebi) mint az, aki mindig mulat és sose dolgozik. •* Minő szép jelenség a munkás, aki úgy dolgozik mintha játszana! És mily kellemetlen látvány a játékos, aki úgy játszik, mintha dolgozna! A munka apoteózusa. Hallottam egyszer egy hires kártyás­tól, aki egész életét a játékasztalnál töl­tötte, ezt a nyilatkozatot egy törekvő fik tál tudósról: — Nagy semmittevő. Egész nap olvas. * Az élvezet is jó dolog, a munka is jó dolog, de legjobb az a munka, amely élvezetet nyújt. # Az igazi jó munkást a maga munkája se meríti ki, a lienyélőt a más erőfeszí­tése is kifárasztja. Az óra és az ember egyaránt jó! U szí, ha inkább sit-t egy órát, mint kés'' egy percet. A sietésből és minden ma i iparkodásból még senkinek se lett kára.

Next

/
Thumbnails
Contents