Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-16 / 256. szám

1926. szeptember 16. BÁCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal Szemző Gyula és a titkár Felmentették Bernhardt Mihályt a lopás vádja alól Budapestről jelentik: A hatóságo­kat többizben foglalkoztatta az a szívós háborúság, amelyet Szemző Gyula volt bácsmegyei főispán és volt titkára Bernhardt Mihály foly­tattak egymás ellen. Az elkeseredett ellenfelek a feljelentések egész özö­nét zúdítják egymásra. A budapesti ítélőtábla szerdán foglalkozott az egyik ilyen üggyel. Szemző Gyula feljelentette Bern­hardtot, hogy egy öltözet ruhát, egy bőröndöt és egy aranyórát lopott el tőle. Barnhardt azzal védekezett a törvényszéken, hogy a kérdéses dol­gokat részben ajándékba kapta, részben árverésen vette. A törvény­szék védekezése ellenére nyolc havi börtönre Ítélte. Bernhardt felebbezé­­sére a tábla a bizonyítás kiegészí­tését rendelte el és a szerdai tár­gyaláson Bernhardtot felmentette azzal az indokolással, hogy védeke­zése valónak bizonyult. Nyolc nap egy versárt A zagrebi Republikanska Sloboda szerkesztőjét elitélték egy paraszt­­költő verse miatt Zagrebból jelentik: A zagrebi tör­vényszéken szerdán tárgyalták Mag­dics Kresimirnek, a Zgrebban megjelenő Republikanska Sloboda című lap fő­szerkesztőjének sajtóperét, amelyet az ügyészség egy vers miatt indított el­­lerie. A lap, amely dr, Bucs István érde­keltsége, Julius 22-ikén »Hazának« cím­mel verset közölt, amelyet Grosinics Torna karlováci paraszt irt. A vers egyes részeit a zagrebi ügyészség in­kriminálta és az államvédelmi törvény alapján emelt vádat a paraszt költő eilen. A tárgyaláson azonban Grosi­nics helyett, akit nem sikerült előállí­tani, Magdicsot, a lap főszerkesztőjét vontak felelősségre. ' R "" ‘l'RT ' A bíróság a bizonyítási eljárás befeje­zése után, nem az államvédelmi, ha­nem a sajtótörvény 47-ik szakasza alapján, az állam egysége elleni izga­tásban mondotta ki bűnösnek Magdi­csot, akit nyolc napi fogházra és száz dinár pénzbüntetésre italt. Megkezdődnek a Népkor kulturelőadásai Vasárnap lesznek az első előadások Martonoson és Mólón A szuboticai Népkör kulturális akciója gondos előkészítés után a megvalósulás stádiumába jutott. Az előadások, ame­lyeknek megszervezésén Prokopy Imre dolgozott lankadatlan buzgalommal, vasárnap megkezdődnek és az első elő­adások programja garancia arra, hogy az előadássorozat valóban értékes ered­ményeket fog elérni a magyar kultúra terjesztése terén. Az első előadásokat vasárnap tartják meg Martonoson és Moion. A vasár­napi előadások programja a következő: Martonoson délután két órai kezdet­te! a katholikius körben. Előadó Werner Mihály plébános: 1. Milyen gyümölcs­fákat ültessünk udvarunkban? 2. Bottá Péter dr. sztarakanizsai ügyvéd: A spa­nyol bikaviadalokról. Mólón délután három óirai kezdettel a gazdakörben. Előadók: 1. Békeffy György dr. szuboticai ügyvéd: A szö­vetkezetekről. 2. Schreiber Dávid szu­boticai gazdász: A baromfitenyésztés­ről. Mig ezeknek aiz előadásoknak pro­gramja főleg az ismeretterjesztésre tö­rekszik, a szeptember hó 26-Skán Szta^ rakanizsán megtartandó előadáson ve­gyesen adnak elő ismeretterjesztő és szórakoztató számokat. A sztarakanizsai előadás részletes programja a következő: 1. Oj Srbijo! Beteg lány. Előadja a sztanaikanizsai iparos dalárda. 2. Fischer Jákó dr. szuboticai ügyvéd: Módosítá­sok adórendszerünkben. 3. Zeneszá­mok. Előadják Szegfű Lajos hegedűn és Gserepenyikov Irén zongorán. 4. Boschán Sándor dr. szentai ügyvéd: A világ szinmüirodalma. 5. Zeneszámok. Előadják Szegfű Lajos hegedűn és Cse­repenyilkov Irén zongorán. 6. Szofoonya Bertalan: Általános gazdasági gyakor­lati kérdések. 7. Finn dal. Tavaiszi dal. Előadja a sztarakanizsai iparos da­lárda. A sztarakanizsai előadás szeptember 26-ikán délután két órakor kezdődik a Gazdakör színháztermében. Poincaré az olasz rendőrséget okolja a Mussolini elleni merényletért A párisi o’asz nagykövet tanácskozása a francia miniszter­­elnökkel — Anglia Franciaország mellé áll az olasz-francia konfliktusban Párisból jelentik: A Matin értesü lése szerint Avezzano párisi olasz nagykö­vet felhívta Poincaré miniszter­elnök figyelmét arra, hogy Olaszországban nagy az elke­seredés Franciaország túlságos béketürése miatt és az egész olasz közvélemény rossznéven veszi a francia kormánytól, hogy az antifasiszta elemeket megtűri francia területen, A francia miniszterelnök és az olasz nagykövet tanácskozása hosz szabb ideig tartott és a tanácskozás során Poincaré válaszában annak a véleményének adott kifejezést, hogy a Mussolini elleni merényletért senki mást nem érhet felelősség, mint az olasz rendőrséget, mert ha a rendőrség feladatának magaslatán állana, meg kellett vol na akadályoznia, hogy olyan egyén jusson olasz területre, akinek sem útlevele, sem igazoló okmányai nem voltak. A kedden vésztjóslóan kiélesedett olasz-francia konfliktusba a színia lak mögött Anglia is beavatkozott. Angliának nem érdeke a kon­fliktus, amely ha döntésre ke­rülne, vagy Franciaországnak, vagy Olaszországnak juttatná teljes egészében a Földközi­tengeren és Északaírikában a teljes uralmat. Olaszország magatartása az utóbbi időben, főleg az olasz-spanyol szer ződés megkötése és Olaszország szerepe a görög eseményekben, Angliát Franciaország mellé ál­lította és valószínűleg az angol nyomásnak tulajdonítható, hogy az olasz kormány lapjai szer­dán már mérsékeltebb hangon írnak Franciaországról, bár egyes fasiszta orgánumok hang­ja még eléggé uszító. Olaszország ma még nem érzi elég erősnek magát a támadásra, de a provokációra elég bátorsága van, A Popolo d’Italia azt írja, hogy a két ország között megszűnne min­den félreértés, ha Franciaország kellő rendszabályokat léptetne élet­be az olasz emigránsok ellen. A lap keservesen panaszkodik a francia lapok cikkei miatt, amelyek nem valami hízelgő hangon nyilat­koztak a fasizmusról. Rómában nem tökfilkók laknak — Írja a Popolo d’ltalia — és az olasz népet a demo­krácia hangoztatásával ma már nem lehet tévútra vezetni. Feltűnő, hogy az olasz lapok a francia-olasz konfliktus óta mi­lyen barátságos hangokat pen­getnek Németországgal szem­ben. Légy szabad, nemes és jó Befejeződött a szabadkőművesek beográdi világkongresszusa Beogradból jelentik: A szabadkő­művesek tizennyolcadik világkon­gresszusa ünnepélyes keretek között kedden befejeződött. A keddi ülés megkezdése előtt a magyar delegá­ció indítványára küldöttséget jelöl­tek ki, amelynek tagjai az összes nemzetek szabadkőműves delefátu­­sai nevében koszorút helyeztek az Ismeretlen Katona sírjára. A kon­gresszus ezután üdvözlő táviratot küldött Őfelségének és Nincsics kül­ügyminiszternek, a népszövetségi ta­nács elnökének. Délután hat órakor kezdődött a szabadkőműves kongresszus ünne­pélyes záróülése az egyetem dísz­termében. Elsőnek Mihalics dr. volt báni tanácsos, a Jugoszlávia-páholy nagymester-helyettese szólalt fel. Hosszabb beszédben fejtegette a szabadkőműves-páholyok működését a háború után. Savoire Kamilio dr., a párisi páholy nagymestere beszélt, ezután a testvéri együttműködésről és a nemzetek közti szolidaritásról. Brandenburg dr., a svájci »Alpes« páholy nagymestere német nyelven mond beszédet, amelyet a kongresz­­szus zajos ünneplése közben azzal fejez be, hogy az emberi élet irá­nyitó parancsa: légy szabad, nemes és jó. A többi szónokok is a szabad­kőművesség nagy ideájairól és az emberiséget összekapcsoló szerétéi­ről beszéltek. Az ünnepi ülés befejezése előtt dr. Savoire Kamilio francia nyelven, dr. Brandenburg német nyelven üdvö­zölték a kongresszust és mondtak köszönetét a Jugoszlávia nagypá­holynak a szives fogadtatásért. Este bankett volt és a delegátusok szer­dán elutaztak Beogradból. A magifar ko m mg h ~>ztáj :tudásával v-t.ek részt a magyar 1-iküld tlek ! h ogradi szabadkőműves kongresszuson tik. Pfeiffer, Balassa és Singer sze­mélyre és névre szóló meghívást kapott a beográdi kongresszusra. A három ur érdeklődött illetékes he­lyen, hogy nem esik-e kifogás alá, ha eleget tesznek a meghívásnak, /észtvesznek az összejövetelen és ott a békedeklarációt aláírják. Mi­vel mindhárman megnyugtató vá­laszt kaptak, elutaztak Beogradba, résztvettek a kongresszuson és alá­írták a manifesztumot. A külügyminisztériumban az ügy­gyei kapcsolatban azt a felvilágosí­tást adták, hogy a magyar kor­mánynak előzetes tudomása volt a kiküldötteknek a beográdi szabadkő­műves kongresszuson való részvéte­léről, azonban ebben az ügyben ál­lást nem foglalt. Budapestről jelentik: Óriási feltű­nést keltett Budapesten a Bácsme­gyei Napló tudósítása, amely arról szólt, hogy a beográdi szabadkőmű­ves kongresszuson a magyarországi szimbolikus nagypáholy megbízásá­ból résztvett Pfeiffer Ignác műegye­temi tanár, Balassa József tanár és Singer Arthur szerkesztő. Miután a magyarországi szabadkőműves nagy­páholy már hosszú ideje nem mű­ködik, a Bácsmegyei Napló tudósí­tása a legkülönbözőbb kombinációk­ra adott alkalmat és ezekkel kap­csolatban beavatott helyen a követ­kező információt adták: — A magyar belügyminiszter ren­deletileg feloszlatta a szabadkőmű­ves páholyt, tehát Magyarországon a szimbolikus páholy nem müködhe-CIRKUSZ A szardíniák titka í. Az előkelő füsze’rkeresked,ésbe belé­pett egy cilinderes ur és megkérdezte az egyik segédtől, hogy tartanak-e Hardy-féle portugál szardíniát. — Igenis — válaszolta a füszerész és nyomban nekiszegezte a létrát az áll­ványnak, felcsúszott rajta, majd meg­jelent újból a pultnál néígy különféle szardiniás-dobozzal. — Ez mind Hardy-féle — kérdezte a vevő. — Megbocsásson, uraságod — Je­gyezte meg az ifjú kereskedelmi alkal­mazott azzal a protektori fölénnyel és biztonsággal, amely egyként sajátja minden segédnek, akár fűszer, akár pár­baj, mihelyt a szakmájáról van szó — megbocsásson uraságod, de inkább aján­lanám ezt a márkát . . . vagy ezt pél­dául ... És mutogatni kezdte a magával-ho­­zott skatulyákat. — Persze, ezek jobbak — mondta a vevő. — össze sem lehet hasonlítani. — Én is azt hiszem, hogy a Hardy­­féle a leghitványabb, amellett, hogy még drága is. A segéd mosolygott, hogy ő csak tudja. —' Melyikből méltóztatik parancsolni tehát? — Adjon Hardy-félét — szólt a vevő nyugodtan — hány skatulya van raktá­ron? A fölény eltűnt az elárusitó-legény legény arcáról. Határozottan nem ér­tette a dolgot. Zavarodottan válaszolt. . hogy mind az ötven doboz megver még, amit Portugáliából kaptak, senki sem veszi. — Hát akkor adja ide mind az öt­­venet! A cilinderes ur kifizette az ötven ska­tulya árát. A segédnek, aki megkérdez­te, hogy hová küldesse a csomagot, azt felelte, hogy sehova. — El méltóztatik vinni? — Nem — jelentette ki a vevő — itt fogom a dobozokat felbontani. Fogta a szardinia-kulcsot és egyrná" után felnyitotta az ötven skatulyát. Mindegyikbe belenézett, aztán félretol­ta. Amikor végzett, köszönt és távozott. A megvásárolt szardíniákat undorra: otthagyta. 2. A következő napokban hasonló eset történt több csemegekereskedésben. Hol a cilinderes ur, hol egy előkelőén öltözött hölgy, hot pedig egy vörös­­bajszu munkás vásárolta össze a rak­táron levő Hardy-iféle szardíniát s az egész mennyiséget otthagyta, miután felbontotta a dobozokat. 3. A különös ügynek hamar hire merU a városban, sőt a szardihia-rejtéty nem sokára a rendőrséget is foglalkoztán'. Az történt ugyanis, hogy a titokzat" vörösbafszu egyik üzletben megkért Dahl Henrik gimnáziumi igazgat aki ott egy doboz Hardy-féle szard nV vásárolt, hogy engedje át neki a s::- - diniát. Minthogy a vörösbajszu az ih­letben levő többi szardiniát, összes huszonhét dobozt, már megvásárr! közben, az igazgató különösnek í lálta ezt a kívánságot és elutasító v laszt adott a szardínia-gyűjtőnek, az­zal hazament. Az utón észrevette, hogy két si­nus külsejű egyéniség követi, de n r tulajdonított ennek különösebb font ságot. Este aztán, amikor a direktoré leültek vacsorázni, a szardiniás-dob ; ■ nak csak hült helye volt, ellenben kredendben, ahová Dahl a Skatulyát tette, néhány pénzdarabot találtak, a szardínia árát. A titokzatos betörők, akik a lakásból nem vittek el egyébként semmit, a fel­bont pléhdobozt szancüiíi ástál eldobták a kertben. Néhány nappal 4. a Dahi-eset után UÍMUK&t MU JA4JUA UJ/1WU

Next

/
Thumbnails
Contents