Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-12 / 252. szám

16. oldal.

BÁCSMEGYEI NAPLÓ

T926 szeptember 12.

szerint könnyen, elég olcsón kivihető. Az angolok nagyon ragaszkodnak az ő szigetvilágukhoz, nem akarnak közösködni a többi szárazföldi patkánnyal.

Ingyen légsuÉymérö. Ha az a furcsa föltevés, melyet most egy amerikai tudós kifejt, való, akkor mindnyájunk rendelkezésére áll egy ingyen légsulymérő: a sürgönydrót.

Általában azt hiszik, hogy a sürgönydrótok zúgását csak a szél okozza, mely beléjük kap és muzsikál rajtuk, mint valami hárfán.

De bárki észrevehette, hogy ez a zugás teljesen szélcsöndes napokon is hallható. Keletkezett egy elmélet, mely szerint a sürgönydrót aszerint bug mélyen, vagy zeng élesebben, amint meleg van, vagy hideg van. De ez az elmélet önmagától megdől, mert a hőmérsék emelkedésének és csökkenésének nincs annyi hatása, nem képes oly kiterjedést, vagy összehúzódást okozni, hogy a sürgönydrót megzendüljön.

Egy amerikai tudós észleleteiről igy nyilatkozik a Daily Expressben:

— A sürgönydrótok hangja egyenes összefüggésben van a légköri változásokkal. Ha ez a hang mély és búgó, az idő 48 órán belül megváltozik, La pedig éles és sivitó, akkor pár órán belül is megváltozhatik. A rezgéseket a drótoknak a sürgönypóznák továbbítják, melyek a talajból kapják. Valószínűnek tartom, hogy a földrétegek mozgását is épp igy jelzik, melyet természetesen pontosabban a szeizmográfon észlelünk.

Vájjon a fecskék mielőtt afrikai útjukra indulnának szintén azért gyüléseznek-e a sürgönydrótokon, hogy ingyenesen meteorologiai jelentést kapjanak?

Visszaemlékezés a krasznojarszki vérfürdőre

Irta: Grób Imre

(Második közlemény)

Az első közlemény rövid tartalma. • 1919 julius 3CHán Krasznojarszkban a fogolytábor közelében állomásozó orosz ezred megtagadta az engedelmességet. A lázadókat leverték és a lázadást véresen megbosszulták. Még aznap megkezdődött a vizsgálat a fogolytáborban is. Gajda cseh tábornok csapatai behatoltak a fogolytáborba. Három hadifoglyot minden kihallgatás nélkül agyonlőttek. Két tisztet, dr. Pély Lajost és Székely Lajos tartalékoshadnagyokat magukkal vitték.

VERSEK

—a«—

JUHÁSZ GYULA:

ANNA ÖRÖK

Az évek lőttek, mentek, elmaradtál Emlékeimből lassan, elfakult Arcképed a szivemben, elmosódott A vállaidnak ive, elsuhant A hangod és én nem mentem utánad Az élet egyre mélyebb erdejében.

Ma már nyugodtan ejtem a neved ki,

Ma már nem reszketek tekintetedre,

Ma már tudom, hogy egy voltál a sokból, Hogy ifjúság bolondság, 6 de mégis Ne hidd szivem, hogy ez hiába volt És hogy egészen elmúlt, ó ne hidd! Mert benne élsz te minden télrecsuszott Nyakkendőmben és elvétett szavamban, És minden eltévesztett köszönésben És minden összetépett levelemben És egész elhibázott életemben Élsz és uralkodói örökkön, Anna.

—ms—

KRAMARHS ERNA:

ÁLDOZÁS

Örök éterben trónoló százarcu Istenség, aranytalárban jövök im Eléd.

Papi köntösöm napsugárból szőttem, hímeztem ezernyi csillaggal i telelocsoltam imádó illattal.

Halvány kezemben gyémánt a kehely, íveit a holddal én ezűstöztem.

Benne pezseg a nektár, melyet termeltem kéjben,

,ázas, suhanó éjben; kínállak Istenem telkemből az örök italból, igyál. Cédrusládikában kincset tengert hoztam.

Könnyet, mosolyt, but, kacajt, amit eldaloltam.

Mindmegannyi rubin, smaragd és zafír és a szivem, mely egyre sir.

Díszítsd vele büszke homlokod, aggasd tele sugárzó trónod.

Vedd, szomorú testvérem és sírjunk ketten, la «»«Tffay, ácva Isteni

Itt ezen a helyen, nem óhajtom a krasznojarszki »Magyar Szövetség«-^t részletesen ismertetni. Hét évi szenvedésemet Krasznojarszkban megírtam és most rendezem sajtó alá. E könyvben ezzel a kérdéssel is részletesen foglalkozom. Ezen a helyen legyen elegendő csak ennyit megjegyezni, hogy a »Magyar Szövetség« minden politkától távoltartotta magát s egyedüli, kizárólagos célja, a magyar legénység anyagi támogatása volt. A tagok által havonta befizetett 5—5 rubelekből segítettük a magyar legénységet ,ép úgy, mint a tiroli tisztek a tirolí legénységet, a galiciak a galioiaikat, a bukovinaiak a bukovinaikat. Amint a most említett egyesületeknek, ép úgy »Magyar Szövetség«nek alapszabályait is láttamozás végett, elő kellett terjeszteni a fogolytábor orosz és cseh parancsnokainak. Ezek ezt líáttamozták és a Magyar Szövetség működését engedélyezték. Ezért volt érthetetlen dr. Pély Lajos és Székely Lajos letartóztatása, akiknek kiszabadítása érdekében azonnal minden lehetőt elkövettünk.

Minden hadifogolytáborban, a stockholmi egyezmény óta működött a tábor-bizottság, vagy a mint azt mi neveztük a »Jóléti bizottság«. Magyar-osztrá, német birodalmi és török tagjait a saját kebelünkből választottuk. Ez a bizottság terjesztette elő kérelmeinket és panaszainkat az orosz táborparancsnokságnak, ez tárgyalt a mi nevünkben a tábor cseh parancsnokával, a táborunkat meglátogató vöröskeresztes-bizottságokkai.

A tábor-bizottság most is akcióba lépett. Azonnali kihallgatást kért Skrivanek porucsniktól, a tábor cseh parancsnokától. Ez nem fogadta. Ezután az épen Krasznojarszkban tartózkodó Brändström Elza svéd vörqskeresztes nővérrel, a moszkvai svéd követ leányával vette fel az érintkezést, akit azonnal értesített a történtekről.

Brändström Elza, akinek egész fogságunk alatt talán a legtöbbet köszönhetünk, mert nálánál többet senki -sem tett érdekünkben, most is megtalálta az utat Gajda tábornokhoz, akit sikerült meggyőzni arról, hogy nekünk semmi közünk sem volt az orosz ezred lázadásához. Sajnos, ekkor már tizenhét ártatlan ember fizetett az életével!

........................ Augusztus elseje volt.

Este hét és nyolc között a tábor udvarán váratlanul takaródét fújtak. Ez azt jelentette, hogy az összes hadifoglyoknak azonnal szobájukba keltett menni.

Én és szobatársaim épen otthon voltunk. Katona Gyula megbetegedett és lefeküdt. Ott ültünk az ágya körül és beszélgettünk.

Egyszer csak nyílik a szobánk ajtaja. Karkis Kornél százados hadbíró és Brandstetter Ferenc százados léptek szobánkba. Mindkettő ki van pirulva s alig tud beszélni az izgalomtól. Csak annyit mondanak, hogy ép e pillanatban látták szobájuk ablakából Pályákét. Ott vezették őket cseh katonák a deszkapalánk mellett. Aligha nem agyonlőni vitték őket.

Ezekre a szavakra Katona Gyula, a ki a ^Magyar Szövetséginek szintén

nem tudtak felvilágosítást adni Pélyék kivégzéséről sincs biztos tudomása, de azt valószínűnek tartja, mert a hadbíró a kihallgatás alkalmával megjegyezte, hogy a »Magyar Szövetség« működésének már is meg vannak a szomorú következményei. így tudtam meg Stesseltől, hogy nem csak az orosz ezred lázadása miatt folyik a fogolytábor ellen az eljárás, hanem a »Magyar Szövetség« működése miatt is. Azt akarják ugyanis kisütni rá, hogy az a cseh légió ellen dolgozik.

Ezek a hírek teljesen lesújtottak. — Pélyék kivégzését az egész táborban tárgyalták s igy ahhoz, hogy ez tényleg meg is történt, már nem fért kétség. Végre délfelé ezt a szomorú hirt hadifogoly orvosaink megerősítették. Pélyt, Székelyt és a többi letartóztatottakat ott kisérték el az orvosi pavilion mellett, a mikor kivégezni vitték. Székely tanár a jeggyürüjét lehúzta és azt a pavilion ajtajában álló egyik orvosnak dobta oda, azzal, hogy ha haza kerül, juttassa el a feleségének.

......... Annyit tudtam tehát, hogy Katona Gyula a börtönben van. De melyik börtönben? Lehetne-e valamit az érdekében tenni, egyelőre legalább annyit, hogy egy meleg takarót vigyünk be neki éjszakára, meg egy meleg levest — ebédre. Gondoltam, felkeresem Lux pátert, a fogolytábor hadifogoly lelkészét, hátha eltudna érni valamit Skrivanek podporucsniknál Katona és társai érdekében. ö pap— őt talán inkább meghallgatják, mint a táborbizottságot.

Rossz helyre fordultam. Luxnak se álltak a legjobban dolgai. Nehezményelték vasárnapi prédikációit és minden percben várta, hogy őt is letartóztatják. Ezért aztán nem is vállalkozott rá, hogy elmenjen a cseh parancsnoki irodába. Sadovszky görög kathollkus papot ajánlotta maga helyett. Ez egy idősebb ur volt, akinek nagy volt a tekintélye a táborban, — a csehek se haragudtak rá s igy többet tehetett, mint Lux pater a letartóztatottak érdekében.

Lux és én nyomban fel is kerestük. Épen ebédutáni pihenőjét tartotta. Felköltöttük. Előadtam, hogy miért jöttünk. Sadovszky nyugodtan végig hallgatott, majd szó nélkül fogta a kalapját és ment a cseh parancsnokhoz.

Lux és én a tábor udvarán várakoztunk reá.

Nem kellett sokáig várni. Pár perc múlva azzal jött vissza, hogy a parancsnok el van foglalva s igy csak délután 3 óra után fogadhatja.

Három óra előtt Sadovszky újra elment. Félnégykor felkerestem. Épen ekkor jött a parancsnokságtól. Már mészsziről mosolygott rám és örömmel újságolta, hogy mnden rendben van. A többiek kihallgatása ugyan még folyik, de ez is a legjobb mederben. Katona Gyula ügye azonban már be van fejezve. Nincs neki szüksége se takaróra, se levesre, se más egyébre, mert reggelre szabad lesz.

Nagy volt az örömem. Rohantam fel a táborbizottsághoz, hogy a jó hirt annak is megvigyem.

Amint a táborbizottság épületéből lejövök, a tábor udvarán egyik fiatal barátommal találkoztam, ki arról értesített, hogy Alt professzor, birodalmi német taTt. főhadnagy keres s épen most ment fel a lakásomra, hogy beszélhessen velem.

Alt professzor szinte jóbarátja volt Katonának, mindkettő sok szép előadást tartott a tiszti tábor számára. Siettem haza, hogy az örömhírt neki is mielőbb elmondjam.

Amikor a szobába léptem, Alt e szavakkal fogadott:

»Herr Rittmeister! Katona wurde soeben erschossen.«

Többet nem tudott mondani De én nem is engedtem, hogy folytassa. Azt felejtem szavaira azonnal németül:

»De professzor ur — ez lehetetlen! A dologban tévedés van. Hiszen épen most hallottam az örömhírt, hogy Katona holnap reggel szabad lesz és a többiek ügye is a legjobban áll Alig néhány perc előtt maga a cseh légió parancsnoka, Skrivanek mondotta ezt Sadovszky főtisztelendőnek.«

(Jövő vasárnap folytatjuk)

választmányi tagja volt, hirtelen felült az ágyában s magára vetett keresztet, majd arcát két kezével eltakarva igy kiáltott feí:

»Szentséges Isten! De hiszen ez rettenetes! Meglátjátok, hogy most én következem/«

Nem engedtem, hogy folytassa. »Hogy beszélhetsz igy — vágtam szavába — csak nem képzeled, hogy agyonlőni vitték volna Pélyéket. Hiszen ennyi idő alatt még ki sem hallgathatták őket. Hol vannak még a tanuk? Vagy eltudod képzelni, bármivel vádolják is őket, hogy mentő tanukra a védelem folyamán ne hivatkoztak volna? Majd meglátod, hogy Téged is, engem is kihallgatnak még. Mind a ketten jó barátai vagyunk Pélynek, akik minden lépését ismerjük. A mi kettőnk kihallgatása nélkül Pély Géza feltett nem ítélkezhetnek.«

E pillanatban a nyitott ablkon keresztül erőteljes hangok hatolnak be az udvarról szobánkba:

»Leutnant Katona Gyula — wo wohnt er?*

Kinézek az ablakon és a cseh légió két katonáját pillantom meg.

— Na látod — szólok oda Katonának — már keresnek is, visznek tanúkihallgatásra.

Erre kihajolok az ablakon és a pavilion előtt várakozó hét katonának igy kiáltok le:

— Leutnant Katona Gyula wohnt hier. II. Stock, Zimmer No. 13.

Néhány másodperc, nyílik az ajtó és az egyik katona szobánkba lép. »Ich suche den Leutnant Katona Gyula« — mondja most már másodszor is erélyes hangon Gajda embere. Én válaszolok. Rámutatok az ágyban betegen fekvő Katona Gyulára és csak ennyit mondok:

»Er ist hier, aber er ist krank.« »Anziehen« — mordul rá a cseh legionista. »

Szegény Katona Gyula kiugrott az ágyból. Magára rántotta ruháját és indult. Még az ajtóban volt, amikor hirtelen villámlott és nagyot dördült az ég. Én utána szaladtam, odavittem a köpenyét és nem tágítottam addig, amig azt magára nem öltötte. Kinai köpeny volt Tiencsinből. Hanecken Elsa elnöklete alatt működő jótékony egyesület küldte a szibériai hadifoglyoknak. Az ajtóban mégegyszer kezet szorítottam vele s igy búcsúztam el tőle:

— Csak nyugalom! Mint tanút fognak kihallgatni. Még ma visszajössz.

A szobaajtót nyitva hagyom s elkészítem a teát számodra. Odateszem az ágyad mellé az asztalra.

Ezzel újra kezet szorítottunk — s Katona Gyula elment. Elment, de többet nem jött vissza!

Este tiz óra volt. Elkészítettem a teát és lefeküdtem. De aludni nem tudtam. Egész éjjel Katona Gyulát vártam vissza. Nem jött. Hajnal felé elaludtam. Csakhamar azonban újra felébredtem. Első pillantásom Katona Gyula ágyára esett. A tea ott állt az asztalon érintetlenül, — az ágy üres volt.

Nyugtalanságom tetőpontra hágott. — Hátha tényleg agyonlőtték az este Pély Gézáékat és most Katona Gyuláékon a sor.

Nem tudtam tovább feküdni. Reggel hat órakor felkeltem és sorba jártam azokat, akiktől reméltem, hogy valamit megtudhatok.

Legelőször a táborbizottság két magyar tagját kerestem fel. — Korán volt még, nem voltak hivatalban. A lakásukra mentem. Pélyék kivégzéséről ők is hallottak, de Katonát illetőleg nem tudtak felvilágosítást adni.

Itt tudtam meg, hogy Katonával egyidejűleg Stessel Ernő őrnagyot, a magyar szövetség diszelnökét is letartóztatták, de kihallgatás után újra szabadon engedték. Már a lakásán is van. Rögtön őt is felkerestem. Katonáról tőle annyit tudtam meg, hogy a hadbíróság kihallgatta és ezután a börtönbe kísérték. Hogy melyik börtönbe, erre nézve.