Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)

1926-09-10 / 250. szám

12 OLDAL « ÁRA l1/, DINAR Poštarina plaćena u gotorom évfolyam ízubotica, 1926 PÉNTEK szeptember 10. 250. szám íie; jelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minenra-palota)-i ítior: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 ^lófizetési ár negyedévre 150 db. Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj íovin trg 3. (Minerva palota) Masa y\ Iite-im A csehszlovák köztársaság elnöke egy pillanatra levetkőzte azt a sem­legességét-, amely az államfő egyé­ni véleményeit elfödi és bepillantást engedett egy humanista tudós gon­dolkozásának az aktuális politikai kérdéseket is megvillantó mélységei­be. Masaryk világszerte elismert tudo­mányos jelentőségénél, szempontjai emelkedettségénél és honalapító ér­demeinél fogva annak a kivételes helyzetnek előnyét élvezi, hogy politikai természetű megnyilatkozá­sait sem tekintik beleelegyedésnek a pártok küzdelmébe,'hanem magas­­rendű útmutatásnak, amely az egyetemes emberi és nemzeti érde­keket összeolvasztó fejlődés irány­elveit tűzi ki. A Prager Tagblattban megjelent interjún az az ikergondolat vonul végig, hogy a demokráciát körül kell bástyázni a fasizmus ellen és a nemzetiségi egyenjogúságot ki kell menteni a nacionalista türelmetlen­ség hullámai közül. Ez a két egy­mással szorosan összefüggő pro­bléma dominál az európai politiká­ban. A mussolmizmus a demokrácia alapjával, a parlamentárizmussal együtt a népfajok békés’ együttmű­ködését is veszélyezteti, a kisebb­ségi jogokkal együtt a faji többség közszabadságait is tagadja és a bel­politika terén alkalmazott erősza­kot a küloolitikában sem . enyhíti előzékenységgé. Aki tehát a béke eszméjét kultiválja, szükségképp el­fordul a fasizmus módszereitől. A demokrácia hitvallói nem tehetik magukévá azt a részleges fasizmust, amely a nemzeti kisebbségek elnyo­másában nyilvánul. Európa negy­­yenmdliónyi népkisebbségének teljes jogegyenlősége a fasizmus nyomai­nak eltakarítása nélkül el sem kép­zelhető, viszont a fasizmus léte a vi­lágokét fenyegeti. Ezért mondja Barnes professzor, a hires amerikai historikus, hogy a nemzeti kisebbsé­gek elnyomása a legnagyobb veszé­lye a világi-ékének és ezért kapcsol­ja essze^ Masaryk is a nemzetiségi kérdést és a fasizmus problémáiét a sa:tő számára adott nyilatkozatá­ban, A csehek és szlovákok* reszpubli­­káiára megteremtője a háború a.btt mint emigráns a nemzeti füg­­ctxrség és népszabadság zászlóját h •-dozia körül a nyugati országok- 1 a” Ezt a zászlót most sem gön­gyöli lie. amikor már a kitűzött ide­ál: elérte Örökifjú hittel hirdeti, hogy a csehek reht vonhatják meg hazájuk néniét lakosságától azokat a jogokat, amelyeket az osztrák­­magyar monarchia idején a maguk számára követeltek az osztrákoktól. A zűrt folyt olyan rengeteg sok vér, hogy a rabszolgák szabad emberek­ké váljanak és nem azért, hogy a felszabadult rabszolgák rabszolga­tartókká lépjenek elő. A jogfosztás a habsburgi abszolutizmus perver­zitása volt, már pedig a habsburgi hagyományok elvetése nemzeti kö­telesség. Kézenfekvő igazságok ezek, amelyek kihangsuíyozását azonban az utóbbi nyolc év tapasz­talatai szükségessé teszik. A politi­kusok mindig találtak ürügyeket a kézenfekvő igazságok negligálásá­nak igazolására. Masaryk most lel­kére köti népének, hogy a barátsá­gos viszony a német kisebbséggel és a németek aktiv politikai közremű­ködése a csehszlovák köztársaság­nak is érdekében áll. Ugyanekker a németeket is figyelmezteti, hogy nemcsak joguk, de kötelességük is résztvenni a kormányzatban. A magyarokról nem esik szó a Prager Tagblatt feltűnést keltő cik­kében, de lehet-e vitás, hogy a köz­­társasági elnök megállapításai min­den nemzetiségre vonatkoznak? A magyar kisebbség nem tartozik ugyan egy olyan nagy faji és kul­turális közösséghez, mint a németek, akik jelenleg a népszövetségi esemé­nyek folytán a világ érdeklődésé­nek központjában állanak, azonban a nemzetiségi jogok mértékét két­ségtelenül a spontán belátás és a közszellem megtisztulása, nem pe­dig hatalmi megfontolások szabják meg. Masaryk parainézise nemcsak1 a cseh népnek, hanán minden faji többségnek szól és nemcsak a né­metekkel, hanem minden nemzeti­séggel szemben a szeretet, a béke, a megértés és a jól felfogott érdek politikáját teszi parancsoló köteles­A Samouprava éles támadása Radics ellen Ä radikális párt hivataoi ! pja szerint Radics viselkedése nem méltó egy korniányzopárt vezéréhez — Makszimovics belügyminiszter a királynál Beogradból jelentik: A politikai életben csütörtökön néhány bizott­sági ülésen kivül nem történt lénye­gesebb esemény. Jól értesült körök­ben számolnak azzal, hogy a radikális párt és 'a Radics­­r- 'rí között újabb ellentétek me­rülnek fel, amelyeket a Dómnak a radikális­párt egy része ellen irányuló táma­dásai okoznak. A D%m legutóbb több­­izben intézett éles támadást a Sza­­mouprava ellen, amely viszont több­ször támadta Radicsot. A Samo­­nprava pénteki száma ismét erős támadás- közöl Radics ellen. A cikk többek között megállapítja, hogy a Dom következetesen valótlanságo­kat ir a Samoupravára vonatkozó­lag és téves körülményeket olyan módon áüit be, amelyek a hervát parasztpárt vezérének kifakadásókra adnak alkalmat, amelyek nem méltók a radiká­lis párttal koalícióban álló cso­port vezetőjéhez. Radics különböző ürügyeket hasz­nál fel arra, hogy a. lap Írásmódját aljasnak nevezze és irányáról továb­bá szerkesztőségének szervezetéről valótlanságokat közöljön. Azt állít­ja Radics — folytatja Samouprava — hogy a lap sem a kormánynak, sem a radikális pártnak nem hivata­los lapja, hanem csak formailag hi­vatalos lapja a radikális-pártnak, a valóságban pedig csak a párt né­hány befolyásnélküli tagjának köz­lönye. A Samouprava ezután igy folytatia: — Ha valaki hivatott arra, hogy a hang előkelőségéről beszéljen, ak­kor az semmi esetre sem Radics. Igaz, hogy néha vele szemben oly hangot használunk, amely nem szo­kásunk, de amely viszont épp ezek­nek a kifakadásoknak a következ­ménye. Vagy hallgatunk az emlitett kifakadásokról, vagy reagálunk azokra. Mi az utóbbit választottuk és igy kénytelenek is voltunk a ki­­fakadások hangjához alkalmazkod­ni. Mindamellett a jó nevelés nem engedi meg nekünk, hogy méltó szi­dalmakkal válaszoljunk Rádiósnak. Az adóegységesitő törvény tárgyalása Az egységes adótörvényt tárgya­ló bizottság csütörtökön délután tartott ülésén a törvény 94. szaka­szát tárgyalta. Eszerint a vagyon­közösségek és földközösségek adó­ját nemcsak maguk a közösségek, hanem azok tagjai is fizetik. Demet­­rovics Juraj és Popovics Szvetiszláv Pribicsevics-párti, továbbá Miletics Vlada radikális kifogást emeltek a szakasz ellen, mert a részvénytársa­ság adóját is csak a részvénytársa­ság fizeti és nem a részvényesek; követelték, hogy ezt az eljárást lép­tessék életbe a vagyonközösségek és földközösségek adójára vonatko­zólag is. Minthogy ebben a kérdés­ben megegyezés nem jött létre, a szakaszról a csütörtöki ülésen nem hoztak döntést. A 95. szakaszt részben elfogadták, részben pedig elhalasztották a dön­tést. Elhalasztották a döntést a jö­vedelmiadó minimumára, az uralko­dóház azon tagjainak adójára, kik apanázst húznak, továbbá a segély­ben, vagy rokkant járulékban része­sülő munkások és a jótékonyegye­sületek adójára vonatkozó részek­ről. Demetrovics Juraj a rokkant­adó és az előfogatadó megszüntető-, sét kérte és ehhez hozzájárult Mile­­tícs Vlada is, de határozatot ebben ( a kérdésben sem hoztak. Csekély módosítással elfogadták a 96. sza­kaszt, amely arról intézkedik, hogy mikor kezdődik, illetve meddig tart erre az adónemre a fizetési kötele­zettség. « Makszimovics belügyminisz­ter csütörtökön B’edben két­szer jelent meg kihalhat son Ljubljanából jelentik: Csütörtökön reggel Biedbe érkezett Makszimovics belügyminiszter és Pucelj földműve­lésügyi miniszter. A délelőtt folya­mán Makszimovics két Ízben volt ki­hallgatáson. Pucelj földmivelésügyi minisztert a király délután fogadta kihallgatáson. Az audienciának nagy jelentőséget tulajdonítanak. Radicsot a Davidovics­­kormány le akarta tartóztatni? Zagrebból jelentik: Nagy feltűnést keltett az Obzor csütörtöki számá­nak híradása, amely szerint Ruma­­nudi beogradi polgármester, az is­mert demokratavezér, legutóbbi za­­grebi tartózkodása alkalmával kije­lentette baráti körben, hogy a Da­­vidovics-kormány idején 1924-ben komolyan foglalkoztak azzal a terv­vel, hogy Radics Istvánt letartóztat­ják. A tervtől csupán azért állt el a Davidovics-kormány, mert attól félt, hogy Radics letartóztatása Horvát­országban forradalmat idézhet elő. Francia-torok diplomáciai bonyodalom egy francia hajóskapitány letartóztatása miatt A pár si saj ó erélyes lépést követel Törökország ellen Primo de Rivera Amerikába utazik Százö ven tiszt kerül a hadbirós 2 elé Párisból jelentik: A Lotosz nevű fran­cia hajó letartóztatott kapitányának szabadlábrahe yézését a török kormány még mindig nem rendelte el. Parisban attól tartanak, hogy az ügyből komoly diplomáciai bonyodalom származik. A francia kamarában interpellációt szán­dékoznák intézni a kormányhoz a Ló­­tosz-hajó-iigyében, amelyet az egész sajtó élénken tárgyak Megállapítják, hogy a kormány magatartása túlságo­san lagymatag. Konstantinápolyi jelentés szerint az; elfogott francia hajóskapitány felett, szombaton ítélkezik ak elsőfokú bíróság. Párisból jelentik: A Journal mad­ridi jelentése szerint a legutóbbi zen­dülésből kifolyólag 2800 tisztet, köz­tük hat tábornokot helyeznek vád alá, ezek közül azonban a többség amnesztiát fog kapni, úgy hogy csu­pán 150 zendülésben résztvett liszt kcrii a hadbíróság elé. A párisi J.apok azt a hirt közlik, bugyi Primo de Rivera szeptember huszonhetedikén áthajózik Ameriká­ba és meglátogatja többek között Philadelphiát és valószínűleg Wa­shingtont is, ahol Coolidge elnök is fogadja.

Next

/
Thumbnails
Contents