Bácsmegyei Napló, 1926. szeptember (27. évfolyam, 241-270. szám)
1926-09-09 / 249. szám
1926. szeptember 9. BÁCSMEGYEI NAPLÓ KISEBBSÉGI ÉLET-----BS----Masaryk köztársasági elnök a Prager Presse tudósítójának hosszasan nyilatkozott Csehszlovákia belpolitikai kérdéseiről. »A nemeteknek — mondotta többek közt az elnök — nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy a kormányzásban résztvegyenek. Ha kormányzó-párt lesz belőlük, automatikusan jelentkezni fognak azok a következmények, amelyek minden kormányzó-párt részére adódnak. Remélem, hogy az összeomlás óta a cseh pártok megtanulták azt, hogy a német pártokkal való barátságos viszony és a velük való politikai együttműködés a köztársaság érdekében van. Az összeomlás óta mutatkozó fejitidés minJen belátásos embert Kiiktatott, h gy miről van tuljdonképen szó: arról, hogy a rabszolgákból szabad embereket csináljunk. A régi Ausztria, Németország és Oroszország évtizedeken át monarchista abszolutizmusban nevelkedett. Épen ez a három nagy hatalom szenvedett vereséget a világháborúban és alakult át köztársasággá. Azért mondom mindig újból: ebben az értelemben kel! magunkból az osztrákizmust kiűzni. Ez nemcsak ránk, de a németekre is vonatkozik, akik őszintén sokat szenvedtek a monarchiában, bár gyakran mint kormányzó-párt szerepeltek a politikában.« * Az erdélyi zsidóságnak az a része, mely a cionizmusban véli megtalálni nemzetiségi érdekeit, csunyán hátbatáhiadta azt a zsidóságot, mely mindenáron ragaszkodni akar magyarságához. Klein Miksa kolozsvári ügyvéd, a cionisták vezetője a Cuvantul legutóbbi számában »Az iskoiatörvény értelmezéséről« cimü cikkben kifejtette, hogy Erdély zsidóságának a román kultúra felé keli mindenáron orientálódni. »Vannak zsidók — írja — okik a nyelv és a kultúra azonossága alapján a magyarsághoz tartozóknak vallják magukat, a zsidóság óriási tömege azonban más véleményen van és nyíltan vallja, hogy a zsdóság népi kisebbség és így sem nem magyar, sem nem román, hanem az, a mi: zsidó. A zsidóság megfelel a kisebbségjelleg elismeréséhez szükséges feltételeknek és igy minden arra irányuló tendencia, hogy többségi vagy kisebbségi csoportba olyasszék bele, hiábavaló. Nem fogadjuk el tehát egyik pártnak a védnökségét sem és nem igényeljük azt, hogy utasítást adjunk más kisebbségeknek, mivel ez eltérés lenne természetes működési körünktől. A magyar nyelv nekünk nem lehet gondunk, inkább arra kell ügyelnünk, hogy a zsidóság újabb generációit a román kultúra felé vezessük.« * Cuza egyik buzgó hive, a belényesi községi jegyző furcsa módon távolította el a községből Reinitz nevii zsdó kereskedőt. A községházára összehívott néhány antiszemita fiata'emibert, akik kimondották, hogy a zsidót el kell zavarni a községből. A jegyző a »határozatról« Írásban értesítette Reimitzot azzal, hogy huszonnégy óra alatt e! kell hagynia Belényesi A hivatalos irat a határozatot igy indokolta meg: »Községünknek román nemzeti jellege van, ő még abban az időben, midőn nagy áldozatokkal sikerült a lakosokat kiszipolyozó söpredéket kiűzni — elhatározta egyszersmindenkorra, hogy a községbe nem fogad be többé egyetlen idegent sem, legyen az bármilyen nemzetiségű vagy felekezetű«. * Érdekes nemzetgyalázási port tárgyalt a nyitrai törvényszék. A pör vádlottja Kabasta János néppárti kortes volt, aki egy Qalacon tartott nép gyű lésen szines mesét kockáztatott meg arról, hogy a csehek milyen vallási életet élnek. A mese ez volt: »Nemrégiben Eleoskére utaztam. A vonaton összeismerkedtem egy csehhel, akivel szerfelett érdekes vitám volt. Megkérdezte tőlem, hogy milyen jelvényt hordok; megmondottam, hogy jelvényem a néppárt jelvénye és hogy szent Ferencet ábrázolja, Amikor nevetgélni kezdetit megkérdeztem tőle, hogy milyen a vallása? Eleinte nem akarta kivallani, de végre is beismerte, hogy tizenkét év előtt kitért a kathoükus vallásról és felekezetnélküli lett. Megindult köztünk a vita, melynek során a cseh elmesélte, hogy az uj tudománynak a hive, amely szerint nem igaz, hogy az emberiség Ádámtó! és Évától származik, hanem hogy majmok voltak az őseink. Én azt feleltem, hogy valószínű eg úgy lesz a dolog, Feltűnést keltő interjút adott Masaryk, a csehszlovák köztársaság elnöke a Prager Tagblatt .szerkesztőjének. A köztársasági elnök többek között a következő érdekes kijelentéseket tette: — A hivatalnokminisztérium elég jól dolgozik. Nem tőlem függ, hogy a politikai pártok milyen mértékben hajlandók résztvenni a kormányzatban. A pártok mindig olyan kormányt kapnak, amilyet megérdemelnek. — Ami a csehszlovákiai németeket illeti, nemcsak joguk, de kötelességük is, hogy résztvegyenek a kormányban. Mihelyt a németek kormányzópárt lesznek, önként állanak be mindazok a következmények, amelyek kormányzópártoknál adódnak. Ami a cseh pártokat illeti, remélem, hogy azok a tapasztalatok, amelyeket az államátalakulás óta szereztek, megtanították őket arra. hogy a barátságos viszony a németekkel és a németek politikai közreműködése a köztársaság érdekében áll. — Mi a véleménye elnök urnák a Gajda-ügyről? — A Gajda-kérdés aktái még nincsenek lezárva. Jóval a Szokol-kongresszus előtt keringtek hirek arról, hogy. a fasiszták az ünneppel .visszahogy egy majomnak volt tizenhét köl'yke és ezek közül egy valahogy Prágáiba került és attól származtak a csehek«. A tárgyaláson Kabasta beismerte, hogy ezt a beszélgetést előadta a népgyülésen, de eszébe sem volt ia csehek ellen izgatni, csupán a vallásos eltévelyedést akarta ostorozni. A biróság a rendtörvénybe ütköző cselekedetben bűnösnek találta Kabastát és tizennégy napi fogházbüntetésre Ítélte. élést akarnak elkövetni. A hirek hatása alatt Kratochwil őrnagy, aki még Szibéria óta bizalmatlan volt Gajdéval szemben, elhatározta, hogy nyilvánosságra hozza mindazt, amit Gajdára vonatkozólag tud. Én voltam az, aki Boucek dr. közvetítésével megakadályoztam az adatok közzétételét és Kratochwil őrnagy értesülései nem kerültek nyilvánosságra, hanem az egész anyagot átadták a hadügyminisztériumnak. riz év julius 10-én a. hadügyminiszter háromtagú bizottságot 'alakított, hogy vizsgálja meg az ügyet. Gaida beleegyezett ebbe és megállapodás történt vele, hogy a , vizsgálóbizottság működésének tartamára szabadságra megy. Gaida azonban nem tartotta be a szavát és julius 13-ikán a »Vecser«-nek valótlan és illojális interjút adott. Ennélfogva maga Gajda adta meg a lökést a megindult nagy sajtókampányhoz. Benes miniszter tőlem értesült az egész dologról, tőlem közvetlenül kapta a legelső hireket és pedig akkor, amikor az ismert francia demars már megtörtént. En julius 17-én kaptam hivatalos értesítést erről a demarsról és julius 22-én meglátogattam Benes minisztert Ploschkovitzban. Ettől kezdve a Gajda-ügy nemzetközi jelentőséget kapott és Benes miniszternek hivatalosan informálva kellett lenni a!z ügy állásáról. A Gajda-ügy egyébként nem fog ár3. oldal. talmára lenni az ország tekintélyének, sőt ellenkezőleg, bizonyítéka az ország belső konszolidációjának és erejének, mert azt mutatja, hogy nincs mit- takargatnunk. Ma már egészen világos, hogy nem is Gajdáról magáról van itt szó, hanem híveiről és védőiről. Az ügy legközelebb várható végleges tisztázása alapos leckében fogja ezeket részesíteni — fejezi be szenzációs nyilatkozatát Masaryk. A kizsebelt világjáró Földkörüli ut Kragujevácig és visszaj Schrön Pál és Schrön Emészt németországi fiatalemberek egy farkaskutya; kíséretében néhány hónappal ezelőtt vi-j lágkörüli útra indultak, azzal a céllal,’ -hogy tíz év alatt nyolcvanezer kilométert gyalogolnak. A két fiatalember és a farkaskutya aj legjobb reményekkel indultak el és sikeresen letrappolva ezerötszáz kilomé-i tért, eljutottak egészen Kragujevácig.! Kragujevácnál azután az egyik világjáró: arra a kellemetlen tapasztalatra jutott,' hogy ott a világ vége. Nem lehet tovább menni. Ellopták az okmányait, ut-j leveleit, csupán az obli-gát levelezőlapok! maradtak meg. Valamilyen naiv zseb-t tolvaj áldozata lett Schrön Pál, aki már csak akkor vette észre az aljas merényletet, amikor zsebéből hiányzott az okmányokat tartalmazó bőrtárca. A peches globetrotter nem tehetett mást, mint legyalogolt még néhány kilométert Beogradig és ott a német követségen egy ideiglenes útlevelet kért, hogy hazautazhasson Németországba. A farkaskutya és a másik globetrotter tovább' folytatta útját. Megállapodtak, hogy majd Marokkóban találkoznak. Mines tűzifa Szuboficán A szállítási nehézség miatt tGzifainség fenyegeti a várost A Szombor—vinkovcei vasúti vo. nal használhatatlansága miatt a Vaj-, daság felé irányuló vasúti forgal-i mat, mint többször megírtuk, naay nebézcó"-"Vkel tudták lebor>Tro_: Utáni. Erre való tekintettel a szübo-, ticai fakereskedők már most meg-: tették az előkészületeket a téli tüzelőano-'o- beszerző''*’"’ és kü'őuö-, sen a horvátországi fakitermelő- vál-! lalatoknál nagyobb meg -deléseket tettek. A közlekedésügyi minisztérium, nem csak abban tett könnyítést aj vajdasági faWcskedőknek, hogy aj mostani hosszabb ’’iránynál isi ugyanazt a szállítási '--’fát állapi-] tóttá r- mint a rövidebb Szom-1 bor—vinkovcei von"1- - hanem az iránt is intézkedett, ho°-v tüzifaszállitásokra megfelelő számvon áIHon rendelkezésre. A vajda-j sági fakereskedők megnyugodva vették tudomásul a közlekedésügyi minisztérium intézkedését és épp! ezért érthető nyugtalanságot ide-] zett elő. a beogradi, vasutigazgató-, ság eljárása, amely ellentétben áll a közlekedési minisztérium intenciójával és rendelkezéseivel. A ibeogradi vasutigazgatóság ugyanis oly korlátolt mennyiségben utal ki vagonokat tüzifaszállitásra, hogy emiatt tartani lehet attól is, hogy a Vajdaság az idei télre nem tud elegendő tüziUihoz és székhez jutni. Rövidesen megkezdődnek ugyanis a liszt tengeri és cukorrépa-szállitások is és az egyetlen használható vonalon, amely Morvát-' országot és Boszniát összeköti a Vajdasággal, úgy feltorlódik a forgalom, ho°y lehetetlenné válik majd a szükséges tüzelőanyag leszállítása. Szubotica már is tüzelőanyag nélkn' áll és ha rövidesen nem érkezik nagyobb szállítmány, egy-íkét napon belül teljesen kiürülnek a szuboticai fakereskedők raktárai. Világ monarchistái egyesüljetek! Októberbe megalakul Ausztriában a monarchisták nemzetközi uniója Bécsből jelentik: Október hónap folyamán az európái államok monarchista pártjai kongresszusra ülnek össze Ausztriában, egy egyelőre még gondosan titkolt városban. A monarchista kongresszuson a vezetőszerepet az orosz monarchisták lógják játszani, akik egységes taktikában való megállapodásra akarják megnyerni a többi államok monarchistáit. Az osztrák legitimisták a kongreszszus színhelyét, résztvevőinek névsorát és tárgysorozatát is a kongresszus befejezéséig szigorú titokban fogják tartani, de a kongresszus után részletes proklamációban fogják tudatni a monarchisták nemzet, közi uniójának megalakulását. Euró! pa rojalista érzelmű köreivel. Botrányt szült egy szülészeti egyesület közgyűlése A vezetőség százezer dinárt kölcsönzött ki egy nemlétező társaságnak A szuboticai Dar szülészeti segélyegyesület szerdán délután tartotta meg évi rendes közgyűlését a Bene Sudarevics-uccai Kuluncsics Márkóféle vendéglőben. A közgyűlés, épp úgy, mint eddig valamennyi hasonló céllal alakult egyesület közgyűlése, botrányba fűlt és a tagok súlyos viszszaélésekkel vádolták meg a vezetőséget. A közgyűlést délután két órakor, a tagok nagyszámú részvétele mellett Gerdec Tihamér elnök nyitotta meg. Ismertette az egyesület működését, beszédét azonban minduntalan megzavarták és főképp amiatt támadták a vezetőséget, hogy az esedékessé vált segélyösszegeket nem tized ki. A vita égyre szenvedélyesebbé vált és a botrány akkor érte el a tetőpontját, amikor több felszólaló azzal vádolta meg az egyesület vezetőségét, hogy körülbelül százezer dinárt kikölcsönzött egy másik segélyegyesületnek, még abban az Időben — egy évvel ezelőtt — amikor annak alapszabályait még jóvá sem hagyta a belügyminisztérium. A kölcsönösszeget azóta sem fizették viszsza a Darnak, amiért a közgyűlés egyhangúlag, az elnökséget, tette felelősié. A "tá$ök, bižottiagot’'küldtek ki a kölcsönügylet felülvizsgálására és amennyiben' megái lapítható lesz a vezetőség felelőssége, megteszik a bűnvádi, feljelentést. Masaryk szószegéssel vádolja Gajdát A csehszlovák köztársaság elnökének szenzációs nyilatkozata a cseh fasiszták ellen
