Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-04 / 212. szám

1925 augusztus 4. ______________ BÄCSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Elet n a ra Tizenkét erdélyi magyar Író kilépett az Ady Erűdre nevét viselő irodalmi tár­saságiból, amelyet Franyó Zoltán alapí­tott. A kilépést a »BIruinta« cimü román lap irredenta demonstrációnak minősíti és annak tulajdiontja, hogy Franyó Eminescu Mihály román iró halálának harminchetedik évfordulóján Bukarest­ben emlékbeszédet tartott az Ady-társa­­ság nevében. Tabéry Géza a »Nagyvá­radi hasábjain válaszol erre a vádra és többek között a következőket írja: A1 Ady Endre társaságot Franyó Zoltán február hónapban alapította Aradon. Utolsó pillanatban táviratozta szét erdélyi kollégáinak az alakuló gyűlésre szóló meghívókat. Az Írók nagyrésze ennélfogva nem is jelenhetett meg az alakuló gyűlésen. Kételyek me­rültek fel tüstént az alakulást követő napoíkban. hogy vájjon Franyó Ady­­társasága kellőképen reprezentálja-e az aktiv erdélyi Írók akaratát, avagy csu­pán az erdélyi írók presztízse alatt üzleti vállalkozásokat akar-e végre­hajtani1? Éppen a Nagyvárad közölte ab­ban az időben Kuncz Aladárnak, e so­rok Írójának és még hat-nyolc erdélyi írónak a levelét, melyben Franyót uj alakuló közgyűlés összehívására kér­ték s amig az alakuló közgyűlés össze nem ül s a társaság alapszabályait az írók világosan nem ismerik, kértük kol­legánkat, hogy ne tekintsen bennünket az Ady-társaság tagjainak. Hol volt még akkor Eminescu halálának har­minchét éves évfordulója? Hol volt Fra­nyó Zoltán kétségtelenül szép szónok­lata, a bukaresti temető megszentelt hantja fölött? De az események folytak tovább abban a mederben, amelytől a most kilépő írók eleve és ösztönszerüleg féltették az Ady-társaságot. Franyó Zoltán, amellett, hogy kitűnő költő s a magyar nyelvhatárokon túlnövő mű­fordítói jelenség, egyben üzleti szellem is. Kijárta magának Bukarestben, hogy az erdélyi könyvkereskedők kizárólag rajta keresztül hozhassák be a magyar­­országi könyvtermékeket. Eminescu Mihálynak hagyjon békét bombaszti­kus gyanúsításaival a Biruinta. A könyv­­monopólium Romániában olyan intézke­dés, amely ellen a nagy román zseni alighanem szintén élesen tiltakoznék. Eminescu Mihály emlékére Nagyvára­don is terveznek szobrot. Hogy a szo­borakcióban a Franyóhoz küldött le­vél aláírói közül csak épen e sorok író­ja szerepel, annak az oka az, hogy az aláírók közül egyediül ő lakik Nagyvá­radon. De ő az emléíktervezés első pil­lanatától kezdve leglelkesebben állott a román irók emlékének szolgáltaiba. Nem nemzeti ügy, nem sovinizmus ve­zette tehát az erdélyi Írókat az Ady­­társaságból való kilépésre, csupán er­kölcsi érzékenység. * Egy beregszászi diák, Szabó István mint egyetemi hallgató a budapesti fő­iskolai hallgatók egyesületének volt a tagja és amikor Beregszászban lakó szüleinél vakációzott, levelet írt egyik pesti barátjának, amelv lev, 'et a po­zsonyi cenzúra elfogta és abból meg­állapította, hogy Szabó István olyan főiskolai egyesületnek tagja, amelynek működése kifejezetten a csehszlovák ál­lam ellen irányul. Szabót akkor a rendőrség elfogta és átadta a bereg­szászi ügyészségnek. Első fokon a tör­vényszék elitélte Szabót, azonban a táb­la felmentette. Harmadfokon újból ki­mondotta a legfelsőbb törvényszék a bűnösséget és a vádlottat egy évi bör­tönbüntetésre Ítélte. A szülők kegyelmi utón kérték a büntetés elengedését a köztársasági elnöktől, alki a kért ke­gyelmet e napokban meg is alta. * Az erdélyi kisebbségi iskolákhoz nagy feltűnést keltő iskolaügyi rendel­kezés érkezett, amelyet az érdekeltek nem hagynak szó nélkül. Petrovici köz­­oktatásügyi miniszter a következő ren- [ deletet küldte az összes kisebbségi is-1 kólákhoz. »Megállapítván, hogy sok kisebbségi iskolánál a tantárgyakat (ro-[ mán nyelv, román történet, Románia földrajza) idegen nyelven adják elő, a gyermekek pedig egymás között a szünidőben csak az iskola nyelvén (anyanyelvén) beszélnek, a miniszté­rium 70423—926. számú rendeletével el­rendelte, hogy a jövő tanév kezdetével a tanulók a szünpercekben a hét három napján románul beszéljenek, a más há­rom napon pedig az iskola előadási nyelvén. Miután ez egyik legpraktiku­sabb eszköz és a román államban már régót alkalmazott pedagógiai eljárás, miden iskolának egy külön naplót kell felállítania, amelyben naponta be kell vezetnie azt a nyelvet melyen a tanu­lók beszéltek és annak a tanárnak a nevét, ki a szünetek alatt az ellenőrzést gyakorolta«. Petrovici közoktatásügyi miniszter rendelte ellen a kisebbségi is­kolák vezetői, valamint a kisebbségi pártok parlamenti képviseletei tiltako­zásra készülnek. A magyar párt e kér­désiben egységesen jár el a német párt­tal. Az iskolafenntartó egyházak kü­lön deputációt küldenek Bukarestbe. Az olaszok diadalmenettel várták a Norge hőseit A nápolyi kikötőben repülőgépekről virágesőt zúdítottak Nobi'e ezredes hajójára Rómából jelentik: Nobile ezredes és a Norge olasz legénységét Nápoly lakossága hétfőn diadalmenetlel fo­gadta. Az északsarki expedíció részt­vevői délután egy órakor a Bianca­­mano gőzösön érkeztek Nápolyba. A legtöbb lap Gibraltárig küldte ki tu­dósítóját a Norge hősei elé és a la­pok már napok óta előkészítették az ünnepélyes fogadtatást az Északi Sark hősei számára. Nápolybái két léghajó és több re­pülőgép indult a. Biancamano elé és Nobile ezredes partraszállásának pil­lanatában virágeső hullt a repülőgé­pekről a gőzös fedélzetére. A parti erődök ágyulövésekkel, a kikötőben levő hajók pedig szirénabugással üd­vözölték Nobile ezredest és társait, akiket Nápoly főpolgármestere üd­vözlő beszéddel fogadott, majd No­bile ezredes virággal diszitett autón éljenző százezrek sorfala között a városházára hajtatott. Újabb harcok Tetuan kornyékén A spanyol csapatok megkezdték a hadműveleteket a felkelő iör sek ellen Madridból jelentik: Tetuan kör­nyékén hétfőn megkezdődtek az újabb had­műveletek a felkelő törzsek el­len. A gondosan előkészített katonai ope­rációk valószinüleg hosszabb időt fognak igénybe venni, mert a leike­lők száma több ezerre rug, a terep pedig igen nehéz. A francia és spanyol csapatok egész Sesuanig akarnak előnyomul­ni, azonban a cél csak a felkelő törzsek le­fegyverzése, nem pedig újabb területek meghódítása és remélik, hogy ezt sikerülni is fog elérni. Javul a frank — a Poincaré hosszú lejár Au kölcsönt kapott — Francia­­ország megkezd e az amerikai adósság törlesztését A lyoni szocialisták Herriot eben fordultak Zürichben a frankot 13’30-ra, a din rt 910-re értékelték Londonból jelentik: Párisból érke­zett jelentések szerint a francia kormány elhatározta, hogy az angol-francia adósság­rendező egyezményt sürgős ra­tifikálás céljából a kamara elé terjeszti, a washingtoni szerző­dést azonban elfogadhatatlan­nak tartja. A francia kormány azért jutott erre az elhatározásra, mert Poincarénak sikerült a francia jegybank aranykészlete ellené­ben Hollandiában, Skandiná­viában és Svájcban hosszabb lejáratú kölcsönt felvenni, a frank árfolyamának javítása cél­jára. Newyorki jelentés szerint Franciaország hétfőn tízmillió dollárt utalt át az Egyesült-Ál­lamok kormányának a háborús adósságok és azok kamatainak törlesztése fejében. Herriot igazolni akarja magatartását Párisból jelentik: A lyoni szociál­demokrata párt, mint ismeretes, a múlt héten határozatot hozott Her­riot ellen. A határozatban hangsú­lyozták, hogy Herriot azért, mert tárcát vállalt a szocialisták ellenzése dacára a Pozncare-kormányban, nem méltó a lyoni polgármesteri állásra és ezért a szocialisták a legközelbbi községi választásokon ellene fognak szavazni. A lyoni, .városi, tanács hét­fői ülésén felolvasták Herriot levelét, amelyben bejelenti, hogy hallandó bármikor a városi ta­nács szine előtt megjelenni, hogy igazolja a legutóbbi kor­mányválság alatt tanúsított ma­gatartását, a városi tanács szocialista tagjai azonban úgy döntöttek, hogy felesle­gesnek tartják Herriot mosakodását és múlt heti dlásfoglaldsukat semmi­esetre sem változtatják meg. A szocialisták továbbra is bi­zalmatlanok Herriot iránt és követelik, hogy Herriot hala­déktalanul távozzék Lyon pol­gármesteri székéből, amelybe nagyrészt a szocialisták bi­zalma emelte. Mellon Rómában folytatja tárgyalásait Londonból jelentik: Mellon ameri­kai pénzügyminiszter hétfőn Genfben kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Coolidge elnök utasítására megszakította szabadságát és Rómába utazik, hogy ott pénz­ügyi tárgyalásokat kezdjen. Ezezl szemben Washingtonból érke­zett jelentés szerint ott semmit sem tudnak Mellon megbízásáról, londoni politikai körökben azonban nem tart­ják kizártnak, hogy Mellon pénzügyi államtitkár mégis kapott ilyen értel­mű utasítást, mert Coolidge elnök szabadságon van és lehet, hogy in­3. oldal. tézkedését Washington tudta nélkül tette meg. Szombat óta 180 ponttal javult a francia frank Zürichből jelentik: A francia frank­ban kedden megkezdődött a döntő ütközet a bizalom harca a nemzet­közi kontremin ellen. Hétfőn vált is­meretessé a francia amortizációs pénztárnak terve, amely a francia kispolgárság körében nagy meg­nyugvást kelt. Arról is hirek érkez­tek, hogy Poincaré kész ratifikálni az adósságrendező egyezményeket, ami a külföldön váltott ki jó hatást. Ennek következtében a francia frank árfolyamemel­­kedése a hétfői ugrásszerű ja­vulás után keden folytatódott, úgy hogy 13.90-el rég nem látott ma­gas árfolyamot ért el, negyven szá­zalékkal magasabbat a Poincaré­­kormány kinevezése napján jegyzett legalacsonyabb árnivónál. Szombat óta 180 pontos javu­lás következett be, ami kedden nyereségbiztositó eladá­sokat vont maga után és igy a frank 13.65-ig morzsolódott le, de a piac könnyen felvette a kínálatot és a ba­rátságos hangulat nem ingott meg. A francia frankkal párhuzamosan alakult a belga frank árfolyama is. A lira 16.80-ról 16.70-re morzsolódott le és feltűnő erős volt a kináfat di­nárban, amely egészen 9.10-ig esett. Pénzügyi körökben az a vélemény, hogy a dinár árfolyamának esése csak átmeneti jellegű. Purjesz özvegye bepörölte a Világ-ot A lapkiadó részvénytársaság nem akarja fotr/ó'itani volt főszerkesz­tője özvegyének a megállapodás szerinti összeget Budapestről jelentik: Purjesz La­jos, a Világ megalapítója és volt fő­­szerkesztője, röviddel halála előtt választott biróság által tisztázta anyagi viszonyát a lapkiadó rész­vénytársasággal. Purjesz ekkor már súlyos beteg volt és halála esetére igyekezett családjáról gondoskodni. A Világ lapkiadó részvénytársaság­gal megegyezést létesített, amely szerint halála után özvegye havonta ezer aranykoronát, gyermeke pedig nevelési járulékot fog kapni. Purjesz röviddel a megállapodás után meghalt és halála után a Világ azonnal alkudozni kezdett özvegyé­vel és a megegyezés szerinti ezer aranykorona helyett csak havi öt­száz aranykoronát akart neki folyó­sítani. Hosszú ideig tartottak a tár­gyalások, amelyek azonban ered­ménytelenül végződtek. Amikor az­után létrejött a tranzakció a Világ és a Magyar Hirlap között, akkor Ha­­lassy Fischer Ödön, a Világ részvé­nyei nagyrészének tulajdonosa fel­kérte Purjesznét, hogy a birtokában lévő részvényeket adja át és köte­lezte magát, hogy ez esetben 1928-ig megkapja az özvegy a havi ezer' aranykoronát, utána pedig havi öt-' száz koronát. Purjeszné abban a re­ményben, hogy ezzel a Világnak szolgálatot tesz, másrészt biztosítja a maga járandóságait is, visszaadta a részvényeket. Márciusban kötötték meg ezt a megállapodást, de május-, ban már a Világ nem fizette ki Pur­­jesznének az ezer aranykoronát. Amikor már a Világ a Magyar Hirlap égisze alatt jelent meg, Pur­jeszné port indított a Világ lapkiadó részvénytársaság és a Magyar Hir­lap ellen. A budapesti járásbiróság, mint munkabiróság kedden kezdte meg az érdekes por tárgyalását, a tárgyalás elején azonban a Világ képviselője újságírói és újságkiadói ülnök kiren­delését kérte, amit a biróság a tör­vény értelmien el is rendelt és ezért a tárgyalást elnapolta.

Next

/
Thumbnails
Contents