Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-29 / 238. szám

1926. augusztus 29.____________________ BÁCSMEGYEI NAPLÓ 19. oldal. A notredamei torony őre — egy nő Beszélgetés Quasimodó utódjával, aki családi utón örökölte magas pozícióját > Páris, augusztus hó Tulajdonképen a notredamei tor­nyok őrét kellett volna keresnem, hisz a templomnak két tornya van, de a sek­restyés megmagyarázta, hogy az egyik­ben szoktak harangozni, a másikban csak a főünnepeken szólal meg a tizen­háromezer kilós nagyharang. A torony bejáratát egy kék Mbériás férfiú őrzi, aki két frank ellenében meg­adja az engedélyt a felmenetelre. Szűk, sötét lépcső vezet az égfelé meredeken. Az ember csak megy, mendegéí, mintha taposó malomban lenne, aztán, amikor már egészen letett a reményről, hogy valaha is megpillantj a napvilágot, hir­telen a kis karcsú balkonon találja ma­gát. Lenn: szédítő örvényben kavarog a város. Fenn: angol turisták tapogat­ják az évszázados műemlékek figuráit, az ördögfejeket és a barna arcú szen­teket. Jobbról a Szajna ezüst szalagja borul a derekára, három kis híddal, mint egy arany csattokkal feldíszített őr. Autók és gőzösök zenebonája. — Nem parancsol képeslapokat? — szólított meg egy őszbeborult fejű nénike és a hátam mögött egy komplett dohány és levelező'íapos bódét pillantok meg. — A harangozóval szeretnék beszél­ni — mondtam. — Lehet, itt vám. — Hol? — néztem körül a toronyban. — Itt! — nevette el magát s a saját keblére mutatott — ? ? — Igen, én vagyok a notredamei to­rony őre. Madame Herbert. Elmesélte, hogy magas pozicóját csa­ládi utón örökölte. Az apja, nagyapja, dédapja, mind harangozok voltak. — Ismeri Hugo Viktor regényét? Megbotránkozva néz végig. Hogy is­meri-e? Legkedvesebb olvasmánya volt mindég. t — Ha kívánja, elmondom önnek kívül­ről1 Gyönyörű regény, csak persze, sok benne a túlzás. A megboldogult Quasi­­módó nekem rokonom és okmányaim vannak, amelyekkel bizonyítani tudom, hogy a családnak egyenes leszárma^ zottja vagyok. Most már én jöttem tüzbe. — Miért nem hozza nyilvánosságra? Hisz ez nagyon érdekes! — mondtam. Madame Herbert fölényesen mosoly­gott. Már húsz éve tudja rólam egész Páris. Azt hiszi ez az első interjúm? Huszonnyolc éve hogy én vagyok a no­tredamei harangozó és azóta Írtak ró­lam idlencvenhárom riportot és egy Színdarabot Egy fiatal francia iró, Du­bois, megírta az életem történetét és a [torony históriáját, mondhatom önnek, hogy óriási sikere volt vele. Három­száz előadást ért meg. Megalapozta a karriérjét — Nó és kapott legalább ön is valamit a tantieméből? — Igen, egy pár meseszép fülbeva­lót vett nekem a szerző ur. — Hogy él itt fönnt, ahol a madár se jár? — De jár. Idejönnek a környék ösz­­szes galambjai és néha a verebek is fel­merészkednek. Nagyon egyhangú élet ez. Naponta ötször harangozok. Közben ülök a képeslapjaim mellett és várom a turistákat. (Én mindig azt hittem, hogy csak a hegymászókat nevezik turistáknak. De itt Párisban az idegent is turistának csúfolják.) — Látta a megfilmesített Quasimó­­dót? — Hogyne! Érdekes és megható film, csakhogy Quasimódó az életben közel­­sem volt olyan torz és csúnya, mint Lon Chaney maszkja. Nekem van egy régi rajzom, azon valósággal hóditó és gusztusos jelenség, épp hogy púpos volt egy picikét. Ezután megmutatta a harangokat. A tizenháromezerkilós ünnepi harangnak csak a nyelve, amely rőínyire kilógott, ötszáz kilós. — Manapság nem olyan romantikus itt — panaszkodott a harangozónő — egyetlen nagy élményem volt egész működésem alatt egy szerelmes pár, akik levetették magukat a toronyból. Valósággal szétmálottak az aszfalton. — Nem szédül? — Soha. És kihajolt a csöpp erkélyen. Ég és föld között lebeg ördögi magasban, az Eiffel toronnyal néz farkasszemet, a szél elhozza ide az erdők és ligetek il­latát és a notredamei torony őre na­ponta lenézi az ördögi Babilont, Párisi Lefelémenet még elmondta, hogy1 a kultúráért küzd, a sötétség ellen. Ugyanis be akarja vezettetni a villamos áramot a toronyba. Ezért a merész lé­pésért még egyházi körökben is kárhoz­tatták, de ő nem hagyja magát. Neki tradíciói vannak és fényes múltja, amik biztosítják a pozicióját — Látja, még liftünk sincs — doho­gott — itt csak a légvonat közlekedik. Tényleg, amikor leértünk már ma­gam is konstatáltam, hogy csinos kis huzatot kapott a fülem. Szives megem­lékezésül: a notredamei toronyból. DIVAT —au— A bluzdivat A mindjobban tért hóditó kosztüm­divattal kapcsolatban lesz fontos pro­blémája hölgyeinknek a most oly sokáig mostoha sorsban levő blúz. Hiszen lát­tunk az utolsó években elég blúzt, mind egyformán kerek fazonban, de most már az uj, rövidebb blúzról van szó, amelyik a jövő divatot harangozza be. Ritkán látunk már blúzokat, melyek mélyen a derékon alul érnek és ha már ilyen hosszú modellekről van szó, úgy mindig övvel vannak leszorítva, úgy­hogy az őv alatt kibukkanó rész kis »szoknya«-formát mutat. Minden di­vatos anyagot felhasználnak a blú­zokhoz, főképpen persze selyem, Ge­orgette, china és marokkó crépet. A kézimunkával díszített darabok (azsurosak, plisszirozottak. hímzet­tek) különösen divatosak és különösen a fess szmoking-kosztümhöz hordva nagyon kedveltek is. Első rajzunk egy ilyen modellt mutat be, amelyik külö­nösen fehér, szürke vagy világos drapp színben elsőrangú hatású. Ennek a blúz­nak fazonja teljesen a férfiing után ké­szült és egyetlen disze a beazsurozott, plisszirozott plasztron. A széles bőröv rendszerint élénk színben van tartva, úgymint meggypiros, buzakék, kö­zöld és a magas tetejű gros grain ka­lap színével egyezik meg. Kézimunka gombok a manzsettán divatosak és csinosak. A sporthoz is, meg a délutáni viselet­re is nyugodtan használható az alatta lerajzolt modell, amelyiket ugyanolyan színben csináltathatunk, mint az előzőt és amelyiket a keskeny, színes befogó szegéllyel tehetünk élénkebbé. Divatos és eredeti a dupla bubigallér, amelyik elől egy fiszivé szélesedik ki és nagyon fiatalos. A színes befogónak bortnik helyett bőrt is használhatunk, amikor is az egyik esik tarka, a másik aranybőr legyen. (Drapp szinü blúzhoz különösen ajánlhatjuk a levendulakék és arany szinkeverékét, a hatás elsőrangú lesz!!) • Nagyon elegáns és egy plisszirozott szoknyával elsőrangú délutáni toilett-é kiegészíthető blúz a harmadik rajzunk. A fazonja egyszerű ingblúz fazon, de a matrózgallér alól kibukkanó széles csip­ke különössé és eredetivé teszi. A csip­kéből összeállított labdaszerü alsó ujj­­ra különösen felhívjuk hölgyeink figyel­mét, ezzel a fazonnal sokat fogunk fa­ló kozni a télen. A szürke a leg­megfelelőbb szin az ilyen ibluz szá­mára, a csipke meg egész világos drapp. A tarka nyomott selyem divatja olyan nagy, hogy természetesen nem áll meg a blúzoknál sem. Utolsó képünk mutat­ja, milyen bájos kombinációs lehetősé­get nyújt a sima és tarka selyem ösz­­szetétele. Ezt a blúzt is lehet egy kis plisszirozott szoknya segítségével egy bájos ruhává kombinálni, amit külön­ben minden jumperszerü blúzzal megte­hetünk. A nagy szallagcsokor, mint gallér uj, de rendkívül előnyös divat nemcsak a sport, hanem az elegáns délutáni ru­hákhoz is. Ezt a csokrot mindig a ruha anyagából és színéből készítjük, mert elilenkező esetben feltűnő és kiabáló benyomást tesz. Legfeljebb a csokor sarkai vannak díszítve egy kis hím­zéssel vagy valódi csipkével, vagy egy kis aranybőrrel, néha pedig a széle van aranybőrrel szegélyezve, más disz nem engedhető meg ehhez a fazonhoz. TŐÍ.6ÍFAPARKETTA mináenféíe miu«a %gbei\ HORNYOLT TETÖC ERÉP v&li'Bvnt i-a secbSkí tűzifa jiiiafidóa« a fögeta&ébii&it a FAIPARI TÁRSASÁG (DRVAftS- 0 fpis-üSTRäJStO Pő FATELEPÉN, NÜVfSAD örményi Bt. = Telefaa A vasúti hídhoz vezető utón, fijaanan £b{II( tözßdepalota mögött, Ó1Í9 A bő raglánszabás idén nemcsak a strapa és sportkabát fazonja lesz, ha­nem idén a különösei»; elegáns kabátok divatos szabása, különösen az idősebb hölgyek számára. Az ujjak könyök alatt még bővebbre kiugranak, dacára annak, hogy már fenntről meglehetősen bőven vannak szabva. Az ujjak alsó része, éppen úgy, mint a hosszú léig érő sálgallér hí­mezve lesz, vagy pedig, feltéve hogy a kabát egy tarka selyemmel van bélel­ve, a bélés selymével lesz díszítve. Ha a tarka selyem helyett (itt különösen favorizálják a barna kabátot, drapp és lila rajzu tarka selyemmel) hímzést választunk, úgy idősebb hölgyeink szá­mára nagyon ajánljuk a zsinór vagy zsenilia hímzést, mint rendkívül decens és elegáns díszt. REUMA Köszönőlevél. T. Dr. Rahlejev, Beograd, Kosovska uh 43. „ Másfél hónappal ezelőtt kaptam Öl ­től édesanyám részére egy üveg gyój y­­s ért, amelyet azonnal használatba vet­tünk és anyám ma már sokk«! jobba­­érzi magát, mint azelőtt. Az ön gyógy­szere a legjobb, amit eddig reuma el­len használtunk és kérem, hogy küldjön részemre még egy üveggel. Zagreb, 1925. február 24. Tisztelettel Aadela Mandrovic Igen tisztelt dr. Rahlejev Ur! Az öntől megrendelt RADIO BAL­­SAM1KA gyógyszert én és édesanyám a legjobb eredménnyel használjuk, fo­gadja tehát dr. Ur legmélyebb köszö­­netünket Meggyőződtem arról, hogy reuma ellen csak a Rádió Baisaml! . használható, amiért is nagyon kérem, küldjön nekem további két üveg gyógy­szert. Kisač, 1925. december 9. Tisztelettel Pavle častve A „RADIO BALSAMIKA“ gyógy szert késziti, utánvéttel szétküldi „R DIÓ BALSAMIKA“ laboratórium, Be: grad, Kosovska 43. 772 I 4 I

Next

/
Thumbnails
Contents