Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-29 / 238. szám
18. oldal BÁCSMEGYEI NAPLÓ 1926 augusztus 29. a karjába. Egyik sebből sem jött vér. A nézők közt az első sorban felállt egy monoklis ur, egy berlini orvos és felszólította Takra beyt, hogy engedje vérezni sebeit. A fakir egy pár pillanatig várt, aztán csöndesen igy szólt magához: — Most! A sebekből azonnal megindult a vér. A monoklis erre följött az emelvényre, Megpiszkálta a sebeket, beleszurt egy tűvel a bűvész hüvelykujjába, aztán vonogatta a vállát, hogy nem érti a dolgot, mert ez a seb is akkor vérzett csak, amikor Takra akarta. — Magyarázza meg, doktor ur, hogy csinálja ezt! — követelte a varázslótól. A fakir mosolygott és azt felelte, hogy szívesen megadja a felvilágosításokat neki privátim, de a publikumot kísérletek érdeklik, nem előadás. Következett a szöges ágy. — Le douleur est une opinion, — je lentette ki a fakir és ráfeküdt meztelen felsőtesttel a szögekre, ahonnan pár perc múlva aztán sértetlenül felkelt. Egyik néző vitát kezdett a fakirral és azt állította, hogy Takra nem azért nem érzi a fájdalmakat, mert »a fájdalom csak képzelődés«, hanem, mert nincsen teljesen a tudatánál. A»bey erre újra átszurkálta az arcát tűkkel és ilyen állapotban látott hozzá — hogy bizonyítsa teljes éberségét — produkcióinak másik részéhez, a gondolatolvasáshoz. Az elsőt elhibázta, egy ur, a közismert Alfred Döblin azt gondolta, hogy-a fakir vegye ki a töltőtollát. A bey odament hozzá és belenyúlt a mellényzsebébe, de a tollat nem vette ki. — Falsch! — mondta diadalmasan Döblin. A fakir tiltakozott, aztán amikor meg. értette, hogy miről van szó, megma. gyarázta, hogy Döblin hibázta el a produkciót, ugyanis nem a töltőtollra gondolt, hanem arra a szóra, hogy »töltőtoll«, már pedig a bey nem é»rt franciául. Mindjárt meg is ismételték a kísérletet és Tahra ezúttal csakugyan hibátlanul elvégezte a fe'adványt, lekapcsolta egy három sorral hátrább iilö hölgy nyakáról a gyöngysort és átadta Döblinnek. Döblin rögtön visszaadta a láncot a hölgynek. Biztosan nem volt valódi. Egy orvosról a fakir megmondta, hogy hat évvel ezelőtt börtönben ült. Szegény professzor kénytelen volt fel jármi a pódiumra és nyilvánosan megmagyarázni, hogy nem lopásért, vagy liliomtiprásért volt becsukva, hanem a spartakusz-ielke- Iés alkalmával elfogták és pár napig őri zetben tartották Még be sem fejezte szavait, amikor Tahra közbeszólt: — Van itt valaki, aki együtt ült önnel. Nekivágott a teremnek és rövid keres gélés után rámutatott egy szakálas újságíróra, aki azután mindenben megerősítette szavait. A gondolatolvasás után bejelentette Tahra, hogy most maghal. Szépen lefeküdt egy koporsóba és — tréfa ide, tréfa oda — elhuny. Legalább is az orvosszakértők cgytől-egyig megdllapitották róla, hogy halott. A koporsót betemették homokkal és igy hagyták, teljesen elzárva tiz percig. A tolmács közben bejelentette, hogy Tahra Gögörországban huszonnyolc napig feküdt igy, a közönség azonban nem volt hajlandó egy hónapig várni és az orvosszakértők is kijelentették, hogy egész mindegy, hogy valaki tiz perc múlva támad föl a halálából, vagy négy hét múlva. A tiz percet dr. Kroner előadása töltötte ki a parapszichológiáról. Laliét, hogy bennem van a hiba, lehet, hogy Krönerben, de legvalószínűbb, hogy a parapszichológiában, mert ma sem tudom, hogy mi az. De meg fogom tudni, mert Tahra, amikor feltámadt, — mert mondanom sem kell, hogya tiz perc leteltével makkegészségesen tért vissza a túlvilágról — szétosztott kis cédulákat azzal, hogy mindenki írja fel rá a címét és hogy mire kiváncsi, ő éjszaka meg fogja a válaszokat álmodni és majd postán elküldi. Megragadtam a kedvező alkalmat és ezt írtam fel a cédulára: — Mi az a parapszichológia és mikor {esznek a Vajdaságban a községi választások? Ha ezt is megálmodja Tahra bey, skkor csakugyan nagy ember. D. T. J ORVOSI DOLGO T? JL Villámcsapás (A mesterséges légzés) A múlt héten egy csomó levelet kaptam a Bácsmcgyei Napló hű olvasóitól: azt kérdik: igaz-e a fennti megállapítás és lehetséges-e az, hogy ezeket a villánrsujtotta szerencsétlen tetszhalottakat elevenen temették volna el? Ezekben a szeszélyes, bolond, zivataros időkben mi is időszerűnek tartjuk e kérdés beható vizsgálatát, már csak az olvasóközönség megnyugtatására is. A kiszámíthatatlan véletlen folytán e sorokat épen a tavalyi emlékezetes, rehdkivüli ciklonszerü orkán évfordulóján irom. Mindenekelőtt — úgy vélem — nem fog ártani egy kis ismétlés. Mi az a villám? ✓ A híres, Franklin-féle sárkánykisérletek már százötven évvel ezelőtt kimutatták, hogy a légkör tele van elektromossággal. A derült, kék égboltozat levegőiében is sok az elektromosság, ami a levegő vizpára tartalmával arányosan nő, vagy csökken és csak természetes, hogy a páradús felhőkben van a legtöbb v'Vamosság. Egyes felhőkben csak pozitív, a másikban meg negativ elektromosság halmozódik fel. Ha a felhők tultelitődnek a különböző fajtájú elektromossággal, akkor a fizika törvényei szerint a kiegyeütődés elkerülhetetlen. A kétféle villamosság kiegyenlítődése szikra alakjában, fénytünemény kíséretében történik és a kisülést csattanás, dörgés kiséri. A légköri elektromosság kisülésekor a szikra, a villám mindig a földdel keresi a kiegyelitcdést. A dörgést tulajdonképen a sebesen száguldó villám mögött összecsapódó légrétegek csattanása hozza létre. A*Szijostor suhintásakor is a kisérő hangot a levegő apró részecskéinek összecsapódása okozza. A fizikusok azt állítják, hogy a légköri elektromosság a különböző felhők (hó, jégtü, viz) súrlódása folytán keletkezik. A villám sohase olyan cikk-cakkos, mint azt a festők ábrázolják, hanem zegzugos, ágszerüen elágazódó hullámos vonal, amelynek hossza négy-öt kilométer, tehát a mindenséghez képest — elenyésző parányi. A nép még ma is abban a hitben él, hogy a villám valami kö-féle — innen a menykő elnevezés — vagy holmi girbe-görbe tüzes vasszerü nyil. Az emberek általában nem a fényjelenségtől, tehát magától a villámtól, hanem a kisérö dörgéstől félnek. Pedig a fény és a vele járó villám fürgébb mt a hang, úgyhogy mire a csattanást meghalljuk, a villám már régen becsapott valahol. Különösen a gyengébb idegzetű nők félnek a villámlás és mennydörgéstől: vihar alatt félelmükben azt se tudják hova bújjanak. Gondosan becsuknak minden ajtót, ablakot, hogy ne legyen »cug«, valóságos kivilágítást rendeznek a szobákban, imádkoznak és sóhajtozva gondolnak a csendes, havas, hideg téli estékre. Annyit már a régi jó öregektől is megtanultunk, hogy vihar alatt ne tartózkodjunk magas hegycsúcsokon. Veszélyes villámláskor sik területen nyitott esernyővel, vagy vállon tartott vasvillával, gereblyével ácsorogni, járni. Tanácsos ilyenkor erdőbe menekülni — ha ház nincs közelünkben — húzódjunk meg az erdő alacsony, terebélyes fiatal fái alatt, minél messzebb a magas fenyőt, tölgy és jegenye-fáktól. A villám gyakran sújt le egyedül átló tanyai házakba is. Helyénvaló, ha vihar alatt a szobában tartózkodók nem a fal mellé, hanem a szoba közepére húzódnak. •Égiháboru idején ne telefonáljunk, ne hallgassunk fejkagylóval rádiót, mert a telefon, a rádió drótjába gyakran csap le a villám. Ha a villamos világítás drótját éri a villámcsapás, nem történik nagyobb baj: kiég a biztosíték, vagy a lámpás. Eszerint tehát a nagyvárosok Ezt írták a minap az újságok: pgy tudós pmfess/oi megáf api olta, hogy a vi áras j otfa egyÁnek csaic baloft ás a rögtön alkalmazót! mesterségeslégzés mindenkor életmentő leh t. legjobb villámhárítói a telefon, a villanyvilágítás és a rádió antennák drótvezetékei volnának. A villásujtott egyén csaknem minden esetben eszméletlenül esik össze, elájul. A villámcsapás következményei közül elég gyakoriak a végtagok bénulásai, érzékszervi zavarok, süketség, vakság, beszédzavarok egész a tökéletes némaságig. A halált a légző és vérkeringési központ bénulása okozza. , A villámcsapásnál, ha az idegsokk következtében nehéz‘ légzés, erős elsáppadással járó gyenge szívműködés lép fel, az első segélynyújtás: a mesterséges légzés. , A mesterséges légzés helyes és ügyes alkalmazásával életet menthetünk meg; föképen kísérletet teszünk arra, hogy az orvosi segítség megérkezéséig a légzést és vérkeringést fenntartsuk és ezzel megakadályozzuk a látszólagos halott parányi életszikrájának elhamvadását. A mesterséges légzésnél a mellüreg véredényeiből a vért a környezet hajszálereibe préseljük, a szervezetet ellátjuk friss oxigénnel, igyekszünk a légzési és vérkeringési centrum működését fenntartani. Az eljárás roppant egyszerű, egy kis jóakarattal, gyakorlással minden ember elsajátíthatja. Mesterséges légzés Mesterséges kilégzés Mindenekelőtt is szabadítsuk fel az ájult nyakát, mellkasát, hastájékát a szorító ruhadaraboktól, gallért, óvet, derékszíjjal távolitsunk el. A tetszhalottat fektessük le a földre lehetőleg a szabadban, vagy ha ez kivihetetlen, szellös, friss levegőjű szobában. A válla alá párgezzük ezt a műveletet addig amíg a sdppadt, vértelen, élettelen arcon meg nem jelenik az élet pírja, amíg a tetszhalott már maga légzik. A mesterséges légzést néha — felváltott erőkkel — órákig ke 1 fenntartani - (a müveiét nemcsak a légzést, hanem a vérkeringési szerveket Mestersé es belégzés nát, összehajtott ruhadarabokat teszünk és arra törekszünk, hogy a nyak kifeszüljón, a fej lefelé lógjon. A hátracsuszott nyelvet előre kel! huznunk zsebkendő, vagy ujjnyi hosszú, egyik végén összekötött két vékony pá.cika segítségével. Az élettelen mögött féltérdre bocsájtkozva ragadjuk meg az alkarokat közvetlenül a könyök alatt és nyomjuk a karokat erősen a mellkasra. Ugyanakkor segédünk két kézzel enyhén gyakoroljon nyomást a has felső részére, a gyomortájra, a szivgödörre. E mesterséges kilégzést műveletnél mindig hallható a levegő hangos távozása. A kilégzési műveletet kövesse szabályszerűen a belégzési aktus, amikor a mentő kinyújtja hátrafelé teljesen az ájult egyen karjait és a segéd hirtelen abbahagyja a rekeszizomra ható nyomást. A karok kinyujtása és a mellkashoz való szorítása ritmikusan, szabályos egyformasággal történjék, utánozzuk időben is a normális légzést A küégzéses mozdulatnál olvassunk magunkban: egy kettő és a belégzésnél folytassuk: három-negy. Véts működésre inditja) — amíg önfeláldozó életmentő munkánkat végre is siker koronázza, a látszólagos »halott« kinyitja szemeit és bár érverése és légzésé még gyenge, felüleltes, de él! Az élet első megnyilvánulása a viaszsárga arcon megjelenő pirosság. Ezek után a szivtáját segédünk vizes ruhával dörzsöli az orvosi segítség megérkezéséig. Az elmondoitakból nyilvánvaló, hogy a villámcsapás áldozatai valóban mesfmenthetök, azonnal alkalmazott mesterséges légzéssel. ’A mesterséges lélegeztetés elmulasztásával a villámsujtottból az élet lassan eltávozik, a tetszhalottból igazi halott lesz, még ott a helyszínén. A villámsujtásos ájulásokat gyakran komplikálják égési sebek, amelyek sajátságos geometriai formákat mutatnak. Az égési sebek különbözők: néha csak könnyű, ágas-bogas elágazódásu halvány vörös pír mutatkozik, máskor meg súlyos, mélybe hatoló harmadfokú égéseket is látunk. Az égési sebeket zsíros, vagy olajos, tiszta kötésekkel látjuk el. (m. a. dr.) Felvétel a Messinger Karolin-féle leánynevelő intézetbe VeL-Beckereken A 25 év óta Vei.-Becskereken fennálló, a város centrumában fekvő, i der. odern igénynek megfelelő leánynevelőintézet felvesz az 1926/27. tanévre növendékeket, kik az állami, elemi, polgári, kereskedelmi, gimnázium vagy továbbképző tanfolyamot akarják látogatni. PrivátoKtaiás német, francia, angol nyelvben, ének, zongora, kézimunkában, varrásban. Kitűnő ellátás. Szigorú felügyelet. Prospektust kívánatra küld az Igazgatóság. 669’
