Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-24 / 232. szám
2. oldal vádolhatja azzal, hogy ellensége Jugoszláviának. A szerződést tanácsadóival megvizsgálja és jóváhagyja abban az esetben, ha minden tekintetben megfelel ax ország érdekednek. Intézkedni? azonban, hogy a szerződés szövegét a görög hivatalos lap ne közölje. Bizonyosnak tartja, hogy a jugoszláv kömény te helyesebbnek tart}*, m a szerződést parlamenti m»gállapodá«sal és nem diktátorra! kőt! meg. Görögországnak Olaszországhoz való viszonyáról Kofidiliss a következőket mondotta: — A Dodekanezos kérdése nem lehet akadálya Görögország és Olaszország egyetértésének. Meggyőződésem, hogy Mussolini, aki nacionalista és hazafi, maga sem helyeselné, ha Görögország a Dodekanezos lakosságának jogait cserbenhagyná. Forradalmi vállalkozásának magyarázatára áttérve, KondiUsz kijelentette, hogy egyetlen célja a íafeeUéfitoto* diktatúra által eltiport szabadság helyreállítás* vo& __ Elsősorban politikus és tábornok létére vezére a nemseti repuklikánus pártnak. Ha a diktatúra megbuktatására igénybe vette a hadsereg segítségét — mondotta Kondilisz — ez csak azért történt, mert a hadsereg az egyetlen megszervezett hatalom az országban és teljesen megbízható. Ez volt az egyetlen lehetősége annak, hogy a zsarnokságot megbuktassuk. Kondurioíisz tengernagy Athénbe való visszaérkezése után azonnal felszólította az összes politikai pártokat, hogy alakítsanak közős kormányt valamenyj politikai pártvezér részvételével. A politikai pártok vezetőitől ünnepélyes nyilatkozatot>. fogok -kérni, a melyben: ki fogják jelenteni, hogy ezentúl a tisztek csak káténál képesítés alapján lephetnek Jbe,a-hadseregbe ék4 onnan csak bírói Ítélettel távolíthatók el. így a hadsereg biztonságban érezve magát, végleg fel fog hagyni a politikával és a parlament megkezdheti munkáját. Kondilisz tábornok vasárnap rendeletet adott ki a Jegtelíesebb sajtósztbadeág v'sszaáilitásáről és kijetefiätete, kogry Pangalosz* és korrrsfiiiyásrak ralamennyl tagját rendkívül! b?ré-A fólakéi Irta: Diószeftig ÍT6w (A császárné kinéz a vilin ablakán. Haszonötéves. Szép? ízlés dolga. A császárnak például — most — nagyon tetszik. A császár harminckét esztendős. Balldbdra, alig észrevehetően, biceg. Száz év múlva egy történetid erre fogja viszszavezetni az északi háború kitörését. A császár Idbullhegyen a császárné háta mögé lép és megcsókolja a nyakát.) A császárné (megfordul): Henrik! A császár: Édes! (Meg altar ja ölelM.) A császárné: Mi értelme van ennek? A császár: En tudom, hogy... A császárné: (gyöngéden, de határozottan): Maga. nem tud semmit, Henrik. Maga sohasem tudott semmit, Henrik. És maga nem fog tudni soha semmit, Henrik. A császár: Goadolod, hogy ostoba vagyok? A császárné: Maga nagyon kedves, Henrik. A császár: Szóval ostoba vagyok. Mindegy, én már annak is örülök, hogy kedvesnek találsz. Izabella, én igazán szeretlek téged. A császárné: Higyje el, nem gúnyolódásként mondom, hanem egészen őszintén, én is örülök annak, hogy négy éri házasság után végre rájött erre. A császár: Izabella! A császárné: Kissé kényes ezekről a dolgokról beszélni, mert maga mostanában érthető módon érzékenyebb, mint azelőtt... Én — én most már nem va-1ACSMGYF! MHtf ság elé áfTt.to, mart súlyos bűnökért F.e* foMnifik. Pangalosx elvakult önzése, gyermekes meggondolatlansága, zsarnoki hajtom«, az erkölcsi atop és erkölcsi rátermettség hiányt — mondotta Kondilisz — oka annak, hogy a tábornokot, akit Görögország szerencséflensésértek tartanak, alig pár I hónapos működése után még a ba- I rátái Is mtggrülölték. Pemgulitui intern éiká& Athénből jelenők: Pangaloszt és hat társát, akiket Pireuszban partra szállítottak és erős fedezet mellett Athénbe vittek, az AJtro*$fte katonai focfeáaéban iataneáfták. Kondilisz tábornok kijelentette a sajtó képviselői előtt, hogy Pangaloszt és társait haditörvényszék elé fogják állítani. alakulása nem lepte meg. György cÜlendő figyelemmel kisérte a görögországi eseményeket, és tisztában volt azzal, hogy Pangalosz diktatúráin csák nj ellenforradalomra vezethet. A Daily Mail szerint a görög aUanforraialetn verttől közt r***#i*s rejatHto politikus fostol Wbtf. Párisi jelentés szerint a reggeli lapok csak rövid kommentárt fűznek a görögországi forradalmi eszméld 6. augusztus 24. f—,— irt nyékhez. A sajtó megegyezik abban, hogy Pangalosz sorsa saját gyengesége következtében rég meg volt pecsételve és a pénzügyi nehézségek csak siettették bukását. A francia lapok londoni értesülése» szerint egyébként az angol kőzépíengeri flotta $Wlí* «ifitetvte tfawmcsot kapott, kegy azonnal feajózzon görög vizekre, ami meg is történt. A r »» a r rp * penzagymuusser jpva^agyta az aj szuboticai adókat 6y»rfy*y1cs fHopia «retjei Beofradba utazik és a fmt&rUsa ék a rméSrséf érddiékmi Bizalmat szétvágtuk az uj kiatmrmségi »Jnükmvk Athénből jelentik: Kondurioíisz tengernagy, a köztársaság uj elnöke vasárnap délután három órakor érkezett meg Athénbe. Az állomáson Kondilisz tábornok fogadta. Az uj köztársasági elnököt a tömeg lelkesen megéljenezte. Konduriotisz az állomásról a köztársasági palotába hajtatott, ahol megszövegezték a p reklamációt, majd Konduriotisz köztársasági elnök letette az esküt. Az eskü letétele után fogadta a pártok vezetőit, akik előtt kijelentette, hogy első dolga lesz megalakítani az aj kormányt és azután kiírják a választásokat, mert Görögországot az alkotmányos élet keretei közé akarja vezetni. A pártok, még a rojafitták is bizalmat szavaztak Kondurioíisz elnöknek. A rojalisták azt hiszik, hogy Kondurlotísh vis»« fogja állítani a királyságot. As angol kSzéfriengzetri flottot a girog vizekre hajétik Londonból jelentik: György volt görög király, aki jelenleg Angliában tartózkodik, a görögországi forradalom hirére vasárnap Wolseből Cremeaba utazott, ahol bizalmas híveivel egész nap tanácskozott. A tanácskozáson végig jelen volt Mária volt királynő Is. A topok szerint a volt görög királyt az események gyök olyan érzékeny, mim azelőtt... A császár: Ami azt illeti... A császárné: Magát meg fogja ez lepni — én szerelmi házasságot kötöttem. A császár (csakugyan csodálkozik): Én ezt nem tudtam. A császárné: Nekem tetszett maga, mielőtt még megláttam. A fényképéről. És nagyon boldog voltam, hogy magához kell feleségül mennem, nem Nikoláj nagyherceghez. Képzelheti, hogy nem örültem neki, amikor megtudtam, hogy maga (némi gamy ál) a művésznőbe szerelmes. A császár: Te okos asszony vagy, Izabella és meg tudod érteni a dolgokat... Az a viszony akkor már két esztendeje tartott. És én még csak meg se nénlem a fényképedet... a külügyminiszter választott ki téged. Mért lettem volna szerelmes beléd? Én nem tudtam akkor, hogy te e»t igy fogod fel A császárné: Mondom, hogy akkor még érzékenyebb voltam. Ma már, természetesen, nem vetek semmit a szemére. De akkor sokat sírtam. A császár: Sírtál? (Érzi, hogy most mondani kellene valamit.) Én téged azelőtt nem ismertelek. Nem is szerethettelek meg. Csak most, hogy közelebb jutottunk egymáshoz... A császárné: Most, hogy a rofrvésznő kidobta... A császár (méltóságteljesen): Izabella! A császárné: Bocsánat! A császár: Különben Igazad ven. Kirúgott. Bestia. A szubotfeai főispán! hivatal hétfőn délelőtt távirati értesítést kapott a pénzügyminisztériumból, hogy Pirks Ninkó pénzügyim afetoor aM- trta a szaboticai váró» közgyűlésen nemrég etfogndott uj adónemekről «óló városi szebályrendeleket és azokat jóváhagyás végett megküldte a belügyeriffbetérhimnak. Gyorgyevics Dragrmláv főispán ebben az ügyben kedden reggel Beogvadba utazik, trogy a belügyminisztériumban kieszközölje a szabályrendeletek azonnali jóváhagyását. A városi tanács ttj aáíjavaslatát annak Idején főleg a kereskedők és iparosok nagy tálenzéssel fogadták. A közgyűlésen a szabályrendeletek tárgyalása alkalmával több felszólaló élesen bírálta a városi tanács gazdálkodását és ellenezte az uj adók létesítését. Minthogy a közgyűlés nem vette figyelembe ezeket a felszólalásokat, a szaboticai gyárosok és kereskedők egyesülete 1elebbezist adott be a belügyminisztériumhoz a közgyűlés határozata, ellen kérte a minisztert, hogy a szabályrendeleteket ne hafcyia jóvá, mert a? uj adók teljesen iőnkretennék az' ámh'gy is nehéz viszonyok között tengődő szaboticai kereskedelmet és ipart. A Lloyd Javasolta, hogy a közgyűlési tagok kőéül küldjenek ki egy bizottságot a szabályrendeletek felüMzsgááásáTa és csak ezután terieszszék a szabályrendeleteket újból a közgyűlés elé. A belügyminiszrermm nem adott helyt a kereskedők kérelmének, hanem a pénzügyminisztériumnak továbbította a seabáHyrendeleteket véleményezés vé-A császárné: Azt Ms*i, hízelgő rám nézve, hogy most keltek magának. Amikor maga nem kel! annak. És más nő nincs a közelben. A feleség éhes és megkívánt A császár: Megkívántalak. (Éhesen néri.) A császárné: Mondom, hogy már nem vagyok érzékeny. Én nem törődöm ezzel sem. Nekem maga még mindig tetszik. A császár: Felejtsük el, ami történt Kezdjük újra az életet. Még fiatalok vagyunk. A csészémé: Toáj-a Jól, hogy nem lehet. A csiszár: Mért nem? (Kizeleilk hozzá.) A császárné: Maradjon, kérem. (Lesüti, a szemét.) ö már úgyis féltékeny. A csiszár (kiegyenesedik): Mert talán valamit szólni? A császárné (hallgat.) A csiszár : Mit mondott? A császárné: Semmit. A császár: Nem igaz. Követelem, mondd meg, mit mondott? A császárné: Tegnap meglátta, hogy maga a vacsoránál megszorította a kezemet az asztal alatt Amikor lefeküdtünk, nagy jelenetet csinált és azt mondta, hogy ha ez mégegyszer előfordul, kiteszi a maga szűrét. A emitter: Rohadt frátnr. (Iszonyatosan dühös, ilyet még nem mondtak neki.) Miből vette ezt a viUát? Tolvaj! A «sászárni: Éntőlem kapott zsebpénzt. Négy év alatt összespórolta. A csiszár: Alfonz. (Szánét.) Izabella, gett és minthogy a pénzügyminisztei jóvá is hagyta az uj szabályrendeleteket, vetÓszUcű, Hogy a belügyminiszter is hasonló döntési fog kozni. Gyorgyevics DragoszMv főispán kedden reggel Bco graefba utazik, hogy kieszközölje, hogj s szabályrendeleteket a bclügyminisztei azonnal jóváhagyja. Gyorgyevics főispán beogradi útja kapcsolatban van a szubotfeai városi rendőrség államosításával is. A legutóbbi városi közgyük lésen ugyanis * többen azt indítványozták, hogy a rendőrséget államosítsák, ami által Szubotica város évi Kiadásai ötmállió dinárral csökkennének. Gyorgyevics főispán ebben az ügyben már többször eljárt a belügyminiszteriumban és Makszimovics Bozsó belügyminiszter elvben magáévá tette a rendJ őrség államosításának tervét és ha S Pénzügyminiszter hajlandó a jövő évi állami költségvetésbe a szükséges összes get felvenni, akkor 1927 április elsejéit megszüntetik a szaboticai városi rendJ őrséget, amelynek hatáskörét az államrepdőrség fogja átvenni. Á főispán Beogradjban dr. Radonics Jovan nemzetgyü-J lés! képviselővel együtt fel fogja keresni PéricgJ Ninkó" pénzügyminisztert és felkérik, hogy az államosításhoz szükséges összeget irányozza elő a jövő évi költségvetési tervezetbe. Gyorgyevics főispán ezenkívül többi fontos városi ügyet kíván elintézni. Többek között interveniálni fog a közoktatásügyi miniszternél a szubotical tanítóképző ügyében, amelyet a kormány meg akar szüntetni. A főispán reméli, hogy az uj tanévben is megnyitják a tanítóképezde első osztályát. gyere el velem innen. Ez piszkos dolog, ennek a kenyerét enni. Elmegyünk Madridba, a nagybátyámhoz, ott jó a koszt A császárné: És a botrány? ö sveret engem és mindenre képes. Tele fogja kürtölni az összes újságokat, hogy négy évig a szeretője voltam. A császár: Kürtöliön, ha neki jólesik. Még ma itthagyjuk. Nekem van elég pénzem a vasúti jegyre. A császárné (szomorúan): Szép volna. Henrik, nagyon szép volna. De maga elfelejti, hogy nekünk gyerekeink is vannak. És, mégis, ő az apjuk... Mi nem tudnánk a gyerekekről gondoskodni... az Aliznak megint cipő kell... a Szaivátort két év múlva már be kell íratni az iskolába... Tudja maga, hogy menynyi az a tandij? A császár (szégyenkezve): Nem. (Szünet.) De talán lehetne szegénységi bizonyítvánnyal tandíjmentességet... Kiadtam egy ilyenféle rendeletet annakide-A császárné: Nem, nem. Én félek a szegénységtől. A gyermekeim miatt. Ha nem lennének, elmennék magával... én zongoraleckéket adnék, maga meg francia órákat... De igy? örüljünk, hogy ez egy tisztességes ember és hü maradt császárjához a lázadás után is. Ha meg lesz a restauráció, maga ki fogja nevezni bárónak. (Kacéran.) Ami pedig a szerelmet illeti, talán akkor... A főkikdj (széttárja az ajtót, az alattvalói hódolat és házigazdái közvetlenség vegyijükével): Tálalva vanl 4M» »UM» vfcxUvlM * *\<> -« Rí a
