Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-22 / 230. szám
1926. augusztus 22. BÁfiSMEGYEI NAPLÖ Egy gazdasági konferencia margójár á Dr. Krajacs Iván kereskedelmi miniszter ugylátszik külön tanulmány tárgyává akarja tenni a gazdasági válságot, amely az ország minden részén egyaránt pusztít, mint az elemi csapás és komolyan foglalkozik annak megszüntetésével. Krajacs miniszter konferenciára hivta meg az ország gazdasági életének hivatott vezetőit, hogy tőlük közvetlenül kérdezze meg, mit kellene sürgősen tenni a gazdasági válság megszüntetése céljából. Ha a miniszter nemcsak meghallgatja, hanem meg is szívleli a konferencián elhangzó felszólalásokat, ha az előterjesztett javaslatoknak csak kisebbik részét meg is próbálja valósítani, akkor ez egy valóban produktiv konferencia lesz, amelynek eredményei emlékezetesek maradnak Jugoszlávia gazdasági történetében. * A miniszter ur bizonyára nem ragaszkodik ahhoz, hogy kizárólag a konferenciára meghívott előkelőségek mondhassák el véleményeiket és talán szívesen hallgatja meg a konferenciára meg nem hivott sajtó egyik szerény munkásának javaslatait is a gazdasági válság megoldásáról. A legelső és leghatékonyabb teendő volna, ha az összes állami és községi adókat, tarifákat és illetékeket legalább a felére leszállítanák. Mert kétségtelen, hogy az adók okozzák legelsősorban azt, hogy a kereskedelem, a gyáripar és a földművelés kínlódik, vergődik, nyomorog. Tulajdonképen nem is szabadott volna az adókat ilyen magasra felemelni, hanem abban az arányban, ahogy a dinár zürichi árfolyama emelkedett, fokozatosan leszállítani # Takarékossággal nem lehet a gazdasági válságot megszüntetni. Épen ellenkezőleg bőkezűségre volna szükség az állam részéről, nagy beruházásokat kellene csinálni, traktorok egész tömegét küldeni Szerbia és Bosznia földjeinek felszántására, műtrágyát és fajmagot kellene kiosztani, vasúti és telefonvonalakat építeni, folyókat szabályozni, bányákat kiaknázni, egyszóval munkába fogni azt a rengeteg természeti erőt, amely az országban kihasználatlanul hever és előhozni azt a rengeteg természeti kincset, amely a föld alatt rejtőzik. Hiszen ma príma földeket faekével szántanak, vgy egyáltalában nem szántanak, kincseket rejtő bányák nincsenek megnyitva, vlzierők kihasználatlanok. Ugyanakkor pedig százezrek éheznek az országban, nincsen munkaalkalom, a gyárak szünetelnek, az irodák redukálnak, az üzletek becsuknak. Mennyi munkát lehetne adni a munkára váró kezeknek és ha mindenki dolgozhatna, ha íjiindenki kereshetne, ha mindenki vásárolhatna, hol volna akkor egyszerre a gazdasági válság? * Ha az adót leszállítjuk, miből telnék akkor erre a sokféle beruházásra? — vethetné ellen valaki. De egy nagy gazdasági program megvalósításához nem adó kell, hanem pénz, pénzt pedig nem csupán az adóból lehet előteremteni. Éppen az adózó az, akit a miniszter meg akar támogatni, ki ?kar huzni a bajból, nem lehet ezt az elbirhatatlan adók föntartásával megcsinálni. A nagy adó a mai válságos időkben olyan, mintha eret vágnának azon, aki vérszegény. Pénz kell, minél több pénz, amelyet elő kell teremteni bárhonnan, csak az adókból nem. Külföldi kölcsön, ez a legelső és legbőségesebb forrása a pénznek, amely bizonyára könnyen igénybe vehető, hiszen Magyarország kölcsönét is háromszorosan túljegyezték Londonban. És azt a kölcsönt, amelyet gazdasági beruházásokra fordítanánk, igen szívesen folyósítanák és ezt a kölcsönt igen hamar vissza is fizethetnénk. * A bankok tele vannak pénzzel, mert a gazdasági élet nem birja el a magas kamatot, amihez még ma is konokul ragaszkodnak pénzintézeteink. Csak ezt a bankkamatlábat kell leszorítani olyan nívóra, amely a kereskedelem és ipar erejének és igényeinek megfelel és mindjárt egy termékeny, életetadó friss pénz kerül a gazdasági életbe, újra fellendül a kereskedelem, az ipar, a termelés és a fogyasztás. És ha a belső tőke kevés, a jugoszláv földművelés, gyáripar és kereskedelem olyan hatalmas magánkölcsönt szerezhetne a kormány támogatásával a külföldön, amitől egyszerre minden baj elmúlna. * Ha az állam megkezdené építeni mindazokat a rengeteg sok utat, hidat, vasutat, telefonvonalat, kábelt stb. amire az országnak égetően szüksége van, egyszerre ezer meg ezer család jutna munkához, kenyérhez, keresethez. A gazdasági válságnak ez a legsötétebb, legszörnyübb oldala, a munkanélküliség, a munkátlanok borzalmas nyomora volna igy megszüntethető és ugv hisszük, ez volna tán a legeslegsürgősebb. Amellett az egész válságot megrendítené, megnyugtatná, összedöntené, mert az a sok éhez"., aki igy munkához jutna, egész setével a kereskedelmet lendítené tel, a fogyasztók ez uj ezrei a termelés növekedését vonnák maguk után, egyszóval egyszerre megindulna az egész egymásba kapcsolódó, komplikált gazdasági gépezet. Mindezeken felül pedig egy fontos indítványt‘óhajtanánk tenni a kereskedelmi miniszter urnák: azt, hogy ha csakugyan fontos intézkedések következnek most a gazdasági válság letörésére, de ha nem következnek is, honosítsa meg az igazságot és méltányosságot a gazdasági élet területén. Ha leszállítják az adókat, szállítsák le egyformára az egész ország területén és ha nem szállítják le, akkor is igazítsák ki egyenlőre arányosra, igazságosra. Ha utakat javítanának, vasutat építenének vagy kábeleket fektetnének, necsak másfelé csinálják, hanem nálunk is, a Vajdaságban, mert itt is szükség van rá és itt is sok a munkanélküli. Ezt az igazságosságot kérjük egyszer, mert higyje el a miniszter ur, hogy az itteni gazdasági helyzet fellendülése is csak az egész ország ja•vára válik és az itteni éhezők felsegitése ép olyan kötelesség, mint a szerbiai, crnagorai, vagy bármely más tartomány nyomor:' a megszüntetése. A gazdasági válság ellen különben sem lehet territoriális megosztással, részletekben harcolni, hanem egyszerre, egységesen, összefogva, egyesült erővel az ország egész területén. Dr. Hesslein József 0RU05I DOLGOK Rák A betegség okozója — Megjelenési formái — Öröklés, családi hajlam — Ragályos-e a rákos megbetegedés? A baj megelőzése, gyógyítása A tuberkulózis mellett a legfélelmetesebb betegség. A képzelt betegek kedvenc vesszőparipája. Ideges, neuraszténiás betegek remegve, sáppadt, verejtékező arccal keresik fel a gyakorló orvost: — -Doktor ur.. . nem rákos daganat ez? És rámutatnak egy ártatlan szemölcsre, bőrpattanásra, ajakpörsenésre. A legtöbb még hozzáteszi: — Nekem megmondhatja az igazat, nem félek... erős vagyok... Az orvos megnyugtató szavaira megnyugszik a hipohonder, néha egy órára is, aztán száguld tovább a legközelebbi orvoshoz, de még útközben kikéri hamarjában egy harmadik orvos véleményét is. Még aznap legalább egy sebésszel is konzultál, hátha amazok elhallgatták előtte a szörnyű igazságot. Az igazi rákos beteg hallgat, tűr, szenved és bajára, amit környezete óvatosan eltitkol előtte, még csak gondolni se mer . A rákbetegség lényege, okozója A rák kórokozója ismeretlen. Az elmúlt esztendőben — éppúgy, mint minden évben — újból feltalálták a rák kórokozóját és »biztos« gyógyszerét. A napilapok is megemlékeztek hűségesen az uj felfedezésről az érdekeltek j legnagyobb örömére (egy betegség | csak akkor gyógyítható, ha ismerjük az , — okozóját), de sajnos, az öröm csak rövid életű volt. Az elmúlt év feltalálói közül két an- j goi rákkutató nevét ismertük meg, | ezek: W. E. Gye és Barnard, kz előbbi neves orvos, az utóbbi londoni kalapgyáros, a hires angol mikroszkóp szakértő. A két kutató hosszas buvárlatok után kimutatta, hogy a rák kórokozója egy parazitaszerii, korongalaku organizmus, amely a szervezeten belül bizonyos specifikus mérget termel, kz angol kutatóktól függetlenül hasonló eredményekhez jutott Blumenthal professzor is a berlini rákkutató intézet igazgatója. A világ összes kulturáilamaiban lázasan kutatnak hírneves tudósok a rák kórokozója után, de a végleges felfedezés és ezzel a baj biztos orvoslása csak a jövő feladata lesz. A baj megjelenése, fészke A rákos daganat megjelenését, első megnyilvánulásait a negyvenes életéven felül látjuk az esetek túlnyomó többségében. Nők nagyobb számban betegszenek meg, mint férfiak, de különösképen a nők gyógyulási esélyei sokkal kedvezőbbek a férfiakénál. A testnek alig van olyan részecskéje, ahova a rákos daganat be ne fészkelhetné magát. Leser német tanár szerint a rákos daganatok előfordulása, megjelenésének gyakorisága szerint ez a sorrend: bőrrák, gyomor, végbél, emlő, méh, nyelőcső, epehólyag bélnyálmirigy, máj, nyelv, pajzsmirigy és veserák. A rákos daganat sohase nő nagyra, az almanhgyságu daganat már Igen nagynak számit. A rák testvére a szarkoma — amit népies nyelven szintén rosszindulatú rákos daganatnak mondanak — jókora dinnyenagyságura is megnőhet. A rák ezerlábu polip módjára válogatás nélkül kapaszkodik növekedése közben a szomszéd szervek szövetébe, mirigyállományába, sőt a véráramba törve a vér és nyirokutak mentén a legtávolabbi szervekben, mirigyekben is áttéti gócokat képezhet. A rák ultramikroszkópikus parazitája — gyakorlati 'megfigyelések szerint — előszeretettel választ ki magának alkalmas talajt a letelepedésre. Kisebb-nagyobb, de állandóan tartó inzultusok, nyomás, dörzsölés, piszok, kémiai vagy fényhatás, idült gennyesedésekkel, heggedésekkel járu gyulladások, kimaródás, sebképződés, Röntgen beszivárgás ezek mind, mind alapos előkészítői lehetnek rákos képződményeknek. Pipás embereknél, fonó asszonyoknál kitűnő talajra talál az alsó ajkon; rossz, elhanyagolt fogak, arcsipolyok következményes baja: a nyelv, illetve arcrák lehet. Elhanyagolt hosszantartó kőképződések és a velejáró lokális gyulladások után gyakran lép fel epehólyag és veserák. A régi, idült gyomorfekélyeseket, iszákosakat és szenvedélyes nikotinistákat a gyomor, illetve nyelőcsőrák fenyegeti. Angliában, ahol igen sok nyers húst fogyasztanak, feltűnő a gyakori gyomorrákos megbetegedés. Kátrányozók, piszkos munkával foglalkozók, keveset tisztálkodó embereknél — igy a piszkos hinduk között — gyakori a bőrrák pusztítása. Érchegységek bányászai, a cigarettagyárak munkásainak réme: a tüdőrák, a kéményseprők betegsége a hererák. Családi öröklés, hajlam Mig a rákbetegség lényege, kórokozója még távolról sincs teljesen tisztázva, addig a betegségre való hajlam és a családi öröklés kérdése mdr bebizonyított, le nem tagadható tény. Az orvosi irodalomban ismerünk olyan ismertetéseket, amelyek családok sorozatos rákos megbetegedéséről szólnak. Bebizonyitottnak tekintik ma már azt is, hogy az öröklésnél a nők inkább ki vannak téve a veszélynek, mint a fér fiák. Ragályos-e a ráík? Az Öröklés mellett kimutatott dolog az is, hogy egy fedél alatt lakó nem vérrokonok is befertőződhetnek rákkal. Orvosi közlemények nem is egy ilyen megfigyelést ismertettek már, amely esetek a rák egyik személyről a másikra való ragályossdga mellett bizonyítanak. Előfordult már az is, hogy az egy lakásban élő apa vastagbélrákban, a fia nyelőcsőrákban és a veje (!) májrákban betegedett meg egyidőben. Gyakori ezenkívül a házastársak együttes rákos megbetegedése (cancer d denx), amely legtöbbször a nemi szeri vekre szorítkozik. Boszniai orvosoknak gyakran nyílik alkalmuk megfigyelni az egyfedél alatt lakó, összezsúfolt — nem vérrokon — családtagok között a különböző rákos daganatok járványos fellépését. A baj megelőzése A fennti példákból hasznos következtetéseket vonhatunk le a baj megelőzésére vonatkozólag: kerülnünk kell minien olyan inzultust, amely a rák kifejlődésére alkalmassá tenné szervezetünket és különösen a rákra hajlamos egyéneknek kell távoltartaniok maguktól minden olyan okot, amely a rákkeletkezéséhez táptalajjal szolgálna. íme egy jő példa: Tudjuk, hogy a gyomorfekélyből évek hosszú sora után rák fejlődhetik. Ha már most a gyomorfekélyes egyén1 rákos családból származik, helyénvaló, ha a gyomorfekély teljes bizonyossággal való megállapítása után radikális operációnak veti alá magát, hogy ezzel elejét vegye a rák későbbi kifejlődésének. Kimutatott dolog ugyanis, hogy a gyomorfekély-operáció helyén gyomorrák nem fejlődhetik. Hogy a rák milyen rosszindulatú, rettenetes betegség, azt maguk a sebészek tudják legjobban. A sebészek figyelték meg azt is, hogy a rákos operáció folyamán a test más részébe véletlenül elszórt csirák uj rákos daganatok gyökerei lehetnek. Pár hónappal ezelőtt az orvostudomány és a rákkutatás egy vakmerő harcosa, a königsbergi klinika sebésztanára: Kurtzahn professzor megdöbbentően; merész, halált megvető kísérletet végzett önmagán, A frissen kiirtott emlőrák diónyí daganatának felét a műtét után azon melegében a kitűnő sebész a saját jobb combjának bőre alá ültette, mig a másik fél daganatot mikroszkopikus vizsgálat alá küldte, hogy csakugyan rákos daganat volt-e? Az életveszélyes önkisérlet — az aszszisztáló sebészek legnagyobb örömére! — kimutatta, hogy ilyenképpen rákos daganat nem ültethető át: a daganat a sebész bőre alatt épp úgy viselkedett, mint más idegen test, rákos sejtburjánzást nem okozott. Ezzel a kísérletével * is bebizonyította az önfeláldozó sebész azt a régi megállapítást, hogy a betegség gyökérveréséhez, kicsirázásához megfelelő talaj, hajlam, diszpozíció kell. Ugyanez a sebész bizonyította be azt is, hogy a kivágott rákos daganat ugyanannak a betegnek más testrészén — combján — mindig kitűnő talajra talál: az újonnan átvitt rákos daganat az elsőnél is veszedelmesebb. A korán felismert rák gyógyítható. Egyetlen gyógyszere a kés, az operáció, még pedig a radikális műtét és mint utókezelés Röntgen vagy Radium besugárzás ajánlható. Dr. Munk Arthur JUGOSLAVIJA ÁLT A'ÁKOS BIZTOSÍTÓ TÁRSASÁG B/ctmegyei főtelepei: FJOVISAD Petra Zrinjskog ul. 36 Telefon 55 PÚPOT'CA SOMBOR Kr. Alekgandra ul.7 Telefon 216 Telefon 330
