Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-19 / 227. szám

4. oldal 1926 augusztus 19, Tizennégy bűncselekmény két nap alatt Emelni kell a csen«l"rség létszámát a szombori járásban Szomborból jelentik: A sztapári rab­­lógyilllkossággal kapcsolatban hivatalos helyen is felmerült az a kívánság, hogy a szombori járásban a csendörség számát emeljék fel, mert á csendőrség mai alacsony létszáma nem tud meg­birkózni az árvíz után elszaporodott bűncselekményekkel. Jellemző a hely­zetre, hogy az utolsó két napon a szom­­* bori járási föszolgabiróságon tizenegy bűncselekményről tettek jelentést, ame­lyeket a járás különböző községeiben követtek el. Feljelentést tettek a szombori föszol­­gablróságon ismeretlen tettesek ellen, akik Groch Ádám sztarisziváci föld­­birtokos földjén, amelyet Scheirer István veprováci földmives bérel, négyszázöt­­vennyoüc kereszt búzát felgyújtottak. A kár ötvenezer dináron felül van. Még egy gyanús tűzesetet jelentettek be Stariszivácról, Ignatov Nikola föld­­birtokos legelőjén háromszázhetvenöt kereszt búza és nyolcvanhárom kereszt zab égett le. Valószínűnek tartják, hogy a tüzet gyújtogatás okozta. A kár negy­­venötézer dinár. A harmadik tüzeset Sztanisicson tör­tént. Itt Sztipics Sztankó gazdálkodó udvarán hétfőn éjszaka leégett a ku­­koTicaprés és a félszer, amelyben na­gyobb mennyiségű szalma volt. A nyo­mozás megállapította, hogy ismeretlen tettesek bemásztak az udvarba és a go­rét felgyújtották. Szerdán tettek jelentést a szombori ■szofjgabiróságon arról is, hogy Gáko­­von Glavics Buda dobrovoíljácnál egy lopott lovat találtak. Valószínűnek tart­ják, hogy a lovat még 1924-ben lopták Re^öcéTŐl és azóta több tulajdonoson keresztül jutott a dobrovciljáchoz. A tolvajt 8-,04 ,ivv.-.u—-, Sztanisicsen Breier Mátyás gazdál­kodó házából kedden éjjel egy disznót, és hat malaciot' ellojftafc A-nyomozást megindították. ., Csonoplyán Kopping Konrád föld­­" Tjirtokostól több ezer dinár értékű ho4- mit loptak. Bajmokon két súlyos kimenetelű ve­rekedés • történt. Schwartz Sándor bajmoki lakos verekedés közben bunkós­bottal fejbeverte Sztojákovics Jócót, aki életveszélyes sérüléseket szenvedett. Sztojákovícsot a szúboticai közkórházba szállították, Schwartzot pedig bevit-Egy kritikus albumából Irta: Baedeker Az ember nem tehet semmit a rokon- és ellenszenveiről s nem felelős érttük. De semmi se olyan jellemző valakire, mint az, hogy kik iránt viseltetik ro­kon- vagy' ellenszenvvel. * Két vitatkozó közül annak van iga­za, mindég annak van igaza, akit job­ban szeretünk. Akit nem szeretünk, annak soha sincs igaza. * Egy pesszimista: — Akit szeretünk, azt nem ismerjük s akit ismerünk, azt nem szeretjük. Objektivitás. Egy ismerősöm nem tartja jó szín­műnek Hamletet, mert a darab címsze­repét olyan színésztől látta, aki ellen­szenves neki. * Vitás kérdésekben a legtöbb ember annak a pártjára áll, aki a disputáié fe­lek közül rokonszenvesebb neki. Ha férfi és nő vitatkozik, a férfiak rende­sen az utóbbinak adnak igazat. ★ Ha szeretünk valakit, akkor azt, mi­helyest nem notórius gonosztevő, jóra­­való embernek tartjuk s ha csak egy kicsit több .esze van a teknősbékánál, ■MCSMEGYEI *í ték a szúboticai ügyészség fogházába. Antunovics Márké bajmoki földmives verekedés' közben súlyosan összeverte Berkes Lajos szúboticai lakost. Antu­­novicsot ugyancsak a szúboticai ügyész­ség fogházába szállították. Ezenkívül őrizetbe vették Bajmokon Pokornyi Márton szállási földmivest, aki özvegy Duties Julka szúboticai lalíos szállásán íelsógsértő kijelentéseket tett. Pokor­­riyit átadták a szúboticai ügyészségnek. Krnyáján Schneider András fűszer­­kereskedő házába betörést kíséreltek meg. A betörők kiemelték a kereskedő iát és igy behatoltak az udvarba, ahol az üzlet udvari ablakát betörték. Ezen az ablakon azonban nem sikerült bejutniok az üzletbe és Így visszamen­tek az uccára és az üzlet ajtón próbál­koztak. A zajra figyelmes lett Schneider segitségéTt kiáltott, mire a betörők el­menekültek. Végül Trenka József csonoplyai gaz­dálkodó házában kedden éjjel, mig Trenka a szállásán volt, ismeretlen tet­tesek behatoltak és a házat teljesen ki­fosztották. A csendőrség a nyomozást megindította. sülésünk szerint ez csak formai okokból késik és csütörtökön Simo­­nyit is szabadlábrahelyezik.^ A bünvizsgálatból még hátra vm, a tüzszemle megejtése, aminek meg­történte után Dimitrievics Drágó dr. kérni fogja az eljárás megszünteté­sét. Esküdt Lajost egy évre ítélték rágalmazásért Mit állított Esküdt a kormány tagjairól és a vizsgálóbíróról ? Házakat söpört el a szélvihar Amerikában Pusztító ciklon Mewyork környékén Newyorkból jelentik: Kedden he­ves szélvihar dühöngött Newyork­­ban és környékén. A ciklon Newyork külső város­részeiben harmincöt házat le­rombolt. New-Jersey államban Pidgefield vá­rosban ötven házat tett tönkre a ha­talmas orkán. Long Island vizét a vihar annyira felkorbácsolta, hogy Glencore vá­rosra százötven láb magas hullámok csaptak. A hatahnas víztömeg több ki­sebb házat szétlapitott. Egy nagy épületet a szélvész felka­pott és negyven lábbal odébb vitt Emberéletben szerencsés véletlen folytán nem esett kár, a súlyos se besültek száma azonban több száz­ra tehető. Szabadlábrahelyezték Faragó Istvánt A lefolytatott vizsgálat nem igazolta be a gyújtogatás vádját a szúboticai mirtuszgyár tulajdonosai ellen — A vádtanács helybenhagyta a vizsgálóbíró végzését A gyújtogatással gyanúsított Fa­ragó István és Simonyi Tivadar ügyében szerdán délelőtt szenzációs fordulat állott be, amennyiben Gyor­­gyevics Jován vizsgálóbiró megszüntette az előzetes letar­tóztatást a leégett mirtuszgyár . vn tulajdonosai ellen. Faragót és Simonylt — mint is­meretes — csütörtökön kisérték át a rendőrségről az ügyészség foghá­zába és Qyorgyevics Jován vizs­gálóbiró nyomban elrendelte ellenük a bünvizsgálatot és az előzetes le­tartóztatást, amit a vádtanács hely­benhagyott. A megindított vizsgálat során több tanút és orvosszakértő­ket hallgattak ki és a kihallgatások eredményeképp a vizsgálóbiró Di­mitrievics Drágó dr., Faragó védő­jének, továbbá Horváth Móric dr., Simonyi védőjének előterjesztésére megszüntette a gyanúsítottak előze­tes letartóztatását, azon az alapon, hogy a lefolytatott vizsgálat nem iga­zolta a vádat. A vizsgálóbiró végzése ellen az ál­lamügyészség felfolyamodást ter­jesztett be a vádtanácshoz, amely szerdán délelőtt foglalkozott az ügy­gyei Pavlovics István törvényszéki elnök vezetése alatt. A vádtanács a vizsgálóbiró végzését helybenhagyta. Ennek alapján Faragó Istvánt szerdán délután négy órakor szabadlábrahelyez­ték. Simonyi Tivadar szabadlábrahelye­­zése még nem történt meg, de érte­Budapestről jelentik: Az Esküdt-ügy szerdán újból a biróság elé került, mi­után az ügyészség rágalmazással vá­dolta Esküdt Lajost, aki a vádirat sze­rint Bethlen miniszterelnököt, Búd Já­nos pénzügyminisztert, gdllay Tibor volt pénzügyminisztert, néhai Nagyatá­di Szabó István volt földművelésügyi! minisztert, dr. Vásárhelyi Béla táblabiróL volt vizsgálóbírót és Polányi Aladár fő­ügyészhelyettest rágalmazta meg. Es­küdt Bethlenről és Búdról, valamint Nagyatádiról azt állította, hogv a sváj­ci szénaszállitásban csaltak és panamáz­­tak, Vásárhelyi vizsgálóbírót azzal vá­dolta, hogy vadászfegyverrel megvesz­tegette, Polányi föügyészhelyettesről pedig azt állította, hogy pártolja a zsi­dókat. A szerdai tárgyaláson Esküdt kijelen­tette, hogy nem érzi magát bűnösnek. Nem állította, hogy Bethlen és Búd lop­tak, vagy panamázlak és Nagyatádiról, is csak azt mondotta, hogy az 1921. évi] hazaszállításnál vele együtt panamázott- és a panamákat eltussolták. Ezt az dili-, tását most is tentartja, azonban a többi miniszterről nem állított ilyent, sem Vá­sárhelyi vizsgálóbíróról, sem pedig Po­lányi főügyészhelyettesről nem mondta a vádiratban inkrimináltakat Az a meg­győződése, hogy a vádak egyrésze bosz­­szuból készült ellene. A biróság tanúként kihallgatta Zeöke Antal nem2etgyülési képviselőt, Mata­­lovics Emilné, született Márközy Ilonát és dr. Gálfi Dénes miniszteri »osztályta­nácsost, akik az Esküdttel való izgal­mas szembesítés után is igazolták a vád­iratban foglaltakat. A perbeszédek elhangzása után a bi­róság bűnösnek mondotta ki Esküdt La­jost hatrendbeli rágalmazás vétségében és ezért egy évi fogházra mint főbünte­tésre és hatszor hárommillió, összesen tizennyolcmillió korona mellékbüntetésre ítélte. Az ügyész megnyugodott az Íté­letben, Esküdt Lajos felebbezett a bünte­tés ellen. már okosnak hisszük. Milyen bölcsnek és milyen szépjellemünek kell lenni an­nak, akit ellenszenvünk ellenére is jó­­ravaló és jóeszü embernek ismerünk el?! * A következő furcsaságot hallottam valakitől: — Nézze ezt a két urat. Az egyik iránt rokonszenvet, a másikkal szemben pedig ellenszenvet érzek. De ha azt kérdezné tőlem, hogy kettejük közül melyiket sze­retem jobban, a legnagyobb zavarba jön­nék s nem tudnám megmondani. * Arról, hogy valahol hogy’fogadnak a gyerekek meg a cselédek, bizton következ­tethetsz, hogy mily érzelmekkel viselte­tik irántad a ház ura és asszonya. * Egy könnyüvérü hölgyről mondta va­laki: — Sajátságos rokon- és ellenszenvei vannak. Megtörténik, hogy egy máskü­lönben kifogástalan urat nem hallgat meg, s a vonakodásának nem tudja okát adni. Csakis ellenszenv lehet. * azért érez rokonszenvet egyik-másik uj ismerőse iránt, mert ugyanez az ösz­tön azt közli vele, hogy azok jelontőség­­ben kisebbek mint ő. * Akit szeretünk, arról elhiszünk és föl­tételezünk minden jót, s aki ellenszen­ves előttünk, arról könnyen hiszünk el és tételezünk föl minden rosszat. * Aki sokakat szeret, annak aligha mé­lyek az érzései. A jobbitéletü ember nem szokott kritika és válogatás nélkül sze­retni, s az embertársaival szemben is Ínyenc óhajt lenni. Parasztgyomor, amely mindent meg tud emészteni, s nem elő­kelő gondolkozás, amely mindenkivel össze tud barátkozni. Az elemek közül is az arzenikum az, amely minden más elemmel könnyen és válogatás nélkül egyesül. Megtörténik, hogy az ember valakit pusztán azért nem képes szeretni, mert kénytelen őt becsülni. Kis városban ezt a nyilatkozatot hallottam egy úriember­ről: oka annak, hogy ellenszenvet érzel iránta * Az ember ritkán tudja okát adni, hogy mért nem szeret, s még ritkábban, hogy mért szeret valakit. Van olyan ellenszenv, amely kevésbé van az embernek terhére mint egyné­mely rokonszenv. * A szeretet mindig több a rokonszer.v­­nél, a szerelem néha kevesebb annál. A következő párbeszédet hallgattam vé­gig egyszer: — Szerelmes vagy a vőlegényedbe? — kérdezte egy asszony egy menyasszony­­rokonától: — Rokonszenvet érzek iránta — fe­lelte az. — Akkor jól van — így szólt amaz. — Nagyon jól van. Mert a rokonszenv­­böl. könnyen s majdnem biztosan támad szerelem, mig a szerelem, ha egyszer megszűnik, könnyebben ad helyet ellen­szenvnek mint rokonszenvnek. * A szerelem rendesen rokonszenvből fejlődik, de megtörténik, hogy ellen­szenvből gyullad ki. S ez talán a leg­égetőbb szerelem. * Az ember ritkán szereti meg azokat az embertársait, akikről valamelyes ösz­tön azt súgja neki, hogy különbek és értékesebbek nálánál, s gyakran épp — Nem szereti senki. De közbecsülés­­ben áll. Ugyanott mondták egy másikról: — Mindenki szereti, de nincsen sem­mi tekintélye. * Ha valaki nem tetszik neked, s ennek nem -tudod az okát adni, akkor óvakod­jaí^£’*tS,S5^ászinules van va,ami Rokonszenvet érezni nem kisebb gyö­nyörűség mint rokonszenvet kelteni, s ellenszenvet érezni nem kisebb szenve­dés mint ellenszenveket eltűrni * A rokonszenv, amelyet keltünk, leg­gyakrabban csak visszsugárzása annak a rokonszenvnek. amelyet mások iránt énünk

Next

/
Thumbnails
Contents