Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-14 / 222. szám

6. oldal BÁCSMEGYEI NAPI ^ 1926 augusztus 14. ' rendőrségnek naponta számtalanszor kell igazságot tenni a különbőzé polf­­.tikai hitvallású polgárok között. Hogy a túlfűtött kedélyeket a szavazás nap­ján ne táplálhassák mesterségesen, szombaton, 14-ikén déli tizenkét órakor a legszigorúbb alkoholtilalom lép életbe, amely hétfő reggelig tart egész Szerbia és Montenegró területén. A lázas izgalom, ameHyel a páTtok a vasárnapi választásra készülnek, telje­sen érthető, mert a községi választások eredménye nagy kihatással lehet az or­szágos politikára. Meglepetéseket várnak, olyanokat a melyek esetleg egészen más irányt, for­dulatot adhatnak a politikai életnek országos viszonylatban is. a D. Lenin memoárjai Chicagóban megjelent és azon­nal eltűnt az első kötet Varsóból jelentik: Lenin halála után néhány hónappal az európai sajtó megemlékezett róla, hogy Le­ninnek 1905. év óta vezetett naplóját ‘ellopták. Később arról is jött hir, hogy a moszkvai forradalmi tör­vényszék előtt Izmailov magasabb­­rangu szovjethivatalnok ügye került tárgyalásra Lenin kéziratainak ello­pása miatt. Iztnailovot, aki koráb­ban a cári hadsereg ezredese volt, bűnösnek találták és kivégezték, de az emlékiratok a kivégzett volt ez­redes hnga révén mégis kikerültek a külföldre. Most ismét az a hir kelt szárnyra 'Chicagóból, hogy ez év junius havá­ban megjelent ott Lenin emlékiratai­nak kötete angol nyelven, de bizo­nyos érdekelt csoport rögtön meg­vette az egész kiadást. A könyv elő­szavában a kiadó megjegyzi, hogy az emlékiratok másolatát több euró­pai kiadó is megvette, de érthetetlen okokból a könyvet ezek egyike sem adta ki. A varsói Rzeczpospolita legutóbbi száma most azt a hirt hoz­za, hogy Lenin emlékiratainak ügyé­ben a főszerepet Izmailova Mária, a kivégzett Izmailov S. húga játszot­ta, aki most Lengyelország keleti részében, Kobryn vidékén tartózko­dik. ö volt az, aki Moszkvában ma­gánál rejtegette a történelmi jelen­tőségű iratokat s bátyja kivégzése után Rigán át Berlinbe szökött. Szégyenében kereste a halált a Beogradban elcsábított szuboticai árvalány Milosevics Milica állapota nem súlyos A szuboticai szerb temetőben csütör­tökön este Milosevics Milica tizennyolc éves szuboticai leány — mint jelentet­tük — karbollal és zsirszóda-oldattal öngyilkossági kísérletet követett el. Né­hány óráig feküdt a szerencsétlen leány eszméletlen állapotban a temető szélén, amikor a járókelők észrevették és érte­sítették a rendőrséget, amely beszállí­totta a kórházba. A kórházban nyom­ban gyomormosást alkalmaztak rajta, de kihallgatására csak pénteken délután kerülhetett sor, mert addig eszméletlenül feküdt. Milosevics MÍlica tettének elkövetése előtt két levelet hagyott hátra. Az egyi­ket dr. Momirovics Veljkó főkapitány­helyettesnek címezte, a másik levélen a címzés teljesen elmosódott, úgyhogy nem lehet megállapítani, kinek szól. A főkapitányhelyettesnek irt levélben az életunt lány meleg szavakkal búcsúzik el és megköszöni dr. Momirovics iránta tanúsított szívességét. Végül azt kéri, hogy holttestét ne boncolják föl. Pénteken délután dr. Momirovics Velj­kó kiment a kórházba, ahol kihallgatta az életunt lányt Milosevics Milica el­mondta, hogy azért lett öngyilkos, mert egy férfi, aki magát zagrebi bírónak mondotta, elhagyta és a szégyenérzet zavarta a halálba. Milosevics Milica nemrég még a no­­viszadi árvalányok otthonában volt. Egy beogradi idősebb gyermektelen orvos kérte az árvalányok otthonának igazga­tóságát, hogy küldjön neki egy tisztes­séges és intelligens lányt, akit adoptál­hatna. Az igazgatóság a feltűnően szép Milicát választotta ki és elküldte Beo­­gradba. A kis Milica, aki még sohasem járt a fővárosban, eltévedt az uccákon 1 A petrovoszelói olajrobbanás Nem a Standard Oil Company ellen indult eljárás az olajfőzés miatt Petrovoszelóról jelentik: A Bran­­deisz testvérek cég olajraktárában történt tüzeset ügyében pénteken iparhatósági vizsgálat volt Budisin Triva sztaribecseji szolgabiró és az iparfelügyelő vezetésével. A telep környékének lakossága mintegy százötven főnyi küldöttség utján kö vetelte, hogy a könnyen robbanó anyagok raktárát telepítsék ki a vá­ros belsejéből. A bizottság megígér­te, hogy a kérést teljesíteni fogják. Ezzel kapcsolatban közöljük, hogy Altmann Jenő, a Standard Oil Com­pany szombori képviselője annak közlését kéri, hogy a Brandeisz cég nem volt a Standard Oil Company megbízottja, hanem önálló olajkeres­kedő, aki mindenütt vásárolt olajat és azzal a saját nevében manipulált és saját nevében hozta forgalomba Brandeisz testvérek cégjelzéssel. A Standard Oil Company megbízottai Amerikából zárt tartályokban kap­ják az olajat. A hordókon, illetve bá­­dogtartályokon a Standard Oil Com­pany cégjelzése van és ugyanez a jelzés olvasható a tartály dugaszo­lásán. A Standard képviselőinek a lezárt tartályokkal nem szabad és nem is képesek semmiféle manipu­lációt űzni. így nem Standard Oil, hanem a Brandeisz testvérek ellen indult eljárás az olaj főzés miatt. __ és megszólított az uccán egy férfit, hogy útbaigazítást kérjen tőle. Az ismeretlen férfi nem az orvoshoz, hanem saját la­kására vezette el és bezárta egy szo­bába. Házasságot is igért a fiatal le­ánynak, aki mindent elhitt neki. Az ál­lítólagos biró néhány napig különböző ürügyekkel halasztgatta hogy őt az or­voshoz elvezesse, mig egy napon azzal állított be Milicához, hogy sürgősen Csa­­csakra kell utaznia. A lány kérésére őt Is magával vitte. Egy hétig laktak Csa­­csakon egy szállóban, amikor a »biró« nyomtalanul eltűnt, nagy számlát hagy­va hátra. Milosevics Milica azt gondol­ta, hogy »vőlegényének« valami baja történt, bejelentette az esetet a rendőr­ségen, de amint onnan visszajött egy levelet talált az ablakban. A levelet csá­bitója irta Beogradból és közli vele, hogy öngyilkos lesz, mert ötszázezer dinárt sikkasztott és a rendőrség már nyomá­ban van. Ezt a levelet is átadta a leány a rendőrségnek, ahol kitűnt, hogy Milo­sevics Milica országszerte körözött em­ber áldozata leit. A csacsaki rendőrség a szerencsétlenül járt lányt születési helyére, Szuboticára szállította, ahol elő­ször dr. Momirovics Veljkó főkapitány­helyettes elé került. Dr. Momirovics, miután kihallgatta, megszánta a szeren­csétlen árvát és cselédkönyvet váltott ki neki, majd elhelyezte egy szuboticai szerb uricsaládnál. Milosevics Milica azonban nem tudta elviselni a nagy szégyent és elhatároz­ta, hogy öngyilkos lesz. A gyors orvosi beavatkozás megmentette az életnek és a kezelő orvosok véleménye szerint né­hány hét múlva teljesen gyógyultan el­hagyhatja a kórházat és megkezdheti az uj életet. Paris megadóztatja az idegeneket Páris, augusztus hó — tísik? — Nem esik? Két hétig ez volt Páris mottója a frankpánik alatt. Momentán jól áll a francia valuta. De azért mégis inkább esős tendencia uralkodik. Ha az ég ki­derül egy pillanatra, akkor a frank esik, ha a frank megáll, akkor az eső zuhan. Nem is zuhan: zuhog. * Az uccákon öles plakátok ordítanak a békés járókelőkre: CSAK A MUNKA MENTHETI MEG A FRANKOT! öreg munkás megy el a hirdető osz­lop mellett és köp egyet. Ebben a kö­­petben egész Páris véleménye benne volt. — Frázisok — mondja. Neki realitás kell. Es megáll a Credit Lyona'sse előtt tanulmányozni a tőzs­de árfolyamokat. A bank kirakata alatt egy vén köb dús furulyázik. Fenn, a nagy üveg mö­gött pedig a kurzusok járják az esze­veszett táncot az ő muzsikájára. * Szeszélyes, hóbortos város. Most a marokkói szultánt hozták el csuda bogárnak és processzióztak vele a kör­utakon. Elvitték Versaillesbe, a mú­zeumokba, a színházakba, a lóver­senyekre és ez a turbános, lepedős atyafi csak megállt minden előtt, meg­támasztotta a pocakját és csendesen kérődzni kezdett. Vagy a körszakállát vakarta. A párisiak először megéljenez­ték. Aztán másnap már ezt mond­ták: — NJ, a marokkói szultán. Harmadnap pedig már a kutya se nézett rá, haném csak úgy kelletlenül mutogattak a sivatag pocakos fiára: — Na, már megint a marokkói szül tán! * A Nagyur egyébként kijelentette, hogy el van ragadtatva a francia fővárostól és itt akar maradni. A kormány kétségbe van esve. Szultánt fogtak, de nem ereszti őket * Az idegent itt a szagáról is meg­­ösmerik. Mert az idegennek pénzszaga van. Bennszülött párisin ezt az illa­tot nem érezni. * Páris városa adót vetett ki az idege­nekre. Hasonló esetre még nem volt példa egyetlen európai fővárosban se. A különböző államok követelnek intervenciójára most úgy »módosí­tottak« a dolgon, hogy a szállodákon hajtják be közvetve az adót, amit a hotel viszont a vendégről nyúz le. * A frank ugyan momentán jól áll, de az árak felszöktek és az élet Pá risban nagyon megdrágult. Persze mindennek az idegenek a1 okai. Na­pirenden vannak az inzultusok. Pá­ris ideges. Tegnap a Place de VOperán világos nappal leöntötték egy uri­­asszony ruháját tintával. Szegény an­gol nő hiába kiáltozott segítségért, mi­re a rendőr megérkezett, a merénylő már rég elmenekült. Az ucca nyújtott védelmet a kis gaminnek, aki igy akarta »megtorolni« a frankon esett sérelmet. A Chatelet előtt én is szemtanúja voltam egy ilyen épületes jelenetnek, Egy fiatal lány állt a szinlap előtt, gyönyörű prémes kabátban. Hirtelen melléje lopódzott egy férfi, kezében kis zsebkéssel és egyetlen mozdulat­tal legalább télméternyit hasított drága - szőrmébe. Lehet, hogy a kés nemesebb részeket is érintett, mert hölgyike rémült jajveszékelésbe kez­dett. Persze jött a rendőr és hamis­­kás mosollyal az ajkán lekonstatálta a rőfnyi hasadékot és hogy valaki itt szemtelenül viselkedett. »Valaki.« A párisi ucca ilyenkor jót röhög a markába. A Boulevarl des Italienes legnagyobb és legelőkelőbb mozijában Glória Svanson legfrissebb filmje fut, a Nana, Az amerikai primadonnát azonban nem merik reklámozni, mert ahol a párisi­­publikum amerikai nevet lát, oda nem teszi be a lábát. A direkció tehát úgy segített magán, hogy három epizód­­szereplő nevét plakatirozta ki és a villanytranszpaTensek egy nimand, de francia »külső zaj« nevét vetítik es­ténként az uccára, bizonyos Jean Le­­ferreét, akinek mindössze az a dolga az egész történetben, hogy kitárja a szárnyas ajtókat és jelenti mély tisz­telettel, hogy a kocsi előállott... és n fl " 3 mt,ltkor tüz támadt es odaégett vagy harminc papagály 2 madárház mellett van a medvék rezidencája is és az egyik ezen nem 3 bl'ndáia' P^ze segíteni SS * esTszcrü stoppolásal a sínt b* í?ntVe’ h0gy a mack° ur eszSL Van’ tehát Anyára esztétikai szempontból, hogy a har­« ne *sértse, szegény dörmögöt el-Jar7n d 3 JfbbÍtÖ) és bűzték a riᣠFíeS Pl“n‘csben levő menazsé-; féle \mpf J.A1 aI,atkert amolyan alsóház Í , CSak rifka szerencsével es krveteles rátermettséggel lehet a Bois SZJ7 ° “ ÍUtnÍ- Medvei fogalmak­szerint ez a dicsőség előszobája. Sze-! geny peches mackó tehát visszafelé bu-. k°‘t a szamár, illetve a medve-létrán. A majmokat, amelyek a lángok elől le aká3 meaekultek' a tűzoltók hozták' te, akár az öngyilkosokat $ Páris legújabb szenzációja: a ten­­niszkiraiynő, Suzanne Lenglen, profi . Szerződése négy hónapra szól és havi egymillió frank a tiszteletdija Alit az uccán mellettem egy ismeret­­en ur, aki a megszólalásig valódi pá­risi franciának nézett ki. Persze ma­gyarul szólalt meg. Web°”"yM vÍr0! -— Igen — mondtam. Ctak azok a «mda idegenek ne lennének - sopánkodott - olyan jól meglennénk. 1 Ilyen hévvel védelmezhette Dobó István az egri várat, ahogy az én ma­gyarom síkra szállt Párisért. Elmond­ta. hogy a múltkori tüntetéseket, ami-' kor az autócarokról lezavarták az an­golokat és az amerikaikat, szintén ma­gyarok renlezték. — Miből élnek? _ kérdeztem. 0, meg lehet itt könnyen élni. ~ C,sak reszkirozni kell egy kicsit azt a büdös eletet. — ? — Az ember elgázolhatja magát. — Igen. Gondosan ki kell szemelni egy amerikai autót és belebotlani A többi jön magátó' — ?- Ajaj, úgy fizet, mint a köles. Es ráadásul megvan az embernek az az’ elégtétele, hogy bele is rúghat — ? • Az ameri'kánusba. Az ember iaj- és szíjjá a fogát erősen, hogy egy kis vér jöjjön és folyton ezt sóhajtsa: *mon Dleu/« Erre a feldühödött tömeg ráveti magát a nyomorultra és meg akarja lincselni. — ? — Azért akarja, mert az utolsó pil­lanatban rendszerint közbelép a rend­őrség és az a piszok fráter aránylag olcsón viszi el a bőrét. — ? — Engem a mentők visznek el, a nép üdvrivalgása között. Még virágot is szórnak a hordágyamra, sőt a múlt­kor a Pathé-journal eredeti felvéte­leket készített a szerencsétlenségről és az összes párisi moziban játszották. Most volt az első jubileumom _? — Mert tegnap néztem meg huszon­­ötödször. így vásznon sokkal hátbor­­zongóbb. Igazán: magam is megvoltam hatva. — ? — Várom, hogy essen egy kicsit a frank. Szeretném ismét ötvenötön be­váltani a dollárjaimat.. Isunás_Istyáp

Next

/
Thumbnails
Contents