Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-13 / 221. szám

12 OLDAL Poštarina plaéena! Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délbss .telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre 15í) fczerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Tcvin trg 3. (Minerva palota) Közbeszóló Az uj idők méhében született meg az analfabéta diák paradoxonja, a mely a képtelenség héjjában egy fájdalmas igazság magvát rejti. Egész sereg magyar gyerek van a Vajdaságban, aki csak a cirill betű­vetést tanulja. Nem egy cirillbetüs magyar levelet olvastunk már, a melyben kis elemi iskolások kifeje­zik szeretetüket és vágyódásukat távollevő szüleik iránt. Az ilyen gyerekek anyanyelvűkre ' nézve analfabéták és az államnyelven folytatott iskolai tanulmányaik tekin­tetében féleredményre vagy egész eredménytelenségre Vannak kárhoz­tatva.^ Nemzetiségi kultúrájukban szükségképpen visszamaradnak, a faji többség kultúráját pedig a kellő Pedagógiai előfeltételek hijján nem sajátítják el. Két kultúra széke kö­zött a müveletlenség sötét odújába esnek. A felvilágosodottság, a civi­lizáció nevében segiteni kell rajtuk, ki kell őket menteni a tudatlanság torkából. Hogyan? A kisebbségi kérdés: politika, az iskolaügy: kultúra. Évek hosszú sora óta tett tapasztalatok igazol­ják, hogy ha a kettőt összekeverjük, az iskolaügynek semmi haszna nincs belőle. A kisebbségek természetsze­rűen követelik az anyanyelv jogát az iskolában, az államnyelv presz­tízsének sérelme nélkül. Minden pol­gár, különösen pedig a fiatalabb ge­neráció, amely nyelvek tanulására sokkal fogékonyabb, tanulja meg az állam nyelvét; ezt Írja elő nemcsak a loyalitás, hanem a gyakorlati élet­ben való érvényesülés szempontja is. De ha az iskolában elszakítják a gyereket az anyanyelvétől, az min­denképp szellemi fejlődésének rová­sára esik, ami se nem kulturális, se nem nemzeti, se nem államérdek. A nemzetiségekhez tartozó ifjúság ké­pességeinek akadálytalan kibontako­zása is az állam összességének nagy céljait mozdítja elő. Ezt hir­detik a kisebbségek politikai vezé­rei és koncedálják valamennyi párt exponensei. Ám azért politika a po­litika, hogy ezt a kétségtelen igaz­ságot szóban elismerje, tettben pe­dig meghazudtolja. Az anyanyelv jogát az iskolában elvileg még Pri­­bicsevies is honorálja. Amikor szu­­botieai tartózkodása alatt elébe tár­tuk az e téren mutatkozó anomáliá­kat, kijelentette, hogy ezek valóban anomáliák, amelyek azonban az alapeszmét: az anyanyelv iskolai jogának jószándéku respektálását nem érintik. A radikálisok, a demo­kraták és Radicsék is a liberalizmus megnyugtató frazeológiájával nyi­latkoznak erről a kérdésről és eszük ágában sincs beszédeikben vagy hír­lapi nyilatkozataikban kétségbevonni a nemzetiségeknek azt a jogát, hogy gyermekeiket anyanyelvükön tanít­tathassák. Ezzel szemben tény az, hogy ámbár vannak egyes középis­kolákban magyar párhuzamos osz­tályok és vannak magyar tannyelvű elemi iskolák, igen sok tanuló kü­lönböző formulák révén el van ütve tanulmányai folyamán anyanyelvé­től, mint azt a cirillbetüs magyar le­velek példSja is tanúsítja. Az ellen­zéki poSflkusok minden jót Ígérnek arra az esetre, ha majd kormányra kerülnek, a kormányon lévők sza­vak flasiromját tapasztják az elpa­naszolt sérelmekre, az iskolapolitika pedig zavartalanul halad tovább azokon a síneken, amelyeket még Pribicsevics rakott le. A politika tehát nem az az ut, amely a kitűzött cél­hoz: a bajok orvoslásához, vagy legalább enyhítéséhez vezet. * Nemzetközi fórumok? Azokról már rég kiderült, hogy használni nem használnak, ellenben árthatnak azoknak a kisebbségeknek, amelyek hozzájuk fordulnak. Az International Law Association rámutatott a bécsi kongresszuson a nehézségekre, az­után, mint aki dolgát jól végezte, elpályázott. Ugyanilyen meddő ideológiai jellege lesz az európai nemzeti kisebbségek második genfi kongresszusának is. Mindezek a ma­gas színvonalú eszmecserék a látó­határon felcsillanó lehetőségeket próbálják megközelíteni — az utó­kor számára. Már pedig minket ez­­időszerint a nyomban megvalósít­ható konkrétumok érdekelnek. * A szuboticai Népkör szerdán ho­zott határozatai rávilágítanak az egyedül járható ösvényre, amelyen eljuthatunk a nemzetiségekkel szem­ben mindenütt nyilvánvaló iskola­­politika korrektivumaihoz. Analfa­­béta-tanfolyamot rendez a Népkör az anyanyelvűk betűit nem ismerő elemi iskolások számára, állam-' nyelv - tanfolyamot mindenrendü1 egyéb magyar nemzetiségű diákok5 és felnőttek számára és magántan­intézetet nyit azoknak, akik kényte­lenek voltak abbahagyni tanulmá­nyaikat a nyelvnehézségek miatt Mialatt politici certant, a magyar; nemzetiségi kultúra hívei összefog-: nak, hogy tisztán közművelődési orvosszerekkel gyógyítsák a sebe-5 két, amelyeket a politika ütött. A kulturális önsegélyezésnek ez a módszere akkor is termékenyebb-' nek Ígérkezne minden politikai ha­dakozásnál, ha a hadakozáshoz nem hiányzana a — muníció. Újabb áldozatai vannak a mexikói kultúrharcnak •• * Ötvennégy kivet agyonlőttek a templomokban, negyven katolikust pedig statáriális utón kivégeztek Newyorkból jelentik: Mexikóban újabban ismét véres összeütkö­zésekre került a sor a katholikus hí­vők és a kormánycsapatok között és ezeknek az újabb összeütközéseknek sok áldozata van. Moregila város templomának lefoglalása közben az ellenszegülő hívők közül negyven személyi, köztük két papot agyonlőttek. A hivők közül a hatóságok töme­gesen letartóztatták az ellenszegülő­ket és ezek közül negyven katolikust statáriális utón kivégeztek. Gravuza városában is összeütközés­re került a sor a templom átvétele közben a katonaság és a hivők kö­zött és itt tizennégy hivő lelte halálát a templomban. A mexikói külügyminisztérium közleményt adott ki, amely szerint, ezekről az állítólagos kivégzésekről a mexikói kormánynak nincs hiva­talosan tudomása. A Radies-pártaak njabb követelései vannak Radics Pav’e Beo::r?dtr-. érkezett — A miniszterelnök Skopljébői Nisbe utazó t — Ä dír:»-ok-.£ia párt folytatja a választói terrorról szóló táv­' ■átok közzétételét Beogradból jelentik: Uzunovics miniszterelnök távolléte miatt a po­litikai élet a fővárosban teljesen szünetel. A miniszterelnök Skoplje­­ből Nisbe utazott, minden valószí­nűség szerint azért, hogy kerületé­nek választási agitációjában ő is résztvegyen. A miniszterelnök vá­ratlan elutazását bizonyos politikai körökben azzal magyarázzák, hogy a választások előtti napokban el akarja kerülni a Radics-párt részé­ről esetleg hozzá intézett követelé­sek átvételét. Radics Pavle Beograd­­ba érkezését ezekkel az állítólagos követelésekkel hozzák összefüggés­be A fővárosban egyébként alig né­hány képviselő tartózkodik, legin­kább csak azok, _ akik személyesen akarnak résztvenni a beogradi köz­ségi agitációban. A miniszterek nagyrésze Beogradiban van ugyan, de a csütörtöki nap folyamán nem tartottak konferenciát. A Radics­­párti miniszterek szombaton vala­mennyien elutaznak Beogradból. Krajacs kereskedelmi miniszter Za­­grebba utazik, ahol megnyitja a za­­grebi vásárt. Sibenik agrárreform­­ügyi és Superina postaügyi minisz­ter Is Zagrebba megy, mig Pucelj földmivelésügyi miniszter Krskóra utazik, ahol gyűlést tart. Rodics-párti miniszterek N kies nifilatkozatáról A beogradi Novosti egy meg nem nevezett Radics-párti miniszter nyi­latkozatát hozza válaszul Nikics­nek arra a nyilatkozatára, amely­ben boszniai és dalmáciai utjának si­kereiről számol be. — Csodálatos — mondja a Ra­dics-párti miniszter — hogy Nikics semmiféle konkrét tényeket nem so­rol fel sikereinek illusztrálására. Vagy azt hiszi, hogy valami nagy mozgalmat fog megindítani, amely­­lyel meg akart minket lepni, vagy egyáltalán semmi sikere nem volt. Ez utóbbi a valószínű, mert Nikics sohasem tiint ki a politikai kezde­ményezések terén. Semmiféle nép­mozgalmat nem lehet kitalálni, vagy felülről megteremteni anélkül, hogy azon évekig ne dolgoznának. A leg­jellemzőbb azonban Srskics volt er­dőügyi miniszternek az a magántár­saságban tett kijelentése, amely szerint Nikics boszniai fogadtatását mindenütt Srskics emberei rendez­ték. A demokratapárt fő­bizottságának ülése A demokrata párt főbizottsága csütörtök délelőtt ülést tartott, ame­lyen Davidovics Ljuba elnök felol­vasta Trifkovics Márkó házelnöknek hozzáintézett levelét. A levélben a házelnök felkéri a demokrata párt elnökét, mint az ellenzéki blokk ve­zérét, hogy delegáljanak az ellen­zéki pártok három képviselőt a genfi interparlamentáris konferen­ciára. Davidovics hangsúlyozta, hogy ő csak a szükebh ellenzéki blokk nevében válaszolhat. Egyben megnevezte a szükebb blokk három jelöltjét Marinkovics Voja demokra­ta, Salics Baljics muzulmán és dr. Kulovec szlovén néppárti képviselő személyében. Újabb jelentés a dél­szerbiai terrorról A demokrata, párt tovább folytatja azoknak a táviratoknak közlését, a melyek a szerbiai és . délszerbiai községi választásokat megelőző agi­táció során kifejtett hatósági terror­ról szólnak. Csütörtökön a demo­krata párt a következő újabb kom­münikét tette közzé: — A demokrata képviselőklub Kavadarból ma a következő távira­tot kapta: »A kavadari, negotmi és gyevgyeliai járásokban a rendőrha-> tóságok letartóztatták a demokrata pártnak csaknem valamennyi elnök­­jelöltjét. Három rendőrtisztviselő, egy csendőrtiszt és tizenöt csendőr Negotinból faluról-falura járnak és éjszaka kizavarják barátainkat há­zukból és megverik őket. Ne tilta­kozzatok, mert úgy sincs hol. Spe­­panovics Ignác képviselő«. — A rendőrszervek eljárását — folytatja tovább a kommüniké — a miniszterelnöknek a Páris-szállóban tartott beszéde után a demokrata klub a legnagyobb felháborodással fogadja és a panasz ügyében külön fog interpellálni a hadügyminiszter­hez és a belügyminiszterhez. Beogradban tetőpontjára hágott az agitáció Beogradban a községi választáso­kat megelőző agitáció olyan mérve­ket öltött, amilyet községi -választó-

Next

/
Thumbnails
Contents