Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-13 / 221. szám
2. oldal BACSMEGYE! HAP? A 1926 augusztus 13. soknál eddig még nem igen tapasztaltak. A választások felkeltették az érdeklődést a községi politika iránt, amelyet eddig meglehetősen elhanyagoltak a főváros lakói. A szavazók száma előreláthatólag sokkal felül fogja múlni a korábbi választásokon résztvett szavazók számát. Valamennyi párt arra törekszik, hogy az utolsó három napot minél jobban kihasználja és ezzel magyarázzák, hogy Bobics alpolgármester sietve keresztül vitte az uj nagy piac ünnepélyes felavatását. Savcsics Milos, a Pribicsevicspárt polgármesterjelöltje pénteken mond nagy programbeszédet. A beszédet nagy érdeklődéssel várják, nem mintha a Pribicsevics-párti jelöltnek komoly esélyei lennének, hanem azért, mert Savcsics a jelöltek között a legképzettebb ember, akitől sok jó eszmét várnak. A független demokratapárti jelölt programja annál érdekesebb, mert Savcsics a többi jelölttől eltérően azt hangoztatja, hogy nincsen szükség semmiféle kölcsönre, sőt a jelenlegi háromszáz millió dináros költségvetés leszállt tásával is keresztül lehet vinni a beogradi városfejlesztési programmot. Tiltott ol ff ozás miatt eljárá; indu’t a Standard 0‘S Company ellen Befejezték a viz rí g latot a petrovoszelői tüzesei ügyében A Standard Oil Company petrovoszelói képviselőjének, a Brandeisz-testvéreknek raktárában, mint megirtuk, hétfőn este tűz ütött ki, amely könnyen katasztrófába sodorhatta volna az egész községet. A tüzeset után a hatóságok vizsgálatot rendeltek el a Standard Oil Company telepe ellen, annak megállapítására, hogy kit terhel a felelőssé® a tüzért, A tüzvizsgáló-bizottság kedden egész nap folytatta a nyomozást, igen sok tanút hallgatott ki , és-ennek .eredményér képen, kétségtelenül megállapítást nyert, hogy a helyi képviselők gondatlansága okozta a tüzet. Lesinszki Irta: Rag ambj And : 1831. Diebics diadalmas szuronyai nyomán vérbe fulladt a fellángolt lengyel szabadság utolsó lobbanása az osztrolenkai vadvirágos esatamezőn .. A lengyelek egy része életét vesztette az ütközetben, más részét elnyelte Szibéria, harmadik része meghajtotta kemény nyakát a hatalom előtt, negyedik, legkisebb ,törediéke pedig, aki hajthatatlan Volt és meg nem alkuvó, vagy már úgy sem volt veszteni valója, menekült délre uj hazát, iij reményt keresni. A Kárpátok erdőkoszoruján tűi vendégszerető föld várta őket. Tárt kapukkal, tárt karokkal . Tüzelt a nap rekkenő derűvel, szinte Lzzott a levegő és köröskörül; amerre csak látott a szem, mégis serénykedett éltet adó munkában az egész határ. Pengő kaszák egyenletes suhintása nyomán harsogva dőlt rendbe az aranysárga istenáldás, a rend marokba, a marok kévébe szaporodott s a kévék szép sorjába magasodtak keresztbe. Égett a munka, a világ leggyönyörűbb, de legverejtékesebb munkája. A poros országúton kopott ruháin lengyel katonatiszt ballagott Az aratók közelében megállt És nézett. Hogy egy cseescs korsó körbe vándorlására megállt egy percre a munka, tört magyarsággal megkérdezte az egyik marokverő menyecskét: — Kinek ez a búza? — A Boltizár nerrezetes űré, - • mosolygott vissza a válasz. A lengye! karja iéikörbe lendült: — Mind? Mind? — Asneire csak Mi az. trt . ., A hivatalos vizsgálat jegyzőkönyv, szerint a Standard Oi! ompany telepén igen nagymennyis: i. i olaj, benzi és parafin van felhaln i. A hétfői tüzeset közvetlen oka r ‘ r', hogy a telepen olajat főztek, amely fölrobbant A hatóságok megállapították, hogy a Sandard U'l Company petrovoszeloi képviselője az olajokkal rendszeresen manipulált, mert főképen itt finomították és Uszították az amerikai antóolajat. A hatóság megállapította, hogy l Standard OH Company-mk nem volt itósági engedélye, hogy a robbanóanyagokat a telepén tarthassa. Üzért és a tűzvész miatt külön följelentést tettek. A tüzeset miatt keletik- ft izgatott közhangulat még mindig ,. ült el a községben a Standard Oil Company ellen. A lakosságot csak nagynehezen lehetett lecsillapítani, azzal az Ígérettel, hogy kitelepítik a faluból a veszedelmes •aktárt. Ezzel ketté is törik a Petrovouzlón gyártott amerikai olaj karriérje A Vöröskereszt ujjáé az árvizterületen összedőlt házakat Egységes háztípust készítenek — Impozáns áldozatkészség az árvízkárosultak javára Noviszadról jelentik: A Vörös Kereszt Egyesület tartományi választmánya szerda este Noviszadon dr. Dungyerszki Gedeonné udvar.hölgy, kerületi elnöknö elnökletével ülést tartott, amelyen Alekszievics Mita, a BBB, ügyosztály főnöke, Kupuszarevics bácsmegyei főjegyző, dr. Krafft István nemzetgyűlési kép viselő, dr. Markovics Lázár egészségügyi felügyelő, dr. Nenadovics Jován kerületi ügyvezető elnök, Ruzsics Dusán kerületi titkár és mások vettek részt. Ruzsics Dusán kerületi titkár részletes jelentést terjesztett elő a kerületi választmánynak az árvíz idején kifejtett tevékenységéről. A választmány tagjai hatszor utazták be az árvizsujtotta vidéket és mindenütt gyorssegé lyeket osztottak ki. A titkár jelentés! szerint újabban a következő adományozások történtek: Ada község két vagon búzát, Gajdobra község minden hold után fél kiló gabonát, a gajdobrai ke reskedök és iparosok állami adójuk 5 %-át, Bácska-Jarak és Nadalja községek ,1—1 vágón gabonát, Bácskí-Breszavác 54 árvízkárosult telepesnek fejenként két és fél métermázsa gabonát adott, azonkívül az árvízkárosultaknak minden öt holdon felüli birtok után holdanként öt kiló búzát, Pribicsevicsevó negyvenezer dinár készpénzt és lioldan— Hol lakni Poltizár? — Ott a kastélyba, — mutatott egy kis nyárfás felé a napbarnított, gömbölyű kar — az a piros tetéj, ami idtjlátszik. A lengyel megindult a piros tető felé. Oda is ért, be is haladt a szárny nélkül ásitozó nagykapun. Sehol egy lélek. Minden pihent hangtalanul a nap olvasztott aranyában. A lengyel ment az ámbitus felé. A lépcsőkön piliedt agarak szundikáltak, azokon keresztüllépett s a vadszőlő hűvös árnyékában, dézsába hűtött siller és büdösviz társaságában megtalálta a ház urát. Boltizár Tamás ott iilt vidám orcával egy öblös karosszékben, egyik kezeljen a pipája, a másik keze — agglegényi sorhoz méltóan — az Ancsa derekán. Hogy az idegen meghajolt előtte, Ancsának, távozást parancsolva, a csípőjére p: skolt és barátságosan lépett a jövevény felé: — Mivel lehetek az ur szolgálatára? Az idegen tört németséggel bemutatkozott : — Nevein gróf Lesinszki Vladiszláv. Uctigyei bujdosó vagyok .. . — Lengyel bujdosó?! -- rikkantott ki viruló orcával, még kerékbetörtebb germán nyelven Tamás ur. — Isién hozott. édes barátom, parancsolj helyet foglalni. — és már nyomta is bele a vendéget az öblös karosszékbe. — Egy ital bort frissítőnek! Ancsa! Ancsa! Poharat az urnák! Áncváj! kettőre teríteni. hallnd-e! Lesz már ezentúl nekünk is poiyákunk! Rgy-két pohár parádlvizes bor után elkövetkezett az ebéd. Gróf Lesinszki tisztességgel bekebelezte az agyonkinálf pereiét., humott is egyet utána a behozott zsalngáterck mögött, aztán ünnepélyes orcával odaiárak a háziúr elé. ként három kiló búzát, az ottani kereskedők és iparosok százalékbeli részesedést, Veprovác község száz métermázsa búzát és huszonötezer dinár készpénzt, a bánáti Taras község húszezer dinárt adományozott, az ottani Vörös Kereszt Egylet 538 dinárt és hat métermázsa búzát gyűjtött, Sztári-Szivác község ötvenezer dinárt, Sztári-Becsej község kétszázötvenezer dinárt, az ottani Vörös Kereszt nyolcezer dinárt és nagyobbmennyiségü élelmiszert, Cservenka község százezer dinárt adományozott, az ottani Vörös Kereszt gyűjtése 37.523.53 dinár, 11.908 kiló búza, 3.739 kiló tengeri, száz kiló árpa, 593 kiló liszt, 139 kiló zsir, 450 kiló bab, 60 kiló burgonya, IS kiló sonka, 148 kiló szalonna, 500 kiló cukor, azonkívül szappan, hagyma, só, baromfi és sok ruhanemű. Dr. Nenadovics Jován kerületi ügyvezető elnök ezután bejelentette, hogy Noviszadon 2, Novoszelón 61, Plavnán 68, Dukinban 5, Bácsban 150, Vajszkán 425, - Bog váriban 86, Karavukovón 62, Apátiából! <•; Monostoron , 64, Szpntán 2$,. Bpgüjevón 108 ház dőlt össze teljesen. A Vörös Kereszt Egyesület az összes összedőlt házakat ujja akarja épiteni és Popovics* Ctiíka inérnök tervei szerint a noviszadi agrárszövetkezet háztípusait készítteti el. Eszerint egy egyszerű uj ház, amely 22 és fél négy— Váz iz? — kérdezte ámultán Boltizár. — Megköszönöm a szives látást, édes barátocskárn, aztán ballagok tovább. — Aztán hová? — Azt magam sem tudom. Bujdosó lengyelnek nincs hazája... Ez kellett csak Tamás urnák: — De már hogy ilyen szégyent! Nem mégy innen, komám, egy tapodtat se. Öntök, hogy végre már én is fogtam egy bolyákot. Itt maradsz te, kedves Ulászló barátom, ameddig csak a kedved tartja. Ami az enyim, az a tied! Ameddig nekem van kenyerem, ne búsulj, neked is jut egy karaj! És gróf Lesinszki Vladiszláv maradt. Nélkülözhetetlen cimborának bizonyult- Úgy lőtt, mint egy tiroli jáger, úgy ülte a lovat, mint egy csikós, úgy ivott, mint... mint minden lengyel, ugj' pipált, mint egy indiánus és úgy kártyázott, mint egy igazi magyar ur. Két hét múlva rnár puszipajtás volt vele az egész környék. Ami nem csekély leereszkedés egy gróf. Lesinszkitől, akinek famíliája már királyt is adott Poloniának. (Tállyay Pali, aki Patakon akkoron Kövynél tanulta a jus-t, azt mondotta ugyan, hogy a a király nem egészen igy irta a nevét, de az ilyen szőrszáibasogatást igazán nem szokás komolyba venni.) Agröf Inssan-lassan egészen otthonosan kezdte magát érezni a Boitizár-kuriában. Szívta Tamás ur dohányát, itta a borát, ette a kenyerét, vadászott az agaraival, lovagolta a lovait és hordta a ruháját, fehérneműjét. Szóval igazi »vendég* volt. Készpénznek vette Bolti/ár szavát: Ami az enyim. az a tied,- és ét* gond nélkül, eszerint. Kg vízben - a vénasszonyok nyarának ké‘-ei hevében — történt azután, hogy Tamás urat ebéd után nem hagyták ,szu- i zetmóier lakószobából, 12 négyzetméter konyhából és palásból áll, másfél-két méter magasan téglából, azonfelül vert agyagból készül és cserép teteje lesz, tiz-tizenegyezer dinárba kerülne. Hozzávetőleges számítás szerint ezerkétszáz újjáépítendő házról lenne szó, ami tizenkét millió dinámyi összeget igényel, amelyből öt millió dinárt a Vörös Kereszt Egyesület társadalmi utón, gyűjtés révén akar beszedni és reméli, ■hogy a hiányzó hét millió dinárt az állam pótolja. Ha az állam nem adja meg a hozzájárulást, akikor a Vörös Kereszt a hiányzó összeget a bankoktól venné fel kölcsönképen. A Vörös Kereszt fel fogja szólítani az összes bankokat és takarékpénztárakat, hogy adjanak harminc évi törlesztésre kölcsönt, amelynek visszafizetését csak két-három év múlva kezdenék meg. A Vörös Kereszt azoknál az épületeknél, amelyek nem pusztultak el teljesen, a megmaradt anyagot kipótolja és megtéríti a felépítés munkaköltségét. A Vörös Kereszt kérésére a közlekedésügyi miniszter megígérte, hogy az újjáépítéshez szükséges anyagot a vasút díjtalanul fogja szállítani. r Épelméjű, az oszijeki monopolcsalás főhőse Bíróság elé állítják Láng Izsó cigarettapapír gyárost Zagrebból jelentik: Láng Izsó oszijeki cigarettapapirgyáros, a múlt évben leleplezett nagyarányú monopóliumcsalás főhőse, az ügy kipattanása óta a sztenjeváci elmegyógyintézet lakója volt, ahová elmeállapotának megfigyelése végett szállították. Félévi megfigyelés után Láng Izsót most a sztenjeváci intézet orvosai teljesen normálisnak nyilvánították és igy elesik az a beállítás, hogy az oszijeki monopóliumcsalási ügy fővádlott.ia beszámíthatatlan. Láng Izsót a napokban az elmegyógyintézetből visszaszállítják Osijekre, ahol bíróság elé fogják állítani. A monopóliumcsalás ügyét a legközelebbi betekben tárgyalásra tűzik ki az oszijeki törvényszéken. nyókálni a panaszkodó legyek az organdis abiaku pipázóban. Felkerekedett hát a jó ur, hogy majd megpihen a kert végén a méhes árnyas hüsében a hárságyon. És ahogy végig a lugason, a vidor szőlőfürtök között odaért a fehérre meszelt kis galibához, igen megütődött. Szokatlan dolog. Be volt csukva az ajtó. Megnyomta a kilincset, —- a zár nem engedett. Na! Bezörgetett. — Kit aztat? — zendült meg a gróf dallamos hangja az ajtó mögül. — Nyisd ki, Ulászló, én vagyok. Odabent csisszenés, csosszanás, izgatott suttogás. — Nyisd ki, na, nyisd ki hát! A zár kattant s az ajtónyilásban megjelent a lengyel kivörösödött arca. — Na, — rnorduít Tamás ur — de bezárkózol... Azzal már nyomult volna is befelé. De a küszöbön hirtelen leleffedt ajkkal torpant meg. A kis szoba mélyében ott pironkodott az Ancsa. . Tamás ur vérbcborult szemmel üvöltött a pólyákra: — Vládi, a kirelájzmnát! Hát ez a barátság?! A gróf azonban méltatlankodva, isteni fölénnyel válaszolta: — Pardon, barátocskárn, te mondottál, hogy ami a tied, az az enyimet... Azzal szelíd, de határozott nyomással szorította is Tamás urat kifelé. Újra kattant a zár. Tamás ur állt nagy báván a zárt ajtó előtt, kis vaddisznósörtés tőkfedőlét a tarkójára tolta: — Ez ugyan csúnyán kibabrált velem, — morogta mérgesen és kényszeredetten vakargatván füle tövét, kénytelen volt elismerni:-- De az is szentig«.’, fe*gy vaa gusztus« a bitaugwk.... JüUvUl , Av/t- 4 ll J/i
