Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)

1926-08-10 / 218. szám

4. oldal BACSMEGYEI NAPLÓ CIRK ss • a Politikai merénylet i. Pangalosz: Hé, gyöjjön csak ide... a nevét mindig elfelejtem. A rendőrfőnök: Parancsoljon, excellen­­ciád. Pangalosz: Hogy is hívják magát? A rendőrfőnök: Kacskaringopulosznak. Pangalosz: Alapjábanvéve rövid és egész egyszerű név a görög viszonyok­hoz képest. Nem is értem, mért nem tu­dom megjegyezni. A rendőrfőnök (bizalmaskodva): A mi­niszterelnök ur őkegyelmességének nem­­debár kissé komplikáltabb a neve? Pangalosz: Ne is juttassa eszembe. Ha kimondom, mindig attól félek, hogy mire a végére jutok, megbukik a diktatúra. A rendőrfőnök: ó, excellenciád uralma oly szilárd alapokon nyugszik.., her­vadhatatlan érdemei... bölcs körültekin­tése ... Pangalosz: Na ja. Muszáj kora reg­geltől késő estig bölcsen körültekinte­nem, pedig higyje el, szívesebben nyu­godnék szilárd alapjaimon, A rendőrfőnök (csacsenolva nevet): Hc­­hehe. Pangalosz: Azonban szépen néznék ki, ha arra várnék, amig például maga szerez nekem elhervadhatatlan érdeme­ket. A rendőrfőnök: Higyje el excellenciád... Pangalosz: Mondja, Kecskehering, de egész őszintén, nem szégyenli magát? A rendőrfőnök (hebeg): Mi-mi-miért? Pangalosz: Hát nem olvasta? Primo de Rivera ellen a múlt héten merényletet kö­vettek el. Egy anarchista tőrt dobott zárt autójába. A rendőrfőnök: Biztosithatam excellen­­ciádat, hogy nálunk ilyen eset teljesen ki van zárva. A mi rendőrségünk csirá­jában elfojt... Pangalbšz r(kétíégbfc'c¥éReá ’ feljajdul): Hogy engedi milyen tökkelütött rendör­felügyelővePáldott -meg az-»éa! » *■ A rendőrfőnök: Tessék? Pangalosz: A sárga irigység direkt csemegézik belőlem, amikor látom, hogy milyen ragyogóan dolgozik a spanyol kollega propaganda-irodája. Benne volt a neve minden világlapban. És akkor jön az én rendőrfőnököm és nagylelkűen biztosit arról, hogy engem a kutya se fog népszerűsíteni, mert ha meg is bíz­nék ezzel valakit, a rendőrség az illetőt megfojtja a csirájában. A rendőrfőnök: Excellenciád ezzel azt akarja mondani, hogy... Pangalosz: Azt, tubicám. Én a maga .helyében szégyelném magamat, illetve 'magát, ihogy ezt még magyarázni kell magának, azazhogy nekem. A rendőrfőnök: A madridi anarchista eszerint... Pangalosz: ... megbízottja Primo de Riverának. A rendőrfőnök: A merénylet.. Pangalosz: ... link. Ma, amikor már javában fel van találva a revolver, a gépfegyver, az ágyú, a nitroglicerin, a büdösgáz, a légtorpedó, a kézigránát és a tojásbomba, egyik halálosabb izé, mint a másik, akkor egy komoly anarchista nem fog tőrt dobni, mint száz évvel ez­előtt. A rendőrfőnök: Tökéletesen osztom excellenciád nézetét. Pangalosz: Ahelyett, hogy helyesel, inkább csinálna valamit. Maga ölhetett kezekkel nézi, hogy Madridban tőröket hajigáinak a hatalom képviselőjére, Ró­mában távcsöves puskával akarják lelő­ni, Konstantinápolyban összevisszaesküd­nek ellene, Budapesten mérgezett tűvel próbálják leszúrni... mindenütt van élet, csak mi maradunk el a müveit nyugattól. A rendőrfőnök: Robbantassam fel ex­­cellenciádat? Pangalosz: Csak semmi túlzás. Tudja, hogy nem vagyok a szélsőségek embe­re. Különben is ez már nem uj. Még azt mondanák külföldön, hogy Persián Adumtól plagizálok. Isten ments. A rendőrfőnök: Hát akkor? Pangalosz: Még ezen is én törjem a íei*met?- Mincltv,tartok., akkor rimrloríő­nököt? Talán azért, hogy posztot álljon éjjel az állami bank előtt? Nem, ked­ves ... A rendőrfőnök: Kacskaringopulosz. Pangalosz: ... kedves Kacskaringopu­losz, találjon ki maga valamit. Olyat, hogy a Kemál pasa megkéküljön az irigységtől, a Mussolini belefehéredjék és Primo de Rivera kivörösödjön, hogy ez nem neki jutott az eszébe. A rendőrfőnök: Biztosítom excellenciá­­dat, hogy a három megnevezett úriem­ber el fogja játszani kívánságához ké­pest a görög nemzeti színeket. II. Három nap múlva a világ minden lap­jában olvasható a következő távirat: Merényletet követtek el Pangalosz el­len. A Havas-ügynökség jelenti Athénből: Pangalosz tábornok ellen hétfőn délelőtt egy munkáskülsejü egyén merényletet követett el. A merénylő a diktátor autó­jába egy utcakereszteződésnél égő tyu­­fát dobott, abban a reményben, hogy a tábornok egyenruhája tüzet fog és Pan­galosz is kigyullad. A ravasz tervet a rendőrség közbelépése csirájában elfoj­totta, ugyanis Kacskaringopulosz rend­őrfőnök, aki Pangalosz mellett ült az autóban, felkapta az ülésről a gyufát és elfujta. A tömeg a merénylőt meg akar­ta lincselni. Letartóztatásakor kommunis­tának vallotta magát és öngyilkosságot akart elkövetni, de elvették tőle a még teli gyufaskatulyát. dió. Tizennyolc vádlott, százhetvenegy tanú és hétszázot sértett a Zsivot és Szlávia elleni biinpörben A városhíza nttg-yferm ^lben Az államügyészség elkészítette a vádiratot a báró Rakavina Oszkár és társai szuboticai lakosok elleni bünpörben, amelyben a Zsivot kihá­­zasitási és Sziávia temetkezési egye­sület ügyei kerülnek a biróság elé. _ A bünpörnek tizennyolc vádlottja van, akik ellen az ügyészség hetven­hat vádpontot sorol fel. A vád sze­rint a vádlottak a hűtlen kezelés, magánokirathamisitás és csalás bűn­tettét követték el. A vádirat hatvanhét sűrűn teleirt oldalt tesz ki és a beidézett tanuk száma százhetvenegy. Ezenkívül be van idézve hétszázöt sértett. A sér­tettek legnagyobb része szuboticai, de igen sokan vannak megidézve Csantavirröl, Horgosról, Sztaramo-Nyaralnak Irta és rajzolta Paris, augusztus elején. Zuhog az eső, mintha öntenék. Ilyen a párisi nyár. Kevés megszakítással ál­landóan esik. (Azt mondják, a háború óta van ez igy. Hogy mért mondják, azt még nem tudom.) A szakadó eső persze nem sokat vál­toztat a város képén. Nemcsak, hogy megszokták már az emberek az esőt, de túlteszik magukat rajta. Az uccasarkokon például poharanként mérik a jégbehütött pezsgőt. A kávéhá­zak terraszain jegcskávét szopogatnak. A nagy tömeg pedig fagylaltozik. Mind­ez nem azért, mintha melegük volna az embereknek — mert hiszen pirosra csí­pi őket a jeges szél — de az ilyesmi, itt a nyári hónapokban — az időjárás­tól függetlenül — szokás. Ilyen szokás a nyaralás is, aki pedig nem nyaral, azt megszólják. De a nya­ralás idejét sem az időjárás hozza — hanem a poloskás ember. Tudniillik julius hó közepe táján megjelenik az uccasarkon a poloskás ember, egy csomó élő poloskával és úgy mutatja be rajtuk, hogy kell megölni őket. A poloskás ember népszerű. Ez ter­mészetes is, mint egy vicclap adatai mondják, Párisban három dologból van sok: 1. a poloskából, 2. az idegenből ős auPüíkanybol.H — •.,., ,. ,,, , , tartják mejr a főtárjryalást ravicáról, Potiszkiszvetinikoláról, To­póidról, Sztarakanizsáról, Szentáról, Sztaribecsejről, Palicsról, Adorján­ról, Petrovoszelóról, Szomborból és Tavankutról. A főtárgyalás még nincsen kitűz­ve, de valószínű, hogy augusztusban megtartják. Miután a bünpörben sze­replő személyek száma olyan nagy, hogy az összes vádlottak, tanuk és sértettek sem férnének el a törvény­­széki palota főtárgyalási termében, arról pedig szó sem lehetne, hogy a beidézett személyeken kivül még közönség is elférjen, a főtárgyalást nem a törvényszéki épületben, ha­nem valószinüleg a városháza nagy tanácstermében fogják megtartani, ha a tanács lehetővé teszi. a párfsíak Uaszary Eábar n Ezek közül egyelőre a poloskát irt­ják, mert az a legkellemetlenebb. Ilyen­kor három-négy napra lezárják a la­kást. A tulajdonosnők pedig utazókosztüm­be öltözötten, utipodgyásszal a fezük­ben végigsétálják a várost, különösen arra felé, ahol az ismerőseik laknak. (A lezárt lakást is meg Jtell magyarázni valahogy.) — Hogyan? Párisban, kedvesem. — Oh dehogy, kedvesem, V/cfty-ből jövök és Dinard-ba. megyek. — Oh, képzelje! Nyáron Páris elvi­selhetetlen. így megnyaraltatja tehát pár napra az embereket a poloska. De vannak olyanok is, akik tényleg elutaznak. Körülbelül úgy van a dolog, hogy a nyaralás — ha. szerényebb ke­retek között mozog — olcsóbb, mint a párisi élet. Plusz csak a vonatköltség és a nyári divat. Az előbbi — jelenleg — nem sok (augusztus 15-ével ez is 35%-kaI drágul), de annál többe kerül az utóbbi. Előkelő vagy annak látszani óhajtó polgár csak a tengerparton nyaral. A tengerparton egyébként azt gondolná az. ember, ,hogy vigau, ÍÜrdsnek....,Nem,< egészen igy van. A hölgyek elegáns fürdő-kreációjukban leheverednek a ho­mokos partra és napkurát vesznek a nap­ernyők alatt. 19^6. augusztus 10. A vizet itt senki sem szereti. Aki még­is megfürdik, vagy beteg, vagy idegen A hölgyek fürdés helyett inkább tán­colnak és flörtölnek az angolokkal. Egyébként jó fiuk az angolok. Szem­rebbenés nélkül — úgynevezett angol hidegvérrel — fizetik ki az üzletekben és vendéglőkben a legképtelenebb össze­geket. Nekik jóval drágábban számítanak fel mindent: mintha a font állna rosz­­szul és nem a frank. (De most hallom, hofcy állapotában javulás észlelhető). Nem kell a franciákat félteni — az első ijedtségen átesve — már teljesen magukhoz tértek. A noviszadi Nemzeti Színház műsora A s íntársulVt 'Szuboíicán, Szom­­,bp<rljta«i fSs. Sahácon Fog- a télen vendégszerepelni Noviszadról jelentik : Dr. Vojnovics Brana, a noviszadi Nemzeti Színház igazgatója száftatíságáröl pénteken ér­kezett vissza és megkezdette a jövő szintszezon előkészítését. A noviszadi szinház ez idén a ta­valyinál is gazdagabb műsorral akar a közönség elé lépni. . Az idei szezon Strauss Oszkár „Der letzte Walzer“ cimü operettel kezdődik, mig a drámai együttes „Beograd egykor és most“ cimü drá­mában mutatkozik be. A idei szezónban előadásra kerül­nek a hazai szerzőktől a következő darabok : Popovics Sz. Jovántól „Lasa i paralasa" ás ,,Beograd egykor és most“, Dojcsinovics Urostól „A csend­ben“, Veszelinovics Jankótól és Szta­­nojevics-Csicsa Ilijától „Elüzetés", Boris Mílutintól ,,Uros házasságai Nusics Braniszlávtól „Nahod“ cimü színmüvek, mig külföldi szerzőktől elő­adásra kerül George Porto Richető, „A szerelmes asszony“ Savire A.-tói ,,Uj Heloise", Charles Meraistői ,,A megpróbáltatás“ Henri Batallletől „A nászinduló“, Caillavet de Fleurs és Reilact-tól ,,A fz'’p kaland“ Lengyel Menyhérttől „Taifun“, Lenormandtól „Semmiházi", Pirandelo „Hat szerep keres egy szerzőt“, André Savoiretől „A varsói unokahug“ Makszimilián Vernitől „The Impf köven“, Shakes­­peare-től „Lear király“ Sophokles-től „Elektra“, gróf TolstoJ Leótól „Anna Karenina“. Az operett együttes négy Lehár­­darabot, a CIo Clo-t, Terezinát, Ci­gányszereimet és a Cirkuszkirálynőt, azonkívül Stolz Oriovját mutatja be. A drámai személyzet Jovánovics, Grujics, Femen színésznőkkel és Jo­vánovics, Zstvánovics, Stojsevics, Vrá­­csárevics és Jakovljevics színészekkel, az operett személyzet Kralj Katies, Szalay Blánka és Zafirovics énekes­nőkkel és Horák énekesszinésszt

Next

/
Thumbnails
Contents