Bácsmegyei Napló, 1926. augusztus (27. évfolyam, 209-240. szám)
1926-08-10 / 218. szám
1926. augusztus 10. BÄCSMEGYEI NAPLÓ 5. oldal. A szovj^ tkormány erélyesen cáfolja az orosz forradalomról szóló híreket Újabb jelentések szerint a forradalmi mozgalom mindjobban terjed és Trockijf és Zinovjew t letartóztatták Arról, ami Oroszországban történik, még mindig nem lehet tiszta képet alkotni, mert a távirati ügynökségek egyre újabb és újabb jelentéseket közölnek az oroszországi forradalom terjedéséről, mig ezzel szemben a szovjet kormány hétfőn hivatalos cáfolatot adott ki, amelyben hangsúlyozza, hogy Oroszországban teljes rend és nyugalom van. Bár a cáfolat értékét lerontja az a körülmény, hogy a legkülönbözőbb pártállásu lapok is közük az oroszországi forradalom kitöréséről szóló híreket, bizonyosnak látszik, hogy ezek a hírek túlzottak. Bukaresti jelentés szerint egyre súlyosabb jelentések érkeznek az oroszországi forradalomról. A lázadás délkeletről egyre terjed és már Zsmeringa, Visnica, Proskurovig elharapódzott. A forradalmi mozgalom a legerősebb a Fekete tenger és a Kaspi tó között. A forradalom kétirányú, Trockij és Zinovjev állnak a forradalmi csoportok élén Trockij az egész kommunista program revízióját követeli. Az ukrajnai lakosság fellázadt és a felfegyverzett parasztok mindenütt gjdlkolnak. A legújabb jelentések szerint Zinovjevet és Trockijt letartóztatták és ismeretlen helyre szállították. Trockijt Tevskiben fogták el. A várost vörös hadsereg ostrom alá vette, teljesen körülfogta és végül is sikerült meghódítania. A vörös hadsereg állítólag a tüzérséget és tankokat is mozgósította. A román kormány, amellett, hogy a dnyeszteri őrségeket megerősítette, a Fekete tengeren is szigorú rendszabályokat léptetett életbe. Mint Párisból jelentik, a szovjet kormány félhivatalos távirati irodája a világ valamennyi nagy kőnyomatosához cáfolatot juttatott el, amelyben a szovjetkormány kijelenti, hogy az oroszországi forradalomról, a vörös hadsereg lázadásáról, a vérengzésekről és a tömeges letartóztatásokról szóló hírek teljesen alaptalanok és Oroszországban teljes rend és nyugalom van. Katasztrofális felhőszakadás Beocsínhan A hegyekről lezuhanó ár elöntötte Beocsint — Két pásztor a vízbe fűlt — Megakad' a vasúti forgalom Beocsinból jelentik: Katasztrofális felhőszakadás volt hétfőn délután Beocsinban. Délután két óra tájban hatalmas zápor keletkezett, amelyhek következtében a hegyi patakok megáradtak és döntötték az egész környéket. Óriási víztömegek zuhantak le Beocsinra is, amely teljesen viz alá került. A házakban félméter magasan áll a víz, amely a bútorokat kisodorta a szobákból. A faluban mindenfelé állati hullák úszkálnak a vizen, az állatállomány- 1 an óriási kárt idézett elő a váratlanul jött katasztrófa. Nagyobb károkat okozott az árvíz a gyártelepen is, ahol a munkástelepek egy része került viz alá. A katasztróiá'.is felhőszakadásnak emberáídozatai is vannak. A csereviczi csárdánál két pásztorfiut, akik a hegyoldalon juhokat őriztek, a lezuhanó ár elragadott. Mindaketten megfuladtak. Az áradás következtében Beocsin fe’é a vasúti forgalom is megakadt. A Noviszadról ew órakor induló személyvonat csak Rakovácig tudott jutni, úgyszintén a beocsini el lenvonat sem hagyhatta el az állomást, mert a vasúti pályát a hegyekről lesodort kövek és fák eltorlaszolták. A pálya rendbehozása már megkezdődött. HS&^@OSE33SZJ9DKS«B<ai" Clemenceau éieshangti nyílt levelet intézett az Egyesült-Államok elnökéhez Franciaország amerikai háborús adós- ágaim; k kíméletlen ' ehijtása miatt A volt francia miniszterelnök nyílt levelében élvre* tnmrdja a szövetséges Angliát Amerikát — „Franciaország semmi körüks énye; őzt sem fo:> i elvmenni, hogy maradék vagyonát és vérét volt szövetségesei me “vásár Lják“ — írja Clemenceau CooSidge elnök ridee elutasító válasza demenceaunak ^Párisból jelentik: Clemenceau volt miniszterelnök a hétfői lapokban feltűnő hangú nyiltlevelet intéz Coolidge amerikai elnökhöz Franciaország amerikai adóssága ügyében. A nyiltlevélben Clemenceau kifejezi azt a véleményét, hogy a volt szövetségesek közt az adósság ügyében támadt félreértés alkalmas arra, hogy az egész müveit világ jövőjét veszélyeztesse. — Mi adósok vagyunk — Írja Clefnenceau — Önök pedig hitelezők tehát nyilvánvalóan tisztán pénzügyi kérdésről van szó. Kérdés azonban, hogy nem. kell-e más szempontokat is figyelembe venni. — Clemenceau ezután. élesen bírálja Anglia és Amerika külpolitikáját, majd igy folytatja nyiltleveléi: — Anglia európai politikája eddig elsősorban abban áHt. hogy a kontinens országait állandóan egymás ellen játszotta ki és mindig alkalmat talált a beavatkozásra. Más ok az, amiért most egész Franciaország nyugtalanul figyel. az F.gyesült-ÁUamokra. Ha a nemzetek csak üzleti vállalatok lennének, akkor a világ sorsát nagyon egyszerűen lehetne bankjegyekkel intézni. Azonban Amerika Franciaországtól a háborús adósságok megfizetését követeli, nem kereskedelmi adósságot, ámbár nagyon jól tudja, hogy Franciaország pénztárai üresek. Ilyen körülmények közt az adós rendszerint kötelezvényt ir alá és ezt követeli most Amerika is Franciaországtól. De nyilt titok, hogy ebben a kötelezvényben csak fiktiv fizetési határidőkről lehetne szó. A cél az, hogy egy kölcsön részére Franciaország területén jó biztosítékot szerezzenek. Bánjanak tehát Franciaországgal ugyanúgy, mint azelőtt Törökországgal? Ezt semmi körülmények közt és sohasem fogjuk megengedni. Határozottan kijelentem, hogy Franciaország nem eladó, még barátai számára sem. Franciaország minden vagyonát és utolsó csepp vérét is feláldozta a világháborúban és most semmi körülmények közt sem fog belemenni abba, hogy maradék vagyonát és vérét volt szövetségesei megvásárolják. Mi a francia földet függetlennek találtuk és függetlenül fogjuk utódainknak átadni. Ha Franciaország ellenségeinek és esküdt barátainak cselszövése miatt eltűnt, büszke neve mégis fenn fog maradni. Clemenceau felsorolja végül Franciaország háborús teljesítményeit szövetségeseiért és felveti a kérdést, hogy a német jóvátétel! fizettségek hazugsága miatt kell-e Franciaországnak Amerikában fizetnie? Clemenceaunak ez a nyilt levele óriási feltűnést és szenzációt kelt Párisban és a lapok élénken kommentálják. A Petit Párisién azt Írja, hogy a nyiltlevelet Amerikában bizonyára ugyanolyan szenvedélyes megjegyzésekkel fogják kisérni, mint Franciaországban. Az Avenier szerint Clemenceau nyilt levele igen nagy hatással lesz az összes kicsi és nagy politikai és pénzügyi ármánykodásokra és a világ összes Borah-jai sehol sem hagyhatják figyelmen kívül, hogy ez a spontán nyilatkozat az egész müveit világon milyen benyO' mást kelt. Az Oeuvre sajnálja, hogy Clemenceau nem tartotta szükségesnek 1919-ben Vilsonnak megirni ugyanazt, amit most Coolidgenek irt. A Matin, amely a fegyverszünet óta állandóan támadja Clemenceaut, kedvezőtlenül bírálja a nyiltlevelet A lap szerint Clemenceau a Iegkevésbbé alkalmas arra, hogy ilyen manifesztumot bocsásson ki, mert ő a legbtinösebb abban, hogy a rossz békekötések létrejöttek, amelyek a világháborút befelezték. Kizárólag Clemenceau hibája az is, hogy az adósságokat még 1919-ben nem rendezték. Clemenceau hat éve hallgatott — Írja a Matin — és jobban tette volna, ha továbbra is hallgat. Clemenceaunak különben sincs igaza, hogy csupán Amerikával használ ilyen éles hangot. A »tigris« úgy látszik elfelejti, hogy Anglia Franciaországgal szemben a kereskedelmi adósságoktól eltekintve sokkal szigorúbb feltételeket szabott, mint Amerika. Newyorki szikratávirati jelentés szerint Clemenceau kellemetlen feltűnést keltő levelére Coolidge elnök titkára utján igen gyors és bántóan elutasitó választ adott. Az elnök megiratta a volt francia miniszterelnöknek, hogy amerikai részről a francia hadiadósságok ,* vitája az egyezménynek szenátusi és kongreszszusi becikkelyezésével lezáródott. Az Egyesült-Államok kormánya most már csak azt várja, hogy Franciaország is ratifikálja az egyezményt. Hangsúlyozza Coolidge, hogy Clemenceau felhívása nem vonhatja maga után az adósságok kérdésének újabb megvitatását. Egyébként ha Franciaország ebben az ügyben valamit el akar érni, a diplomáciai utat kell igénybe vennie. Gyújtogatás vagy vétkes gondatlanság? Nincs konkrét eredménye a mükoszoru^yárban tartott tüzvizsgálatnak A szuboticai rendőrség bűnügyi osztálya nagy apparátussal folytatja a nyomozást a szuboitcai mirtusz- és mükoszorugyárban történt titokzatos tüzeset ügyében. A rendőrség, mint jelentettük, szombaton délután őrizetbe vette a mükoszorugyár két tulajdonosát, Simonyi Ferencet és Faragó Istvánt, mert az a gyanú merült fel, hogy a mükoszorugyárban gyújtogatás történt, amiről a cég főnökeinek is tudomásuk volt. Faragó és Simonyi a leghatározottabban tiltakoztak a vád ellen és a tüzvizsgálat, amelyet dr. Momiro-• vies Veljko főkapitányhelyettes és Milassin Andor tüzoltófőparancsnok ejtettek meg, nem hozott konkrét eredményt. A tüzvizsgálat eredménye szerint az is lehetséges, hogy vétkes gondatlanság okozta a tüzet. Momirovics Veljko dr. főkapitányhelyettes hétfőn egész nap tanukat, hallgatott ki az ügyben és keddre még négy fontos tanút idézett be a rendőrség bűnügyi osztálya. Amig a tanuk kihallgatása folyik, a két gyanúsított kereskedőt nem fogják kihallgatni és igy Faragó és Simonyi kihallgatására valószftiüleg csak szerdán kerül sor. Teljes szakadás a magyar legitimisták között A legitimisták Olaszország és Románia támogatásával akarják Ottót trónra ültetni Bécsből jelentik: Bécsi monarchista körökben elterjedt hírek szerint a magyar legitimisták táborában teljes szakadás állott be. Az egyik frakcióban a mérsékeltek tömörülnek, akik hajlandók Budaörsöt elfelejteni, a másik frakciót Andrdssy Gyula gróf, Pallavicini György őrgróf és Friedrich István alkotják, akik semmiféle kiegyezésre nem kaphatók. A bécsi monarchi'sták szerint az első csoport, a mérsékeltek tagjai a kormány felé orientálódnak és igy akarják viszszakozni a Habsburgokat. Andrássyék szerint azonban a Habsburgok helyesen tennék, ha a kormány ellen lépnének fel,-,mivel igy inkább számíthatnak sikerre. Evvel van összefüggésbeoJkndsás-
