Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-04 / 181. szám
8ÄCSMEGYEI NAPLÓ kapzsiság, még sem kellett volna vele ilyen rossz viccet csinálni. — Várjon csak — intet(em le. — Etelt egy hónap, két hónap, Kapzsi Barátom valamennyi haldoklója kimúlt az árnyékvilágból. Ép az utolsó temetésén találkoztunk össze, pedig én tartva a jcgos szemrehányásoktól menekülni igyekeztem előle. De utánam futott, belémkarolt, összevissza csókolt és az egyes cupantások közben közölte velem, hogy az összes segélyösszegeket, pontosan kifizették neki, teljes... — Jó vicc — szakított közbe Naiv Barátom — ezt az egyet már nem hiszem — és azzal elfutott, mielőtt befejezhettem volna. De remélem, hogy ezekután rájött, hogyan születik a vicc. Hisz ő maga állapította meg: az egyik rossz, a másik még jó. Pedig nem is vicc volt. Csak épp, hogy született. m. d.------------------------------- ■ -............... ..................... .................................................... Miért nem adják ki Bethlen merénylőjét? 4. oldal CIRK mem Hogyan születik a vicc? Előtanulmány. Ha történetesen senki sem teszi fel a Kintorna-rovat vezetőjének azt a kérdést, amely fentebb mint kiindulási pont szerepel, akkor egyszerűen kivág valamelyik vicclapból egy rossz viccet és azt felragasztja, így ni: —’ Ne haragudj, hogy elkéstem. Az uccun egy asszony elvesztette a karIzötdóráját; nem tudtam onnan eljönni, mig szét nem oszlott a nagy csődület. — S miért nem tudtál eljönni? — Mert én állottam az órán ... ...'azután hozzá ki gondol egy jó viccet: — Az orvosok csapata meg sem nyerhette ezt a mérkőzést? — Miért nem? — Mert ha az ember ügyvédekkel áll szemben ott már csak az ügyvédek nyernek. így ni. És kész a Kintorna. A tulajdonképpeni lényeg. A még kora ifjú Naiv Barátom váratlanul azzal a kérdéssel kapaszkodott belém: hogyan születik a vicc. Hirtelenében azt akartam mondani (az ember a gyerekek előtt óvatosan beszéljen a szülésről), hogy a gólya hozza, majd meg: hogy az ember egyszerűen ellopja egy humoristától. De ezt igy vagv nem hiszi, vagy nem érti. Tehát komor gondolatokba merülve elhatároztam, hogy elmesélek neki egy tanulságos példát: — Néhány hónappal ezelőtt — kezdtem — csak úgy tréfából rábeszéltem Kapzsi Barátomat, liogv ha sok pénzt akar szerezni, akkor szedje össze valamennyi haldokló ismerősét és írassa be őket az összes temetkezési segélyegyesületekbe. Kapzsi Barátom kapott a szón és már előre zsebében érezve a töméntelen segélyösszeget, minden számbavehető ismerősét beíratta a ... — Nahát — szakította félbe Naiv Barátom — akár milyen utálatos dolog a Bernből jelentik: A félhivatalos Bund szombati számában kifejti a szövetségi kormány álláspontját arra nézve, hogy miért nem szolgáltatta ki a magyar kormány kérésére Bethlen miniszterelnök merénylőjét, Justh Ivánt. Megállapítja a félhivatalos közlemény, hogy a magyar kormány a devizái'cndclet ellen elkövetett kihágás miatt kérte Justh Iván kiadását, azonban a svájci szövetségi kormány ilyen kihágás miatt nem tartozik kiadni magyar állampolgárt. A félhivatalos közlemény végül megállapítja, hogy Justh Ivánt a Bethlen ellen elkövetett vétség miatt a svájci szövetségi törvény szeptember havában fogja felelősségre vonni. — Hanem? — kérdezte Vilmácska s kacérul Dénes szemébe mosolygott. — A fiam miatt, természetesen —■ szólt Dénes. — Szépen akarlak kérni... másra nincs jogom... ne kacérkodj, ne játsz a fiammal II. A nő, akit Vilmának hivtak, tigrismacskaszcrü hevességgel simult a fiatal férfihoz, akinek dús, göndör fürtjeivel, serkedző bajuszával oly kisleányosan játszott, mintha ez volna az első szerelmi játékszer, amelyet ujjacskái forgatnának. A fiatalember, Viktor, mohó, lázas szemmel nézett Vilmácskára és igy szóit: — Nem értelek, Vilma... Mondd, nem szeretsz már engem? — Jobban szeretlek, mint az életemet — duruzsolta Vilmácska. — És mint az apámat? — kérdezte Viktor. A hangja, amely éles volt és a szeme, amellyel a nő tekintetét fürkészte, feltűnően hasonlított az apjáéra. És Vilma felelt: — Úgy látszik, féltékeny vagy az apádra. Ne tedd ezt, kis hoiondoin, csak magadnak ártasz vele és elkeserítheted vele az apádat is. Egész őszintén fel fogom előtted tárni, hogy mit érzek én az apád iránt. Hálát és szinte leányt tiszteletet. Az a szerelem, anut ő érez irántam, csak az ö álma. nem az enyém. Az ö utolsó ősze tavaszi Mázsájának nevezett engem és azt mondta, hogy ha lehullanék róla ezt nem éltté túl. Te seht engednéd meg ttgv-e, hogy megöljem az apádat? Hagyjuk meg illúzióját. Higyje, hogy szeretem. Nem mertem neki megmondani, hogy téged szeretlek. Én azt hiszem, hogy te is igy tettél volna a helyemben. Harc a hiányzó dollárok korul Seiyerov Sslávkó viszontválasza Sztojadinovics volt pénzügyminiszternek Beogradból jelentik: Sztojadinovics Milán volt pénzügyminiszternek Setyerov Szlávkó interpellációjára adott válasza az interpelláló demokrata politikust nem eléigtl ki s ezért a sajtóban megjelent válaszra Setyerov nyilatkozattal felel. Viszontválaszában a következőket mondja: — A volt pénzügyminiszter az ankétbizottság elnökéhez intézett levelében a működésével kapcsolatos vádak felett könnyedén átsiklott. Ezért szükséges megismételni, hogy Szloiadinovics 1. nz egyes függő adósságokat teljesen eltérő feltételek mellett rendezte. Némelyiket valorizálta, a többit nem. Némelyik után kamatot fizetett. a többi után nem fizetett. Az interpelláció konkrét eseteket sorol fel, amelyek azt mutatják, hogy az adósságok ugyanolyan fajták, vagy legalább is hasonlóak, mégis különbözőképpen rendezték. Kétségtelen, hogy ezzel az állam is megkárosodott, mert a kamatfizetés és az egyes adósságok valorizálása folytán az adósságok dinárösszege megnövekedett. Sztojadinovics nem válaszolt arra a kérdésre, miért járt el különféleképpen a konkrét esetekben. 2. Arra sem válaszolt, hogy miért adott ki húsz millió dinárt a Vápáiéig papírgyár megváltására és miért nem gondoskodott arról, hogy ez a húszmilliós befektetés tényleges hasznot tajtson az államnak. Két és fél év óta a monopóliumigazgatóság és a többi állami intézmények nem ebben a félig állami gyárban, hanem másutt fedezik papirsziikségletüket. Azért váltották meg a gyárat, hogy azután pangásra Ítéljék? A szerelem angyala Irta; Szi d Gyula T. A nő, akit Vilmának hivtak. liermelinmacskaszerü lágysággal simult a férfihoz, akinek hivatalosan hosszú, költőien göndör íütieivel játszottak ujjacskái, mintha észre sem vennék, hogy Dénes haját valami titokzatos ezüstporral hintette meg az idő. Negyven és ötven év, szerelem és kételkedés közt lebegett Dénes. De Vilmácska szólt:/ — Akármennyire ellenem is szól most a látszat... mindig téged szerettelek és foglak szeretni, amíg élek. Én érzem, sejtem, szinte látom a jövőben, hogy akármi történik is köztünk, én a tied maradok. V — És a fiam? — kérdezte Dénes röviden. — Ez nem az én álmom —■ felelte Vilmácska —■ hanem az ö álma. Gyermekkoromban együtt játszottam Viktorral, a fiaddal és ezeket az álmokat ö elvitte magával messzi idegenbe. Én voltain számára a szülőföld minden édes zamatja, ezer színe, illata és sóvárgó, hazahívó hangja. Azt hittem, hogy egyszer csak vége lesz ennek. Hogy lassankint elfelejt. De ö a gyöngéd, hü és hálás lelkek közé tartozik. Mennél messzebb volt tőlem, annál jobban vágyott rám. A messzeségben elmosódtak előtte az én igazi vonásaim. Szerelem angyala, álomhercegnö, 'bálvány lettem a szemében és olyannak lát ma is, mint öt évvel ezelőtt, amikor véletlenül találkoztunk. — Találkoztatok? — kérdezte Dénes. — Erről nem is tudtam. — Véletlenül — felelte Vilmácska. — Egy órái töltöttünk akkor együtt és Viktor visszautazott Becsbe, hogy tovább álmodozzék rólam. Sok levelet irt nekem, amikre hol válaszoltam, hol nem. Legalább egy félév óta nem kapott tőlem egyetlen sort sem És most egyszerre hazajött.. Azt mondta, hogy eíiött értem... A régi rajongás, a régi cgyügyüség, a régi álom lobogott a szemében. Megsajnáltam, nem tudtam könyörtelenül elutasítani. Nem mertem felvilágosítani, nem voltam képes megbántani... Megengedtem, hogy rajongjon értem ... hogy megcsókoljon ... És a jövőre bíztam a megoldást. Gondoltam, hogy inkább te mondd meg neki az igazat. Hiszen az apja vagy. Dénes lenézett a földre, gondolkozott és csak nagy lassan kezdett szólni: — Lehet, hogy a legnagyobb hazugság, a legravaszabb női csalafintaság az, amit most elém tálalsz. De lásd, az én hódításaim és sikereim titka mindig az volt, hogy a nőket ép a hazugságaik miatt szerettem. Ez furcsán hangzik. De van-e nő, aki item hazudik? Van-e nő, akiben teljesen meg lehetne bízni? — Hát én? —- kérdezte merészen Vilma. — Én általában a nőkről beszélek és nem rólad — felelte Dénes. — Sohasem bíztam a nőkben, tehát sohasem csalódtam. De most máskép van a dolog. Nem vagyok már egészen fiatal ember. Hálásan kel! fogadnom az élet minden szép percét. Én már ismerem az életet, engem nem lehet megdöbbenteni, nem lehet kétségbeejteni. Nem is rólam van szó, nem magam miatt beszélek anynyit... 3. A dollárkölcsön liozadékáró! Sztojadinovics a pénzügyi bizottságnak két kimutatást nyújtott be. Az 1923. évben készült kimutatás szerint 780 millió, az 1925. évi szerint 716 millió dinár volt a hozadék. fia Sztojadinovics adatai igazak, akkor kétségtelenül 63 milliós hiány van és jogosult a kérdés, mire fordították ezt a pénzt. Ha az adatok helytelenek és hamisak, az azt jelenti, hogy Sztojadinovics a pénzügyi bizottságnak valótlan kimutatást nyújtott be. Mindkét lehetőség jellemző világítást vet Sztojadinovics pénzügyi politikájára — fejezi be viszontválaszát Setyerov. 1926 július 4. Fizetésképtelenség tizenhét milliárd passzívával Állami hitelt kapott a budapesti Roburcipőgyár, mert kormánypárti képviselő volt az elnöke Budapestről jelentik: A magyar közgazdasági életnek űjabb szenzációja van. Magyarország egyik leghatalmasabb cipőgyára, a Robur-cipőgyár részvénytársaság beszüntette fizetéseit. A vállalat passzívája tizenhét milliárd korona. A fizetésképtelenségben érdekelve van az állam is, mert a kormány a Pénzintézeti Központ utján nemrég hat és fél milliárd kedvezményes hitelt adott a részvénytársaságnak. A Robur részvénytársaságot Moskovics Barkas alapította. Moskovicsnak előbb Nagyváradon volt cipőgyára, amelyből a Hungária cipőgyár részvénytársaságot létesítette, majd később ebből alakult meg Budapesten a Roburrészvénytársaság. A részvénytársaság elnöke Kenéz Béla kormánypárti képviselő lett, akinek a támogatásával sikerült a vállalatnak a kedvezményes állami hitelt megszerezni. A fizetésképtelenséget nagyrészt a cipőkereskedelemben legutóbb jelentkező sok csőd okozta, mert a vállalat minden csődnél jelentékeny összegeket vesztett. Jelenleg magánegyezség van folyamatban és szakértők vizsgálják a státuszt, hogy megállapítsák, sikerülhet-e a vállalat megmentése. Viktor lenézett a földre, akárcsak <>z apja és csak nagy lassan k“:dctt szólni: — Lehet, hogy a legnagyobb hazugság. a legravaszabb női csalafintaság az. amit most nekem mondtál. De lásd, az én hódításaim és sikereim titka mindig az volt, hogy a nőket ép a hazugságuk miatt szerettem. Még fiatalember vagyok. Bátran nézek az élet minden perce elé. Nem is magam miatt vonlak kérdőre ... — Hanem? — kérdezte Vilmácska és kacérul Viktor szemébe mosolygott. —• Az apám miatt, természetesen — felelte Viktor. — Szépen akarlak kérni, másra nincs jogom... ne kacérkodj, ne játsz az apámmal. III. Amikor Vilmácska egyedül maradt és szembe állt a tükörben a saját, leplezetlen arcával, igy szólt magamagához: — Vilma, te jó leány vágy alapjában véve... Csak a so-rs mostoha. Az egyik embernek vagyont, hatalmat, jómódot ad, de elveszi tőle ifjúságát. A másik embernek ad ifjúságot, de nem ad hozzá pénzt. Soha sincs úgy, itogy minden jó, kellemes és szép ugyanabban a férfiban egyesüljön ... Mindig ugyanaz a komédia! Nem jobb-e, ha az életet ki tudom játszani és az egyiket a pénze, a másikat az ifjúsága, szépsége miatt szeretem? És ha csak az egyiket szeretném, boldogtalanná tenném a másikat. Apát a fiú éllen uszítanám, vagy viszont. Megtartom mind a kettőt, de úgy, liogy egyik se tudjon a másikról semmi olyat, ami megingathatná a hitét, illúzióját... Néni- vagyok éti valóságos jótékony tündér? A szerelem angyala!
