Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-04 / 181. szám

1926 július 4. BÄCSMEGYEI NAPLÓ Kisebbségi Élet A csehszlovák állampolgársági tör­vény, melyet most szavazott meg a parlament, a lehető iegLiberális-ább mó­don oldotta meg a kisebbségi polgárok illetőségi kérdését, Az uj törvény azok­nak, akik 1910 január elsejével négy éve laktak már Szlovenszkó vagy Ru­­szinszkó valamely községében és az­óta a mostani csehszlovák köztársaság területén tartózkodnak, ha a magyar uralom alatt az illető község ellenük a magyar törvény alapján kifogást nem emelt, vagy más községben nem sze­reztek illetőséget, illetve más államban állampolgárságot, elismeri a csehszlo­vák állampolgárságra való illetőségü­ket, A hivatalos adatok szerint ez ala­csak . a külügyminiszter ur pártja képe­zi! Az egyik ellenvetés az, hogy gyors az elintézés! Nyolc éve áll fenn a köz­társaság és ezalatt nem jött a segítség. Lehet itt gyorsaságról beszélni? Ä má­sik ellenvetés szintén a külügyminisz­ter ur berkeiből hangzik tel s úgy szól, hogy várjuk meg annak a panasznak az elintézését, amit a magyarság a hallgatólagos elismerés ellen benyúj­tott. Egyszóval ad Ciraecas Kalewj.as! Erre a felelet az, bogv a törvényhozás nem lehet tekintettel arra, hogy van-e panasz vagy nincs a Népszövetség előtt Azt mondta a külügyminiszter ur párt­jának egyik képviselője az alkotmány­jogi bizottságban, hogy nem lehet hogy a köztársaság a magyarság, men helyére tétessék. Erre a feleletem: Vi­gye keresztül a külügyminiszter a béke revízióját s ezáltal szüntesse meg azt az állapotot, melyet pártja úgy tart kí­vánatosnak jellemezni, hogy a köztár­saság a magyarság nienhelvévé válik A szavazás során a javaslatot nagy szótöbbséggel elfogadták. Létrejött a megegyezés a marokkói konferencián pon krülbelül 14.000 volt magyar ál­lampolgár kap csehszlovák állampol­gárságot, vagyis 14.000 magyar marad a köztársaság területén, hogy a nem­­zetvédö és uemzetfentartó munka ré­szese és diadalmas harcosa lehessen. Az uj törvény kimondja, hogy csak azok vannak kizárva az állampolgárság megszerzéséből, akik az engedehnessé­­gi fogadalmat nem tették de, akik csak a hüségíogadalmat tagadták meg, a törvény alapján kérhetik állampolgár­ságuk elismerését. Az cngedelmességi fogadalmat Szlovcnszkóban nem ta­gadta meg a vasutasok, postások, a vármegyei tisztviselők óriási többsége, úgy, hogy igen kevés az olyan magyar állampolgárok száma, akik elesnek az állampolgárságtól. Hivatalos közlés szerint az utóbbiak száma maximum 200—300 lehet, akiknek rövid időn be­lül el kell hagyniuk Csehszlovákiát. * A prágai szenátusban az illetőségi al­kotmánytörvény vitájának során Tör­köly József dr. a magyar nemzeti párt szenátora nagy beszédet tartott. Tör­köly József nagy feltűnést keltve töb­bek között a következőket mondotta: A javaslat az első megnyilatkozása an­nak a népakaratnak, amely nem helyesli és nem tűri tovább a jogfosztás politi­káját! És ennek hiába akar a kormány, különösen a külügyminiszter eláeutálla­­ni, mert a valódi népakarat nem enged s a végrehajtó hatalmat álláspontjának elismerésére bírja akkor, amikor egy képviselőházi és egy ma hozandó sze­nátusi, tehát nemzetgyűlési határozat­tal kötelezi a minisztériumot arra, hogy az egész illetőségi és állampolgársági kérdést felölelő, a szabadság és igaz­ság elvein alapuló és egy modern jog­államba beillő törvényjavaslatot mi­előbb nyújtson be a nemzetgyűléshez. A nép nem akar a részmegoldás utján megállani, egész munkát és teljes ered­ményt követel, mert nem akar többé hontalant látni. A jelen törvényjavaslat csökkenteni fogja azt a szenvedést, amely a magyar, szlovák, német és ruszin anyanyelvű volt magyar állam­polgárokat sujtia azért, mert a trianoni hékediktátumban a csehszlovák • állam­polgársági jogot hozzákötötték az 1919 január elsejei szlovenszkói és ruszin­­szkói községi illetőség íeníorgásához. A legfelsőbb közigazgatási bíróság a ma­gyar joggyakorlat és a nemzetközi jog ellenére nem ismerte el a községi ille­tőség hallgatólagos megszerzésének lehetőségét s ezáltal sok tízezer volt magyar állampolgár képtelenné váit annak a bebizonyítására, hogy 1910 ja­nuár elsején Szlovenszkón vagy Ru­­szinszkóban községi illetőséget szer­zett. És akkor megszületett a trianoni béke nagyobb dicsőségére a hontalanok kategóriája, az a szenvedő csoport, amellyel az önkényuralom a maga ke­gyetlenkedéseit szabadon űzhette! A törvényjavaslatnak legnagyobb hibája az. hogy a trianoni békében biztositort jogelismerés helyett csak igényelisme­rést ad. Nekünk azonban a jogelis­meréshez van. jogunk. Fontos és leszö­gezendő, hogy a javaslat ellenzékét Abd el Krímet Madagaszkárra száműzik Parisból jelentik: A francia-spa­nyol marokkói konferencia a legké­nyesebb kérdésekben is teljes meg­egyezésre vezetett. A spanyolok és franciák megegyeztek abban, hogy Abd el Krímet Madagaszkár szigetére száműzik, de nem bán­nak vele úgy, mint hadifogoly­­lyal, hanem csupán felügyelet alatt tartják. A rifterület közigazgatásának kér dését is megoldották a konferencián, A két protektorátus határait bi­zonyos pontokon kiigazították, hogy a benszülött törzsek lakóhelyeit ne szelje át a határ és Franciaország és Spanyolország között ne törhesse­nek ki határvillongások. Spanyolország vállalkozóit arra, hogy a protektorátusa alá tartozó területen a fontosabb pont okai meg­szállja. Titkos kártya fedezett fel a szuhoticai rendőrség Chemin de fair-játék a Beograd-szálló egyik szobájában A szuboticai rendőrség péntek éj­szaka a Beograd-szálló egyik eme­leti szobájában titkos kártyakiubot fedezett fel. ahol esténként hazárd­játékot játszottak. A rendőrségnek már régebben tudomására jutott, hogy a Beograd-szállóban valaki sű­rűn bérel szobát, ahol feltűnően so­kan jönnek össze, eddig azonban so­hasem lehetett telten érni a klub lá­togatóit. A péntek éjjel ügyeletes szolgálatot teljesítő rendőrkapitány amikor megtudta, hogy a titkos kár­tyaklub tagjai valamennyien össze­jöttek a szállodai szobába, éjjel fél egykor két detektivvel behatolt a he­lyiségbe. A szobában tizenkét férfi és egy uriasszony tartózkodott, vala­mennyien ismert alakjai Szubotica társadalmi életének és a játék nagy­ban folyt, amikor a rendőri közegek betoppantak a szobába. A kártya­klub tagjai az asztalon levő pénzt gyorsan biztonságba helyezték, úgy hogy a rendőrkapitány csak kétszáz­­negyven dinárt talált az asztalon. Megállapították, hogy a titkos kár­tyaklubban chemin de fairt játszot­tak. A rendőrség az asztalon talált pénzt, valamint a .iátékfelszerelést elkobozta és a klub tagjai ellen meg­indította az eljárást. A rendőrség értesülése szerint a klubot fél év óta nemcsak szuboti­­caiak látogatták, hanem több kör­nyékbeli földbirtokos is Caiilaux szanálási javaslatai Hét papirfrankot kell fizetni egy aranyfrankért A frank stabilizálása után uj valutára tér át Franciaország Parisból jelentik: A sajtó részletes adatokat közöl a pénzügyi szakértő bizottság jelentéséről, amelynek főbb részei a következők: Valamennyi adónemet olyan mértékben kel! emelni, hogy az államkincstár ezáltal négymil­­liárd bevételi többlethez jusson. Ebből hdrommiUiárdot a közvetett adók emelésével kell előteremteni. A francia vasutakon.« személy- és áru­­dijszabást jelentékenyen emelni kell. Revízió alá kell venni és a legtöbb esetben le kell számtani a hadirok­kantak járulékait. A rövid lejáratú függő adósságok amortizálására kü­lön pénztárt kell felállítani. Ezt a pénztárt a Francia Bank kezelné és ebbe folynának be a Dawes-egyez­­mény alapján teljesített német jóvá­­tételi fizetések. A jelentés második részében a frank stabilizálásának kérdésével foglalkozik és arra kétféle módoza­tot ajánl: vagy' a Francia Bank arany­­készletének felhasználásával, vagy angol-szász hitel igénybe­vételével kell a frankot stabili­zálni. A jelentés szerint a stabilizálást csak az angol jegybankkal és a newyorkí Federal Rezerve Bankkal való teljes együttműködés gara nta(hatja. A frank stabilizálása után vég­re kel! hajtani a valutareformot és meg keli teremteni az uj francia valutát. A mai papirbank jegy ekei uj bank­jegyekkel kell kicserélni, amelyeknek fenti alapon teljes aranyfedezetük lesz. A stabilizálás első feltétele a je­lentés szerint Franciaország külföldi adósságainak rendezése. A lapok ismertetik Caiilaux szaná­lási tervét is, amelynek az az alap­elve, hogy a frankot haladéktalanul stabi­lizálni kell, úgyhogy a francia kiviteli cégek meghatározott árfolyamon idegen devizákat kapnak. A stabilizálási koeffici­ens 1:7, tehát egy aranyfrank­ért hét papirfrankot kell fizetni. A pénzügyminiszter ezenkívül olyan uj adókat vett igénybe, amelyek azon­nali jövedelmeket jelentenek, továb­­\ bd az állami kiadásokat a legnagyobb j mértékben korlátozni kívánja. Caiilaux szanálási javaslatának harmadik főelve, hogy minden inflációt egyszersmin­­denkorra meg kell szüntetni, 3.' oldal: Caiilaux majdnem mindenben egyet* j ért a pénzügyi szakértő bizottsággal, I különösen abban, hogy a frankárfo­lyam megs dárditfisának fokozatosan kell történnie és ezzel a feladattal a Francia Bankot kell megbízni. Az el­ső idevágó intézkedés egy tekintélyes pénzalap megteremtése volna kül­földi vabmrkból, amely a Francia Jegybarik aranytartalékából, a Mor­­gan-kölcsön mintájára felvehető hosszú és rövidlejáratu külföldi köl­csönökből. külföldi jegykibocsájtó intézetektől, végül magánosoktól és kereskedelmi vállalatoktól igénybe veendő hitelekből létesülne. A frank árfolyamának állandó zu­hanása következtében a drágasági tüntetések egész Franciaországban általánosak­ká lesznek. A postai alkalmazottak általános sztrájkkal fenyegetőznek abban az esetben, ha a kormány julius .41-ig nem hajtja végre a frank romlásának j megfelelő fizetésemelést. Rouenben a dokkmunkások napi kilenc frank bér­pótlékot követeltek és miután kérésük teljesítését megtagadták, sztrájkba léptek. Zürichben a péntek délben megin­dult frankjavulás alig néhány óráig tartott, délután már 13.85-ért kínál­ták a frankot, amelynek árfolyama j szombat reggelre 13.70-re süllyedt. I F.zzel a frank zuhanásának újabb 1 mélypontját érte el. Délután a fede­zési hajlandóság került túlsúlyra, Jugy hogy 1.3.95-ei zárult a frank, j A belga frank a pénteki 13.90-es (zárlat után szombaton 13.55-el nyi­tott Zürichben. Ezen az árnivóii a to­vábbi kínálat megállt és 13.60-as ala­pon történtek kötések és igy is zárult a belga frank. A nap esetnéfiye egyébként Zü­richben a líra katasztrofális zuhanása, A péntek"esti 18.35-ös zárlat utá.i szombaton 17.95-el indult a lira és bár intervenciós vásárlások utján el­érte ä'18-as nívót, a piac alaphangu­lata változatlanul lanyha mardt. A lira zárlata végül is 18.02 volt. A blédi ksantantkor.ferencia nem foglalt állást Magyarország ellen Nincsics külügyminiszter nyilatkozata Beogradból jelentik: A Pester Lloyd közölte dr. Nincsics Momcsillo külügyminiszter nyilatkozatát, amely szerint Nincsics kijelentette, hogy Éledben a kisantant többi tagjaival ellentétben Magyarországra kedvező álláspontot foglalt el. Az interjú to­vábbi szövege a következő: —Kívánatos volna, hogy a két ország viszonya megjavuljon és abba őszinteséget és kölcsönös bi­zalmat vigyenek. Az ilyen politikát a jugoszláv nemzet szimpátiával ragadná meg. A különböző konven­ciók megkötésénél elért pozitív si­kerek és a kereskedelmi szerződés körüli tárgyalások előrehaladása mindkét ország hivatalos köreinek jóakaratát bizonyítják. Ezzel az interjúval kapcsolatban a beogradi Vreme a külügyminiszter következő nyilatkozatát közli: Kijelentéseim reprodukcióm helytelen, amennyiben azt az állí­tást foglalja magában, hogy ked­vezőbb magatartást tanúsítottam Bledben a kisantant többi tagjaival ellentétben. Étedben senki sem he­lyezkedett ellenséges álláspontra Magyarországgal szemben s ehhez képest én sem tanúsítottam más magatartást, mint a kisantant többi tagjai. A budapesti lapban megjelent in­terjú többi részét a Magyarországgal való viszony kifejlődésére vonatko­zólag Nincsics újból megerősítette.

Next

/
Thumbnails
Contents