Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-30 / 207. szám

Kisebbségiélet caa sí A kolozsvári hadbíróság a napokban tárgyalta Vajdaháiza községbeli két pa­rasztlegény ügyét, akiket azzal vádol­tak, hogy megtámadták a falu csendör- ÖTsét. 1923 nyarán több legény tért ha­zái Vajdaházárai, akik kitöltötték kato­nai idejüket. A legények közül Kolcser János és Kolcser Gábor testvérek ré­gi szokás szerint elmentek a kocsmába, ahova Csakhamar megérkezett a harma­dik testvérük, Miklós is. Alig kezdtek a mulatozáshoz; betoppant Sál aj an Juon csendőrőrmester és ellentmondást nem tűrő hangon felszólította a mulatozz le­gényeket, hogy hagyják el azonnal a kocsmát. A legények nem engedelmes­kedtek az őrmester felszólításának, aki erre nekirohant a leginkább tiltakozó Kolcser János és Gábornak és mindket­tőt ütlegelni kezdte. A verekedés lát­tára a kocsmai tömeg mozgolódni kez­dett és a hangulat a csendőrőrmester ellen fordult, aki a fenyegető tömeg elől haza rohant a csendőrségi laktanyába és félelmében albarrikádozta magát. A tömeg azonban nem jött, mivel esze­­ágában sem volt meglincselni a tulhe­­ves csendörőrmestert, aki másnap je­lentést tett a kocsmában mulatók ellen. A hadbíróság hosszas tárgyalás után mindkét vádlottat felmentette. * A magyar és szász háztulajdonosok Erdélyben mozgalmak indítottak az ag­rártörvény sérelmes 14-ik szakaszának alkalmazása ellen, anfefty fdSjogojsitja az agrárbizottságokat a be nem épített belső telkek kisajátítására. Fritz Kon­­nerth szász képviselő ebben az ügyben Kolozsváron tárgyalásokat folytatott a magyar háztulajdonosok szövetségé­nek elnökével, Kozma közjegyzővel és Kiss Géza Ügyvezetővel. A tanácsko­zás során megállapodás jött létre,'hogy £ magyarok és szászok közös memo­randumot küldenek Bukarestbe, tekin­tettel arra, hogy a kisajátítás főként a kisebbségek ellen Irányul. A memoran­dum, melyei mát elkészítettek, arra ká­li a kormányt, hogy mielőtt a 14-ik szakasz végrehajtására sor kerülne, készítse el a végrehajtási utasítást és függetlenül az agrárbizottságoktól min­den városban az érdekelt telektulajdo­nosok képviselőinek bevonásával szer­vezzenek egy bizottságot annak meg­állapítására, hogy az illető városban Van-e szükség a kisajátításra, vagy sem. ★ Az erdélyi egyházak, mint ismeretes, panasszal fordultak a Népszövetséghez az Anghelescu-féle magánoktatási tör­vényjavaslat miatt. A panaszt nemré­giben tárgyalta a Népszövetség egyik bizottsága, mely a következő szenzá­ciós határozatot hozta: »A tanács 1920 október 25-iki határozatához képest megvizsgálta azt a kérést, amelyet az erdélyi kathollkus, református és uni­tárius egyházak a magánoktatás ügyé­ben előterjesztettek, valamint a román kormánynak erre vonatkozólag benyúj­tott észrevételeit. A fontos okmányok­nak megvizsgálása, amelyeket a kérvé­nyezők és a kormány terjesztett a tanács elé, a bizottságnak több rendbeli ülését tették szükségessé. Ezeknek az üléseknek folyamán a bizottságnak al­kalma volt meghallgatni a román dele­gátusnak szóbeli felvilágosításait né­mely pontokra, amelynek a panaszok alapját képezik. A törvényjavaslat szövege, amely ellen a kérvényezők fordultak, némi módosítást szenvedett, mielőtt még a petíció a titkársághoz érkezett volna. Más módosítások ké­sőbb történtek; Románia delegátusa kijelentette a bizottság előtt, hogy a törvényjavaslatot hosszasan tárgyalták nemcsak az egyházak képviselőivel, hanem az ország többi kisebbségeinek képviselőivel is és figyelembe vették a kisebbségeknek mindazon kívánságait, amelyek a szerződéssel és az országok felsőbb érdekeivel nem ellenkeztek. A bizottság úgy találta, hogy a törvény végleges szövege nem tartalmaz sem­mi olyan határozmányt, amely szük­ségessé tené, hogy a tanácsnak a bizottságban képviselj tagjai felhív,-1926 julius 30. RÁnSMEGYEI 3. ol*ai; ják a tanács figyelmét arra, hogy ebben az ügyben valaminő intézkedést tegyen. Kétségnek támadhatnak némely pontokra nézve, különösen azt a kér­dést illetőleg, hogy a szerződés 9-ik cikkének rendelkezése be van-e egé­szen tartva. Másfelől az is kérdéses, hogy nem elenkezik-e a szerződés 9-ik cikkével a törvénynek az a rendelkezé­se, amely szerint a kisebbségek magán­iskolái bizonyos tantárgyakat románul kötelesek tanítani. Azonban a törvény felvilágosításával egyetemben alkal­masnak látszik a kérvényezők aggodal­mainak lecsillapítására. A bizottság megállapította, hogy a törvény a köz­hatóságoknak igen szigorú ellenőrzési jogát foglalja magában. Az államot fel­tétlenül megillető ellenőrzési jognak gyakorlása bizonyára nehézségeket szülhet és a kérvényezők komoly ag­godalmaikat fejezték ki, hogy a kisebb­ségek felekezeti iskolái kevéssé jóaka­­ratu elbánásnak lesznek kitéve. Ezt il­letőleg a bizottság annak kilnyilatkoz­­tatására vélt .szorítkozhatni, hogy ez­­idő szerint korai lenne arról tárgyalni, mi történjen abban az esetben, ha a kérvényezők aggodalmai szerencsétlen­ségre valóra válnának«. ■7'-^--—^—-----------­A baloldali pártok a Poincaré-kormány ellen fordulnak Obstrukciós törekvések a francia í amara pénzügyi bizott­ságában — Poincaré pénzügyi javaslatainak minden pon jára felveti a bizalmi kérdést — Zürichben tovább zuhan a francia frank — Amerika a frank árfolyamának leszoritásával a ar*a kényszeríteni Franciaországot a washingtoni adósságrendező egyezmény ratifikálására Poincaré programja nem alkalmas a frank stabilizálására Párisból jelentik: A kamara pénz­ügyi bizottsága szerdán egész éjjel ülésezett és végzett a huszonnégy fejezetből álló pénzügyi javaslatok legnagyobb részével. Az ülésen Poin­caré többizben felszólalt, hogy siet­tesse a javaslatok letárgyalását, azt azonban nem tudta keresztülvinni, hogy a szocialisták elálljanak a részletes vitától. Poincaré két órás beszédben fejtette ki, hogy pénzügyi rendszere három elven épül fel: l.a szanálás nem képzelhető Inflá­ció nélkül, amely ázonban ideiglenes jellegű fesz; 2. múlhatatlanul »konvertálni kell a rövidlejáratu kincstári kötvényeket és 3. uj adókat kell behozni, hogy az állampénztár megfelelhessen a hó­nap utolsó napján fizetési kötelezett­ségeinek. Hangsúlyozta Poincaré, hogy ennél többet nem mondhat programjáról, nehogy a spekulánsok rávessék magukat a tőzsdére. A javaslatok körül hosszú vita fejlődött, amelynek során Poincaré rámutatott arra, hogy az uj adók és a tarifaemelések egységes rendszert alkotnak és * pénzügyi javaslataiból egyet­len intézkedést sem ejthet ef, mert ezzel az egész számítása felborul, tehát minden fejezet szavazásánál felveti a bizalmi kérdést. A késő éjszakai órákban végül Poincaré hozzájárult ahhoz, hogy a pénzügyi bizottság a vitát csütörtö­kön folytassa, de kikötötte, hogy a kamarának péntek délután egybehí­vott gyűléséig a bizottságnak az egész munkát el kell végeznie. A lappangó harcban, amely a pénzügyi bizottság ülésén észlelhető, a csütör­töki nap a döntő, mert ha Poincaré keresztülerőszakolja javaslatait, ak­kor pénteken az eredeti program szerint rendben megkezdődhetik a kamarában a pénzügyi vita. Az ellenzéki lapok már megkezdik az erős hangulatésinálást a kor­mány ellen. A fasiszta Nouveau Siécle megállapítja, hogy a kormány az első két napon a frank javulását intervenciós vásárlásokkal érte el, amivel elpazarolta a Morgan-kölcsöin­­ből megmaradt harmincmillió dollárt. A baloldali Volonté fel­szólítja a baloldali pártokat, hogy vonják vissza bizalmukat a kormánytól, amelynek pénz­ügyi terveiben egyetlen hasz­nálható ötlet sincs és az egész javaslat csupán a kincs­tári szempontok érdekeivel törődik. A Quotidien azt írja, hogy V Wj1 I , «M.W » a frank újabb romlása bizonyít­ja a kormány hibás számítá­sait. amelyek alkalmatlanok a frank stabilizálására. A szocialisták Herriot ellen A szocialista-párt Rohne-megyei csoportja szerdán határozati javas­latot fogadott el, amelyben kimond­ja, hogy Rohne-megyében a baloldali kartel megszűntnek tekinthető, mert Herriot a szo­cialisták tiltakozása ellenére tárcát vállalt a Poincaré-kor­­mányban. A határozat megállapítja, hogy Her­riot ilyen körülmények közt nem méltó Lyon polgármesteri székének betöltésére és a legközelebbi válasz­táson a szocialisták ellene fognak szavazni. Julius harmincegy a francia államkincstár kritikus napja A nagy pénzintézetek vezetői Poincaré elnöklésével a pénzügymi­nisztériumban tanácskozást tartottak arról, hogy az államkincstár legkö­zelebbi esedékességi napján miként telelhet meg kötelezettségeinek. A legfontosabb terminus harmincegye­diké, amikor az állami tisztviselők fizetéseit kell folyósítani, továbbá augusztus elseje és tizenhatodika. a mikor a nemzetvédelmi bonok és rö­vidlejáratu kincstári utalványok szelvényeit kell beváltani. Az Echo de Paris szerint a jegybank a veze­tő pénzintézetekkel együtt gondos­kodott arról, hogy a kifizetések napján az állam­­kincstár megfelelő mennyiségű ktilföPdi valutával rendelkez­zék. A lap szerint ezeknek a külföldi va­lutáknak összevásárlása okozta az újabb frankbesszt. F anciaországban is működésbe lép a B.-lista A minisztériumokban megkezdték a B. listák összeállítását, miután a kormány nagyarányú tiszt­­viselörendukciót fog keresztül­vinni. A takarékosságban maga Poincaré jár elől jó példával és a végsőkig csökkenti a miniszterelnökség kabi­netirodájának személyzetét. Ebben az osztályban csak a kabinetfőnök és egy hivatalnok marad a helyén, a többi tisztviselőt elbocsájtják. A rendőrség megvédi Párisban az idegeneket A párisi rendőrfőnök szerdán ma­gához kérette a külföldi sajtó kép­viselőit, akiket arra kért, ne riasszák meg a külföldet a, pátiéi idegenelle­nes tüntetésekről szóló tudósításaik­kal, amelyek mindig túlzott színben tüntetik fel az eseményeket. A rend­őrfőnök kijelentette a külföldi újság­íróknak, hogy szigorú utasításokat adott ki, amelyek végetvetnek az ide­genellenes mozgalomnak és megszüntetik az idegenek elleni tüntetéseket. Az angol sajtó lesújtó véleménye Londonból jelentik: Angol politi­kai körökben általános az a véle­­vény, hogy a frank stabilizálását csak úgy lehet biztosítani, hogy Franciaország haladéktalanul ratifi­kálja a londoni és washingtoni adós­­ságrendezö egyezményt, mert csak igy számíthat külföldi segítségre, a mely nélkül nem lehet a szanálást végrehajtani. A Daily Telegraph szerint a Poincaré-kormány program­ja nem egyéb adóprogramnál és nincs az az adóreform, a mely szanálni tudná olyan or­szág pénzügyeit, amelynek valutája napról-napra rosszabbodik. Zürichben megingott a biza­lom a frank stabilizálási lehetőségében Zürichből jelentik: A frankvaluták egyenetlen ingadozása jellemezte csütörtökön a piacot. A párisi kifi­zetés már a kora reggeli órákban visszaesett a szerdai 12.40-ről és tiz órakor 11.95-el érte el a francia frank csütörtöki mélypontját, de az­után intervenciós vásárlások folytán a zárlatig egész 12.07-ig emelkedett. Az alaphcmgnlat azonban változat­lanul kedvezőtlen maradt és mivel Poincaré az adósságren­­dezö egyezmények ratifikálá­sát már nyíltan is elejtette, megingott a bizalom a frank stabilizálásának lehetőségében. Különösen Amerika részéről ny Ivánul meg az a tendencia, hogy a frank árfolyamának le­szorításával kényszerítse Fran­ciaországot a washingtoni adós­­ságrendezö egyezmény elfoga­dására. A belga frank és a lira csütörtö­kön javult Zürichben. A pmz gyi bizottság j v hrgyiu o. pénzügyi jav is utókat A kamara pénzügyi bizottsága csütörtökön délelőtt befejezte a pénzügyi javaslatok részletes tár­gyalását és tizenkilenc szavazattal tizenhá­rom ellen a módosításokkal együtt elfogadta a javaslatokat. A délelőtti ülésen csak kisebb je­lentőségű módosításokat eszközöl­tek, többek között felvettek egy sza­kaszt, amely hétmillió frank hitelt nyit a tisztviselői fizetések évi hu­szonhét . mílí ő-ó'1 harmincötmil­­lló frankra va'ó felemelése céljából. A folyó évre ötszáz millió frankban állapították meg a Franciá Bank áltai az államkincstárnak nyújtandó előleg kamatszolgáltatást, amelyet Poincaré eredetileg kilenc­­százhuszonöt millió frankban irány­zott elő. Falcoz köztársasági szocialista képviselő pótinditványt terjesztett elő, hogy minden külföldi állampolgárral Franciaország határának átlé­pésekor kétszáz frank idegen­adót fizettessenek az illető or­szág valutájában. A bizottság az indítványt elvetette, de Falcoz kijelentette, hogy indítvá­nyát pénteken a kamara plénuma elé fogja terjeszteni. Az Elyséeben délután Doumergue köztársasági elnök elnökletével mi­nisztertanács volt, amelyen Poincaré beszámolt a pénzügyi javaslatokról, Briand pedig külpolitikai kérdések­ről tett jelentést.'A mezőgazdasági miniszter beterjesztette törvényja­vaslatát a gabonaellátás biztosításá­ról, amely többek között a gabona­kereskedelem fokozottabb ellenőrzé­sét irányozza*

Next

/
Thumbnails
Contents