Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-30 / 207. szám
2. oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1926 jalius 30. nyaikkal hozzájáruljanak a károsultak segélyezéséhez. A miniszterelnök gazdasági tanácskozásai Uznnovics miniszterelnök csütörtökön délután a kormány egyes tagjaival gazdasági kérdésekről tanácskozott. Jövanovics Vásza közlekedésügyi miniszter a miniszterelnökkel. folytatott tanácskozásai után a királyi palotába ment, ahol az udvari miniszternél jelentést tett a király számára a resszortjába vágó intézkedésekről. Pucelj földmivelésügyi és Perics pénzügyminiszterrel szintén tárgyalt a miniszterelnök. Az esti órákban Uzunovics fogadta Trifkovics Márkő házelnök látogatását és Vele csaknem egy óra hosszat a belpolitika kérdéseit beszélte meg. Radios Pavle Blédbe utazott Zagrebból jelentik: Radics Pavle csütörtökön reggel Zagrebba érkezett, ahonnan Kosutics közlekedésügyi államtitkár kíséretében tovább utazott Blédbe. Radics Pavle kihallgatáson fog megjelenni a király előtt. Radics István nagygyűlése Zagrebból jelentik: Radics István vasárnap a Vafasdiii rrielletti Vinica községben tart nagygyűlést. A gyűlésen résztvesz Krajacs kereskedelemügyi miniszter is, aki, mint miniszter, ez alkalommal fog először népgyülésen beszédet mondani. Gyilkosságokig fajul a választási harc a szerbiai községekben A községi választásokkal kapcsolatban a demokrata párthoz naponta újabb jelentések érkeznek Szerbiából és Délszerbiából a párt hivei elleni elkövetett erőszakosságokról. Csütörtökön Davidovics ..Ljuba az uzsicei kerületbeli- Pozsegáról táviratot kapott* amely arról számol be, hogy^í' Gyukics Szima demokrata képviselőt««. Amikor^ste feleségével az uccán -hazatartott, két felbérelt ember késsel támadta meg és mellén súlyosan megsebesítette. Az orvosok nem bíznak a képviselő felépülésében. A merénylet a jelentés szerint politikai bosszúból történt. Más táviratok azt közlik, hogy a hatóságok megakadályozzák az ellenzéki jelölőlisták összeállítását. Bitolji távirat szerint Podmocsani községben meggyilkolták a demokratapárt községi elnökielöltiét. Ebben a községben már 1923-ban is történt hasonló gyilkosság, amikor a megválasztott demokrata elnököt gyilkolták meg. Rohamosan apad a Duna Az árterületről a viz behatolt Novoszelóra és száz házat elöntött Szomborból jelentik: A Duna rohamosan apad. Az utolsó huszonnégy órában a jugoszláv szakaszon átlag tiz centimétert csökkent a viz. Passaunál julius 12-ike óta 159, Pozsonynál 15-ike óta 196, Mohácsnál 18-ika óta 109, Bezdánnál 16-ika óta 116, Apatinnál 140, Bogojevónál pedig 114 centiméterrel apad a Duna. Ha az apadás ilyen tempóban tart tovább, a viz hamarosan eléri a normális magasságot az egész vonalon. A veszély még mindig nem múlt el teljesen a Palánka—Noviszad közötti szakaszon. Az éjszaka Novoszelónál a viz áttörte az ideiglenes gátat és száz házat elöntött. A nagyobb katasztrófát sikerült megakadályozni és a gáttörést megfeszített munkával lokalizálni. Bács községben eddig 168 ház dőlt össze és még 231 áll viz alatt. A többi elöntött községben szintén nagy a pusztítás. A városi adóhivatal tisztviselőit te zik felelőssé a szuboticai adóhátralékokért A minisz'eri biz'cs szerint 1920 óla nagfyar nyu adóhátralék áll fenn Szülőijein — Március 1-éi”; behajtják a hátralékos adóka:: A pénzügyminisztérium által a szuboticai kerületi pénzügyigazgatósághoz kiküldött miniszteri biztos, Bogojevics Iván inspektor, aki julius 19-ikén érkezett Szuboticára, állandó vizsgálatot folytat a pénzügyigazgatóság területén. Az adminisztratív ügykezelés megvizsgálásán kívül a miniszteri biztos hatás köre kiterjed az adóhátralékok teljes mértékben való behajtásának szorgalmazására. A hátralékos munkálatok, feldolgozását a minisztérium utasítása értelmében 1927 március 31-ig kell elvégezni. A miniszteri biztos ez alatt az idő alatt bejárja a járási pénzügyigazgatóságokat és hol rendes, hol soronkivüli vizsgálatot tart s mindenütt megteszi a szükséges intézkedéseket. Bogojevics inspektor, miniszteri biztos legutóbb a szuboticai városi adóhivatalban vizsgálta meg az adóügykezelést és ■negállaoiíotta, hogy a városnál a« Adóügyi adminisztráció, valamint az adóbehajtások terén túlságosan nagy a hátralék, u A városi adóhivatalban mégálla pitott adóhátralékok még az 1920. évtől kezdődően állnak fenn és értesülésünk szerint a miniszteri biztos annak a véleményének adott kifejezést, hogy a városi adóhivatal tisztviselőit terheli a felelősség az adóhátralékokért. Néhány nap múlva, mint értesülünk, a miniszteri biztos megkezdi vidéki inspekciós körútját, majd ismét visszatér Szuboticárá, ahol a minisztérium rendelete értelmében 1927 március végéig fogja ellenőrzését gyakorolni a kerületi pénzűgyigazgatóság munkája fölött. Népszavazás diktatúrával Szeptember elején dönt Spanyol ország, hogy kivánja-e a diktatúra fenntartását Madridból jelentik: Szeptembei második vasárnapján kezdődik a népszavazás Spanyolországban, a mely hivatva lesz eldönteni, hogy 9 spanyol nép a diktatúra, vagy a par lamentáris rendszer mellett foglal-t állást. A direktórium tudvalevőlep, országos ünnepként akarja megülni az államcsíny harmadik évfordulóját és ez alkalommal a népszavazás utján egyben arról is megkérdi a népet, hogy kivánja-e a diktatúra lentartását. A népszavazás eredménye nem kétséges, mivel a szavazás nyilvános lesz és kerületenként egy-egy álfami biztos névsorba fogja foglalni a megjelenő szavazatokat, úgy hogy hivatalos jegyzőkönyvMn lesz megörökítve, hogy ki sza^n- a diktatúra és a ki a parlamentáris rendszer mellett. A ^Miután a szavazás nem kötelező, előrelátható, hogy mindazok óvakodni fognak a népszavazásban résztvenni, a kik ellenségei a diktatúrának és a parlamentáris rendszer melleti foglalnának állást. ■11111111—11111 lllll'l ll'llll IM IIII III I Hill IMI— ■ 1 Tavaszi tűz Irta i Rozvámji Vtlmo« Dűli Jóska, nyugalmazott városi hajdú lényén legfőképpen a »nyugalmazott« jelleg ütközött ki. ö maga is nagyon szívesen hangsúlyozta boldog-boldogtalan előtt: — Kitőtt az időm, kérném. Azér’ nyugalmaztak. Úgy, hogy most aztán raáncsak önkiníes tüzóttó vagyok. — Csiivezető, kérném... Jó, nyugalmas hejem van itt á városnál, hálá ’sten!... —, Nono! Veszedelmes foglalkozás ez Józsi bácsi... Oda lehet égni... Az öreg elmélázik egy kicsit s komolyan, fürkészve, majd Valamelyest csodálkozóan néz a kétkedőre. — Nemigen .'.. Ami. télen gyű! ki, nem nagyon ég. Mire odaérünk. — én meg a pógárnagy ur., — többnyire el is ét tták. Ami nyáron gyűl ki, hamar elég, úgy, hogy mire odalukadunk ki a pógárnagy úrral, mint önkéntes tüzoltóparancsnokság, hogy. ott is vagyunk, mán minden oda . van. A. pógárnagy ur m \ hogy »konstalál«.. Én meg mongyuk, hogy gyufát spÓTofok, mert a maradék tűznél gyújtok rá ... A pipacsutorával Szétigazitja az egységes pártalakitásra hajlamos bajuszszálakat. Mikor aztán a jobb és balpárt arányosan elvált egymástól, a közbeeső résen visszatolja a csutorát a fogára. Kicsit elkomorul: — Még az őszi meg a tavaszi tüzek a legveszedelmesebbek, kérném... Tartósaik is, makacsak is... Ahogy az emberbe, ugy-i... De nyáron, meg télen?! S megvetően legyint. El is bazsalyodik: — Nem lehet akkor odaégni! Egyszerre harángkondulás, ijedt és sikoltó. — Nono! — fíiSel rá az öreg idegesen. Az első koridulás után gyors ütemben, szinte vad rémülettel a második, .ötödik, tizedik. Az öreg csak tizenötig számol,- akkor aztán -feíáü. - *——— - * — Vagy tűz van, vnfcy a harangozó bolondult meg — majd elgondolkozva hozzáfűzi — eddig még kevés harangozó bolondult meg. Nyilván tűz lesz ez mégis ... Néhány riadt suhanc szalad be a városháza udvarára, — Tűz van! Józsi bácsi! — Hallom, — mordul vissza az öreg kelletlenül. A suhancok egyik társukat kipofozzák maguk közül. — Takaroggy!... Nem vagy az önkintes tűzoltóságba, — s könyökkel is kitagadják a sorból, ahogy szépen felállnak Józsi bácsi előtt. — Tessék vezinyelni mán!... Türelmetlenül! topognak. Az öreg nem zavartatja magát. Nyugodtan előhozza a lószerszámot, Vizsgálgatja. — Héjnye, ezt elfeledtem megvarrni, pedig már álig bírja, —■ S kérdőformán sandít a segédhadra, — Mán most nincs idő, mi?... — Nem, nem... Tessék mán vezinyelni. — No, első kettő rekszum. hozzátok elő a lovakat! Repül a két mezítlábas. A polgármester is megjön nagy lihegve. — Baj van? — Tűz, pógárnagy ur. — Tűz, tűz, tűz... — A suhancok szemén szinte ujongya tükröződik ez a gondolat: »Tűz van végre!« Nem várták, de ha már itt van, hát gyerünk — A csákómat, Józsi! — idegeskedik a polgármester, mert még fiatal s nem tudja, amit Józsi bácsi már régen tud, hogy semmi tüzet nem lehet eloltani, amig az magától is el nem alszik. — Mozogjunk! — Húszén mozgunk, mozgunk, — dörmögte az öreg, mialatt elballag a csákóért, fel a polgármester ur szobájába, mert sehogy sem érti. hogy mi a csudának az a nehéz pléhvacak is a fejébe, mikor úgyis elég meleg lesz ott a tűznél. Tavaszi tűz, vinné a pokol! Végre elindul a menet... A bakon Józsi” bácsi, meg a polgármester. Mindkettőjük fején rezes sisak, tulajdonképpen az esemény fénypontja s szokta is régebben Józsi bácsi megfelelő önérzettel viselni, ám most nagyon nyomja a fejét. Nem tetszik neki az egész eset. Fél, hogy a harangozó becsapja, Irigyli az ő nyugalmas életét és hát meg akarja szalajtanl egy kicsit. A télen is két disznópörköféshez bolondította ki.., — Rossz ember az. Még ilyenkor se szívesen hiszek neki. A hátsó kocsit a suhancok vezetik jó száz lépésre az öreg mögött. Az egyik még trombitál is. Figyelik az eget, merre látnak füstöt rajta. így esik aztán, hogy egyszerre csak oldalt térnek az egyik uccába. Józsi bácsi azonban szivattyústól, polgármesterestől megérkezik Kirják háza elé. — Itt aligha van a tűz, tekintetes uram. Nem látok semmit. — Én se. Ott állnak tanácstalanul! Figyelik az embereket, hogy merre szaladnak... A Kerekes-ucca torkán nagy tömeg ember árad ki elibük: — Gyorsan, gyorsan. Józsi bácsi! A Fekete tanító ur apósa, a bajba: Erre gyüjjön mán, az. Isten álgya megl — Ejnye, de odavattok! — vág mérgesen a lovak közé. Mit rivalkodtok! Ott vagyok egy-ketőre, ni! Nem repülhetek. Mi ég osztán? —• Az istálló... Az öreg, mig két lova nyugodtan poroszkál a Kerekes-ucca felső végére, elmorfondiázik csendesen. — Most legalább örül a veje. A’mán rég szeretett vón’ uj istállót építeni, csak az öreg nem háttá... Mire odaértek, a segédhad már szorgoskodott. Szivattyú hiján vederrel. A szivattyú felszerelése is eltart öt percig. Végre rácsimpajkodtak a gyerekek a pumpálófára. — Hadd locsoljak én. Józsi bácsi — rebegi a legbuzgóbb önkéntes s még a két kezét is könyörgőseu teszi össze a roppant sóvárgásban. — Nem lehet, fiam — néz rá szeli 1 részvéttel az öreg. — Én vagyok a csővezefő... — Nem akarom kitúrni... — Tudom fiam. Te nem vagy oly',‘v mint a harangozó... Csak ezt még 1 magamnak kell vigeznem. A viz lassan megindul a tömlőn j szabad levegő felé. Az öreg Szabály • san befogja a cső száját s engedi 1 vizet ott küzködni, vergődni az 1 alatt. Végre kiereszti. Első sugár: a polgármester cs'1”' leröpül... Második sugár: visongva szét:; ‘ az ucca népe... Harmadik sugár: az istállón tv' szomszéd udvar szárnyashad'a gív csipogva menekül védettebb ! felé... Végre a negyedik sugár, hajív' valamelyest a tűzhöz. A polgári: ordít, — Megőrült, Józsi?! — Nem. tekintetes uram. a m keresem. A tijz. magját. — Hát ne az én fejemen kére— Nem... Nem is... Csak. meglelem. És elpirul az öreg, mint egy m kéztetett gyerek. A víz és a tűz birkózni kezdenek. Nagyobb baj sem volt, mert a tanító ur a ház szereti és idejében e’.áztatta ve ' zekkel. A szomszédok is vigye- < 1 magukéra. A viz időnként kifogv vattyuból. Ilyenkor meg kel! v mig újra töltenek. Szünet közben az öreg letöm' kialudni készülő pipáját s megvr' néz a tűz felé. amely bágyadtan, v tői elgyötörtén vergődik még egsarokban, a kormos falak mögött — Ez is tavaszi tűz? . . . lg” magam is tudnék égni. Lassan bealkonyul s hazaszéle ’ denki. Csak az öreg marad ott a: ló, fekete üszköknél... Vigyázz, . a tűz újra ki ne gyulj'on' ,
