Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-30 / 207. szám
12 OLDAL » ÁRA I1/, DINÁR Poftarbn plaéenal J-K ffiXVIL évfolyam NAPLÓ Szubotica, 1926 PÉNTEK julius 30. 207. szám Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8-58 Szerkesztőség 5-10, 8-52 Előfizetési ár negyedévre 150 din. gWllllMIMIIBIIIIIIIIII III —mm Ilii Ilii Szerkesztőségi ZmaJ Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Suhotica, ZmaJ Jovin trg 3. (Minerva palota) • A szalmaszál Krajacs kereskedelmi miniszter kijelentette, hogy legközelebb különböző javaslatokat fog a minisztertanács elé terjeszteni a gazdasági válság enyhitése tárgyában. A készülő javaslatok tartalma és irányelvei felől a közvélemény még teljesen tájékozatlan, mindenesetre azonban már az is megnyugtató, hogy az egyik legfontosabb gazdasági reszszort vezetője komoly kísérletet tesz a válsággal kapcsolatos problémák megoldására. Eddig ezen a téren alig történt valami. A szakminiszterek, ha a parlamentben vagy az érdekképviseletek összejövetelein szóba került a termelés krízise, készségesen elismerték, hogy a bajog valóban megvannak, nem vitatták el a panaszok jogosultságát, de általában bizonyos fatalizmust tanúsítottak a föltornyosult nehézségekkel szemben, mintha titokzatos természeti erők működnének közre, amelyeket semmiféle intézményes mentőakció nem fékezhet meg. Éppen ezért a kereskedelmi miniszter kilátásba helyezett szanálási terveit a legnagyobb érdeklődés előzi meg. Különösen a Vajdáság néz feszült érdeklődéssel a kereskedelmi miniszter javaslatai elé, mert ennek az országrésznek népeit sújtja a legérzékenyebben a gazdasági válság. Ezzel kapcsolatban mindenekelőtt az a kérdés tolul fel, hogy kellő figyelmet fognak-e fordítani a válságnak az adózás abnormitásaiban rejlő okára. Mert abban a circulus vitiosus-ban, hogy a rendkívüli viszonyok fokozott adózást tesznek szükségessé, viszont a fokozott adózás a rendkívüli viszonyok stabilizálását idézi elő, a Vajdaság vergődik a legtragikusabban. Lesz-e e tekintetben enyhülés, megszünik-e végre az a túlterhelés, amely a Vajdaság lakosságát nemzeti különbség nélkül nyomasztja? — ez a vezérmotivuma a Krajacs javaslataihoz fűződő bátortalan reménykedésünknek. Egyelőre semmi okunk nincs arra, hogy az adómizériák orvoslását túlságos optimizmussal várjuk. Árvíz és egyéb csapások ellenére a pénzügyi igazgatás rendületlenül kitart amellett, hogy a Vajdaságnak a jövő év márciusáig körülbelül másfél milliárd adóhátralékot kell lefizetnie. Éppen most inspiciálnak az adóhivatalokban pénzügyminiszteri kiküldöttek és felsőbb utasításra szigorú kötelességükké teszik a helyi finánchatóságoknak, hogy a hátralékokat a legkíméletlenebbül hajtsák be. Ki van mutatva, hogy a Vajdaság az elmúlt költségvetési évben az előirányzatnál körülbelül száz millióval többet fizetett be. Ezzel a kimutatással szöges ellentétben áll az a mostani hivatalos megállapítás, hogy a Vajdaság 1920-ig visszamenőleg másfél milliárd adóval tartozik. A közönség már rég kénytelen lemondani arról, hogy az egymásra licitáló adókövetelések szörnyű dzsungelében eligazodjék. Mindenki fizet a rogyásig, mert különben megtorló rendszabályokat zudit magára. Foglalás, árverés, adóbizonylat megtagadása ül sötét gondként a szomorú lovas mögött, aki lihegve nyargal az adópénztár felé, hogy ott a zsebeit kiforgassa. És hányán vannak, akik nyomban az előirt adók lerovása után értesítést kapnak, hogy ennyi meg ennyi hátralékot a különbeni következmények terhe alatt haladéktalanul szolgáltassanak be. Nincs az a számolómüvész, aki, mint adófizető, az adóhivatali közegek által rendezett számtani vizsgákon meg ne bukna. Csökkenhet-e a gazdasági válság azok számára, akikre igy hull állandóan az adók lavinája? Amikor a kereskedelmi miniszter a javaslatait kidolgozza, ezt a szempontot nem hanyagolhatja el, ha valóban az egész ország gazdasági fejlődésének előmozdítását tűzi ki céljául. A Vajdaság fuldoklik az adók áradatában és a* fulokló minden szalmaszál után kapkod. ■ ■■■ I warn«,.. .^MBrifwmiiiiiiiw Most Krajacs tervezett intézkedései az a szalmaszál, amely felé kinyújtjuk a kezünket, hogy be« lefogódzunk addig is, míg az adóegységesités mentőcsónakja fel nem bukkan a látóhatáron. De vájjon nem lesz-e az Ígérkező szalmaszálból — szalmaláng? » Az árvíz elpusztította Falvakr' sodort el az áradás Londonból jelentik: Korea északi dis és déli részén óriási árviz pusztított. Az áradás úgyszólván teljesen elpusztította a szigetet. Északkoreában több, mint háromszáz ház dőlt be, tizenhét ember a vizbefult és a házak romjai alatt edn sebesültet találtak. ész családok eltűntek és ......szinü, hogy ezek is az áldozatok között vannak. Korea déli részén az áradás falvakat sodort el. Eddig tizennyolc a halottak és százhuszonhét a súlyosan sebesültek száma, miután azonban a mentési munkálatok itt csak kezdő stádiumban vannak, valószínű, hogy az áldozatok száma még növekedni fog,. Az anyagi kár szintén temérdek és eddig még felmérhetetlen nagyságú. Csak gazdasági kérdésekkel foglalkozik a kormány Miniszteri bizottság alakult a gazdasági élet szanálására — Nyolc milliárdra akarják leszorítani a jövő évi « öllségvetést — Krajacs Iván kereskedelmi miniszter széleskörű reformokat terjesztett elő Elmérgesedett a községi választási harc Szerbiában Beogradból jelentik: A kormány továbbra is a gazdasági problémák megoldására forditja teljes figyelmét. Egyrészt a költségvetésben igyekszik a legmesszebbmenő takarékosságot végrehajtani, másrészt az egész gazdasági éltt szanálása érdekében tervez hatékony intézkedéseket. Ezt a két akciót a kormány párhuzamosan igyekszik megvalósítani és már munkában is vafínak az erre a célra alakult speciális szervek. A takarékossági intézkedéseket üzunovics miniszterelnök személyes vezetése alatt dolgozzák ki a kormány tagjai. A gazdasági élet szanálásának problémájával a szakminiszterekből álló miniszteri bizottság foglalkozik. Az iniciativa erre nézve radikálisok és a Radics-párt részéről egyeildejüleg történt meg. A radikálisok részéről Uzimovics miniszterelnöktől, a Radics-párt részéről Radios Pavletől indult ki a kezdeményezés. A kormány a parlamenti szünetet a gazdasági kérdések tüzetes letárgyalására akarja felhasználni. A szanálási bizottságra súlyos feladat vár. Csökkentik a közterheket A takarékossági rendszabályok nemcsak a jövőre, hanem a jelenre is vonatkoznak. A jelenlegi költségvetést legalább egymilliárddal akarják redukálni, a jövő évi költségvetésben pedig még további nagyarányú takarékosságot valósítanak meg, úgyhogy a mostani tizenkét és fél mll- Hárdról a költségvetést nvolckilenc milliárdra szállítják le. Ezek a takarékossági intézkedések nemcsak az államháztartásra lesznek nagy kihatással, hanem a közterhek csökkentésével jótékonyan fogják az egész gazdasági életet befolyásolni. Az általános gazdasági élet szanálására vonatkozó akció részleteit a kormány még titokban tartja. Nagy jelentőségűek ebből a szempontból Krajacs kereskedelmi miniszter tervei, amelyeket a miniszteri bízott« ság ülésein már ismertetett. A kül- és belkereskedelem egész területére kiterjedő gyökeres reformokról van szó. Különösen foglalkoztatja ezt a miniszteri bizottságot a mezőgazdáság helyzetének megjavítása és erre nézve Pucelj földművelésügyi miniszter részletes elaborátumot terjesztett elő, amelyet lammk más helyén külön ismertetünk. A pénzügyminiszter nyilatkozata Perics Ninkó pénzügyminiszter csütörtök délután fogadta az újságírókat és hosszasan nyilatkozott nékik a resszórtja körébe vágó ügyekről. — A magam részéről — mondotta a pénzügyminiszter — a minisztériumok szervezetének kérdésével foglalkozom. Komoly takarékosságra és minden vonalon rezonszerü redukcióra van szükség. Ezen dolgoznak most az összes minisztériumok és augusztusban már tettek következnek. — Másik főmunkám a költségvetés kidolgozása, amire már minden előzetes intézkedés megtörtént. A beográdi adómizériák A pénzügyminiszter ezután a beogradi adóhivatalban uralkodó állapotokat ismertette. — Óriási rendetlénség van Beogradban az adókivetés terén — mondotta a miniszter. •— Az adófizetők különböző vekszaturáknak vannak kitéve és igen sokan egyáltalán nem Űzetnék adót. Tárgyalásokat folytatok az érdekelt tisztviselőkkel ennek a hivatalnak a szanálására. Több hivatalnokot és nagyobb helyiséget kap a beográdi adóhivatal és remélem, hogy az ottani állapotok hamarosan megjavulnak. Erélyes akció a csempészek ellen Dicsérő szavakkal emlékezett meg ezután a pénzügyminiszter azokról a pénzügyi tisztvselőkről, akk érdemeket szereztek a csempészet megakadályozásában. Több helyen nagyarányú csempészést lepleztek le és többmillió dinár pénzbüntetés folyt be ennélfogva az állampénztárba. Azok a tisztviselők, akik ezen a téren kitüntették magukat, rövidesen meg fogják kapni a törvényben megállapított magas jutalmakat, azok ellen a tisztviselők ellen pedig, akik maguk is közreműködtek a csempészetben, a legszigorúbb eljárás fog megindulni. Hat milllió dinárt utalt ki a kormány az árvízkárosultaknak A pénzügyminiszter végül az árvízről nyilatkozott. Az etenfi csapás következményei — mondotta — nem olyan súlyosak, mint eleinte látszott, de azért nem szabad lekicsinyelni a károkat. A kormány eddig hatmillió dinárt utalt ki a gátak javítására és hatmillió dinárt a károsultak első segélyére. Az állam megtette a magáét, mos azokon a magánosokon a sor, akibe a csapás nem sújtott, hogy adomá-
