Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-27 / 204. szám

BÁCSiEGYE! NAPI fl 5. oldal KisebbségiElet iä » Vége az irredenta rémnek címmel érdekes cikket ír a csehszlovák szociál­demokrata-párt lapja, a Pravo Lidu. »A Bund der Landwirte pártvezetőségi ülé­sén — írja — a delegátusok egyhangú­lag jóváhagyták a párt parlamenti po­litikáját és a pártvezetöségnek és a klubnak a jövőre nézve szabad kezet biztosított, ami a kormánybalépés eshe­hoztuk őket közénk, ide a kamarába, azt jelenti, hogy visszavonhatatlanul megerősítettük a kisebbségek politikai felfogásában a román álLm eszméit. Hogy ők idejöttek a Mitropoliára, ez alá a kupola alá, azt jelenti, hogy változás történt az ő politikai felfogásukban, hogy az ő követeléseiknek nehézkedési pontja nem Budapest, hanem Buka­rest. Az egészséges, higgadt, szenve­­détymentes közvéleményhez fordulok ebben a kérdésben. A kisebbségi pártok belépve a parlamentbe és kerülve min­denféle súrlódást a román pártokkal, okossággal és ügyességgel folytassák eddigi tevékenységüket és biztosak le­hetnek benne, hogy a román nép türel­mes szelleme meg fogja adni nekik ösz­­szes törvényes aspirációik kielégítését, amelyeket az országgal szemben tá­masztanak.« Vallásháború Mexikóban tőségéhez Való előzetes hozzájárulást is jelenti. Ezzel a határozattal egyszer­­smindenkorra eltemették a német mu­must. Német polgártársaink eddig pártkülönbség nélkül azt hangoztatták, hogy a. németek a köztársaságban csak egy politikát űzhetnek: a kétségbeesés, a legengesztelhetetlenebb nacionalizmus és az államellenesség politikáját. A józanabb német politikusok is hivatkoz­tak erre a mumusra. Most kitűnt, hogy a német választók meg tudnak békülni nemcsak a többségi politikával, hanem a kormánypolitikával is.. * A katolikus püspökök kiátkozták a köztársasági elnököt Netvyorkból jelentik: A jövő va­sárnap lép életbe a mexikói uj egy­háztörvény. A törvény szerint ide­gen származású katholikus papnak Mexikóban semmiféle egyházi funk­ciót nem szabad végeznie és az F kólákban a vallásoktatás - megszűnik. Akatholikus püspökök pásztorle­velet adtak ki, amelyben az uj egy­háztörvény elleni tiltakozásul eré­lyesen elrendelik, hogy julius 31-től kezdve egyetlenegy mexikói pap se végezzen a templomban egyházi funkciót. A templomokat nyitva kell tartani, azonban sem misét nem szolgáltat­hatnak, sem semmi más szertartást a templomban nem végezhetnek. A pásztorlevél kiátkozza mind­azokat az állami funkcionáriu­sokat. akik a törvény megho­zatalában résztvettek, így köztük Callez köztársasági elnö­köt is. Felhivják a pásztorlevélben a szülőket, hogy ne küldjék olyan iskolába a gyermekeiket, ahol nincsen val­lásoktatás. Azokra az újsághírekre vonatkozó­lag, mintha Mexikóban az uj egyházi törvény miatt forradalom fenyeget­ne, Callez köztársasági elnök kijelen­tette, hogy az országban teljes a rend és hiába próbálkozik a reakció a katholicizmus álarcában előtörni, a törvényt semmiesetre sem vonják vissza. A színházi koncessziókat végre ki­adta a román kultuszminisztérium, mely összesen tizenkilenc kisebbségi szín­igazgatónak teljesítette kérését. A kon­cessziót nyert igazgatók névsora: Fehér Imre, Fekete Mihály, Ferenczy Gyula, Földi János, Franyó Zoltán, Gáspár Im­re, Gróf László, Horváth Viktor, Inke vagy Ince, Janovits Jenő, Lengyel Vil­mos, Martinescu Lajos, Maurer Béla, Rónay Ferenc, Sümegi Vilmos, Szend­­rey Mihály, Tompa Béla, Vákár Vilmos és a szebeni német színházra Weinholz Ottó. * Közzétették a romániai érettségi vizsgák országos eredményét. A ki­adott hivatalos jelentés szerint az egész országban összesen 4997 tanuló jelent-, kezett érettségi vizsgálatra, melyből 2631 ment át, vagyis 52.05 százalék. A tavalyi júniusi országos eredmény ezT zel szemben 47.83 százalék voit. Tar­tományok szerint csoportosítva ezek az adatok a következő felette érdekes ké­pet mutatják: A régi Romániából je­lentkezett 2772 tanuló, ebből átment 1529 tanuló, vagyis 55.17 százalék. Besszarábiában jelentkezett 329 tanuló, átment 179, vagyis 54.4 százalék. Bu­kovinában jelentkezett 341 tanuló, át­ment 181, vagyis 53 százalék s Erdély­ben jelentkezett 1555 tanuló, átment 742, vagyis mindössze 47.71 százalék. * Goga Oktávlán román belügyminisz­ter a kormánynak a kisebbségekkel kö­tött paktumát feltűnést keltő beszédben védelmezte meg. »A kisebbségi kérdés­ben — mondota Goga — a mi pártunk kezdettől fogva a román nép hagyomá­nyos pszichológiájának megfelelően járt el. Mi meg vagyunk arról győződve, hogy a kisebbségi kérdés a román ál­lamnak belső kérdése, egy olyan kér­dés, amelynek nem szabad, hogy a ha­táron túl kihatásai legyenek, hanem itt kell azt elintézni úgy, hogy annak súly­pontja ne legyen se Genfben, se Lon­donban, hanem itten Bukarestben, az ország parlamentjében. A választásokkal szemben ez elé az! alternative elé vol­tunk állítva; választanunk kell e közt a két dolog között: vagy igyekezünk ma­gunkhoz közelíteni a kisebbségeket eb­ben a tradicionális türelmes szellemben, vagy pedig engedjük, hogy a kisebbsé­gek egy külön blokkot alkossanak, izo­lált helyzetet foglaljanak cl velünk szemben és tiltakozó álláspontot az ösz­­szes román politikai pártokkal szemben. Nem haboztunk, hogy az elsőt válasz­­szűk. Azt mondottuk: meg kell szüntet­nünk, hogy a kisebbségi politikai pár­tok tiltakozó passzivitást foglaljanak cl, magunkhoz kell őket közelítenünk, a román állameszmébe kell őket beleil­lesztenünk, hogy beleillesztve ebbe .íz eszmébe, kielégítsük törvényes kívánsá­gainkat, amelyekre joguk van. Meg vagyok elégedve azzal, amit tettünk. Az a tény, hogy a kisebbségi pártokat ki­emeltük elszigetelt helyzetükből és ide Szinovjev ellenzéki szervezkedése a szovjet vez Híva'a1 os jelentés szerint Szovjeíoroszország vezető állásaiban nagy változások vannak küszöbön Moszkvából jelentik: A kommu­nista párt központi végrehajtóbizott­sága messzeágazó titkos ellenzéki szervezkedést fedeze t fel. a melynek értelmi szc / rc fizi­­noviev volt. Ezért Sz ilóv j evet elmozdították összes v cze;ő ál- >■> fásaiból és helyette Rmlmukot. a közlekedés­­ügyi népbiztost választották meg. Szinovjevet egyidejűleg a kommu­nista internacionálé végrehajlóbizott­­ságából is kizárták. Ugyanilyen szigorú elbánásban részesült La evics népbiztos, a katonai forradalmi tanács he­lyettes elnöke is. akit minden katonai állásától meg­fosztottak és két évre eltiltottak at­tól, hogy a párton belül bármilyen hivatali állást betöltsön. A kommunista párt központi vég­rehajtóbizottsága a leleplezett titkos ellenzéki szervezkedésről, hivatalos kommünikét adott ki, amely szeriüt Szinovjev már a párt legutóbbi kon­­gfeszsusán is nyíltan ellenzéki állás­pontra helyezkedett, azóta pedig Szinovjev a kommunista párt­ban a központi végrehajtó bi­zottság ellen uszított, a falusi nép közt hangulatot szított a szovjet vezetői ellen és min­denütt titkos üléseket tartott. A kommüniké szerint Szinovjev leg­utóbb Moszkva mellett egy erdőben tartott gyűlést, amelyen Lasevics népbiztos lázitó beszédet mondott a pártvezetöség ellen, Szinovjev pedig a szakszervezeti internacionálé fel­oszlatását követelte. A hivatalos jelentés szerint az ellenzék Szokolnikovval és T rockijial akart szövetkezni, hogy egységes radikális fron­tot alakítson. Végül bejelenti a hivatalos kommü­niké, hogy a leleplezett ellenzéki szervezkedés folytán a szovjet vezető állásaiban nagy változások lesznek, amelyek már a legközelebbi jövőben be fognak következni. Megnyitották Szremszki-Karlovcin a nemzetközi főiskolai kongresszust kétszázhatvan de’eg tussal képviselteti magát a kongresszuson Négyvenk lene ál a n Noviszadról jelentik: Szremszki-Karlov­­ci, a régi pátriárkái székhely vasárnap, a szerb egyházi kongresszusokra emlé­keztető élénkséget mutatott. A hegyol­dalba épült és a Dunáig lenyúló »szerb Róma« lobogódiszben köszöntötte a vi­lág minden tájékáról odasereglett főis­kolai hallgatókat, az ötödik nemzetközi főiskolai kongresszus küldötteit, akik Szremszki-Karlovciin tartják meg ezidei kongresszusukat. Negyvenkilenc állam kétszázhatvan küldöttel van képviselve és soraikban helyet foglalnak a vendég­látó jugoszláv főiskolai hallgatókon ki­­vül Ausztria, Magyarország, Olaszor­szág, Bulgária, Görögország, Törökor­szág, Csehszlovákia, Románia, Svájc, Anglia, Franciaország, Belgium, Hollan­dia, Spanyolország, Dánia, Svédország. Norvégia. Finnország, Britt-lndia, Egye­sült-Államok és az ausztráliai küldöttek. Különösen nagy küldöttséggel képvi­seltették magukat az indiai főiskolák. melyek delegátusai közt több női főisko­lai liallgaiónő is szerepel, akik nemzeti viseletűkben nagy feltűnést keltenek. Az. ausztráliai Atclbourne, Sidney, Adelaide és Perth egyetem hallga­tói hat hétig utaztak Ausztráliából Trieszten át Szremszkl-Karlovcire, hogy részt vehessenek a kongresz­szuson. Popovtcs Pavle dr.. a beogradi egye­tem rektora vasárnap délelőtt tizenegy órakor előbb szerbül, majd francia és angol nyelven üdvözölte a világ minden tájékából összesereglett főiskolai hall­gatókat, utána dr. Gjája Iván beogradi egyetemi tanár, majd Zsivancsevics Hí­ja, a jugoszláv főiskolai hallgatók ne­vében köszöntötte a vendégeket és is­mertette a t kongresszus feladatait. Ata­­nackovics Milka a főiskolai hallgatónők, Parenta Milos, a karlovcii teológia igaz­gatója a vezetése alatt álló intézet üd­vözletét tolmácsolta. A vendégek nevé­ben egy indiai főiskolai hallgató és csi­­kágói diáknő köszönte meg a lelkes fo­gadtatást. Grofile, az oxfordi és cam­­bridgei diákok üdvözletét fejezte ki. Hotmann Konrád (Berlin), a nemzetközi főiskolai hallgatók szövetségének főtit­kára hosszabb beszédben ismertette az ötödik diákkongresszus célját. Jobb emberiséget teremteni, ez a célunk — hangoztatta a szónok a kongresszus tagjainak zugó tapsai közt. Popovics Pavle dr. beogradi egyetemi rektor záróbeszéde után az ötödik diák­kongresszus ünnepélyes megnyitó ülése véget ért és a kongresszus résztvevői testületileg tisztelegtek a görög keleti szerb egyház fejedelménél, Dimitrife pátriárkánál, aki a diszes patriárkapalo­­ta nagytermében fogadta a Karlovcin egybegyult főiskolai hallgatókat. A togadás közel fél órát tartott, mely után a pátriárka ebédre látta vendégül a kongresszus résztvevőit. Vasárnap délután léi öt órakor kezdette meg a kongresszus a teo­lógia termében az első érdemleges ülését, amelyen Hofmann Konrád főtitkár hosz­szabb beszédben foglalkozott a főiskolai unió eddigi működésével, mely főleg a háború után az arra rászorult főis­kolai hallgatók anyagi segítésére ter­jedt ki. Most uj munkát kell megkezdeni — mondotta — dolgoznunk kell az emberiség érdekében. A kongresszus főérdeklödésének köz­pontjában az indus diákok és diáknök állanak, akik bár európai egyetemeken tanulnak, mégsem lelkesednek az euró­pai gondolkodásért. Kifogásolják, hogy mindenütt tulnagy a nacionálizmus és szerintük India sokkal közelebb áll az emberi szolidaritáshoz, mint Európa és népei. A tanácskozás nyolc napig tart. A kongresszus tagjai szombaton megte­kintik Noviszadot.

Next

/
Thumbnails
Contents