Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-22 / 199. szám
2. oMal 1926 julius 22. BÄCSMEGYEI NAPLÓ el, oly hirtelen, hogy az emberek el sem menekülhettek. Eddig ötven holttestet fogtak ki a vízből és azt hiszik, hogy az áldozatok száma körülbelül száz. A holttestek közül negyvenkettőt agnoszkáltak, nyolcnak a személyazonosságát még nem lehetett megállapítani. A román külügyminiszter részvéttávira fa Mitüeanu román külügyminiszter szerdán résztvéttáviratot intézett Nincsics külügyminiszterhez az országot ért árvízkárok alkalmából, Nincsics ugyancsak táviratban köszönte meg a román kormány részvétét. Segélybizottság alakult S uboticán az árvízkárosultak támogatására A szuboticai városháza közgyűlési termében Gyorgyevies Dragoszláv főispán elnöklete alatt szerdán délután megalakult a Nemzeti Segélybizottság, amely minden megfelelő eszköz igénybevételével, jótékony adományok gyűjtésével, az árvizkárosultak támogatását tűzte ki céljául. A gyűlésen, amelyen a szuboticai társadalmi és jótékony egyesületek képviseletében mintegy kétszázan vettek részt, Gyorgyevies főispán hosszabb beszédben ismertette az árvizkárosultak súlyos helyzetét, amelynek a megjavítása csak széleskörű, országos jellegű jótékonysági akcióval érhető el. A főispán után dr. Kengyelac Milivoj ügyvéd, dr. Markovics Csedomir egyetemi tanár; dr. Piskulics Zvonimir ügyvéd, dr. Rafajlovics Milos ügyvéd és Sztojánovics -Vlada, a Tartalékos Tisztek Egyesületének, valamint a Sand-nak elnöke szólaltak fel. Sztojánovics felszólalásában bejelentette, hogy a Sand az árvizkárosultak javára több mérkőzést fog rendezni. Dr. Szántó Gábor orvos a szuboticai tenniszklub legközelebbi városközi mérkőzésének jövedelmét ajánlotta fel. A felszólalások után a Nemzeti Bizottság pénztárnokául Vujics Radomir tanfelügyelőt, raktárnokul pedig Marcikics SJános irodafőnököt választották meg. Választottak az ülésen ankét-bizottságot is, amelynek tagjai: Gyorgyevies Dragoszláv főispán, furies Márkó nemzetgyűlési képviselő, Malagurszki Albe polgármester, Damjdnovics Miroszláv tábornok. Petrovics Lázár tábornok, dr. Atyimovics Miodrág, a jogi fakultás dékánja, dr. Markovics■ Csedomir egyetemi tanár, Damjanovics Miroszlávné, Gyorgyevies Dragoszlávné, dr. Manojlovies Viadiszlávné, Anasztasziievics ezredes felesége, Manojlovics Taza, Hartmann Rafaelné, Sárcsevics Manda, özv. dr. Sudárevics Ferencné, dr. Kengyelac Milivojné, dr. Szántó Gáborné, Benet és Duranovo úrnők, dr. Piskulics - Zvonimir ügyvéd, dr. Kengyelac Milivoj ügyvéd, dr. Ivandékics Pájó orvos, dr. Rafajlovics Milos ügyvéd, dr. Miladinovics Radivoj királyi közjegyző, dr. Fenyves Ferenc, a Bácsmegyei Napló főszerkesztője, dr. Manojlovics Joca ügyvéd, dr. Török Béla orvos, dr. Manojlovics Vladiszláv királyi közjegyző, Manojlovics Dusán gyárigazgató, Gavanszki Milos gyárigazgató, dr. Evetovics Mátyás helyettes polgármester, dr. Lóránt Zoltán ügyvéd, dr. Petrovics Márkó ügyvéd, Sokcsics József hírlapíró, dr. Vojnics Hajdú József ügyvéd, Vidákovics Antal földbirtokos, Bogdánovics Nikola, dr. Ivandékics Imre ügyvéd, dr. Pertics József ügyvéd, Pendzsics György gyáros, Sztojánovics Vlada nyugalmazott vámigazgató. Az ankét-bizottság első ülését pénteken délután hat órakor tartja a városháza kistanácstermében. A vezetőség kéri a bizottság tagjait, hogy az üíésen okvetlenül jelenjenek meg. . A vezetőség egyben azt is közli, hogy gyűjtésre csak azok jogosultak, akiknek a Vörös Kereszt Egylet bélyegzőjével ellátott könyvecskéjük van. ilyen könyvecskéket a Nemzeti Bizottság is kiutal a jelentkezőknek. Az adományokat a bizottság a lapok utján nyugtázza. Dobrovolj ác-lázadás Németcernyán El ávoiitotiák hivatalából a köziég jegyzőjét és megszállták a községházát Becskerekről jelentik: Németcernya bánáti községben fölláeadtak a községben letelepedett dobrovoljácok, eltávolították hivatalából a község jegyzőjét és fenyegető magatartásukkal két napon át rettegésben tartották a lakosságot. A dobrovoljácok elkeseredését Koszics Csedomir községi jegyzőnek az az intézkedése idézte elő, amellyel az agrárügyi miniszter rendelete értelmében ki akarta lakoltatni telepeikről az adóhátralékos dobrovoljácokat. A dobrovoljácok, amikor látták, hogy a jegyző nem hajlandó eltérni a rendelet utasításaitól, Beogradba utaztak, a honnan adójuk kifizetésére vonatkozó írásos moratóriummal tértek vissza. Ezt az írást bemutatták a községi jegyzőnek, aki kijelentette hogy azt nem veheti tudomásul. Az elkeseredett dobrovoljácok ekkor Becskerekre utaztak, fölkeresték dr. Ztíbkovics megyei főjegyzőt, az alispán helyettesét és erélyesen követelték, hogy Koszlcs Csedomir községi jegyzőt húszon, négy órán belül távolítsák el Németcernyáról. A megyei főjegyző csillapítani próbálta a dobrovoljácokat és kijelentette, hogy vizsgálatot indit az ügyben, amit a panaszosok türelemmel várjanak be. A dobrovoljácok azonban kitartottak követelésük mellett.és hazautaztak Németcemyára. A huszonnégy óra leteltével hatvanhetven főnyi dobrovoljác csapat fölfegyverkezve megjelent a községháza előtt, behatoltak a hivatalos helyiségekbe és erőszakkal eltivoütották a jegyzőt. A kivonult csendőrség fegyvert szeglett a zendulő dobrovoljác-csoport felé, mire azok elkeseredett kifakadásokkal illették a csendőröket és egyáltalán nem mutattak hajlandóságot a távozásra. Közben a jegyzőnek néhány hive segítségével sikerült elmenekülnie a községházáról és a községi bíró házában rejtőzött el. A lázadók továbbra is megszállva tartották a községházát, mert a csendőri karhatalom gyöngének bizonyult megfékezésükre. Az eset nagy pánikot keltett a községben, ahová szerdán megyei bizottság szállott ki az ügy kivizsgálására. Eldobott cigaretta okozta a Primáriasz-gyári tüzet A gyárnak csak két üzeme pusztult el A szuboticai Primarius vegyészeti gyárban kedden éjszaka keletkezett tűzvészt csak szerdán délelőtt sikerült eloltani. A tűzoltóság megfeszített munkájával sikerült a gyár legnagyobb részét megmenteni és a raktárban felhalmozott árukon kívül csak a hordógyár és a dobozgyár égett le, mig a tetőfedőlemez-, kocsikenőcs- és kátránydesztiláló üzemeket megkímélte a tűz és itt a termelő munka változatlanul folyik. A szerdán délelőtt megejtett tüzvizsgálat során nem lehetett még pontosan megállapítani a tűz okát, de valószínűnek látszik, hogy a tűz rövidzárlat folytán keletkezett, azonban nincs kizárva, hogy a gyár egyik szögletében levő kemencében elhelyezett izzó salak okozta a tüzet. Megállapította a bizottság, hogy a nyolcvan méter hosszú gyárépületből huszonöt méter hosszú raktár égett csak le. A tűz azonban sokkal nagyobb méretű lett volna, ha a lángok a raktár többi részében, valamint közvetlen az épület előtt elhelyezett hátránnyal és olajjal telt hordókra is átharapódznak. A tűzoltóknak ezt azonban még idejekorán sikerült megakadályozni. A rendőrség csütörtökön délelőtt kezdi meg a tanuk kihallgatását, akik a tüzet észrevették, valamint a gyár munkásait, akik a tűz keletkezésének napján a gyár elégett részében foglalatoskodtak. Egy kritikus albumából Irtó : Baedeker Sok olvasó akkor van az Íróval megelégedve, ha az olyat mond, ami neki uj és meglepőimig másoknak akkor tetszik meg egy könyv, ha olyan megállapításokat talál benne, amelyeket már ő is elgondolt. A kettő közül egyik se találta éppen fején a szöget. S ezt inkább arról a harmadikról mondhatnánk el, aki írókban és könyvekben azt találja helyesnek, ami szép és azoníelül igaz. * Se Írni se olvasni nem szabad túlságos sokat. A sok persze egészen egyéni. Olyík Írónak csak egy vagy két könyv höz van elegendő tudása, esprit-je vagy fantáziája, s ennek aztán kár egy harmadikat meg egy huszadikat írni. Némely olvasónak az elméjében pedig csak száz könyv számára van elegendő befogadó képesség, s ennek aztán nem tanácsolnám, hogy ezaret olvasson.-fc-Versirók közt találunk szürke nyárspolgárokat, valóságos szatócsokat, a »közönség« körében pedig lelkes költőket. Nem mindenki poéta, aki rimes sorokat ir, és vannak költők (költői természetek), akik azt se tudják, hogy mi a jambus. * — Hoz az valamit, amit Uraságod ir? — kérdezték egy Írótól. — Hogyne! — felelte ez. — Bámulókat és irigyeket, szeretetet és gyűlöletet. * Egy Írónő novelláját a következő megjegyzéssel utasította vissza a szerkesztő: — Bájosak benne a helyesírási hibák. de a kompozíció még sok kívánnivalót hagy. Az Írása szép, de jellemzésre is kell törekedni. A papirosa kitűnő, de a témáját jobban tessék megválasztani. A mondatai szabályosak, de a stílusa döcögős. Hogy a tehetségéről mit tartunk? A fentiekben elmondtuk. - * Az ember sokat mondhat el versben, amiért, ha prózában Írná meg, biróság elé állítanák vagy elmeorvossal vizsgáltatnák meg. Neme’y embernek szerencséje, hogy versei ir és nem prózát. * Az Íróknak ifjúkorukban vagy késő vénségükben irt müveik sose a legjobbak, amiket produkáltak, de a szerzőjükre majdnem mindig a legjellemzőbbek. Aki tiszta esztétikai gyönyörűséget keres, vagy az invenció és fantázia vérbő alkotásaira kiváncsi, az az írói pálya delelőjén termelt dolgokat olvassa, de aki magát a szerzőt akarja ismerni, az annak ifjúkori termését és az aggkori fecsegését tanulmányozza. E két szélső korszakban az iró távolabb áU a művészettől mint a virágzó esztendeiben, de közelebb áll a saját egyéniségéhez, és őszintében nyilatkozik meg, mint amikor a mestermüveit alkotta. El lehet mondani, hogy a legtöbb irórá az első nagyobb müve és — ha megöregszik — az utolsó a legjellemzetesebb. * A tudósokat a pozíciójukhoz mérten becsülik és nem a tudományukhoz képest, az írókat pedig a hírnevük s nem a tehetségük szerint. ffe-Mindenkinek csak a maga könyveit, a tulajdonában levőket volna szabad olvasni. Ez nemcsak az írónak még a kiadónak volna jó — mert több könyv fogyna — de előnyére lenne az olvasónak is, aki komoly kulturáltsághoz juthatna, mig Így,, ha kölcsön-. könyvekből olvas, csak félmüveltségre tehet szert. Amikor a könyvet a tulajdonosának visszaadja, a művelődése félét is visszaszolgáltatja. Egészen más persze, ha' a könyvet nem adja viszsza, amire állítólag szintén van példa. Ez esetben az illető egyáltalában nem kulturember. * Egy úriember, akinek csinos könyvtára volt, amely lassan, cfe biztosan (s nem örökség vagy ajándékozás utján) szaporodott, csodálkozással hallotta egyszer, hogy könyveket vásárolni is lehet. Amelyik írónak az Írása nem a legékesebb gyönyörűség, az ne Írjon. De :az olvasó, bármennyire nehezére esik az olvasás, csak olvasson — az istenért, olvasson! Az Írást nem szabad, az olvasást muszáj erőltetni. * Az iró, amikor dolgozik, élvez és szenved. Élvez, mert alkot és szenved, mert az alkotása nem elégíti ki. Ahogy a két érzésből hiányzik az egyik, akkor az, amit produkál, már nem elsőrendű írás, talán nem is irodalom. * Áz Írónak1 van a legjobb ember ismerete a világon. (Hiszen sokszor ezen a tulajdonságon aJapyl az írósága.) De az egyes emberrel szemben, akivel a gyakorlati élietben van dolga, sokszor úgy viselkedik,, mint egy minden élettapasztalás nélkül szűkölködő gimnazista, s becsap at ja magát a legegyszerűbb pasasoktól. Mert kétféle emberismeret van: az elmélkedésé, amely hiányzik a publikumnál s a cselekvésé, amely nincs meg az Írónál. % Ha egy jeles iró inegrsmenkedik — Imjón vagy vasúton — egy u. n. egyszerű emberrel, az előbbi egy óra múlva tisztában lesz az utitárs világnézetével és mentalitásával, ez pedig tudni fogja, hogy az illusztris utitársától mit Tehetne előnyösen venni 5 mit lehetne. neki nyereséggel eladni. * Akire egyes könyvek nem gyakoroltok elementáris hatást, aki egyik-másik mü olvasásánál nem volt lelki izgalomban s nem érezte olykor, hogy az olvasmánya az életében nyugvópont vagy forradalmi mozzanat, az se iró, se igazán müveit szellem nem lesz. soha. Még csak ideális olvasó se. Írók volnának a legeszményibb olvasóközönség, mert ők nemcsak írni tudnak jobban, mint az átlagemberek, hanem olvasni is. Az igazán olvasnitudó olvasó már majdnem iró, s az olyan iró, aki nem elsőrendű olvasó egyszersmind, valószínűleg Írónak se lesz egészen ideális. Némely irót jobban jellemez. az, hogy hogyan olvas, mint az, hogy miképpen ir. Es: »irómódjára olvas«, szoktuk mondani azokról, akik nagyon intelligensen forgatják a könyvet, '■ i _ * Az iró a büntetését sokszor megéri már életében — jutalmára a legtöbbször várnia kell a túlvilágig. # Az iró, aki nem szeret olvasni, olyán, mint ,a. .családfő, aki elhanyagolja a íainiliájáí
