Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-18 / 195. szám
1926. julius 18. BÄCSMEGYEI NAPLÓ Különvélemény A belletrisztika kötéltánca Az »Orgonazugás* kiváló szerzője — nem tehetek róla— számomra mindig az fog maradni, az elmúlt napokban a magyar főváros kellős közepén repie zentativ előadást tartott a magyar iro dalomról, nagyjaikról, hatásaikról és az ifjúság rügyező mentalitásáról. Ravasz László, a magyar kálvinisták élő kitűnősége beletrisztikai kötéltáncoí lejtett a fájdalmas események szakadékai födött és pattogó és katonás kemény szavakkal kopogtatta meg Ady Endre koporsó-födelét. A dunamelléki egyházkerület szuperintendense súlyos ember. Annál kevésbbé érthető, hogy szeme elől tévesztette a súlyos emberek fokozott felelősségét. Ezt az érzést még arról a tuämagas piedesztálról sem lett volna szabad háttérbe szorítani, amelyet a Kálvin-téri rezidencia jelentett és kétszeres mértékben jelent ma. Én nem vitázom ékesen szóló Ravasz Lászlóval, főképen azért nem, mert iAdy Endre megvédése már maga kegyeletsértés volna hét esztendő távlatából. Nem akarok polémiát folytatni azért sem, mert Ravasz László egyébként tapssal és kitörő lelkesedései fogadott előadása nem árva és társtalan jelenség, hanem a kálváriás magyar sors naponként megismétlődő speciális őstünete. Néhány, mélyről felkivánkozó szót akarok a nyilvánosság elölt elmondani, .hogy megtépázzam azt a habért, amely közvélemény mázát mázolta erre a filippikára. Erdély alkotási-ágytól fprró. lázas vére lüktet az ereiben. És a Helicon diszting vált publikuma szótlanul, némán, egy ségesen Ady Endre. szellemének hódol, az ő protekturá tusának védelme alá helyezi magát. Vájjon Erdély töldjé nek magyar irómunkásai. akik saját bevallásuk szerint Ady müvét kívánják szorgalmas építőmesterekhez híven tovább építeni, gondoltak-c arra. hogy hogy Erdély fájdalmas testéből szakadt Ravasz László úgyis mint esztétikus — fogja az. első követ rádob'ii dédelgetett talizmánjukra. Nem valószínű. 3.' A Nemzetköz', Diákegyesületben egészen a közelmúltban ugyancsak Adyról tartottak előadást. A fiatal diákok örömmel kürtölték szcrte-széjjel, a világ minden tája felé francia nyelven, Genfben Ady-dicsőségét, a magyar irodalom dicsőségét. Nem szagláz-15. oldaL fák. morfint, kokaint 6s Veronáit, nem törődtek idegdeíektusokkal. Adyval kapcsolatban nem keresték az esendő ember roncs testét. . *De megállapították és belediktálták újból és ki tudná megmondani hányadik ízben, '— a nyugati eszmeáramlatba, Ady Endre világirodalmi jelentőségéi. A borús irodalmi' kirándulás, után higyje e) Ravasz László^ hogy a vad züllés, eszeveszett kétségbeesés, a kritika hallatlan fokú hiápya és az ifjú titánok határtalan ég felé törése között nem szükségszerű a kapcsolat.' Az intellektus grádusait nem lehet vezényszavak rámájába szioritani, felfogásokat nem sikerül pedagógiai kiskáték kaptafájára. kitenyészteni. Lehet, hogy igaza van Ravasz Lászlónak. Lehet, hogy el kell zülleni, pozdorjává kell törni, szét kel! hullani. De ezt Ady Endre nem hibázta. Megjósolta. És ez a különbség. Mesterházy Ambrus Emlékezzünk régiekről „Több okból van szükség a közigazgatásban a nemzetiségek igazságos képviseletére“ — „A főispánok kijelölési joga nevetségessé teszi a választói jogot“ — „Vakság, vagy naivság azt hinni, hogy a nemzetiségek belenyugosznak abba, ha a közigazgatásban nem használhatják anyanyelvűket“ Miletics Szvetozár a nemzetiségek részvételéről a közigazgatásban Mitetics Szvetozár 1867 májusában a ideiglenes változásába maguk a muni . - ... 1,. Z—.-l. . ^1 üt. ..L M 1 S' . - .it-—w őt I n in í-\. I - f ,sl.’ ■ fi ■ f a ,•> r. I. án Ravasz László előadás^ eísosorbá az ifjúsághoz volt adresszálva azzal a kihangsúlyozott szándékkal, hogy életmentést végezzen- A puritán lelkipásztornak igaza volt. ő tiszta erkölcsöket kíván maga körül látni. De kérdezzük nincve a tömeglélek halásza nak alkalmasabb módja az irodalom megnyilatkozásánál? A reformátusok pesti püspöke óva intette az ifjúságot Ady Endre követésétől. Szakmájába ■'■ágó hévvel ecsetelte azokat a .szörnyű következményeket, amelyekkel az Ady-kultusz támogatása szerinte szükségképen jár. A szigorú előadó megfeledkezett arról, hogy a magyar tragédiák költőjével szemben pont neki többszörös felelősség Megfeledkezett arról, mennyi szomorú vérteden csatán kellett keresztül csatázni amíg eljutottunk odáig, hogy a csapni való és szívós kuvasz irodalompolitika is meghajtotta lobogóját az érmindszenti próféta előtt. Megfeledkezett többek között1 arról is, hogy' Erdély patinás fódjét, saját fészkét, a magyar kálvinizrtius történelmi súlyát egyaránt csúfolta meg akkor, amikor ezen a ponton jobbját nyújtotta — mondjuk Herceg Ferencnek. Amikor Ravasz László magyar püspök, a magyar prédikátorok késői fáradt utódját sírjában megkövezte, akkor nagy bánat és mély gyász szakadt ránk. mert újból a fejünkhöz vágja a valóságot arról, hogy jaj, de kevesen vagyunk. Nem lett volna szabad megfeledkezni arról, hogy Ady Endre sohasem volt halász a zavarosban, hogy Ady Endre magyar halottak élén lovagolt be a halhatatlanságba, 2. Nem véletlen, hogy Ady Endrének, ma már Ady Endre emlékének, valahányszor megtámadták, mindig akadt elégtétele. Ravasz László előadásának hullámai még el sem ültek. Erdélyből már diadalmas szervezkedés hírét kapjuk. Az t-rdélvi irók Marosvécsen . találkozóra gyűltek össze. Julius 15- ién ünnepségek kezdődtek Kemény János báró kastélyában. Ahogy Erdélyben elnevezték: — a marosvćcsi Helicon. — Erről a Heliconról, időszerűségéről, vagy formai elavultságáról eltérőek lehetnek a vélemények. De annyi bizonyos, hogy Erdély, szive dobog bennCj magyar képviselőházban a következőket mondotta: T. Képviselőházi Én is a inegyék és más municipiumok.. valamint ezek , hatáskörének viszaállitása mellett vagyok de nem azon alapokon, melyeket a minisztérium hoz javaslatba: először azért nem. mivel ezek alaptalanok. másodszor azért, mert ez dia pókon a muni ciplumok, különösen a megyék nem lesznek azzá, aminek kellene lenniök azon országban, mely. az 1848-iki törvények által népképviseleti alapra van fektetve s végre azért, mivel a municipiumok hatásköre leglényegesebb pontjában korlátozva van. A minisztérium .indítványozza, hogy az, 1861-ben megválasztott bizottságok megmaradjanak, de ez- semmi törvényen sem alapszik. Az 1848-iki törvények szerint a megyék törvényes coordinatiojáig a 48-ban választott bizottság volna illetékes: de ezt. maga ä minisztérium megjegyzése, szerint az idő eltörölte. A praxis amely szerint akkor választattak a bizottságok, ebben még pótenitialta az ideiglenes kormány hibáit, mivel mint-tudv? van, a szabályos választásról szó sem volt, mert -a főispánok Ínyük szerinti konferenciával a listát összeállították, mely felolvastatött. melyre megjegyzés nem lehetett, kivéve ha egyiknél, vagy másiknál tpegjegyeztetett: ipeghalt. így a választások nemcsak általános- alkotmányos hanem nemzetiségi ; szempontból roszszül estek ki: mert hogy csak az- előttem ismeretes választásokat Bácskában és a Bánságban említsem, a legnagyobb szerb helyiségek kevesebb képviselőt választhattak, mint sok más kisebb; ily módon és a szerb intelligencia mellőzése miatt történt, hogy például Torontál megye bizottságában nem volt a szerbeknek egy harmadrésze sem, holott a megyében a viszonylagos robbség a1 szerbeké s a románokkal az általános többséget teszik, mégis ezekkel együtt alig egv harmadrészben vannak képviselve: az egyes nemzetiségek igazságos képviselete pedig ez időben, midőn a nemzetiségi kérdés szőnyegre jő, több okból volna szükséges: először, hogy más nemzetek tagjai bizalommal járuljanak az. uj állapothoz, másodszor, . hogy a lekületek igazságos mértékben már otthon kibéküljenek és kiegyenlittessenek; végre, hogy az országgyűlés is képes legyen, a közvéleményt híven megtudni. Mindezen tekintetekbói s mivel maga a1 minisztérium is zz ISAS-üa törvények cipiumok tekintetében is bocsátkozik, célszerűbb lett volna, ha a megyék ideiglenes elrendezését; képviseleti ala pon- terjeszti elő. mindenesetre pedig, ha uj bizottságok választását rendeli el: Ezenkívül korlátoltatik a tnegje autonómiája leglényegesebb pontjában, t.’-í. a tisztviselők választásában, miután a főispánoknak kizárólagos:; kijelölési jog adatik, meilvel ■ 1848Tig sem bírtak teljes mértékkel és mindenütt, mely 1848-ban a bizottságokra is kifejezetten ki volt terjesztve sitniftly. a választási jogot nevetségessé teszi, mert az ily kijelölés különösen a főispán részéről, ki ezután kisebb önállósággal fog bírni a kormány irányában,, azonos a kinevezéssel. A kilátások olyanok, hogy, a szerbek. ..különösen • crtfy ahol nagyobb számmal vaunak, nem fognak saját nemzetiségekben főispánokkal bírni: azok tehát, kik valami tisztet viselnek, ez oldalról is egy ember kegyelmének lesznek kitéve. * Ezen javaslat másik oldala az, mely a nemzetiségeket érdekli. A hetedik §-ban megszüntettetik a 2' 1848-iki törvények XVI címének azon megállapítása. melynél fogva a kongregációkban és a megyei bizottságokban tiltatikmás, mint magyar nyelven beszélni és e megszüntetés azért tétetik, hogy más nemzetiségek nyugtalanságainak és aggályainak eleje vétessék, míg a nemzetiségi kérdés alkotmányos utón el, nem döntetik. Igaz, hogy aj fentebbi megállapítás megszüntetésével egy legnagyobb foltja töröltetik cl az 1848-iki törvényeknek, melyek ugyan demokratikusak akartak lenni, de mégis mindenkinek, ki nem tud magyarnl, még magukban a megyékben is, hol saját költségén, saját ügyeiben a teória, szerint joga van, tettleg betömik a száját, de azt hinni, hogy a többi nemzetek e megállapítás megszüntetésében engedményt fognak látni, ezt hinni, mondom, • vágj- naivságot tételez fel azok részéről, kik igy vélekednek vagy úgyszólván vakságot az'ok' részéről, kiket érdekel Nem úgy van!. Ha a minisztériumnak valóban kcinciy szándéka, hogy a többi nemzeteket ezzel addig is megnyugtassa, ügyién őket, akármennyire ne adassák hitel szavaimnak, mégis biztosítom, hogy szándékukat ezzel legkevésbbé sem fogják elérni annál kevésbbé, mivel az ideiglenes kormány is többet engedett meg, mivel a nem magyar nyelviek köre most, is már tettleg tág$sb, miután például a szerb nyelv némely törvényhozó sctaÁ! hivatalos sjjely, íBfebLJlcmzetek sem fognak ezzel megelégedni, de legkevésbbé mi szerbek, kiknek a koronázott királyok privilégiumai nemzeti jogainkat és saját hatóságainkat biztosítják, kiknek őfelsége nemcsak 1848-ban, hanem 61-ben a szükebb Magyarország integritásának restituciojánál királyi szavát írásban adta, hogy nemzeti jogaink, nyelvünk és nemzetiségünk államjogilag biztosítva les?. Ha mi azon tény előtt állanánk, hogy ejz országgyűlésen a koronázás előtt semmi sem fog határoztatni. ami különbén törvényhozás kóréhe vág, mi talán aggályai, de mégis nyugodtan várhatnánk ez időre, de midőn látjuk, hogy mindenki saját részéről magát előre biztosítja, hogy Ausztriával uj pragmatica sanctio állapíttatott meg, mely még a koronázás előtt fog az országgyűlésen átmenni, midőn látjuk, hogy a törvényhozás legfontosabb ügyei, mint az adó és ujoncozási ügy, ha csak időieg is, még ezen az országgyűlésen tárgyaltatnak, hogy változások tétetnek magában a municipiumok! szerkezetében, hogy végre a legitimitás és jogfolytonosság legállandóbb férfiai, Deák ur, az adóra vonatkozó miniszteri javaslat feletti vita alkalmából mondja, hogy a régi adó törvényesé és alkotmányossá válik, midőn azt az országgyűlés t. i. ezen országgyűlés a koronázás előtt jóváhagyja: akkor az alkotmányosság tekintetéből tőlünk sem veheti senki rossz néven, ha mi, látva hogy ez országgyűlés ily; fontos . tárgyakról valóban képes határozatokat hozni, azon gondolatra jövünk. hogy hasonló eljárásnak megtagadása irányunkban és a nemzeti kérdés irányában, nem mutat ragasz-^ kodást a- legitimitáshoz és jogfolyto-| nossághoz, hanem inkább oly szándékot. melynél fogva az úgy addig halasztassék. mig a hatalom egészen megnem .szilárdul, az erő hatalom, a sajtó-; törvény és a többi a magáét tpeg nem teszi: Ez pedig aggályunkat csak növeli és arra kényszerit bennünket, hogy, idejekorán -keressünk biztosítékot nem-, zétiségünk számára. A fennebbi megállapítás tehát nyugtalanít bennünket ahelyett, hogy. niegnyugtatna és fentartóm magamnak á jogot, e tekintetben szeparátim más javaslatot beadni, ez esetben pedig szavazatomat a miniszteri javaslat elten adom. ÚTLEVELEKET külföldi konzulátusoknál leggyorsabban láttamoz 6188 Ljubomir Mirković Beograd Postafiók 244. Eljárási díj t 35 dinár REUMA Köszönetnyilvánítás. Dr. Rahlajev Iván urnák Beograd, Kosovska 43. Nagyon kérem, hogy küldjön nekem még két üvog „RADIO BALSAMIKA“ gyógyszert a reuma megszüntetésére. Készséggel igazolom, hogy eddig két üveg gyógyszert használtam el, melynek eredményeképen hónapokig tartó reumámtól és fájdalmaimtól megszabadultam és elhagyhattam az ágyat, amej lyet a betegségem miatt őriznem kellett. - Próbálkoztam ezelőtt számos más orvossággal, de egyik sem segített. Az egyetlen az Ön orvossága volt, a mely rövid használat u'án megszabadított fájdalmaimtól. Nagyon köszönöm önnek és az orvosságot minden reumás betegnek ajánlani fogom. Aki reumában szenved, csak a „Radio Balsamika“t használja, mert ez a gyógyszer az, amely biztosan gyógyít. Teljes tisztelettel Francka Stepiínik vendéglősné, Zagorje ob Savi 1925. február 11. A RADIO BALSAMIKA gyógyszert készíti, eladja és utánvéttel izé1 küldi a .RADIO BALSAMIKA“ 1.AB0KATORIJA Beograd, Kcsovsba 43. s>r8
