Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-18 / 195. szám

XXVII, évfolyam Szubotica, 1926 VASÁRNAP Julius 18, mep után és hétfőn délben Szerkesztőség 5—10, 8—52 EJSfizetési ár n< BWUw Megjelenik minden reggel, ünnep után és Telefon: Kiadóhivatal 8—58 A Dima let am. 195. szám z,maj jovm trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Suhotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) • Minden bajnak megvan a maga termékenyítő hatása és a nagy ka­tasztrófák, amelyek ereje véghetei­len., kicsiségének tudatára döbbentik ■ az embert, a nemzetközi szolidaritás szükségérzeíéí mélyítik.- Ha az ele­mek haragjával állunk szemben, ki­hunynak -egy pillanatra a gyülölség píisztortüzei, amelyek az emberek, osztályok és népek közti távolságok fölött őrködnek. 1879-ben. amikor Szegedet elöntötte a Tisza, az egész civilizált világ résztvett a rekon­strukció müvében. Bécs, Berlin, Ró­ma, Páris, London, Brüsszel tekinté­lyes adományokkal járultak hozzá az árvízkárosultak segélyezéséhez és. a tiszaparti metropolis körutait ennek emlékére nevezték el az euró­pai fővárosokról. Azokat a károkat, amelyeket ■ a Duna, ez a szörnyű kalózzá vadult folyam okoz a Vajdaságnak, csak részben pótolhatja a kormány gon­doskodása és a társadalom segítő'­­akciója. De ha nem zárkózunk el a szerencsétlenségből meríthető tanul­­ságók elől, akkor a veszteség a jobb ¥>vőhe fektetett.tökévó-Auilik. Az el­pusztult értékek épp úgy a- fejlődés elemeivé lesznek, mint ahogy a föld­ben porladó holttestek az utódok | számára gyümölcsöző talaj éltető­nedveit szaporítják. A közösségnek az a tömör védő- Tánca, amit a Vajdaság népei nemze­tiségi különbség nélkül alkotnak a veszedelemmel szemben, az a nagy­szerű segitökészség. amit a társada­lom osztatlanul tanúsít, az a hatal­mas erőfeszítés, amely a partvidék lakosságát a védőmunkálatok fe­gyelmezett és hősi hadseregévé for­rasztja össze, azt mutatja, hogy az ország javainak féltése tekintetében nincs különbség az állam polgárai között. Demagógok konkolyt kever­nek a megértés tiszta búzájába, eg­­záltált, vagy nagyon.'is számitó. na­cionalisták görcsösen szorongatják kezükben a bizalmátianság Pando­­raszelencéjét. hogy a viszálykodás viharait eresszék rá az egymásra­­ntált fajokra, de lelkendező agitáció­­iukba belebömböl a Duna és meg­álljt parancsol a nemzeti féltékeny­ség . rohamoszlopainak. Anyanyelv és faji származás nem lehet szigetelő réteg egy állam polgárai között — zúgják az árviz habjai és ezt az ok­tatást ..sokkal súlyosabb érvek tá­masztják alá, mint azokat a tanítá­sokat, amelyekkel a sovinizmus apostolai a tömegeket szédítik. A Vajdaság, magyarjaival és németéi­vel, nem pacifikálapdó terület többé, hinein az ország integráns része, a passzív vidékek éléskamrája s szük­ségleteinek elhanyagolásával, jöve­delmeinek adózás címén való kon­­fiskálásával, munkájának megakasz­­tásával, folyamszabályozási köve­télményeinek ellegyintésével a nem­zeti vagyont rongálják. Ezt az igaz­ságot zsongják a hullámok, amelyek az áldott fekete földeket borítják és ennek az igazságnak ’ felismerése az ország gazdasági boldogulásának előmozdításával együtt a nemzetisé­gi kérdést is közelebb juttatná a megoldáshoz. Megszivlelésre méltó leckét nyújt az áradás a népek szomszédi viszo­nya tekintetében is. Senki még el nem vitatta, hogy a Duna medencé­jének népei egymásra vannak szo­rulva, de a politika és a diplomácia egyetlen alkalmat‘sem mulasztott el, hogy ennek az elvi álláspontnak gyakorlati konzekvenciáit elhárítsa. Ebbe a problémába is beleszólt a Duna és frappáns példáját nyújtja annak, hogy milyen kívánatos volna a jugoszláv-magyar viszony kiépítése. A jugoszláv kormány felkérte a ma­gyar kormányt, hogy az apatini vé­dömunkálatok megkönnyítése végett robbantássá fel a gátakat a Duna mohácsi szakaszán, A magyar kor­mány a kérést már teljesítette is és intézkedett, hogy a mohácsi víztö­megeket elvezessék. Ha a Duna fellázad, a völgyében lakó két népnek támogatnia kell egymást a védekezésben. De meny­nyi egyéb körülmény van, ami a szomszédos népek barátságos együttműködését teszi szükségessé és ami fölött olyan könnyedén elsik­lanak az országok sorsának intézői! A Duna int, hogy tartsunk össze és dolgozzunk vállvetve kis’ népek, nagy népek, faji többségek és nem­zeti kisebbségeié, a földi élet megja­vításán, mert mindnyájan rabjai va­gyunk a természet önkényének, á mely annál nyomasztóbban neheze­dik ránk, mennél szétforgácsoltat)« ban folytatunk küzdelmet ellene. Csak ennek az intelemnek követé­sével szabadulhat ki a világ a válság­ból, amelyben a háború óta vergődik. Szombaton újabb ötvenezer holdat öntött el az árviz A bőgőjévé-—vajszka—zsivai árterület viz alá került A viz áttörte a Petrovics=féle országutat és bőgőjévé! vasúti töltést — Hatezer munkás^ és kétezer katonát rendeltek a veszélyeztetett területekre — Átmenetileg apad a Duna A király Noviszadon megtekintette az élontott területeket és szombaton este Bogojevóra utazott Szornborbol jelentik: A szombati na­pon újabb, végzetes katasztrófa követ­kezett be. Bogojevó fölött, a vasútállo­más közelében a pénteki áradás áttörte az úgynevezett Petrovics­­féle országutat, melyet tartalékgát­nak építettek ki és bezúdult a jóval alacsonyabban fekvő Vajszka— Bőgőjévé—zsivai ármentesitö tár­sulat tefüfetere. A hatóságok már pénteken tartottak at tói, hogy a Petrorícs-féle országút, bár az elmúlt hetekben megerősítették és nyulgátakkal látták el, nem tud ellent­­állni a bogojevói vasúti töltés felé ret­tenetes erővel hömpölygő árvíznek. A fenyegető veszélyre -való tekintettel mü szaki csapatokat kértek arra a célra, hogy a gáttöréstől délre a Duna-gátat felrobbantsák és ezzel szabad utat nyis­sanak a kiömlő víznek a iolyó-mederbe való visszatérésére. \ műszaki csapatok péntek éjszaka meg is próbálták a főgát felrobban­tását, a kísérlet azonban csak szom. bat délben és akkor is félig sikerült, mert a töltést csupáq 120 méter szé­lességben szakította ketté a dinamit, ezen a résen keresztül pedig csupán ki­sebb mennyiségű viz tódult vissza a Du­­na-mederbe. Az áradás ezért hihetetlen gyorsasággal terjedt és Szombat délelőtt a viz már elöntötte mindazt a tizenki­­lencezer holdat, mely a Duna és Petro­­vics-országut között terül el, elérte a vasúti töltést és a megerő. sitett országutat. A vi? Bogojevó fölött az állomás-épület közelében, a vasúti fahíd mellett, délelőtt öt-hat méter magasságot ért el és azzal fenyegetett, hogy. áttöri az országutat. Ez a veszély pepi következett be, ellen­ben az áradás olyán gyors tempóban nőtt, hogy délután két órakor a víz átlépte az országút koronáját és a vasúti fa­híd alatt boöaslött az alacsonyabb Vajszka—Bogojevó—-zMrai árterü­letre, A vizsugár rettenetes ereje pár perc múlva ötszáz méter szélességben szét­rombolta az országutat és maga alá te­mette a vasúti töltést, melyet — ezt még pontosan nem tudták megállapítani ,— valószínűleg szintén elpusztít ott. A sza­kított résen másodpercenkint 300 köbmé­ter viz tódul az országút túlsó oldalán levő termőföldekre, melyekből szombat estig közel tízezer holdat öntött el. Minthogy a Petrovics-országut volt az utolsó védővonal, mely a Vajszka—Bo­gojevó—zsivai árterületet védte, az ár most már akadálytalanul ter­jed tovább és elönti azt az ötvenezer holdat, mely 1924-ben egyszer már az elemi csapás martaléka lett. De nincs kizárva —.különösen, ha a Du­­na-gátak felrobbantása nem megy simán -- hogy az árviz eléri Vajszkát, Kara­­vukovót, Deronyüt, Novoszclót, Sőt az is megeshetik, hogy a viz tűi jut a kisebb töltéseken és összesen hatvanezer holdat önt el — a legjobb termőföldjeit az or­szágnak. A Vajszka—Bogojevó—zsivai árterület, melyet az újabb csapás ért, valamikor a karlócai patriarchátus birtoka volt, melyet az agrárrefoim kisebb parcellák’-' ban szétosztott dobrovoljácok és egyéb szerb agrárigénylők között. A hatóság ezeket a kisbirtokosokat még napokkal1 ezelőtt felszólította, hogy a földekről szállítsák el a gabonát és állatokat. A gazdák, amit lehetett, biztonságba is helyeztek, az áradás azonban így is fel­becsülhetetlen kárt okoz. A legnagyobb baj az, hogy a viz — hasonlóan az 1924-ben történt árvízhez — elsodorta a bogojevói vasúti töltést és ezzel hónapokra megbénította a vasúti forgalmat a Szomfcor—Dália közti fővonalon, ami a Vajdaság kereskedelme szempont­jából rendkívül nagy kárt jelent. Az árviz-hatóság a katasztrófa hírére nyomban intézkedett, hogy hatezer munkás és kétezer katona ; azonnal induljon a veszélyeztetett helyekre és igyekezzen gátat szabni : az árviz terjedésének, A védőmunkával egyidejűleg a műszaki csapatok szombat éjjel Apatinnál újabb robbantásokat végeznek, melyek remél­hetőleg sikerülni fognak és az árterüle­ten. felgyülemlett vízmennyiség szabad utat kap a mederbe. Várják az njabb árhullámot A helyzet a Duna-szakasz egyéb ré­szein is igen súlyos. A csébi ármentesitö társulat töltésein újabb, igen veszélyes szivárgásokat észleltek. A. gátakat itt zú­zott kaviccsal erősítik, hogy a viznyo­­mást kibírja. Cséb és Sztari-Palánka közt az or­szágút viz platt van. Nóvoszelóuál péntek este tizenöt méter hosszúságban töltés-csuszamlás történt, de a gyorsan összevont munkaerővel si­került -a belső védőgátakat idejében megépíteni. A Bogojevó—szontai vasúti töltés jobboldalára erős padkát építenek, baloldalt pedig a töltést mélyítik. Kétezerötszáz katona éjjel-nappal megfeszített erővel dolgozik itt, hogy a. veszélyt elhárítsa. A pénteki . gáítörési következtében egyébként a Duna szombaton 30—50 centimé­terrel apadt, ami egyelőre lényege­sen enyhíti a helyzetet. A kritikus nap julius 20—23-ika közt lesz, amikor az újabb árhullám körül­belül 20—30 centiméterrel emeli a viz magasságát. A hatóságok ettől az ár-. hullámtól félnek a legjobban, miután a töltéseket a köze! bárom hetes áradás annyira meggyöngltette. PoStaritta piáiénál ^ 24 OLDAL * ARA 3 Difii 8

Next

/
Thumbnails
Contents