Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-17 / 194. szám

1926 julius 17.

BACSMEGYEf NAPLÓ

Kisebbségi Élet

® b s

Mille Constantin, a hires román publicista a Lupta legutóbbi számában cikket irt Szele Béla dr. mandátuma körül felmerült parlamenti harcokról. »Nagy hibát követett el a kormány — írja — és. hatalmas vétket a lojalitás ellen. De ugyanekkor nagy hibába esett a nemzeti párt is, amely kérte és megkapta azt, hogy nem igazolták Szele Béla magyar képviselő mandátumát. Nem beszélünk a kormányról, mely minden kritikán alul áll. Ha a nemzeti part nem elegyedett volna a dologba, mi sem szóltunk volna hozzá a mandátum igazolásának ügyéhez. Egyszerűen-és kereken a magyar képviselőkre bíztuk volna a dolgot — egyék meg, amit - főztek, ha tudják. Logikát, jóhiszeműségét, tisztességet nem kívánhatunk ettől a kormánytól, amely önkényes, sokkal önkényesebb, mint a liberálisok voltak. Jogunk van azonban ahhoz, hogy a nemzeti párttól többet és még többet kívánjunk: igazságot, demokratikus kitartást és ésszerűséget. Semmi közünk ahhoz, hogy ki az a képviselő, akinek mandátumát nem igazolták, semmi közünk ahhoz, hogy milyen magatartást tanúsít a Brassói Lapok, a magyar soviniszták orgánuma, semmi közünk ahhoz, hogy ez a jelölt a kormánylistán szerepelt, a kormánynak egyik tagja mellett. Közünk Van azonban ahhoz, hogy Szele Béla akikor, mikor elfogadta a képviselőjelöltséget, ezzel dezavuálta múltbeli magatartását, tanúbizonyságot tett lojalitásáról, megtette a lépést a közeledés felé és : kijelentette, hogy aláveti magát .a békeszerződéseknek' Szele Béla, mint a kamara képviselője, a románok, foglya lenne, jóhiszemű és jóakaratu foglya, míg igy teljesen szabad kezet kapott ahhoz, hogy ellenségünk legyén és hogy kiaknázza a maga javára azt a — mondjuk igy — törvénytelenséget, amelynek most áldozatává lett«.

*

Az erdélyi magyar írók Helikon ja

csütörtökön ült össze Marosvéesén, Kemény János báró kastélyában. A Helikonra mintegy . harminc iró és tudós gyűlt egybe, akik részletesen megvitatják Erdély kultur-problémáit. A tanácskozások főbb pontjai: 1. Az erdélyi irodalmi társaságok problémája. (Előadó Tabéry Géza). 2. A könyvkiadás és egy folyóirat indításának lehetőségei az Erdélyi Szépmives Céh általánossá tételével kapcsolatban. (Előadó Kádár Imre). 3. Az erdélyi színházaik és a drámairodalom problémája. (Előadó Kuncz Aladár). 4. A sajtó és az irodalom, a propaganda és a honoráriumok kérdése. (Előadó1 Franyó Zoltán). 5. Az erdélyi, irodalom kapcsolatai a külföldi irodalmakkal. (Előadó (Ligeti Ernő). 6. Vita az erdélyiség és európaiiasság problémájáról. (Előadó Aprily Lajos.) 7. Vita azi erdélyi irodalomfejlődés lehetőségeiről. (Előadó Szentimrei Jenő). 8. A kritika problémája. (Előadó Mdter Károly).

¥

Ezt üzenem cím alatt Tarnóczy Lajos nagyváradi református esperes, az

ismert októbrista folytatja cikksorozatát, melyben éles bírálatot mond az erdélyi magyar párt ^vezetőiről. »A magyar párt jelenlegi vezetősége — írja az esperes — úgy Kolozsvárott, mint «álunk a régi idők konzervatív embereiből áll. Ezek az urak még mindig 67 szemszögéből látják és ítélik meg a helyzetet. Közel áll az a feltevés. Hogy a lapjaikban nagy garrai hirdetett magyar választási győzelemben ok egy újabb 67-et látnak vagy szeretnének látni. Ez teszi a magyar képviselők Helyzetét és szerepét a parlamentben az eredményes munka szempontjából eleve kétessé. Emiatt nem bír ez a képviselet lefelé sem erős- gyökerekkel; a párt vezetősége még ma te a legzártabb és legszűkebb osztály politikát követi. Pedig jegyezzék meg a magyar párt urai, hogy ők nem játszhat]ák többé a régi vármegyeházi politikát. Ott ma legföljebb előszobázhatnak. de a székben más ül. Nekik az, ad erőt és ; tekintélyt, ha széles néprétegek érdekeit képviselik. Né legyenek könnyelműek a bolsevista jelző osztogatásában, mert vannak emberek, akik előtt, bolsevista és magyar egyenértékű íogalom. Nem min.

den magyar bolsevista;, távol légyen, — de a magyarok má ne kezdjék el a fehér terror uralmát, mert akkor másoknak tesznek vele szolgálatot. Egyet ne felei tsenek el az arak, még osztályérdekeik, nevelésük, légi politikai meggyőződésük, csábitó példák hatása alatt sem, hogy mi romániai magyar kisebbség vagyunk. A kisebbségeknek pedig egy front: a demokrácia frontján a helye«.

Justh Iván Paris

Az Emberi Jogok Ligája a főtitkárát bízta meg Bethlen merénylőjének védelmével

Parisból jelentik: Bethlen gróf magyar miniszterelnök merénylője, Justh Iván, akit nemrég a svájci szövetségi bíróság kétezer frank kaució ellenében szabadlábra helyezett, a napokban Párisba érkezett.

Az Emberi Jogok Ligájának párisi központja, amelynek tagjai között helyet foglal Páinlevé volt francia miniszterelnök.' Bouison szenátor, Claude Farrére iró, Vandervelde belga külügyminiszter, Renaudel képviselő, Basch és Aulard, a Sorbonne

tanárai, csütörtöki ülésén foglalkozott a magyar emigráció kérésével, hogy Justh Ivánnak erkölcsi támogatást nyújtsanak.

A központi választmány harminchat szóval — egy női szavazat ellen — elhatározta, hogy Justh Ivánt teljes erkölcsi támogatásban részesíti. Egyben elhatározta, hogy Justh Iván védelmével Guernu ügyvédet, az Emberi Jogok Ligájának főtitkárát bízza meg, aki á genfi tárgyaláson személyesen megjelenik.

A Radics-párt ultimátuma

Követelik Nikics eltávolítását a kormányból Radics Pavle tanácskozása a miniszterelnökkel

Beográdból jelentik: A kormány takarékossági programjának keresztülvitele a legszélesebb mértékben felkeltette a politikai és társadalmi körök érdeklődését. Különösen nagy érdeklődéssel várják a személyi kiadások redukciójáról szólói program végleges kidolgozását.

A pénzügyminiszter pénteken csaknem egész nap dolgozott a tervezet öszszeállitásán, azonban még nem fejezte be és igy az újságíróknak a részletekre vonatkozólag nem volt hajlandó nyilatkozni. Mindössze annyi került nyilvánosságra, hogy a tervezett redukció nem fogja érinteni a tisztviselők alapfizetését, hanem csak • a drágasági pótlékokra vonatkozik és progresszív alapon történik úgy, hogy a magasabb

tisztviselők pótlékának nagyobb százalékát vonják le, mint a kevesebb fizetésű tisztviselőknek. A javaslatot valószínűleg szombaton terjeszti a pénzügyminiszter a minisztertanács elé, amely azt azonnal tárgyalja.

Természetesen állandóan napirenden vau az árvizkérdés is és a politikai érdeklődés előterében marad mindaddig, amig az árvizveszedelem el nem múlik. Az ellenzék a hidrotechnikai kérdések radikális megoldását kivánja és hir szerint fel fogja vetni a felelősség kérdését is. Szombaton azok a miniszterek, akik legutóbb az elöntött területeken jártak, ismét Szomborba utaznak, Trifkovics Márkéval a parlament elnökével, Gavrilovics Ottó és Leovác képviselőkkel együtt.

Trifkovics Márkó akciója az ármentesitő társulatok érdekében

Tritkovics Márkó a parlament elnöke újból lépéseket tett, hogy az ármentesitő társulatok megkapják a költségvetésben nekik megszavazott hiteleket, vagyis az állam által beszedett ármentesitési illetékek visszatérítését. A parlament elnöke eljárt. e:bf)en. az ügyben az agrárreform miniszternél, aki azonban a pénzügyminiszterhez utasította. Trifkovics erre levelet irt Perics Ninkó pénzügyminiszterhez, amelyben az ármentesitö társulatok számára egymillió dinár kiutalását kérte és hivatkozott a júniusi eredménytelen intervenciójára, melynek elutasítása hozzájárult ahhoz, hogy az ármentesitő társulatok nem tudlak kellően és idejében védekezni az árvíz ellen.

Uzunovics miniszterelnök nyilatkozata

Uzunovics miniszterelnök pénteken délelőtt hosszú ideig tanácskozott Radies. Pavleval, a párlámentl Radics-klub elnökével. A tanácskozás után Uzunovics miniszterelnök az újságíróknak a következőket mondotta:

— Radics Pavle. az adótörvények miatt volt nálam és folytattuk a tegnap abbahagyott tárgyalásokat. Ugyanebben az ügyben volt nálam Miletics Vlada is. A Nikics-pröbléma és az a kérdés, hogy Radicsék még egy tárcát kapjanak, csak akkor volna aktuális, hogyha tényleg kormányválság volna. Egyébként i. ":"

egy klub, amely lényegesen meggyöngült. nem kérhet még egy mi. oisaderi tárcát.

A miniszterelnök nyilatkozata után azonban olyan ■ események történtek, amelyek miatt *' helyzetet másként ítélik meg. < L'

Holtponton a Nikics-ügy

A"Nikcs-kérdés- a?' ü* dásszidens pa-. ,rasz-párti klub ;megalakulása után sem mozdult el am ól a holtpontról, amelyre már régebben jutott. Az első pillanatban úgy látszott, hogy a disszidens paraszt-párti klub megalakítása meg fogja könnyíteni Nfklcs helyzetét. Radicsék energikus fellépése azonban arra mutat, hogy Nikies pozícióját a pártalakitás nem erősítette meg.

Radics Pavle ugyanis másodszor is meglátogatta. Uzunovics miniszterelnököt. Az első látogatás alkalmával az adóegységesitésről tárgyaltak, de második látogatása politikai jellegű volt és általános a vélemény, hogy Radics Pavle ultimátumszerűén kérfe Nikics eltávolítását a kormányból.

Egy Radics-párti miniszter kijelentette a Bácsmégyei Napló munkatársának, hogy Nikics pártaiakitása még nem ađ okot arra a feltevésre, hogy Nikics benmarad'hat a kormányban, miután Radicsék mint az ő képviselőjüket nem fogadják el, viszont mint uj párt képviselője csak úgy léphetne be a kormányba, ha újabb koalíció létesülne, ezt azonban természetesen tárgyalásoknak kell megelőzniők.

Radikális oldalról olyan viélemény;

hallatszik, hogy Nikics helyzete meg-' erősödött. Sokkal erősebb volna termé*, szetesen a helyzete, ha híveinek' számát 14—15-re tudná gyarapítani, mert ebben az esetben Radicsék helyzete a kormányban meggyöngülne és Nikics pártja a radikálisokkal és valamelyik más parlamenti párttal, esetleg a demokratákkal uj kormánykoalíciót hozna iétre. Mindenesetre bizonyos, hogy Nikics kizárása óta a helyzet a radikálisok és a Radics-part között rendkívül feszült.

Az ankét-bizottság ülése

A parlamenti ankétbizottság folytatta tárgyalásait az adamstahli vagonbeszerzések ügyében. Az ülés elején megállapították. hogy a beogradi bíróság még mindig nem küldötte meg a Pastes Rada elleni pörre vonatkozó aktákat.

A bizottság kihallgatta Szíankovics Zafír beogradi ügyvédet, aki 1922-ben és 1923-ban az adamstahli vagongyár képviselője volt. Szíankovics elmondotta, hogy az ö feladata az volt, hogy mindent kövessen el, hogy az állam a fizetéseket teljesítse. Tud arról, hogy Guth igazgató hajlandó volt harminc százalékos árleszállításba beleegyezni, azonban az erre vonatkozó tárgyalások német nyelven folytak és igy ő azokat nem értette. A kihallgatásra megidézett dr. Tártai beogradi ügyvéd nem jelent meg a bizottság előtt és így kihallgatása elmarad. Felolvasták ezután Sztanics Andra volt közlekedésügyi miniszter Írásbeli beadványát, amely teljesen azonos a volt miniszternek a bizottság előtt tett vallomásával.

Agrártörvényeket készít elő a kormány

A kormány szombati ülésén a tisztviselők fizetésredukciójának kérdésén kivül napirendre kerül a dalmáciai agrárviszonyok rendezéséről szóló törvényjavaslat is. Készen van már a boszniahercegovinai agrárviszonyokról szóló törvényjavaslat is, amelyet az igazságügyminiszter, mihelyt a királytól megkapja a felhatalmazást, szintén beterjeszt a minisztertanács elé. A Délszerbiára vonatkozó hasonló törvény elkészítésére csak később kerül a sor.

A bizottság elfogadta a földadókataszterről szóló szakaszokat

Az adóegységesítési törvényjavaslatot tárgyaló bizottság pénteki ülésén ismét a huszonegyedik szakasz szerepelt, a mely körül már négy nap óta folyt a vita. A pénzügyminiszter ezúttal kijelentette, hogy a csütörtökön beterjesztett és visszavetett legújabb szövegezéshez ragaszkodik és azon nem hajlandó tovább semmiféle változtatást tenni. A bizottság hosszabb vita után el is fogadta a törvényszakaszt. Ezután a huszonkettedik szakaszt tárgyalták, amely arról intézkedik, hogy a kataszteri tiszta jövedelmet megállapító járási bizottság döntése ellen az országos bizottsághoz lehet felebbezni. Az országos bizottság tizenhat tagból áll, akik közül nyolcat a parlament választ, a másik nyolc tagot pedig az egyes minisztériumok delegálják. A szakaszt különböző módosítások után elfogadták.

A bizottságnak égjük kormánypárti tagja a Bácsmegyei Napló munkatársa előtt kijelentette, hogy a törvényjavaslat eme szakaszainak a bizottság részéről történt elfogadása még nem jelenti, hogy a javaslat iiyen formában kerül is majd a parlament plénuma elé.

A többségi bizottsági tagok ugyanis még a tárgyalások elején közölték a pénzügyminiszterrel, hogy ha el is fogadják a kényesebb szakaszokat, fenntartják maguknak azt a jogot, hogy ezeket adandó alkalommal újból a bizottság elé vigyék.

A nyilatkozó kormánypárti képviselő hangsúlyozta, hogy a huszonegyedik és huszonkettetdik szakaszokkal ez meg is iog történni, mert ezeknek mai formájával a kormánypárt sincs megeléged-VCr ............*---í-