Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-17 / 194. szám
4k oldal. BACSMEGYEI NAPLÓ 1926 július 17. Aki egyezkedik az állam nevében Egy pénzügyig izgató sági tisztviselő kihasználta ez ad'‘mizériákat s vakmerő csalásokat követett el Becskerekről jelentik: A becskereki pénzügyigazgatóságnál súlyos visszaéléseknek jöttek a nyomára, amelyeket a pénzügyigazgatóság egyik tisztviselője, Dragojev Szlávkó követett el. Dragojev Szlávkó, aki ezelőtt öt hónappal került a pénzügyigazgatóság könyvelési osztályához, nemrégen kiment a szomszédos Német-Crnja községbe, ahol felkereste Schummer János és Tillinger Ferenc gazdálkodókat. Közölte velük, hogy kettőjüknek negyvenezer dinár adótartozásuk van, de ha nyomban kifizetnek neki tizennyolcezer dinárt, a többi adótartozást elengedi. A két gazdálkodó belement az üzletbe, de minthogy nem volt elég pénzük, a tizennyolcezer dinárról váltót adtak, ezzel szemben Dragojev kiállított számukra egy hivatalos nyugtát negyvenezer dinárról. Schummernek és Tillingernek utólag gyanúsnak tűnt fel a dolog és néhány nappal ezelőtt felkeresték Eremin Ozren becskereki pénzügyigazgatót, akivel közölték a történteket. A pénzügyigazgató meglepődve szerzett tudomást a vakmerő csalásról és a két gazdálkodót megkérte, térjenek vissza Német-Crnjára és onnan táviratozzanak Dragojevnek, hogy beváltják a váltót. Schummer és Tillinger, az utasítás szerint, táviratot küldtek Dragojevnek, akinek találkozót adtak csütörtökre a Koronaszállóba. Ezzel egyidejűleg Eremin Ozren pénzügyigazgató feljelentést tett a rendőrségen, ahonnan két detektív ment ki a Korona-szállóbeli találkozóra. Dragojev gyanútlanul ment el a Koronaszállóba, ahol a detektívek épp akkor fogták le, amikor elővette a váltót. Bevitték a rendőrségre, ahonnan kihallgagatása után elbocsájtották ugyan, de rendőri felügyelet alá helyezték a nyomozás befejezéséig. Dragojev pénteken reggel hét órakor bement a pénzügylgazgatóságra, ahol a főkönyvben több tételt tintával keresztülhúzott, úgyhogy olvashatatlanná vált. Erre azonban nyomban rájöttek és elrendelték a vizsgálatot, mert az a gyanú, hogy Dragojev már több Ízben követett el csalást a pénzügyigazgatóság kárára. A feltevés szerint Dragojev úgy követte el csalásait, hogy a főkönyvbe bevezette a felvett összeget, amit az-Drámának lenni Irta: Komlós Aladár — ön látni fogja, doktor ur, hogy nem vagyok őrült... és mégis, ami tegnap történt... Érzem, meg kell őrülnöm, ha ez tovább tart... Istenem, ha meggondolom, azelőtt én voltam a legjózanabb ember... Kérem, el fogok mondani mindent, ipontosan: Jegyző vagyak, Nagylehotán. Ott is éltem le az életem nagyobb részét. — Pesten csak egy esztendőt töltöttem, jogászkoromban. Most is csak a darabom hozott fel Budapestre, a »Vándor«, a jövő héten lesz az ötvenedik előadása. Megjegyzem, ez az első Írásom, ami országos ziyilvánosság elé került, a feleségem... de ez (különben, azt hiszem, már nem tartozik ide... Eh, nem akarom sok fecsegéssel untatni doktor urat: Tegnap este együtt vacsoráztam három irótársammal. Fölösleges, hogy megnevezzem őket: elég (az, hogy mind a hárman országos nevű emberek, én jóformán gyerekkorom óta nagy íróknak tiszteltem őket.’Talán túlságosan Is: úgy megszoktam már, hogy gyerekszemmel felnézek rájuk, hogy hiába nőtttem talán melléjük, én ma is csak fönt látom, vagy — hogy is mondjam —- a szememmel felemelem őket... Ök mind a hárman úgy hátiig afr velem, mint egyenranguval. Nem áfák most nőve#**, hogy -részletesen után megtartott magának. A csalás csak a főkönyvek lezárása után derült volna ki, ha az ott bevételezett tételek hiányoznak a pénztárnaplóból. A rendőrségi nyomozás folyamán egyébként megállapították, hogy Dragojevnek bűntársa is van Schummer molifalvai községi pénztárnok személyében, aki felhajtóként szerepelt. elmondjam önnek, doktor ur, mit beszéltünk. Elég annyi, amit mondtam: az asztalunk fölött úgy röpködtek, olyan — hogy is mondjam — magátólértetődőséggel a legnagyobbak nevei... érezni kellett, hogy ezek a legnagyobbak itthon vaunak ennél az asztalnál, itt nem nagyúri vendégeknek, hanem idetartozóknak érzik őket... Nem tagadom, titokban beleremegtem a dologba. Pedig, ugy-e, már ez sincs rendjén valakinél, aki maga is gyakorolja a dolgot... Meglátja, doktor ur, ez valahogy mind hozzátartozik annak az őrültségnek a megértéséhez, ami később történt... Tudja, úgy éreztem magam, mintha halandó testtel, álruhában az istenek asztalához lopóztam volna és most folyton attól félnék, hogy rájönnek a csalásra... Egy kicsit talán sok is volt a snapsz... No szóval, hogy ne nagyon húzzam a dolgot, egyszercsak... de nem, kár volt a snapszot hangsúlyoznom, mert én teljesen józan voltam... hiszen ha nem lettem volna az, nem is lenne semmi aggasztó az egészben... Szóval hát — ön ki fog nevetni — kezdtem kételkedni benne, hogy én Írtam a darabomat... Azaz, hogy nem volt ez ilyen határozott tudatos kétely, tudtam én, hogy én írtam — és mégis... Kövérnek, zsírosnak éreztem magam, a gyomrom kellemetlenül teli volt a nehéz és hosszú vacsora után, az arcomhoz nyúltam és éreztem, hogy keményen serked a sza-Dragojev Szlávkó az utóbbi időben feltűnően költekező életmódot folytatott, sokat mulatott és autót vásárolt magának. A autót azonban néhány nappal ezelőtt tizennyolcezer dinárért eladta, amiből arra következtetnek, hogy szökni készült. A pénzügyigazgatóság az esetről jelentést tett a pénzügyminisztériumnak. kállam: szóval éreztem, hogy testem van és — nem tudom, mit szól ehhez doktor ur — én azt gondolom, lehet, hogy ez laikus magyarázat, hiába, én mégis azt hiszem, innen van minden. Azt gondolom, én a testem érzésétől akarok megszabadulni... nem tudom, miért érzem bűnös, xut és gyötrelmes dolognak, hogy testem van, de azt hiszem ma, én csak azért akartam mindig iró lenni, bogy a testemtől megszabaduljak, hogy tiszta gondolat... igen, hogy tiszta dráma legyek, vagy tiszta regény, vagy tiszta vers... mert verset is irok... No és dráma helyett nem lettem csak drámairó... Talán hiába volt minden, Minden erőfeszítés ... Hiszen oly nagyszerű lehet egy drámának vagy egy regénynek: — csupa gondolatnak lenni, csupa képnek, folytonosan, megszakadás nélkül, hűvös tisztaságban lebegni — és most kiderült, hogy az ember, még ha iró is, milyen végtelenül gyarló lény ehhez képest: hogy az agya rusnya és sokszor üres és érzi, hogy a teste zsíros, a gyomra tele van és az arca durva és borostás... Ó, biztos, egész biztos ... akkor is kevesebb voltam én a drámánál, amikor Írtam: hiszen százszor félbehagytam,' amíg Írtam: hiszen csak nagy üggyel-bajjal éppen hogy fel tudtam vonszolni magam arra a magaslatra, ahol a drámám mozog: hol szenvedélyek égnek, mint a láng és gondolatok csapnak össze, mind kardpengék. is tette a jugoszláviai vendéglősök legutóbbi beogradi kongresszusán. A kongresszus úgy határozott hogy hatvantagu küldöttséget meneszt a pénzügyminiszterhez és kérni fogja az illetéktörvény módosítását olyképp, hogy a határidőn tül történő fizetés esetén csupán csak kamatot számíthasson fel az állam, mig a különböző büntetési módozatokat törölje el. A szuboticai vendéglősök egyesülete, amikor tudomást szerzett a pénzügyminisztérium határozatáról, nyomban ülést tartott, amelyen úgy döntöttek, hogy Juries Márkó képviselőt fogják felkérni, járjon el* a pénzügyminisztériumban, a hatá-' rozat visszavonása érdekében. Ezzel egyidejűleg a pénzügyigazgatóságnál felebbezéssel is éltek a megbüntetett vendéglősök a szigorú ítélet ellen. Neuner képviselő és a cseszf:ereki jegyző Egy parlamenti interpelláció visszhangja Dr. Neuner Vilmos németpárti nemzetgyűlési képviselő — mint a Bácsmegyei Napló és egyidejűleg az egész ország sajtója közölte — parlamenti kérdést intézett a pénzügyminiszterhez Sztojkovics Milán csesztereki jegyző ügyében, akit az; adóbehajtások körül visszaélésekkel; vádolt meg. Erre a tudósításra most Sztojkovics Milán, a csesztereki jegyző helyreigazító nyilatkozatot] küldött be. 1 Sztojkovics többek között annak közlését kéri, hogy az adóvailomási ivek körül szabályszerűen és a törvény értelmében járt el, okmánybélyegeket nem tartott meg magának és senki számára sem töltött ki adóiveket honoráriumért. A tőkekamat* és járadékadó kivetésére vonatkozó vádra kijelenti, hogy a legnagyobb kivetett összeg negyvenezer dinár »és ebben az uzsoráskodásért való büntetés is ki van szabva«. Végül hangsúlyozza Sztojkovics, hogy megvan a jegyzői álláshoz méltó kvalifikációja, mert kereskedelmi akadémiai érettségit tett és hétévi gyakorlata is van. Én irtam-e valóiban ezt a drámát? Ä három nagy íróra néztem az asztalom körül, 'hogy kiolvassam az arcukból, van-e bennük is efféle kétség önmaguk iránt: fáradt és fénytelen volt a szemük, de nyugodt és biztos. Talán meg sem értettek volna engem... Ha jól emlékszem, hajnali három óra felé járhatott, mikor az az őrjítő do* log történt, amely voltaképpen önhöz hozott, doktor ur. A fejemhez kapok és elrémüiök, ha rágondolok: istenem a pontos és józan jegyző, aki voltam — hát hova lettem, mi lett belőlem? Hisz ez szörnyű, ez már az őrület maga!.... Eh, nem beszélek sokat, doktor ur, ez történt: Hajnaltájt egy nagyobb társaság jött a tnulátóba, ahol iddogáltuníf. Színészek, festők, irók — összeültünk. Egyszer csak az egyik festő feláll és {elköszönt engem... felköszönti a »Vándor« szerzőjét, akitől még annyi kitűnő alkotást... és igy tovább. Én felálltam pohárral a kezemben — mindenki rámnézett, a »Vándor« szerzőjére — én egyszerre csak éreztem, hogy sötét hullámok csapnak át rajtam... de megjegyzem, mindenre a legtisztábban emlékszem: világosan látom, ahogy egy furcsa idegen hang, amit még sosem hallottam, kiabálni kezd a torkomból: »A Vándort nem én írtam, nem én írtam!« és az ijedt, nagy szemek mindenfelől ... és ahogy a borospohár szilánkjai, amit az asztalhoz vágtam, recsegve szerteszáHnak... Bánf fy Miklós gróf kihallgatáson jelent meg a román királynál A volt magyar külügyminiszter hűségéről biztosította Ferdinand királyt Bukarestből jelentik: Bánffy Miklós gróf, volt magyar külügyminiszter, aki a napokban letette Bukarestben a román állampolgársági esküt, Sinajában kihallgatáson jelent meg Ferdinand királynál. Az audiencián a király örömét fejezte ki, hogy Bánffy Miklós visszatért Erdélybe és román állampolgár lett. A volt magyar külügyminisztert, aki hűségéről biztosította Ferdinánd királyt, a kihallgatás után reggelire látta vendégül az uralkodó-pár. Bánffy hűségnyilatkozata és az udvarnál tett látogatása román politikai körökben jó hatást tett. és nagy feltűnést keltett. Két szuboticai kávéháztól megvonták az itaimengedélyt A pénzügyminisztérium késedelmes fizetés miatt ötven szuboticai vendéglőst büntetett meg A szuboticai pénzügyiigazgatóság felterjesztésére a pénzügyminiszter súlyosan megbírságolta azokat a szuboticai vendéglősöket, illetve kocsmárosokat, akik a kitűzött határnapig nem fizették be a pénzügyigazgatóságnál az italmérési illetéket. Az erre vonatkozó miniszteri határozat most érkezett le Szuboticára és az teszi érdekessé, hogy a pénzügyminisztérium nem egyformán bánt el a késedelmes fizetőkkel. Amig ugyanis vannak olyan vendéglősök, akik még pénzbirságot sem kaptak a késedelmes fizetés miatt, a legtöbbjét súlyos pénzbírságra Ítélte, de olyanok is vannak, akiktől a határozat alapján megvonják az italmérési engedélyt. A pénzügyminisztérium mintegy ötven vendéglőst büntetett meg, többek közt Tumbász Lázártól, a Beograd kávéház tulajdonosától, valamint Kladek Istvántól, a Naríonal-kávéház tulajdonosától, az italmérési engedélyt is megvonják. Az illetéktörvény értelmében ugyanis, aki a kitűzött határidőre nem fizeti be a félévenként mintegy húszezer dinárt kitevő’ illetéket, azt 1000—3000 dinárig terjedhető pénzbírságra ítélhetik, aki pedig a határidőt követő tizenöt nap elteltével sem fizeti az illetékét, attól egyszerűen megvonják az italmérési engedélyt. A szuboticai pénzügyigazgatóság nemrég hetvennégy vendéglős ellen indított eljárást az illetéktörvény alapján és felterjesztést tett a pénzügyminisztériumhoz, az italmérési engedélyek megvonása iránt. A szuboticai vendéglősök egyesülete sérelmesnek találta a pénzügyigazgatóság eljárását és azt szóvá
