Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-17 / 194. szám
12 OLDAL m ÁRA I1/, BIHAR PoStarlna plaéenaí «lim. XXVII. évfolyam Szubotica, 1926 SZOMBAT julius 17. 194. szára Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben lelefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Előfizetési ár negyedévre ISO din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3, szám (Miner va-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Az adóegységesitő árvíz A Vajdaság népén olyan pánik vesz erőt, mintha az ellenség tört volna be. A kiáradt Duna feltartóztathatatlanul nyomul elő, elzsákmányolja az ország éléstárának gabonáját, sőt most már városokat is fenyeget. Hiába dolgozott a partinenti lakosság éjjel-nappal hosszú heteken át, hogy a hullámokat visszaszorítsa, hiába mentek a miniszterek az árterületre és hiába siettek műszaki csapatok a gazdák segítségére. Az elemi csapás nem hátrál meg a fegyveres erő elől és nem zsugorodik kisebb méretekre a végveszély idején hevenyészett defenzívától. A hirtelen összerótt védelmi rendszert a felbőszült folyam egyetlen lökéssel szétrombolta és mindenki rémülettel gondol a katasztrófa következményeire. Törődhetünk-e most azzal, hogy Nikics miniszter uj pártot alakított és hogy a horvát parasztpárt az ellenzék felé orientálódik? Általában leköthetik-e egy pillanatra is figyelmünket a politikai események, amikor ránktérdel a gond. hogy mi lesz a jövöévi kenyerünkkel, milyen óriási dimenziókra fog növekedni az árvíz folytán a gazdasági válság? A közvélemény gyűlölettel fordít hátat a pártpolitikának, amely csak destruálni tud és az ármentesités sorsdöntő érdekét személyi és hatalmi szempontoknak rendeli alá. Nincs már hitelük a politikai jelszavaknak, amelyek a gondolattalanságot és munkára való képtelenséget leplezik. A bajok özönével borított népnek csak egy követelése van a kormányzatiak szemben: dolgozzék és ne politizáljon. A kormány ha most hivatása magaslatára emelkedik és a pártoskodás szellemének legyűrésével hozzáfog a tragikusan megsulyosodott problémák megoldásához, minden koalíciónál szilárdabb támaszt nyer az ország népeinek ragaszkodásában. Annyi intelem után. ami évek hosszú sora óta hasztalan hangzott el a pártküzdelmek lecsendesitésére, lesz-e végre foganatja annak a borzalmas mementónak, amit a fékevesztett Duna harsog a politikusok fülébe':’ Hányszor tettünk itt ezen a helyen kísérletet arra, hogy a Vajdaság két kimagasló érdekét, az ármentesitést és az adóegységesitést kimentsük a politika örvényéből! A mi szavunk elveszhet a közömbösség pusztájában, de elenyészhet-e nyomtalanul az a hatalmas agitáció, amit az elöntött bácskai és baranyai földek jelentenek? A két év előtti árviz után nem történt semmi az évenként megismétlődő veszély ellen; lehetséges-e, hogy a Duna argumentációjának mostani szörnyű nyomatékosítása sem használ? Mindenkinek ki keli vennie a maga részét a károsultak segélyezéséből, de a politikusok feladatának oroszlánrésze csak akkor válik esedékessé, ha a szerencsétlenség által okozott sebek már hegedni kezdenek. Pártnak, kormánynak, parlamentnek nem lehet többé igazolása a nép előtt, ha az ármentesitést továbbra is elhanyagolható szakkérdésnek minősitik. Ugyanígy levonható az árvíz tanulsága az adóegységesitésre .vonatkozólag is. Az adózás a másik nagy áradás, amely a Vajdaságot sújtja. Ankétek, tiltakozó gyűlések és elkeseredett tüntetések zajlottak le a Vajdaságra nehezedő horribilis adók igazságtalanságának és elviselhetetlenségének demonstrálására. Minden maradt a régiben. Nagy nehezen azután elkészült az adóegységesités törvénytervezeté, de akkor ránktört a kormánykoalíció kontroverziáinak árvize, amely elől a kormány a parlament elnapolásának védmüve mögé húzódott. A kérdés megoldása ilyenkép megint kitolódott. A Duna e tekintetben is mesteri politikusnak bizonyult, mert az adóegységesitést megcsinálta. A vajdasági adófizetők nagy kontingensét elmosta a víz és ami hiányt ez a költségvetésben okoz, azt az archimédesi csavar legvirtuózabb kezelése mellett sem lehet behajtani ezen a koldussá adóztatott országrészen. íme megvalósult a részleges adóegységesités, még mielőtt a törvényt tető alá hozták. A kormány a miniszterek és képviselők illetményeinek leszállításával, újabb tisztviselőredukcióval és egyeb takarékossági rendszabályokkal kíván ja azt a hézagot betölteni, ami igy| az államháztartásban támadt. Ezek az intézkedések igen üdvösek, de a' jövőre nézve más redukció is szükséges: tetemes redukciója a belpolitikai hadakozásnak, amely a Duna adóegységesítési módszerét továbbfejleszti és egyre újabb rétegeket tesz adófizetésre képtelenné. Újabb húszezer holdat öntött el a Duna Gátszakadás Apátiánál és Noviszadon — A gátszakadás Szontát és Bőgője vöt fenyegeti—Apáimnál is kritikus a helyzet — Nagyszámú katonaságot rendeltek ki a töltésekre — Szomhor és Dálja között megszűnt a vasúti forgalom — A bogojevói főgátat felrobbantják Noviszad mellett kétezer hold került viz alá Szomborból jelentik: A két héttel ezelőtt történt katasztrófa pénteken megismétlődött: Apátiától hét kilométerre a Duna íttörte a gátat és a viz közel húszezer holdat elöntött. A gáttörést, mely hajnali három órakor következett be, kétségbeesett védőmunka előzte meg. A töltés-szakaszon szolgálatot teljesítő poszt még este nyolc órakor észrevette, hogy a gát veszedelmesen szivárog. Nyomban nagyszámú munkást rendeltek a veszélyeztetett helyre, akik hozzá fogtak a töltés megerősítéséhez. A védőmunkát hátráltatta azonban az a hatalmas vihar, mely este kilenckor kezdődött és három óra hosszat tartott. Hajnali háromkor meglepetésszerűen bekövetkezett a katasztrófa. A töltés nagy robajjal körülbelül hét méter szélességben beszakadt és a víz irtózatos erővel, bömbölve Katonaságot rendeltek Az elöntött területen nyomban megindult a mentési munka. A hatóság csónakokat bocsájtott a lakosság rendelkezésére, hogy az elöntött házakból bútoraikat, esetleg az állatokat is kimenthessék. Minthogy az árvíz a közelben levő községeket fenyegeti, a védömunkálatokat a pénteki napon a tartalékgátakon mindenütt teljes erővel megkezdték. Šzonta, amely szintén veszélyben forog, még 1924-ben, a falu védelmére, gátakat épített. Ezekre ? gátakra Rasics apatini főszolgabíró ötszáz katonát és többezer munkaerőt rendelt ki. A Bogojevónál épült körgátakat is lázasan erősitik, mert ha az árvíz áttöri itt a töltést, akkor a viz elborítja a vajszikal ártört ki a mederből. .4 munkásoknak csak annyi idejük volt. hogy hátrahagyva a kocsikat és szerszámaikat futólépésben elmenekülhettek. Az áradás nagy sebességgel terjedt a töltés alatti szántóföldeken, ahol sok helyen még keresztben állt a gabona. Délután öt órakor a gátszakadás helye már negyven-ötven méter volt és tlzenkilencezer hold föld került viz alá. Az áradás pontosan azt a területet öntötte el, amelyet 1924-ben. Ezen a vidéken nagyszerű termőföldek vannak, melyekről a gabonát még nem takarították be, úgy hogy a viz rendkívül nagy értékű gabonát borított el. Viz alá kerültek a dobrovoljác-földek és az ár elöntötte Fernbach Bálint gyönyörű mintagazdaságát is. Az elöntött területen egy méter magasan áll a viz, egy-két napon belül azonban a számítás szerint három méterre emelkedik. ki a tartalék-töltésekre mentesítő társulat alacsonyabban fekvő területét — közel ötvenezer holdat. Ennek a fontos körgátnak kiépítésére nagyszámú katonaságot kért Marinkovics árvízi kormánybiztos. Szuboticáról a pénteki napon már megérkezett ezer katona és holnapra Dárdáról nyolcszáz katonát, Belovárról pedig a teljes 42-lk gyalogezredet várják a töltésekre. Szerencse, hogy napokkal ezelőtt elkészült a Bőgőjévé—szontai vasúti töltés melletti gát, melyet Jovanovlcs Vásza közlekedésügyi miniszter rendeletére építettek, mert ez a póttöltés most legalább lehetetlenné teszi az árvíz továbbterjedését. A közeli községek is résztvesznek a védőmunkában A közmunkát is újból lényegesen felemelték. A szontai gátakra Filipovóról százötven kocsit, háromszáz embert, Szrpszki Mileticsröl százötven kocsit és kétszáz embert, Bresztovácról százötven kocsit, háromszáz embert, Lalityról százötven kocsit és háromszáz embert rendeltek ki. Bogolevóra Szroszki Mileticsröl ötven kocsi és százötven ember indult el. Karavukovóról kétszáz kocsi és hatszáz ember, Hódságról kétszáz kocsi és hatszáz ember, Deronyáról száz kpcsi és háromszáz ember. Vajszkáról száz kocsi és háromszáz ember. A Szónta—bogojevói vasúti védőgátra kirendeltek Pivnicától százötven kocsit és kétszáz embert, Bácsról százötven kocsit és négyszáz embert, Szelencéről száz kocsit és háromszáz embert, Bőgőjévé - ról pedig ötven kocsit és száz embert. Felrobbantják a főgátat Minthogy a töltések igen rossz állapotban vannak és félő, hogy más helyütt is bekövetkezhet gátszakadás, Marinkovics árvízi kormánybiztos a hadügyminisztériumhoz fordult, hogy a közelben Sekvö garnizónok minden rendelkezésre álló katonát küldjenek a veszélyeztetett Duna-szakaszra. A petrovaradini divíziótól ötezer kilogramm robbantó anyagot kértek és műszaki csapatokat, amelyekkel Bogojevótól másfél kilométerre nyugatra a főtöltést fel akarják robbantani pár száz méteres részen, hogy a kiömlött vizet viszszavezessék a Duna medrébe. A miiszaki katonák szombaton érkeznek meg Bogojevóra. Az aratók megkapják részesedésüket A szociálpolitikai minisztérium Petrovics Milivoj bácskai főispán előterjesztésére rendeletet bocsájtott ki az aratómunkások érdekében. A falvakban ugyanis nagy a panasz amiatt, hogy most a legnagyobb gazdasági munkák idején, amikor a mezőgazdasági munkások a télre valót tudnák megkeresni, az árvíz által közvetlenül nem veszélyeztetett községekből is minden épkézláb embert közmunkára visznek. A falvakban emiatt olyan elkeseredett a hangulat,1 mint a háború idején, amikor a harctérre vitték az embereket. A közmunkák elrendelése elsősorban a zselléreket és a részesaratókat sújtja. Ezeknek érdekében adta ki a szociálpolitikai minisztérium rendeletét, amely, szerint a földtulajdonosok köteleseik azoknak az aratómunkásoknak a részgabonáját kiszolgáltatni, akikkel az aratás elvégzésére szerződést kötöttek, az esetben is, ha az aratómunkások amiatt nem tudnak résztvenni az aratási munkákban, mert közmunkára rendelték ki őket. Az intézkedés sújtja ugyan a gazdá-
