Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-01 / 178. szám
3 oldal 1926 itjlíus 1. BÁCSMEGYEf NAPLÓ =^= Ribarzs dr.~ kormány megbízott. szó-Kisebbségi Élet mmm A nagyváradi vasuíálioms melletti rendőrőrszobába, melynek nyilvános telefonállomása van, beállít egy magyar kereskedő és magyarul megkérdi a rendőrtis'ztviseiőt: — Szabad a telefont használni? — Nem szabad. — Miért? — kérdi a kereskedő megijedve. — Tessék elolvasni a telefon fölöttfüggő táblát. A magyar kereskedő egy cédulát talál a falon, melyen remipúi a következő figyelmeztetés olvasható: »Ezen a telefonon csak románul lehet beszélni, továbbá angolul, franciául és olaszul«, — Magyarul nem szabad telefonálni? teszi fel a kérdést az elképedt kereskedő. — Nem szabad. — Németül se? — Úgy se. —■ És szerbül se? A rendörtisztvijelö valasz helyett gorombán rászól a kereskedőre: — Tessék távozni. Nincs időm magával vitatkozni. Pedig igen furcsa és fogas a kérdés: egy városban, melynek kilencven százaléka magyar, mért nem lehet magyarul telefonálni? Nyílt levelét intézett a felsóvistfi zsidó hitközség dr. Doros .Tituszhoz Maratna rosmegye prefektusához és megtorlást követe! azok miatt az atrocitások miatt, amelyeket Felsővisó községben Ducu Nicolae, a kolozsvári hetedik csendörezred őrmestere elkövetett, A zsidó hitközség szerint a.csendőrörméstef. Hager Elias, Wéiszberger Ábrahá.m, Poülák Jakab, Gant Mendel, Terner Áron és Teszler, Mendel felső v.isói lakosokat brutálisan, bántalmazta, Pollik Jakab hajzatából csomót kitépett. Weiszberger Ábrahámot pedig, olyan súlyosan megverte, hogy fiilvérzéat kapott. A nyilt levél feljelentést tesz a prefektusnál Ude-anu és Gedeon Lucaciu felsövisói csendőraltisztek ellen is, akik rendelkezésére bocsátották Ducu Nicolae őrmesternek a csendőrség épületét, hogy ott a zsidó vádlottakat kihallgassa: a kihallgatás során orvosi bizonyítvánnyá] igazolt súlyos sérüléseket szenvedtek a gyanúsítottak. Kisebbségi csküdtbiróságok ielállitásáró! is intézkedik az a csehszlovák kormányrendelet, melyet most terjesztettek he a prágai kamarának. A törvényjavaslat kimondja: »Ha oly hely határoz az esküdt-bíróság összeállításáról, amely az utolsó hivatalos népszámlálás szerint legalább 20 százalékos kisebbséggel rendelkező bírói kerületbe tartozik, úgy az esküdtszék a kisebbség részére készült' listából állítandó össze, amennyiben ezt a kisebbség nyelvét beszélő vádlott kéri.* Ez az előírás a 20. paragrafus 1. bekezdésére hivatkozik, amely Így szól: -Minden esküdtszéki periódus előtt tizennégy, nappal az elsőfokú szakbíróság elnöke két-bíró és> az államügyész jelenlétében nyilvános ülésen állítja össze az esküdtek névsorát: Ha. az' esküdtek körzetében oly bírói körzet van..ahoi! az utolsó népszámlálás szerint legalább. 20 százalékos kisebbség tan, úgy a -fő és kiegészítő listába elsősorban oly személyek -veendők be, akik az illető kisebbség nyelvét értik. E listánkívül olyan {istát is ösSjs kel! állítani oly .személyekből, akik a kisebbségi nyelvet beszélik, de a listába mindenekelőtt oly személyeket kell. felvenni, akik már azon esküdt-listában is szerepei-' nek, amely az államnyelvet bíró személyekből van összeállítva. Az ügyvédi kamarának joga van képviselőt küldeni az ülésre, amely az esküdtek névsorát összeírja.» A 2d. paragrafus ez-.t mondja: A vádlottnak ez a joga akkor is, íenntanatik, ha' ügye mis oly.^ esküdsz ékhez kerül, ahol'a kisebbség számára hasonló eskiidtjelölö jegyzék létezik.« Ugyanez a paragrafus más helyen még a következőket mondja: — »A \ ádlott kisebbségi esküdtszék iránti Feloszlatták as Orjuaa Beogradbó! jelentik': A • ljubljanai zavargások élénken foglalkoztatják az egész politikai közvéleményt. A szlovén néppárt interpellációt nyújtott be a kormányhoz a véres események miatt. Az interpelláció hangsúlyozza, hogy a felfégyverzett Orjuna nem respektálja a rendőrhatósági intézkedéseket és kérdi, hogy mit óhajt tenni a kormány a felfegyverzett szervezetek ellen. Az interpellációra a kormány nyomban cselekedettel válaszolt,'a Beogradból jelentik: A nemzetgyűlés szerdai ülésén folytatták az Olaszországgal kötött konvenciók tárgyalását,, Az ülést lanyha érdeklődés mellett nyitották meg délelőtt: tíz: órakor. A napirend előtt ötvenöt radikális képviselő Írásbeli interpellációt' nyújtottbe. amelyben dr, Susnik Antant., a szlovén néppárt alchwkrt. különböző vádakkal illetik. Susnik tudvalevőleg 1924- ben közlekedési minisztere volt a Davidovics-kormánynak és az interpellációk szerint vasul: sínek és más anyagok beszerzésénél nem járt cl az előirt módon és ezáltal az államnak több. mint ötvenmillió dinár kürt okozott. Az interpelláció szerint Susnik a közlekedési minisztérium jótékonysági - alapjának kezelése körit! is szabálytalanságokat követett é. Az interpelláció beterjesztése után áttértek a napirendre, az Olaszországgal kötött közlekedési konvenció ratifikálásának tárgyalására. Trumbics Ante.dr,, a horvát föderális- ■ iák elnöke volt az első szónok. Élesen bírálta az '.egyezmény' rendelkezéséit. Különösen hosszan foglalkozott a Délivasút kérdésével. Szerinte, mig Jugoszlávia fizeti az .annuitást. Olaszország, nem fizet semmit. Nineties külügyminiszter elfelejtette ezt a kérdést a római szerződésben is szabályozni és igy Olaszország szabadon manőverezhet. A tranzitó forgalomban Jugoszlávia nem kapja meg ellenszolgáltatását, azoknak a kedvezményeknek, amelyeket Olaszországnak nyújt. A szónok szerint a tengeri hajózás kérdésében a kormány nem járt el elég komolyan. Itt rekompenzációról nem is lehet szó, mert a dalmáciai kikötőknek közel sincs olyan forgalmuk, mint az olaszországiaknak. Jovanovics Vásza közlekedési miniszter rövid ekszpozét mondott ezután. Rámutatott az egyezmény - jelentőségére Jugoszlávia, kereskedelmi forgalmát azelőtt Pestről és Becsből dirigálták, a forgalom most az Adria felé tendált, ezért volt szükséges as olaszokkal meg'egyezést kötni. Avramovics, mint értő ismertette delkezéseit. A szlávia ugyanilyen kérelme nem teljesítendő, ha a főtárgyalás oly vádllott-társ ellen is folytatandó, aki az államnyelvet vagy más kisebbségi nyelvet beszél. A kérelmet az esküdt-lista összeállitásától számított nyolc napon- belül kell beadni. A kérelem fölött az esküdtszék dönt s hatászlovéaiai szervezetei* mennyben szerdán délután a parlamentben tartott ülésén elhatározta, hogy az Orjuna tagjaitól visszavonja a fegyverviselési engedélyt és valanienyiiyi szlovéniai szervezetét fel oszlatja. Ez a határozat igen nagy horderejű, mert az első erélyes lépés a felelőtlen elemek megfékezésére. amelyek kilengéseikkel veszélyeztélik a közrendet és az ország külső tekintélyét. Ausztriával is és a konvenció szem előtt tartja az -ország érdekeit. . —Asjamovics beszéde közben Grol Milán közbeszólt és kifogásolta, hogy a szakértő politikai kérdésekkel foglalkozik. Avramovics kijelentette, hogy a szerződés .ismertetésénél nem lehet elkerülni ,a. politikai kérdéseket. Az ellenzék_ a szakértő szavait viharos ellenzéssel fogadta. Ribarzs Ottokár meghatalmazott miniszter szintén, mint szakértő ismertette az egyezményt, -majd ismételten Trumbics szólalt, föl. A nemzetgyűlés ez.íkután 135 szavazattal 27 ellen általánosságban elfogadta a konvenciót. A délelőtti gyűlés ezután véget ért és folytatását délután öt órára tűzték ki. A délutáni ülés A parlament délutáni ülésén folyton a az olasz konvenciók tárgyalását. A kon,ZÚhiris konvenciók feletti vita első szónoka dr. Trumbics h'orvát .föderálist,! volt, aki beszédében hangsúlyozta, hogy a konvenciók hatása a dalmáciai gazdasági életre nézve lesz elsősorban érezhető,- amennyiben az olasz munkások ellepik a dalnuicm vállalatokat és az olasz, tőke tért hódit a tengerparton. A reciprocitás elve szerint csak az olaszoknak kedvez, miután sokkal kevesebb munkás tartózkodik Olaszországban, mint ahány olasz munkás fog átvándorolni Jugoszláviába. Kifejtette, hogy nagy hibának tartja a szerződésnek azt a pontját, amely az olasz konzulátusok. részére széles körű jurisdikciót biztosit, valamint azt is,’hogy az olasz ■ hajók menedékjogot élveznek a jugoszláv kikötőkben. Nincsics külügyminiszter azonnal válaszolt T-rumbicsnak. Beszédében kiemelte, hogy a konv enciók semmi aj jogot, nem biztosítanak az olaszoknak, hanem csak olyanokat,- amilyeneket eddig is élveztek. — Ha az országot — mondotta a külügyminiszter — eddig semmi veszedelem nem érte, akkor nem tudom -megérteni. miért test rémeket falra az ellenlalt ezután Tel .és: rámutatott ^a-rra, hogy az. amit a konvenció az olaszok részére biztosit,, a - reciprocitás elvén alapszik és az általános nemzetközi jogból folyik. Markovics F’era demokrata tiltakozott az ellen, hogy Ribarzs mint a kormánymegbízottja a parlamentben beszélhessen, miután, nincs királyi ukázzal kinevezve. Szubotics alelnök vátaszábap rámutatott arra, hogy a házszabályok nem Írják, elő. hogy királyi ukázzal lehet csak kormánymegbízottakat kinevezni, a kormány pedig megtette kötelességét akkor, amikor a parlamentnek meg idejében bejelentette, hogy Ribarzs mint kormány megbízott fog a parlamentben az olasz konvenciókról isi világosi lássál szolgálni. Markovics Pera kijelentette, hogy nincs megelégedve a válasszal és • fölemlítette, hogy 1 »93-ban, amikor Pasics volt a parlament elnöke, kormánybiztosok szintén beszéltek a szk-Úps-ímában, de azoknak a kormánybiztosoknak a királyi ukáz a zsebükben volt., A radikális-párt Pasics nevének 'említésekor lelkes éljenzésben tört. ki. A zaj lecsillapulta után az elnök szava zást rendelt el: a szhupstim a konzuláris konvenciót 122 szavazattal 28 ellen elfogadta. Utána nyomban rátértek a posta konvenció tárgyalására, amit Superior: postafigyi miniszter rövid beszéde után a parlament nagy szótöbbséggel elfogadó i-t. A napirend következő pontja a szer biai egyetemi törvények a zagrebi egye temre való kiterjesztésétől szóló javaslat volt. Trifunovies Misa közoktatásügyi miniszter ismertette a javaslatot, majd vita indult, amelyben resztvettek dr. Pqlics horvát föderalista, Demetro vies Pribicsevics-párti, Szernec szlovén néppárti és Grot Milán demokrata, Grol támadta a. kormányt a parlament elnapolása miatt. Ezután a szavazásra került a sor és a javaslatot 159 szóval 7 ellenében általánosságban elfogadták. A- részletes vita során elfogadlak Trifunovies Misa közoktatásügyi miniszter néhány függelékét és elvetélték P(dics' javaslatát, mely szerint törvényileg kell megállapítani, hogy a zagrebi egyetemnek ' két fakultása, van és'hogy az egyetemi' tanárokra nem vonatkozik a tisztviselők ideiglenességének meghosszabbítása.-öemetrovics és Polics személyes kérdésben szólaltak fel, majd a nemzetgyűlés a javaslatot harmadszori olvasásban 128 szóval .18 ellenében elfogadta. Az ellenzék tiltakozik a parlament elnapolása ellen Az elnök mielőtt az ülést berekegztette, javaslatot akart, tenni .3'legközelebbi ülés napirendjére nézve, óe az'ellenzék zajongani kezdett. — Holnap interpelláció» --nap vari,'tessék az interpellációkat napirendre- tűzni! — kiabálták.-A zaj elmúltával ü-g elnök javasolta, hogy a legközelebbi' ülés napirendjére a községek elhatárolását tárgyaló állandó bizottság, továbbá a panasz- és kérvénybizottság jelentéseit tűzzék ki. Felhívta az elnök az 'összes bizottságokat, hogy az előttük fekvő javaslatokat minél előbb tárgyalják le és végül közölte, hogy a legközelebbi ülést irásbelileg hívja 'össze. Az ellenzék a'bejelentést'-nagy lármával fogadta. Zsivánity horvát föderalista közbek iá! tolt: — Mussolini megkapta a magáét, az adók kiegyenlítése azonban várhat. A jobboldal az elnök bejelentését zajosan megtapsolta. Az ülés líll-kor élt véget. ÉHGYOMORR A VÉL POHÄR SCHMIDTHA UER keserSviz jó étvágyat, .kellemes közéraépt Bí.aukakedrst biztosít. 33gi Főlerakflt: Mineratiia, M. Mat:? Notisad . . Ustavska u’ica T«!»fon4£9. ■rozata ellen nincs felpbbezés--. A kormány megvonta a fegyverviselési engedélyt az Orjuna valamennyi tagjától A nemzetgyűlés elfogadta az olasz konvenciókat Truosbics volt a vita ellenzéki vezérszónoka minisztériumi szakmvensió tarifa fis rena kér t ő szerint Jugoeevezménvt kötött zék, amikor a helyzet tulajdonkénen
