Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)

1926-07-01 / 178. szám

4. oldal. HRPRŰL NRPRR & ® a Levizsgázott a kis fiam Néhány évvel ezelőtt még nagyban grasszáltak Szuboticáu a Pribicsevics­­iéle névelemzések. /Magyar ember va­gyok, jó magyar nevem van, bizony bevallom azon a nézeten vdltam, hogy csak azért is magyar iskolába fogom járatni a kis fiamat. Amikor én erre az elhatározásra jutottam, a kisfiam még anyatejen élt és a világ összes nyelveit beszélte. Mire a fiain iskolaköteles lett, az én felbuzdulásom, meg- a szigorú névelemzés is alább hagyott: elhatároz­tam, Hogy a kis nebulót csuk azért is a szcr’o iskolába iratom be. Hagy tanulja rneg annak az államnak a nyelvét, amelynek a kenyerét eszi. Ismerős pe­dagógusok a tanítóképzővel egybekap­csolt minta elemi iskolát ajánlották, amit szerb-horvátul úgy Hívnák, hogy vczsbuonica, gyakorló iskola. A kisfiam egy árvái szót se tudott szerbül és nem kis rémületemre az első osztály tanító­nője, a szerbiai születésű Ljubica Vujics asszony meg egy árva szót se értett — magyarul. Aggodalmamat az se oszlatta el, hogy az osztályban még néhány ős­­magyar és 'kizárólag magyar »ünkén­­tes«-re bukkantam. Csak egy vigaszom volt. Annak idején vagy negyed szá­zaddal ezelőtt mi is megmosolyogtuk azokat a szláv fiukat, akiket a magyar elemibe írattak be, a Jaramazovicsokat, Romicsokat, Kuíuncsicsokat meg a többit Az első gimnáziumba meg jöttek a szerb fiuk, a szerb elemiből és úgy megtanulták a magyar nyelvet, hogy az önképzököri magyar irodalmi pá­lyázatokon első dijakat is nyertek. Ezek a szláv fiuk megtanulták a ma­gyar nyelvet, a magyarok meg az ö anyanyelvűket. Visszaadjuk a kölcsönt. Mi kevesebben vagyunk, nekünk köny­­nyebben megy, igyekszünk, törjük, ro­pogtatjuk a szláv nyelvet, csak a ba­rátságon ne essék csorba. Könnyezésig megható volt a látvány, amikor a szer­biai tanítónő — akinél kiválóbb nevelő­vel még ezidáig nem hozott össze a sors — a magyarul tudó igazgatóval magyaráztak a kis magyar fiúcskáknak. Az eredmény fényes volt: a kis mu­­gyárkák egy év alatt teljesen megtanul­tak szerbül, folyékonyan olvassák a la­­tinicát és még csak rnegsem érezték, hogy nem az anyanyelvükön tanulták a betűvetést és az egyszeregyet. A fiam már ma jobban, helyesebben beszél szerbül, mint az apja. ; Levizsgázott szerb nyelven ,a kisfiam és a föld to­vább forog, a világ folyása nem akadt fenn... Szérum a szomorúság ellen BÁGSMEGYEI NAPLÓ 1926. július 1. ran humort írni. Az olvasó is nyugodtan olvashatja a Cirkuszt és a Kintornát. Legföljebb bevesz utána egy kis Ligáiéi rés-port. Szomorúság elleni szódabikar­bónát. ?« „Ezennel megfogadom! Ulster állam országgyűlésén érdekes incidens játszódott le. Ulsterben ugyanis három év óta olyan törvény van, amely megtiltja a szeszes italoknak vasárna­pon való kimérését. CKye képviselő, aki egy bar tulajdonosa, indítványt terjesz­tett be ennek a törvénynek eltörléséről, még pedig azzal az indokolással, hogy ez a törvény igazságtalan, mert csak a szegényebb . osztályt sújtja. A módosab­bak ugyanis odahaza, vagy a klubokban idogálhatnak vasárnap is, mig a szegé­nyek *az élvezettől ellesnek. Craig mi­niszterelnök ellenezte a javaslatot, mire Glye ezt kiáltotta feléje: — Hát akkor, tegyen fogadalmat a miniszterelnök ur, hogy vasárnap nem iszik, szeszes italt! — Ezennel megfogadom! — válaszait a miniszterelnök. — Hát a többi miniszterekkel mi lesz? — folytatta Glye. Erre egymásután állt fel a; munka­ügyi és a pénzügyminiszter, akik szi­vükre tett kézzel ismételték meg az ab­­stinens fogadalmat. A többi miniszter azonban nem állít fel, ámbár az ellenzék ugyancsak nógatta őket. Ük jókat fog nak inni vasárnap is Az angol bányászok kíméletlen harcot hirdetnek a munkaidő meghosszabbítása ellen Az alsőház a immkáspárt zajos tiltakozása közben elfogadta a törvényjavaslatot Londonból jelentik: Az alsóház kedden folytatta a (bányamunkások munkaidejének emeléséről szóló tör­vényjavaslat vitáját, amelynek so­rán a munkáspárt tagjai olyan lármá­ban törtek ki, hogy a hán.va­­iigyi miniszter nem jutott szó­hoz. Harthshon munkáspárti képviselő figyelmeztette a kormányt, hogy ez a javaslat végzetes következményekkel járhat és általános elégedetlenségre vezet. ha a kormány a munkabérek leszál­lítása és a munkaidő emelése előtt nem igyekszik a hasznot nem hajtó bányáik fúzióiéival és a bányaüzem újjászervezésével egységes alapokra fektetni a bányaipart. Az alsóház elvetette a munkáspárt javaslatát és 365 szavazattal 163 el­lenében a többség elfogadta a munka­idő felemeléséről szóló javasla­tot. A bányamunkások végrehajtó-tá nácsa kedd délután ülést tartott, a melyen egyhangú határozattal ki­mondta, hogy a legvégsőkig menő eszközök­kel fogja mégakadályozni a bér­­leszállitást és a munkaidő meg­hosszabbítását. Ennek ellenére azonban a munkás­­szervezetek és a kormány képvise­lői között kedden este bizalmas tár­gyalások kezdődtek, amelyeknek az a céljuk, hogy a bányászsztrájknak véget vessenek. Párisból jelentik: Ligniéres profesz­­szor, a kiváló szerolcgus most fejezte be azokat a munkálatokat, amelyek »a szomorúság ellen való szérumra« vo­natkoznak. A professzor esztendőkön keresztül Argentinjában dolgozott s ott az állattenyésztők sokat panaszkodtak neki a szarvasmarhák szomorúságáról. — Hirtelen — beszélték a tenyésztők — minden látszólagos ok nélkül, egész csordákon valamilyen határtalan szo­morúság vesz erőt. Az állatok levertek, nern esznek, nem isznak és így termé­szetszerűen nem is fejlődnek. Ligniéres tanár azonnal hozzáfogott a kutató munkához s most végül siker ko­ronázta fáradságát. Felhasználta azt a szérumot, amellyel ha beoltják a szo­morúságban szenvedő állatokat, néhány óra múlva meggyógyulnak, a »közérzé­sük« ismét normális. A szérumot — mondotta Ligniéres professzor — egyelőre ugyan csak a szarvasmarhákon próbáltam ki. Semmi kétségem nincs azonban, hogy a szé­rumot az emberi melankólia ellen is alkalmazni lehet. >. Krokiirók s egyéb humoristák — nem kell kétségbeesni. Ha Ligniéres pr.ofes.z- 1 szór kísérletei beválnak, lehet egész .hát-Szuboticára szállították az adai Huszágh István egy zsebkendővel fojtotta meg gyermekét A vizsgálóbíró előtt is beismerő vallomást tett a gyilkos Huszágh Istvánt, az adai gyermekgyil­kos lakatost és feleségét szerdán reggel beszállították a szuboticai ügyészség fogházába. Dr. Nardini Hrvoje szerdán délelőtt kihallgatta Huszághot és a gyilkos a vizsgálóbíró eiött is rész­letes beismerő vallomást tett. Ez a vallomás teljesen megegyezik Hu­­szághnak Adán Davidovics Bogdán szen­­tai járásbiró előtt a holttest megtalálása után tett utolsó vallomásával, amely sze­rint Huszágh István nem élve temette el gyermekét, hanem egy zsebken­dővel megfojtotta és a holttestet ásta el a kertben. A vizsgálóbíró előtt azzal védekezett Huszágh, hogy a kis Mihály rendkívül rossz gyermek volt. Réme volt szülei­nek, kistestvéreit ütötte-verte és a pus­kát is gonoszságból sütötte rá testvéré­re, a szerencsétlen kis Franciskára. Még ez a szerencsétlenség sem javí­totta meg a fiút. Állandóan elszökött ha­zulról és gyakran késő éjszaka tért ha­za. A gyilkosság napján is már korán délután elment hazulról a 13 éves Mi­hály és csak éjszaka két órakor tért haza. — Nagyon elkeserített a fiú rosszasá­ga — mondotta a vizsgálóbírónak Hu­szágh. — Ébren voltam még, felugrottam az ágyból és elkezd­tem ütni a gyermeket, majd egy zsebkendőt csavartam a nyakára és alighogy megszorítottam, már halott volt. — A kert sarkában volt egy gödör, mert éppen tapasztottuk a házat és a kő­művesek gödröt ástak. Ebbe dobtam bele a holttestet, vasdarabokat dobtam rá, azután betemettem. Feleségem nem volt odahazaés csak most tudta meg két napja, hogy meghalt a gyerek. Huszágh feleségét, Dudás Franciskát még nem hallgatta ki a vizsgálóbíró. Az asszony Davidovics szentai járásbiró előtt tagadta, hogy tudott volna a gyil­kosságról és azt mondotta, hogy aznap éjjel beteg anyósa mellett virrasztott. Amikor hazament fel­tűnt neki, hogy nincs otthon mos­tohafia, de ura azt mondta, hogy a fiú elszökött hazulról. Ki lőtte agyon ff.ászágh Fran cislcá t ? A szörnyű bűntény leleplezése nagy izgalomban tartja az egész Tisza-meilé­­ket. Adán, Szentán és a környék falvai­ban mindenki ismerte a Huszágh-csalá­­dot és Bálizs Etelkát, a meggyilkolt gyermek Szentán lakó édesanyját. A nyomozásban egész Ada igyekezett se­gítségére lenni a hatóságoknak. Most, a mikor a holttestet megtalálták és a bűn­tényre •— legalább is részben — világos­ságot derítettek, mindegyre jelentkeznek tanuk, akik érdekes »uj« részleteket tud­nak. Rendkívül érdekes bejelentést tett egy adai fütő a rendőrségen. A fütő elmon­dotta, hogy ő bizonyosan tudja, hogy a kis Huszágh Franciskát nem a meggyilkolt Huszágh Mihály lőtte le, hanem Huszághfié, aki mostaho­­fiát akarta agyonlőni és véletlenül édeslányát találta, A fűtő közvetlenül azután, hogy a lö­vés eldördült, berohant Huszághékhoz és látta a füstölgő fegyvert Huszághpé kezében. A feljelentő véleménye szerint azért gyilkolták meg a kis Mihályt, hogy ne árulhassa el mostohaanyját. A rendőrség .véleménye szerint ennek a bejelentésnek nincs komoly alapja. Az édesanya az újság­ból tudta meg, hogy fia holttestét megtalálták Bálizs Etelka, a meggyilkolt gyermek édesanyja a Bácsmegyei Napló szerdai számából tudta meg, hogy megtalálták fiának holttestét, A szerencsétlen anyát annyira meg­rendítette a liir, hogy sirógörcsöket ka­­pott és súlyosan megbetegedett. Most derült ki, hogy Huszághék szom­szédai a kisfiú eltűnése után azonnal je­lentést tettek Krnjajszki Jován akkori rendőrbiztosnak. A hecskereki radikálisok megfelehbezték a görögkeleti hitközségi választásokat Becskerekről jelentik: A múlt hé­ten lefolyt becskéreki görög-keleti hitközségi választásokon, mint is­meretes, hatvankét szótöbbséggel a Pribicsevics-párti lista győzött a radikális lista fölött. A választást a becskereki radiká­lis-párt megfelebbezte a hitközség választmányánál.A felebbezésben, me­lyet Alekszics Bogoljub polgármes­ter és tizenöt társa irt alá, szóváte­­szik, hogy a hitközség Pribicsevics­­párti elnöksége a választást pártos­­kodva vezette és a választási jegy­zőknek csak Pribicsevics-pártiakat nevezett ki. A másik panasza a hit­község radikális tagjainak az, hogy Izsákovics Szvetozár választási el­nök megsértette a titkosságot, va­lamint hogy a választást akkor zárta le, amikor radikális-párti hi­­vek még nem adták le szavazatai­kat. A felebbezés ügyében a hitköz­ség választmánya a napokban fog dönteni. A választás döntése ellen a püspöki konzisztóriumhoz lebet felebbezni, de végső fokon a karló­cai patriarchátus dönt. A 2-es halottja Főbelőtte magát egy diák, mert nagyanyja azt hitte, hogy megbukott Kragujevácróí jelentik: Megrendítő diáktragédia áldozatává lett Prokics Vojiszláv tizenöt éves gimnazista. A fiú a gimnázium negyedik osztályát végez­te az idén Kragujevácon, ahol nagyany­jánál lakott, mert édesanyja Szubo'ticára ment másodszor feleségül egy katona­tiszthez. A tanév végeztével Prokics Vojisláv két tárgyból kettes osztályza­tot kapott. Nagyanya régimódi asszony, aki nem tudta, hogy a kettes ebben az évben már elégséges osztályzatot je­lent, hanem azt hitte, hogy ez bukás, mint az ő idejében volt. Haragosan rá­­ripako dot t unok áj á ra: — Két tárgyból megbuktál és még a szemein elé mersz kerülni? Inkább fel­akasztanád magad! Az érzékeny gyerek szóhoz sem tu­dott jutni perlekedő nagyanyja előtt és pirulva futott be a szobába. Pillanat múlva revolverdörrenés hallatszott és a fiút átlőtt halántékkal holtan találta a tükör előtt a fövés zajára berohanó nagyanyja. A végzetes félreértés áldoza­tának temetéséire anyja is elutazott Sz,u­­bofieáról.

Next

/
Thumbnails
Contents