Bácsmegyei Napló, 1926. július (27. évfolyam, 178-208. szám)
1926-07-16 / 193. szám
4. oldal. 8ACSMEGYEI NAPLÖ 1926 julius 16. Jugoszlávia külpolitikája Nincsics külügyminiszter összegyűjtött beszédei A beogradi könyvpiacon egy vékony kis füzet jelent meg, amely Nincsics külügyminiszter beszédeit tartalmazza és az S. H. S. királyság ; 1925—1926-os külpolitikájáról akar ■számot adni. A füzet semmi olyan nj momentumot nem tartalmaz, a melyet az olvasóközönség ne ismerne, de megjelentetése már azért is érdekes, mert akkor kerül a könyvpiacra,^ amikor a jugoszláv sajtó egy része Nincsics külügyminiszter politikáját a legélesebb kritikai megjegyzésekekl kiséri. Nincsics külügyminiszter nem törekszik népszerűségre és megmarad állhatatosán szigorúan megfogalmazott külpolitikai tétele mellett, hogy egy nép külpolitikául nem változik, az mindig egy és ugyanaz marad, legfeljebb csak a taktikában lehetnek eltérések, de egy ország külpolitikájának alapvető igazságai máról-holnapra nem alakulhatnak át. Külpolitikához mindenki felelősség nélkül akar érteni, aki azonban Nincsics miniszter fagyosan objektiv mondatait elolvassa, annak meg kell _ állapítania azt a nagy felelősségérzetet, amely a minisztert mondatainak a megfogalmazásakor vezeti, száraz kijelentések, amelyek a szórakozott olvasót nem lelkesíthetik, legfeljebb gondolkozásra késztetik. 1925 május 25-én ezt mondja a külügyminiszter egy interpellációra adott válaszában, amelyet a görög hatóságoknak a görögországi nemzetiségi kisebbségek üldözése miatt intéznek hozzá: »Bennünket a görög néphez nem csak hogy a legszebb érzések fűznek, hanem azok a fontos érdekek, amelyek a Bal kán félszigeten a közös és egyetér tő feladatokra köteleznek benniin niinket«. Másnap a hivatalos görög sajtóban a görög külügyminiszter hasonló barátságos kijelentésekkel felel és néhány nap múlva újra megindulnak a tárgyalások a Szaloniki-i szabad jugoszláv kikötő tárgyában. A trieszti fasiszta tüntetések ügyében a hozzá intézett interpellációra Nincsics 1925 november tizedikén a következőképpen ad választ: Majdnem minden nemzetközi konferencián, nemzetközi konfliktusok alkalmával delegátusainak szoros együttműködésben voltak Olaszország képviselőivel. Mind a két álhunnak érdekében áll. hogy ez az együttműködés tovább fejlődjék.« Ezt a fejlődést Nincsics politikája, ugylátszik, ei is érte, mert a blédi kisantant-konferencia után a sajtó előtt tett nyilatkozatában kijelentette, hogy minden középeurópai kérdésben hozott határozatról infofmálta a római diplomácia képviselőit. Nmcsicsnek ez a kijelentése beogradi ellenzéki körökben óriási feltűnést keltett, de a külügyminiszter nem volt hajlandó erről az elhatározásáról bővebb felvilágosításokat adni. A zagrebi olasz zászló elégetése alkalmával nyugodtan állt szembe az ellenzéki támadásokkal, amikor kijelentette: A mi kétségtelenül bátor népünk nem provokált még soha senkit sem. És ez a bátrak alaptulajdonsága. A jugoszláv külpolitika végcélját Nincsics a következőkben foglalja össze: »A békére szükségünk van, mindenkivel békében akarnunk élni, különösen kívánjuk a békét szomszédainkkal. A mi külpolitikai orientációnk világos. Ez az az orientáció, mely a békéhez fog vezetni. Ez a főcélja minden diplomáciai tevékenységünknek.« Ez a záróakkordja ennek a kis füzetnek. Mindenki forrón óhajtja, hogy teljesedjenek ezek a szépen hangzó, nehezen elérhető célkitűzések. Nemzetközi bélyeghamisitó szövetkezetei leplezett le a pancsevói rendőrség Jufoszláv, román és francia felülbélyegzés! hamisítottak értéktelen magyar bélyegre — „Téves nyomású“ bélyegeket gyártott egy pancsevői órás Pancsevóról jelentik: Nagyarányú bélyeghamisítást leplelezett le a pancsevói rendőrség. A hamisítók használt és bélyeggyűjtői forgalomban értéktelen magyar levélbélyegekre felülbélyegzést hamisítottak és az ilyen hamis felültél yegzésii bélyegekkel elárasztották a nemzetközi bélyegpiacot. A leleplezés Gyorgyevics A. György pancsevói rendőrkapitány érdeme. Gyorgyevics rendőrkapitány maga is filatelista és mint gyűjtő, összeköttetésben állt Sztankov György pancsevói órással, aki mellékesen bélyegkereskedéssel is foglalkozik. Stankov néhány hét előtt felajánlott megvételre Gyorgyevicsnak néhány magyar bélyeget, amelyeken a háború utáni megszálló hatóságok felülbélyegzése volt. A rendőrkapitánynak gyanúsak voltak a felülbélyegzések, mindamellett átvette a bélyegeket és elküldte azokat Németországba szakértői felülvizsgálás végett. A német bélyeggyűjtők központi egyesülete nem adott határozott szak véleményt, azonban szintén gyanúsnak találta a bélyegeket. Gyorgyevics erre előállittatta Stankovot és a pancsevói órás csakhamar bevallotta, hogy a felülbélyegzést ő hamisította a bélyegekre. A rendőrség házkutatást tartott Stankov lakásán és meg is találták a hamisításhoz használt bélyegzőket. Nyolcféle bélyegzőt találtak Stankovnál, amelyek közül héttel a háború végén forgalomban volt magyar bélyegeket bélyegezte felül, a nyolcadikat egy C. M. T: 40 b. szövegű négyszögletes bélyegzőt, amilyet a román megszálló hatóságok használtak Galíciában az osztrák bélyegek felülbélyegzésére, természetesen Stankov is osztrák bélyegekre ütötte, a magyar bélyegek felülbélyegzésére pedig a következő pecséteket használta: 1. S. H. S. szövegű keretnélküli jugoszláv felülbélyegzés; 2. Urvatska S. U. S. szöveg, keret nélkül: 3. Prekomnrje S. H. S. keretnélküli bélyegző; 4. Fiume szövegű olasz bélyegző; 5. Occupation Francois szövegű keretnélküli bélyegző, amelyet Temesváron használtak a francia megszálló csapatok; 6. Zóna de ocupatia, Románia szövegű tojásdad keretbe foglalt bélyegző, amelyet Debrecenben használtak a megszálló románok és 7. Lupu szövegű román bélyegző. Stankov Emil részletes vallomásában elmondotta, hogy kiknek a révén jutott a bélyegzőkhöz, kik voltak beavatva a hamisításba és hol értékesítettek már hamis bélyegzésü bélyegeket. A vallomás alapján a pancsevói rendőrség újabb három letartóztatást eszközölt és rövidesen Jugoszláviában és a külföldön is szenzációs letartóztatások várhatók. A Stankovnál megtartott házkutatások során különféle vegyszereket és különféle színezésű 1921—1925-iki kiadású S. H. S. bélyegeket találtak. Stankov a vegyszerek segítségével kétféle szinü úgynevezett téves nyomású bélyegeket gyártott és egy-egy 12 bélyegből álló sorozatot 24.60 aranymárkáért bocsátott áruba. A bélyegek árusítása céljábgl levelezőlapokat és leveleket irt a világ minden részébe a következő német szöveggel: »Bin von meiner Weltreise curückgekchrt und habe verschiedene Abarten von Marken abzugeben«. A hamis felülbélyegzésü és a hamisított hibás nyomású bélyegekből Stankov és társai óriási mennyiséget értékesítettek és a pancsevói leleplezés kétségtelenül nagy riadómat fog okozni a nemzetközi bélyegpiacon, mert a l hamisítványokat rendkívül nehéz megkülönböztetni az eredetiektől.' A pancsevói rendőrség értesítése! alapján külföldön is, főként Romániá-! ban erélyes nyomozást indítottak a bé-1 lyeghamisitó bűnszövetkezet többi tagjainak leleplezésére. Egy kritikus albumából Irta: Baedeker •A pártoknak ritkán van teljesen igazuk. Mindegyiknek túlozni kell, ígérni, vádolni és nagyhangon beszélni, hogy népszerűségre vergődjön és hatalomra juthasson s így, ha két politikai párt küzd egymással, rendesen valahol a középen van — tehát egyiknél sincs — az igazság, amelyet csak azok látnak, akik a pártokon felül vagy legalább azokon kívül állnak. Ezeknek a szemére nem borul a pártfegyelem szürke, sőt néha fekete hályoga, * Ha egy uralkodó a fia vagy az unokája javára mond le a trónjáról, akkor úgy tesz mint a boltos, aki a fenyegető csődöt azzal iparkodik kikerülni, hogy a felesége nevét teszi ki a cégtáblájára. * A jó politikus rendesen okos ember, de az okos ember — szerencsére — nem okvetlenül jó politikus. * Ha van igazság, akkor több rossz mint jó politikus jut a menyországba. Mert a rossz politikusok rendszerint ■jobb emberek mint a jók. * A legnagyobb politikai kérdés — s ezen a problémán rágódik 1789 óta s ezen a problémán vérzik el az emberiség — hogy előbb kell-e kiművelni az alsóbb néposztályokat s azután egyenlősiteni őket, vaigy a teljes politikai szabadságot és egyenlőséget ad-. ni meg nekik, hogy aztán kedvükre művelődhessenek. A szabadság hívei az utóbbi módszert óhajtják, a kullma barátai az elöbbenit. * Nagy igazságtalanság rossz néven venni az uralkodóktól, amiért a tartományaikat szaporítani s a birtokállományukat növelni iparkodnak. Alapjában véve ugyanazok az érzések és motívumok ezek, mint a földéhes és talajszerető parasztéi, aki a földjét kikereldteni s a szomszédjaitól mentül több holdat vagy négyszögölet megkaparitani óhajt.-3je Az államok sorsa attól függ, hogy kik kormányozzák. Ha elég kiváló és rátermett emberük születik s azok mind az őket megillető helyre jutnak, akkor nem történhetik semmi bajuk. * A pártos emberek halálosan gyűlölik és sokszor a szónak ttegszorosabb értelmében halálra keresik egymást. Pedig alapjában véve épp oly kevéssé van joguk rossz néven venni egymástól, hogy különböző a pártállásuk, mint ahogy nincs okunk haragudni azokra, akiknek más a bölcselmi világnézetük, a véralkatuk vagy az ízlésük mint nekünk. A különböző Büchmaunoknak még nem sikerült kideríteni, ki használta először a hires szálóigét: Politik verdirbt den Charakter. Bárkitől eredt az, alighanem erre a tünetre vonatkozott. A politizálás annyira megrontja a jellemeket, hogy azokat gyülölködökké, kegyetlenekké teszi. Freytagnak Die Journalisten című vigjátékájbau mondja egy szereplő hölgye — Ha valaha abba a helyzetbe jutnék, hogy férjhez menve egy férfit az uramnak ismerjek el, ezt a föltételt szabnám eiéje: »Dohányozzon, uram, amennyit akar, az legfeljebb a tapétákat fogja megrontani, de ne merészeljen politikai újságot a kezébe venni, mert ez a jellemét fogja tönkretenni.« Nos, ha az újságolvasás nem is, de aktív politizálás bizony megrontja a jellemet — gyülölköáövé, iriggyé, kegyetlenné teszi. A politikában a nőknek nincsenek elveik, de vannak szerencsés vagy hogy merész szót használjak: okos ösztöneik és némely politikus helyesen teszi, ha olykor inkább hallgat egy ilyen ösztönre, nűnt a saját bölcsességére. Nagyon gyakran találkozunk a nyilvános életben ott szereplő emberekkel, akik egyáltalában nem valók a közéletbe. Bizonyára kellemetlen tünet, amelyet meg szokott sinylem az ország — de ennél sokkal sivárabb látvány, ha a magánéletben találunk olyanokat. akik nem privátéletre teremtvék. Örök kéTdés marad, hogy az ilyenek miért vannak a világon? # Vannak, akik komiszak a magánéletben és korrektül viselkednek a politikában s vannak nyilvános gazemberek, akik a privátéletben kifogástalanul élnek. * A Szabadság, Egyenlőség és Testvériség a három legszebb szó a világön. Baj csak az értelmezésüknél áll elő. A léStöbb ember; magyarázata szerint ugyanis neki minden szabad, 6 egyen-; lő a legkiválóbbakkal és leghatalmasabbakkal s vele testvériesen kell bán-1 ni mindenkinek. S rá nézve a három gyönyörű szónak ez az egész tartalma. # Jellemző a politikára és a politikusokra, hogy ez utóbbiak azt a legtöbbször merő szórakozásból vagy üzleti ■szempontból űzik. # Guizot némi megvetéssel kiáltotta egyszer oda Thiers-nek: Vous devinez et vous ne voyez pás! (ön kitalálja a dolgokat, de nem látja őket!) Ez a megvetéssel odadobott mondás tulajdonképpen nagy dicséret. Hány olyan j politikus van, aki bár sókat lát, sem-, mit se talál ki! # A legjobb politikus mindenesetre az lesz, aki a saját korát legjobban érti meg — de csak akkor, ha jól ismeri a múltat és megvan az a képessége, hogy belát a jövőbe is. * Némelyek olyan komoly ábrázattal és oly fontoskodással mennek egy politikai összejövetelre, mint ha az valami komoly dolog volna. * A királyok abban a csalódásban élnek, hogy népeik épp oly boldogok mint ők s a nép abban a tévhitben van, hogy a királya boldogabb mint ő. * Az a pálya szerzi a legnagyobb megbecsültetést, amelyben legkevesebb a becsületesség: a politika..
