Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-30 / 177. szám
1926 június 30. BACSMEGYEf NAPLÓ okföl Kisebbségi Élet ® H • Az erdélyi magyar párt parlamenti csoportja Bukarestben ülést tartott, melyen szóba került Szele Béla brassói ■képviselő mandátumának megseinmisi- 1 tése. A parlamenti csoport az ülésről a 'következő kommünikét adta ki: Kötelességünknek tartottuk Szele Béla képviselőtársunk ügyével foglalkozni, akit a román sajtó részéről állandóan támadások érik. A ^árnadás okául az a cikk ozolgal, amely 1916-ban a Brassói Lapok hasábjain jelent meg. A magyar parlamenti csoport a harmónia kedvéért világosságot akart deríteni az ügyben és megállapította, hogy a kifogásolt cikket nem Szele Béla irta, miután ebben az időben még csak felelős szerkesztője sem volt a lapnak, nem tehető felelőssé tehát egy oly közleményért, melyhez kosé nincsen. A magyar parlamenti csoport megelégedéssel állapította meg, hogy Szele Béla intenciójától távol áll a kérdéses cikk szelleme, miután a maga részéről mindenkor csak jóindulatot tanúsított az államalakulattal szemben és állandóan a román-magyar közeledés ügyét szolgálta.« Szele Béla visszavonulását a konnáuyzópárt a magyar parlament csoport határozata ellenére is követeli. Bucsan kisebbségi miniszter az Adeverulban igy nyilatkozott: »A magam részéről szívesen látnám, ha Szele Béla ' képviselő ur lemondana mandátumáról. Ez mindenesetre csak további teljes megértésünk ügyét fogja szolgálni, miután nem lehetséges az, hogy a magyar-román közeledés nagy ügyét egy képviselő személye miatt ne valósítsuk rneg ^abbaii a mértékben, mint ahogyan azt óhajtjuk. A kormánynak nem áll módjában, hogy szembehelyezkedjen a román nép akaratával.« A szlovenszkól vasutasokat államnyelvvizsgákkal zaklatja a prágai közlekedésügyi minisztérium. A királyházai magyar mozdonyvezetőket és fűtőket, akik már régebben letették az államnyelvi vizsgát, a napokban újabb vizsga letételére szólították fel. Tizennyolc fűtő és öt mozdonyvezető jelentkezett is a vizsgára, egy mozdonyvezető azonban nem volt hajlandó azzal az egyszerű indokolással, hogy a vizsgát egy Ízben már sikerrel letette. Az uj vizsga eredménye lesújtó volt: a tizennyolc fütő közül tizenhét megbukott. Holota János dr. magyar nemzeti párti nemzetgyűlési képviselő azonnal interveniált Ryha vasutügyi miniszternél és kérte, hogy szüntesse meg ezeket az anomáliákat és indítson szigorú vizsgálatot. Koós Károly, a kalotaszegi magyarok vezére, aki kilépett a magyar pártból, nyilt levelet intézett Erdély magyarságához. A nyílt levélben a kalotaszegi vezér kiválásukról a következőket írja: »A magyar pártból való — és mint a következmények mutatják — demonstrativ kiválásunknak (magamat kiveszem, mert már egy éve elmúlott, hogy megtettem) végső oka, ami annak úgyszólván' a döntő lökést adta meg: a magyar párt vezetőségének, illetőleg e vezetőség mentalitásának a választások folyama alatt való megnyilatkozása. Tudott dolog, bogy a kormány egyes közegei a választási siker érdekében nem éppen törvényszerű eszközöket is igénybe vettek. Nem hiszem, hogy a magyar párt vezetősége a majdnem mindenütt előfordult visszaélésekről ne tudott volna. Ha a kormány, vagy valamely román párt teszi meg, ám lelke rajta, a következményeket vállalnia kell úgyis. De nekünk, magyar kisebbségnek, akik rövid hét esztendő óta egyebet sem teszünk, mint a jogért, a törvény respektálásáért 'jajgatunk, akiket a hatalom erkölcs és jog ellenére annyit tipor, annyit aláz, annyit nyúz,. nekünk semmi erőszakosságot támogatnunk nem szabad. Kormány által »kölcsönkért« autókon száguldottak magyar kortesek a vidéken akkor, amikor az ellenzéki korteskedés tiltva volt. Semleges szemlélője voltam ennek a választási kampánynak és megdöbbentem egyszer, amikor magyar református papkortest láttam igy »dolgozni«. Ha mi örvendünk azon és elnézzük, sőt segítünk, hogy a hatalom kijátsza a jogot, akkor nincsen és nem lehet jogunk a magunk számára törvénytiszteletet követelni. De kérdem, mi szükség volt arra, hogy a választás előtt, a korteskedés idején, a választást vezető kormány támogatásában igen sokhelyütt egyenesen kiprovokáltuk a románság nemzeti és faji érzékenységét? (Most tessék zászlót lobogtatni, most tessék a magyar nyelv jogait érvényesíteni!) És mindezt szemben és ellenére erdélyi román nemzettestvéreinknek, akikkel együtt éltünk a múltban és együtt kell élnünk jóban-rosszban a jövőben. Azokkal, akik ezt igy intéznék el, nem haladhatok egy utón. De kérdem* ki vállalja a már is érezhető következményekért a felelősséget?« A nyilt levél nagy feltűnést keltett Erdélyben. Lázasan dolgoznak a Duna védőgátjainak megerősítésén A vízállás tirhaladta az 1924. évi legmagasabb nívót — A talajvíz több ezer hold földet borított el — Kritikus a helyzet az apatin-szontai szakaszon Tizenkét község vesz részt a védőmunkában (A Bácsmegyei Napló kiküldött munkatársának jelentése.) Az ország határától kiindulva végigjártuk az árviz veszélyeztette területeket. A margitaszigeti ármentesitőtársulat sátjai Magyarországon kezdődnek és mintegy nyolc kilométer-hosszúságban folytatódnak jugoszláv területen. Ezeken a helyeken a viz már csaknem a töltés peremén lebeg. Nyulgátakkal védekeznek a kiöntés ellen. A töltések eléggé jókarban vannak általában, de a nagy nyomás következtében már sok helyen szivárog a töltés: források keletkeztek több mint nyolcvan helyen. Még jó jel, hogy egyelőre minden ilyen forrásnál tiszta a kiszivárgó viz. Félő azonban, hogy ha az ár levonulása hosszabb ideig késik, a meglazult töltés valahol beszakad. Ebben az esetben húszezer holdnyi földterület kerülne viz alá. Odébb: ennek a töltésnek a folytatása a bezdánszigeti ármentesitő társulat tizenöt kilométer hosszú töltése. Ez a védőépitmény a leggyöngébb, mert bár a töltés előirt magassága megvan, a szélessége nem elegendő s hiányzanak a töltéseket támogató patkák. Szerencsére maga a terület kellő magasságban fekszik s igy a közvetlen veszély nem olyan nagy. Ugyancsak rossz állapotban van sokhelyütt a Dunamentén tovább következő töltés, amely a Monostor—apatini ármentesitő társulaté, harminckét kilométer hosszúságban. Ez a töltés még az 1897. évi árviz után épült, ma pedig már hetvenegy centiméterrel magasabb a viz, mint az akkori ár volt. Noha a töltések kitűnő állapotban vannak, nincs meg mindenütt a kellő magasságuk, úgy hogy több szakaszon nagyobb hosszakban nyulgátakkal kell védezni. A legnagyobb veszély abban van< hogy itt is több részen szivárog a töltés. Ha a nyomás nyolc napnál tovább tartana, vagy újabb áradás indulna meg, katasztrófa állna be. Legerősebb a szivárgás a kucskai szivattyúnál. Végig a leglázasabb munka folyik a szivárgó töltés betömésére. Az 1921. évi áradásnál 703 centiméter volt a legmagasabb vízállás — ezzel szemben ma 747 centiméter. Attól lehet tartani, hogy ha az áradás huzamosabb ideig folytatódik, a töltés beszakadása folytán nemcsak ez a terület, hanem a szomszédos társulatok területének nagyrésze is iz alá kerülne. Veszedelembe juthat igy Monostor, Kjipuszina, Apafin, Szvilojevó, Priglcvicaszentiván is. Az ár a Kralja Petra-csatorna bekapcsolódása esetén a csatomamenti összes községeket egészen Kuláig, de a különösen alacsonyan fekvő Szembor városát is ellepné. A hatóságok minden intézkedést megtesznek az esetleges katasztrófa elkerülése végett. Munkáscsapatok, csendőrség, katonai osztagok dolgoznak a gátakon. Ezeken az árterületeken összesen körülbelül ezer ember ötszáz kocsival végzi a védőmunkát. A munkálatokat Zinkler. Ádám, az-ármentesitő társulatok főmérnöke vezeti, aki tizenöt napja állandóan künn tartózkodik a munkásokkal a töltéseken. A környékbeli földbirtokosok szintén éjjel-nappal résztvesznek a munka irányításában. Az apatin—vnjszkai szakaszon nayy a veszély' Az Apatin—szontai ármentesitő társulat töltésén a védő-munkálatokat Rujer Ferenc mérnök vezeti. Az 1924-es árviz után a töltés kiépítését itt megkezdték, pénzhiány miatt azonban a munkát hamarosan abbahagyták. Ezen a szakaszon most lázasan dolgoznak, hogy a veszélyt elhárítsák. Egyes helyeken a töltéseket emelik, másutt a védögát erősítését végzik, hogy a töltés kibírja a Duna abnormális nyomását. A veszély itt is akut, de remény van rá, hogy a védőmunkát idejében befejezhetik. A töltéseken éjjel-nappal több mint ezer kocsi és 1500 ember dolgozik katonák és csendőrök felügyelete alatt. Ha a Duna ezen a szakaszon áttöri a gátat, több mint hetvenezer hold termőföld kerül viz alá és veszélybe jut Szonta, Bogojevó, Szvilojevó, sőt Apatin is. Vajszkánál kedvező a helyzet A Bogojevó—vajszka—zsivai töltésszakasz, ahol Pallós Jenő mérnök, az ármentesitő társulat igazgatója vezeti a munkálatokat, ötvenezer held árterületet védelmez. A helyzet aránylag itt a legkedvezőbb, mert a töltések újak és modernek. Az egész vonal védelmi munkálatait Krotin Zlatoje, a folyammérnöki hivatal főnöke ellenőrzi, aki motoros csónakjával éjjel-nappal a Dunán tartózkodik. Rendben folyik a védő-munka A dunamelletti községek a gátakra rendben küldik a közerőt. A lakosság, látván a veszélyt, nagy igyekezettel vesz részt a védőmunkában. Eddig Csonoplja, Krnyaja, Novi-Szivác, Sztari-Szivác, Szvetozár - Miletics, Priglevica-Szentiván, Sztapár, Szonta, Svilojevó, Moonstor, Bezdán, Apatin községek adtak nagyobb számú közerőt. Kedden Szomborból is elindult 75 kocsi a közeli védöszakaszra. A töltéseken a kocsik százai dolgoznak és több ezer ember, akik csendőrök, katonák és tűzoltók felügyelete alatt vannak. A munka éjjel is megfeszített erővel folyik. Kétszáz-kétszáz méterre éjjel-nappal örök teijesitenek szolgálatot, a kik figyelik a töltéseket: nem szivárog-e valahol? A nagy nyomás következtében a talajvíz több helyen kitört és több ezer hold termöiöidet elborított. A termésnek itt már vége — a gazdák az idén nem aratnak. Kinevezték az árviz-biztost A veszélyes zónában a hatóságok állandóan permanenciában vannak és amiben csak lehet segítséget nyújtanak a védelmi munkát vezető mérnököknek. Az idegölő szolgálatra való tekintettel Beogradból és Becskerekröl kedden mérnökök érkeztek, úgyhogy ezentúl minden két kilométeres szakaszon egy-egy mérnök vezeti a munkálatokat. Szomborbati szerdán megérkezik Bessarics Szvetozár, a földművelésügyi minisztérium vízügyi vezérigazgatója, hogy a védőgátak építését személyesen ellenőrizze. A kormány különben árvízi biztossá kinevezte Marinkovics György vármegyei főjegyzőt, titkárrá pedig Bikar Mirkó szombori főszolgabírót. A kulmináeiót a hatóságok julius 3-ára várják. A Duna, a beérkező jelentés szerint, Passaunál már apad, a jugoszláv-szakaszon még emelkedik. Bezdánnál hétfőn 670, kedden 678 volt a viz magassága, ami 15-el haladja túl az 1924. évi legnagyobb vízállást. Bogojevónál a viz 726-ról 738-ra cmelkekett, Apatinnál 738-ról 747-re. Miért fenyeget minden évben az árvizveszedelem ? Beszélgetést folytattam Krotin Zlatojevvel, a folyammérnökség vezetőjével, aki kijelentette, hogy a veszély fenyegető ugyan, de remélhetőleg alapos és hősies munkával sikerül a Duna kiáradását mégis megakadályozni. Nagyon érdekes magyarázatot kaptam egy szakembertől — az egyik ármentesitő társulat mérnöke az illető — arra, hogy az árvizveszedelem mért fenyegeti oly sűrűn a jugoszláv Dunamenti területeket. — Több oka \ an ennek — mondotta — a legelső a szokatlan, abnormális idő, a másik pedig, hogy Csehszlovákiában kivágták azokat az erdőket, melyek a Duna mellékfolyói mellett feküdtek és áradás esetén meglassították a.viz „folyását és ezzel időt adtak arra, hogy az árhullám torlódás nélkül végighaladhasson a Dunán. A helyzetet súlyosbítja az is, hogy Magyarországon, Pest, Tolna és Komárom megyében ezelőtt hatalmas árterületek voltak, melyek nagy vízmennyiséget fogtak föl, a védögátak kiépítése folytán azonban ezek a területek ma nem állnak rendelkezésre, sőt ma a viz ezen a részen összeszcrul. — A harmadik ok — mondotta - informátorom — már itt van nálunk Jugoszláviában. A Duna-mentén nagy uradalmak voltak, melyek föntartottik az árviztásulatokat. Az agrárreform óta az ármentesitő társulatok nem tudnak kell« munkát kifejteni, mert
