Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-27 / 176. szám

/ 1926 junius 27. BÄCSMEGYEI NAPLÓ cselekedjek, mint a legostobább. Ezek a cselekedetek voltak a szeg, amely ki­ütött a zsákból ... A balvélemény — amely okosnak gondolt — onnan szár­mazhatott, hogy a publikum jobban fi­gyel az emberek szavára minit a visel­kedésére s'azt csak táplálhatta az a kö­rülmény, hogy egész életemben többet beszéltem mint cselekedtem... S ez volt szerencséin. Mert ha annyit cse­lekszem, amennyit beszéltem, akkor nem maradhatott volna titok, hogy alapjában tökfilkó vagyok, míg így a sok beszéddel félrevezettem a közön­séget, melynek a rosszul informált ré­sze, ha meghalok, azt fogja mondani: ■»egy okos emberrel megint kevesebb van«, pedig csak 4 szamarak száma fog eggyel kisebb lenni. * Vén embert láttam ma délelőtt az uc­­cán — talán 1—2 évvel ‘ fiatalabb mint én. A külseje elhanyagolt volt, a ruhá­zata — bár finom — igen kopott s a járása ingadozó. Bizonyos, hugy nem a részegségtől, mert jőzan és komoly fér­fiúnak ismertem mindig, aki sose sze­rette az italt, de a szegény ember olyan típusa lett az öregnek, aki »elhagyja magát«, már lemondott minden földi hiúságról, keveset" törődik azzal, mit gondolnak róla mások s csak a meg­váltó halált várja, amelyet csak azért nem siettet, mert neki »minden mind­egy« s a halál éppen oly közömbös mint az élet... Amint bakavászott az uccán, a járókelők kegyetlenül Icmo­solyogták s az. inasgyerekek hagyomá­nyos finosmágukkal viccelődtek fölötte. Megesett a szivem rajta s eszembe ju­tottak a szép esztendei,, a szerelmes korszaka s a közéleti ideje. Valamikor boldog és irigyelt volt... Istenem! - fájlaltam a sorsát — hát érdemes, hát szabad túlélni a kort, amelyben va­laki szép. erős és ímgözans és érdemes megélni azt. amelyben ezek a szép erények elhagyják liutleriul az embert? Nem volna okosabb úgy tenni mint az okos színész, aki akkor vonul nyuga­lomba, amikor még a leglelkesebb vas­tapsokat kapja? Nem volna jobb az utol­só nagy siker után végleg eltűnni a fold színéről s ennek 4 diadalnak a kellemes szájízével a mennybe (vagy akár a po­kolba) vonulni? . •. Mégis, megvallom, a sajnálkozásomba egy kis önzés is ve­gyült — a fájdalom önzése vagy az ön­zés fájdalma, mert a kínos esetet kény­telen voltam magamra is vonatkoztatni s elgondoltam: ha nem öltözködném némi csinnal-gonddal s a' tyúkszemem miatt vagy valamely betegség okából dülöngve járnék az uccán, én is ki vol­nék téve az uccgi ganiénok gunyjáuak. Óh, mily szomorú a sors, az öreg ember sorsa!... Ez.a derék úriember sok ér­demet szerzett, egyik jóltevőjc volt a városának, bizonyosan nagyon szép te­metése lesz — de hát tomposán öltöz­ve, tántorogva jár s ez elég, hogy ki­nevessék ... Nem volna jobb egy kissé kevesebb pompával temetni, de amig húzza az élet igáját, valamivel jobban megbecsülni? bölcs megnyugvással, beletörődéssel fo­gadják sorsukat, főkép. ha van elegen­dő pénzük. Ahmet Kan, a fiatal volt sah, akit Ri­za Kan detrouizált, még mindig hitelt élvez a legelőkelőbb francia vendégfo­gadókban mulatóhelyeken. Azt rebes­getik, hogy a londoni bankok páncél­szobáiban par százmillió fontja van, csengöarauyban, azonkívül birtokosa a perzsa korona ékszereinek, valamint a 280 karátos hires gyémántnak, a Nagy Mogulnak. A száműzött sah 27 esztendős, nőtlen. Ezenkívül tekintélyes potrohhal is ren­delkezik. Kitűnő férjnek tekintik a fran­cia anyák. Most egyébként visszavonultan él, ne­héz megközelíteni. Lemondott tánclee­­kéiröl is, melyeket eddig egy skót bal­­tormától vett. A török korona hercegei is Francia­­országban élnek. A volt szultán Nizzá­­ban tartózkodik, ahol gyakran próbálja a szerencsét a játékbanfcban. Fuad her­ceg Párisban él, feleségével együtt, aki táncban leli vigasztalását. Természete­sen Abdul Hamid hires ékkövei már rég Londonba kerültek. * A vértódulásos Newyork. A nagyvá­rosok egyre növekednek s a haladó idő­vel mindenütt jelentkezik a nagyvárosok problémája a lakás é's a forgatom. Eb­ben az évben két gyűlést is tartottak, hogy megbeszéljék mi e tekintetben a teendő. Egyiket Párisban, a másikat Néwyorkban. TERE­Eltűnik a londoni köd? Az amerikaiak, -akik mindent felfedeznek, szükségsze­rűen felfedezték azt is, hogy lehet el­oszlatni a ködöt. Legaláb a Daily Mail azt Írja, hogy a ködöt homokkal szét lehet rebbentem. Amint ma vízzel locsolják az uccákat, hogy ne legyen por, a jövőben majd repülőgépről homokot szórnak a ködös uecákra s a levegő azonnal kitisztul. Az angol alsóházban egy kéipviselő interpellációt jegyzett be, hogy meg­kérdezze a minisztertől, mért nem al­kalmazzák ezt a találmányt a vastag londoni köd eloszlatására!? A miniszter a képviselő interpellá­ciójára azt a válasízt adta, hogy a kér­déssel már foglalkoztak a műszaki emberek s arra az eredményre ju­tottak, hogy az amerikai találmány tényleg eltünteti a ködöt, de kezelése nehéz s több kárt okoz, mint hasznot Egy amerikai városban, mely az újí­tást elfogadta és repülőgépről (4—500 méter magasságról) homokot szóratott, keserű tapasztalatokra tett szert. Több ablaküveg összetört, sok polgár meg­sebesült, nem egy járókelő majdnem megvakult a szemébe hulló homok miatt. Egy szaharai homokfergeteg enyhe tréfa a homokszóró aeroplán ga­rázdálkodásához képest. Az angolok tehát inkább tűrik a kö­döt, mint a rettenetes és mesterséges számumot . * Carmen Szoviet-Oroszorszagban. A vörösök nemcsak az államrendszert ala­kították át, hanem a niüvészeteket is. Berlinben most sokat beszélnek az oro­szok barbár újításáról, kik a legnagyobb remekműveinket eltorzítják, megfejelik, 'átalakítják, úgyhogy rájuk sem lehet is­merni. Legutóbb Garment mutatta be ilyen vörös maskarában egy ott sze­replő színtársulat s az előadás oly bot­rányos volt, hogy még a német futuris­ták között is felháborodást keltett. A moszkvai Művész Színház mellett melyet Stanislavski igazgat, van egy zenei alosztály is, Ncrnjirovics Dán­­csenko igazgatósága dlatt. Az uj igaz­gató kijelentette, hogy az opera sok­kal inkább »megmerevedett a hagyo­mányokban:-, bűnt a dráma, és égető FERE szükség van megújhodásra. Ellenben ahelyett, hogy az uj titánoktól olyan operákat kért volna, mely megfelel a huszadik század és a kommunista ál­lam igényeinek, felelőtlenül, önkénye­sen belegázolt a régi remekművekbe. Carmen cimé iS megváltoztatta. Uj cí­me ez: »Carmencita és a katona.« De nemcsak a szöveget dúlta föl tel­jes egészében, hanem a partitúrát is. Egyes részletek teljesen hiányzanak, másutt betoldások lepik meg a hall­gatót. Don Jose a kair melódiáját énekli, viszont a kar az ö dalát jásszá. A gyermekek karát törölték, a hangsze­relés teljesen megváltozott. Ezt a Carment, melyet Berlinben be­mutattak, a rendezés elveihez hasonló előadásban, az ott élő orosz emigrán­sok megtapsolták. * Hogy játsszák ki az amerikai száraz­­törvényt? Hogy mire csábit a tiltott gyümölcs; arra élénk világot vet az amerikai szeszellenes mozgatom leg­újabb kiadása. Chicagóban 1925-ben a részegeskedés miatt letartóztatottak száma 75.800-ra rúg, vagyis sokkal több embert zártak el iszákosság miatt, mint akkor, mikor nem volt szesztilalom. A zugszeszgyárosok csalaiintasága és leleményessége pedig a rendőrség minden rendelkezését kijátjsisza. San Franciscóban a hatóságok különös szesz­gyárat fedeztek fel, mely a kaliforniai erdő egyik óriási fatörzsébe volt el­rejtve. A fatörzset, melynek átmérője nyolc méter, belül kivágtak, egyik oldalába ajtót fűrészeltek, innen mentek be a gyárba, hol petróleummal hajtott szesz­­főzőgép működött. A füst egy kéményen távozott cl, me­lyet íöbbé-kevésbbé elfödtck a fa ha­talmas lombjai. De a szeszcsalóknak ez a siirü füst ieit az árulója, mert a tűz­oltóság észrevette s abban a hitben, hogy ég az erdő, kivonult. Igv leplez­ték le a legújabb szcjzcsnlást. * Mit csinálnak a száműzött keleti ural­kodók? Kelet tpőnfcsjj*>it uralkodói Newyork különös gouddal készítette elő a gyűlést: kiállítást rendezett, me­lyen, a lakás és forgatom minden kérdé­sét kimutatások, ábrák tüntették fel Olyan számok szerepeltek itt, melyek az amerikai méretekhez bozzá-szokotta­­kat is meghökkentik. Minden reggel hárommillió ember, öt­százezer automobil halad át a Manhat­tanon, az Egyesült Államok fővárosának üzleti központján. Newyork egész kerü­letén 265.000 magánautomobil és 80.000 autóbusz cirkál, nem számítva a 20.000 omnibuszt, mely állandóan ide-oda rohan. Természetesen ezzel arányban áll­nak az automobil-szerencsétlenségek is. Elég megemliteni azt ,hogy egy évben ezer embert gázol halálra a száguldó gépkocsi és 28.000 ember sebesül meg. A törvényszék évente 50.000 automobil­­pört tárgyal. Egyre jobban jelentkezik a lakásvál­ság is. Newyork gyorsan fejlődött, vér­­tódulást kapott. Nem szabad elfelejteni, hogy az első felhőkarcolót 1887-ben épí­tették. Hogy ez a titáni város el tudja helyezni minden emberét és le tudja bo­nyolítani egyre növekvő forgalmát, a gyűlés azt határozta, hogy uj utakat kell hasítani, megint uj felhőkarcolókat kell építeni, minél magasabbakat, mert Newyork már csak fölfelé, az égbe ter­jeszkedhet. Képviselőség és válpok. Manapság nem valami kedvező idők járnak a par­lamentarizmusra. Úgy látszik azonban, hogy a gyöngébb nem még mindig meg­őrizte a kegyeletét a képviselőség szá­mára. Egy lillesi hölgy, aki tele volt becs­vággyal, tűzzel, férjhez ment egy gaz­dag kereskedőhöz, azal a föltétellel, hogy az ura nemsokára képviselőnek választatja majd meg magát. A vőlegény, noha ez nem teljesen tőle függött, megígérte, hogy képviselő lesz. Hat hónap múlva ígéretéhez képest meg is jelent választói előtt, de csúfosan megbukott. A menyecske türelmetlenkedni kez­dett, a férj fühöz-íához kapkodott, hogy legalább a pótválasztásokon csússzék be és elfoglalhassa székét a kamarában. De egyetlen képviselő sem volt oly udva­rias, hogy fölajánlja mandátumát, vagy pedig meghaljon. Erre a- könyörtelen feleség — alig 1*5. oldal, múlt három hónap — beadta ellene a válőport, azzal az indokolással, bogy; Serie jogos várakozásában megcsalta őt«. A törvényszék 3 felperest elutasította.' Határozatát így indokolta: — Tekintetbe véve a tényt, hogy 3 férj ugyan nem lett képviselő, de es nem az ő akaratán múlt, nincs elegendőt­ök arra, hogy a házasfeleket elvMasz­­szuk egymástól. Vájjon, hogy viseli el ezután a sze­rencsétlen hölgy a házasság rettenetes rabbilincsét? A kalász dicsérete Túl háborún, szegénységen, megaláz­­• tatáson és mindenfajta nélkülözésen, le­vett saruk magábaszállásával közele­dünk a Péter-Páli nagy ajándékhoz: az aratáshoz. Szilárd és szent junius kö­nyörtelen. misztériumához, fáradt embe­rek, betegek, bénák, boldogtalanok bol­dogtalanságának kútfejéhez: a kalász­hoz. öngyilkosok eldobott életének ér­telméhez, gazdagok gondtalan gondjá­hoz, védvámharcok forrásához, népek gyűlölködéséhez, szerencsés és balke­zes politika bölcsőjéhez: a kenyérhez. A harc és a nyugalom, a harag és a szelídség, a jóság és a gonoszság három személy ii. és egy lény egű és szimbólum­­mentes magyarázatához. A csodálatos föld, csodálatos termékenysége, emberi verejték elégtétele, Pét er-Páli harangok; kongása mind-mind együtt és külön-, külön az egyetlen ajándékot, a sárga kalász adományát tömjénezi. imák ge­rince, gyárak pulzusa, hivatalok lelke, szociális problémák alfája és ómegája a kenyér. Júniustól függ, hogy milyen lesz a decemberünk, Péter-Púl dönti el a husvétunkat. A kenyér az egyetlen, ami nem magyarázat és nem föltevés, nem szimptoma és nem filozófia. Lényeg és a fenséges hit ezerszinü okítása. Az volt a bibliai égi manna legendás hullása idejében épugy, mint a történelmi jelen­ben és az lesz nem kevósbbé, a prófé­ciákkal teletűzdelt jövőben. Gondokat szül és töprengéseket szüntet meg. Ke­nyér nélkül vagy lázadó és fogháztölte­lék, kenyérrel lesszel hazafi, istenfélő és­­a becsület edzett lovagja. És itt mered magasba minden eszmék sorompója, el-' vek likvidációja. Nincs többé palota és kunyhó, építés és rombolás. Ennél a pontnál csak vádonatuj tabula rasa van, ahova a kenyér nagyhatalma szeszélyes ábrák kontúrjait pingátja föl. És junius alkonyán fölharsan a - gyomor messze­­zengö tárogatója, virradatvárása és zsoltára: a kalász dicsérete. Mesteri!ázv Ambrus Somlyó Zoltán: Minden szép volt Kissé vénen és elkésve fogtam én az ölelésbe; szám a szivemet lekéste. Minden szép volt, minden jó volt Ittam ifjú csókot, ó-bort — jaj, szerelmem, drága hóbort... Jaj, szerelmem, hitnes bárka, sekély, szürke vízbe mártva... Gyászsisakon gyászkokárda... Nagy hajókról álmodoztam, vagy vizekre áhítoztam, hol rohanni lehet hosszan. Mtíjnsparion ki-kikötni, vérszin ajkadat lefödni, szivei szívvel megtörölni... ... Törpeséggcl látni nagyra, forró szívvel esni fagyra, jobbra menni s érni balra: ez mérgezte el az ó-bort; Margit igy lett drága hóbort... S... minden szép volt... minden jó {volt. „

Next

/
Thumbnails
Contents