Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-23 / 172. szám
12 OLDAL * ARA 1' 2 DINAR Foštarina plaícnaí Ultit. XXVIL évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hétfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, 8—52 Szmbotica, 1926 SZERDA junius 23. 172. szám Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj Jovin trg 3. szám (Minerva-palota) Kiadóhivatal: Subotica, Zmaj Jovin trg 3, (Minerva palota) A doorni Coriolanus Tizenötmillió német ellen emeli Hohenzollerii Vilmos a tolvajlás vadját, amikor a fejedelmi vagyonok kisajátítását lopásnak minősíti. A doorni Coriolanus, ha teltetné, talán volszk_csapatokat is vezetne, a germán Róma falai, alá, amiért a plebs száműzte és most a kincseire is szemet vetett. A Coriolanusok csak patricius-liazafigágöt ismernek, a plebejusokat a külső ellenségnél is jobban gyűlölik. Azonfelül a Coriolanusok hazafisága szentséggé avatott előjogaik függvénye és mihelyt prerogativáikon rés támad, készek szembefordulni saját hazájukkal is, hogy sérelmüket megtorolják. Az a bizonyos Cajus Március Coriolanus, aki kétezernégyszáz évvel ezelőtt a voiszkokat Róma ellen vezette, valóban a hazájáért kapott sebektől boriivá vonult exiliumb'a. flaláltmegvető bátorsággal ö vette be Corioli városát és pusztán az volt a bűne, hogy az államot nem a nép egyetemes akaratának, hanem csák a kiválasztottak uralmának kifejezőjéül értékelte. Amikor a nép éhezett, csak azzal a feltétellel volt hallandó neki gabonát adni. ha lemond arról a jogáról, hogy tribunusai rétén befolyjon az államügyek intézésébe. Ezért és az alsóbb néposztályok kihívó becsmérléséért vált hazátlanná és esett áldozatul egy tragikus belső konfliktusnak. Milyen sebeket mutogathat azonban a doorni Coriolanus, aki olyan shakespearei pátliosszal dörgi • a német nép fülébe: tolvaj! Jól ápolt testét, amelyet a császári trónhoz való igénye jeléül toga candidába burkol, egyetlenegy karcolás sem ékteleniti és külsején mindössze az a változás történt, hogy egykor csupasz állát szakáll takarja. Es panaszkodhatik-e a hálátlanságról, amikor népe az imperatori parancsra vállalt apokaliptikus szenvedéseket havi ötvenezer aranymárka apanázzsal viszinozza? Ki az oka, hogy trónját elvesztette: a nép-e, amelyet ő hajtott milliószámra a halál sarlója alá, vagy ő, akit hatalma véghetetlenségébe vetett hite a történelem kerekei közé dobott? Ö csak az elgondolásban volt vakmerő, a kivitellel a német nép müveit csodát és ha hozott hősies áldozatok jogot adnak az uralomra, ez a jog a német népet illeti meg, amply a most lefolyt népszavazás tanúsága szerint elfordult volt császárától. Cajus Március a saját mellét tette ki veszedelemnek hazája érdekében, kései epigonja a uépet tartotta maga elé pajzsul. A doorni Coriolanus nem Vághatja a németek szemébe azt, amit Cajus Március mondott a plebsnek: »Ti emberalakba bujt hidak, akiket rabszolgák kergetnek meg... hátul a seb... ■ piros hát... halovány arc a félelemtől...« A doorni Coriolanus felháborodása nincs olyan szálakkal pszichológiailag megalapozva, mint elődjéé. Úgy mondják, bibliás ember lett az excsászár, állandóan a szentirást fbrgatja és abból merit vigasztalást kényszerű remeteségében. A tízparancsolatnak íi magántulajdon sérthetetlenségére vonatkozó pontját szegezi most szembe azzá! a törekvéssel, hogy vagyonát a német nép javára törvényes formák közt kisajátítsák. Ám ha az a tilalom, hogy »ne lopj«, alkalmazható volna az állami kisajátításra, akkor ugyanebbe a kategóriába kellene sorozni a kisajátításoknak azt a láncolatát, amely a világháború alatt a német császári imperializmus haditerveit előmozdította. Kisajátították a harangokat a templomtornyokból, a mozsarakat a háztartásokból, kisajáitottak búzaföldeket legázolásra, hidakat lerombolásra, házakat szétlövésre, kisajátítottak számtalan ifjú életet, hogy hekatombát halmozzanak belőlük, amelytől a rex et iinperator diadalmasan hordozta körül tekintetét a pusztítás szörnyű müvén. Csak a vandalizmus adhat igazolást a kisajátításnak, a népjóléti célok szolgálata nem? Milyen elvakult kispolgári önzésnek adta tanujelét Hohenzollern Vilmos, amikor vagyona védelmében ilyen féktelen demagógiával kifakadt ahelyett, hogy már eleve alávetette volna magát népe döntésének és ezzel a törvénytisztelet, az önmegtagadái és áldozatkészség fejedelmi példáját nyújtotta volna. Méltatlankodásábói, amely egyébként korainak bizonyult, mintha Shakespeare Coriolanusának dühe suvitči*e a német nép felé: »Hitvány kutyák, kiknek lélegzetét úgy gyűlölöm, mint a büzhödt mocsárt s kegyét becsülöm, mint a temetetlen halott maradványát, amely légemet megrontja.« Kiélesedett a harc a radikális párt jobbszárnya és a centrum kozott A miniszterelnök nem hajlandó felelni a névtelen támadásra — A Ibeogradi polgármester a belügyminiszter ellen Beogradbol jelentik: A pünkösdi szünet után újból előre kapott politikai életnek mindjárt az első napon nag\ szenzációja van, amelyet a Politika cimü beogradi lapban a radikálispárt belső harcairól megjelent nyilatkozat okozott. A nyilatkozatban egy magát meg nem nevező radikális képviselő, volt miniszter, rendkívül éles támadást intéz Nincsics külügyminiszter. Makszimovics belügyminiszter. Szrskics törvényegységesitö miniszter és maga Uzunovies miniszterelnök ellen is. Különösen Nincsics külügyminiszter ellen élezi ki erősen támadását a nyilatkozó. Ez a cikk politikai körökben óriási feltűnést keltett és ebben a radikálispárt belső küzdelmei, ifjabb fázisának bevezetését látják. A megtámadott politikusok egyelőre semmilyen formában sem válaszolnak a támadásra és nyilván arra várnak, hogy a cikk névtelen szerzője nyíltan is ■ kiálljön a porondra. Az a meggyőződés alakult ki mindciegszu-Uijlt, hogy- a nyilatkozat Basics kebb környezetéből származik s Pastes hívei ezzel kesztyűt dobtak a radikáHspári centrumának, végső céljuk pedig az, hogy a jelenlegi kormányt megbuktassák ts Pasicsot visszasegilsék a miniszterelnöki székbe. Radikális körökben ugyan igyekeznek dolgot úgy feltüntetni, mintha csupán Politika intrikájáról volna szó, ezzel verzióval azonban nem sikerült megfelelő hangulatot teremteni, minthogy világos, hogy az akció nem ennek u lapinak a szerkesztőségéből indult ki, liánéin azt ugyanazok a körök irányítják, amelyek annak idején Makszimovics és Szrskics elleti nyíltan is felléptek. Komplikálja a helyzetet az, hogy ez a nagy horderejű támadás éppen akkor érke zik, amikor Beograd városában a legádázabb harc indult meg a községi választások jelöléseivel kapcsolatban a radikálispárt • két frakciója között ért a harc központjában Makszimovics belügyminiszter áll. Harc a beográdi polgármesteri székért A községi választások körül folyó harc a keddi napon nagyobb méreteket öltött. Bcbics Milos polgármester-helyettes erős akciót fejt ki és mindenáron keresztül akarja vinni, hogy a helyi pártbizottság hivatalos jelöltjével szemben önmagát választassa meg Beograd város polgármesterének. Bcbics kedden is több választógyülést tartott, amelyen élesen támadta a helyi bizottságot, Makszimovics Bozsó belügyminisztert. Bobics és hívei attól tartanak, hogy Afakszimovics belügyminiszter még a választások előtt felfüggeszti állásából a polgármestert, miáltal kiesik kezéből az a hatalom, a mit a! választások ideje alatt a várost adminisztráció vezetése jelent Uzunovics miniszterelnök nyilatkozata Uzunovics miniszterelnök este fél hat órakor Nisböi visszaérkezett Beogradba és azonnal a kabinetjébe sietett, ahol fogadta Nincsics külügyminisztert. Triíunovies Misa közoktatásügyi minisztert és Ncsics Ljuba prágai követet. A miniszterelnök este fél kilenckor hagyta el hivatalát és a rá várakozó újságíróknak a Politika cikkéről a következőket mondotta: — A Politika objektivitását igen magasra becsülöm és azért szeretném megmondani a lap főszerkesztőjének, hogy jól tette volna, ha leleplezi a cikk szerzőjét — volt minisztert és képviselőt, abban a formában, ahogy a cikk megjelent, névtelenül, nem tudok rá érdemileg válaszolni, mert sokkal kedvezőtlenebb helyzetben vagyok, mint a névtelenség mögé rejtőző politikus. Nem mondhatom meg neki, mert nem tudom, hogy kicsoda, hogy nem volt beavatva a dolgokba, Ítélete tehát nem helyes. Az újságírók igyekeztek konkrétebb nyilatkozatot kapni a miniszterelnöktől, aki azonban elzárkózott a bővebb nyilatkozattétel- elöl, csupán annyit jegyzett még meg, hogy a cikkben említett minixtcrck sem tartottál: érdemesnek, hogy a szerzőnek válaszoljanak. Szianojevics Aca Beogradban A politikai helyzet kiéleződését mutatja az u körülmény is, hogy a keddi napon megérkezett Beogradba Sztanojcvics Aca a radikálispárt ősz vezére is. Aláírták a jugoszláv-albán kereskedelmi szerződést Kedden délután tóráit meg ünnepélyes. kéretek között a jugoszláv-albán kereskedelmi szerződés aláírása. Az aktusnál jugoszláv részről Nincsics külügyminiszter, Ribarzs Ottokár tneghatahpazott miniszter és Markovira Bogdán osztályfőnök, albán részről pedig az egész delegáció jelent meg A szerződést a jugoszláv kormány nevében Nincsics külügyminiszter, az albán köztársaság elnöke nevében Tiitiilunu volt albán igazságügyminiszter, a delegáció vezetője és Dzsaíe Villa bég külügyminiszteri osztályfőnök írták alá. Az okmány kereskedelmi és hajózási szerződést, továbbá határmenti forgalomról szóló és állategészségügyi konvenciókat foglal magában. Létrejött a jugoszláv-magyar állategészségügyi konvenció A jugoszláv-magyar tárgyalások állategészségügyi konvenciók megkötése iránt kedden tovább folytak. A megegyezés m?r teller« készen van, csak a megszövegezése van hátra. A bolgár külügyminiszter Beogradban Buroff bolgár külügyminiszter szerdán Párisból jövet átutazik Beogradon. A bolgár külügyminiszter előreláthatólag találkozni fog Nincsiccsel. Vakareszki bolgár követ kedden felkereste Nincsicset és informálódott, vaijon óhajrtt-e találkozni a bolgár külügyminiszterrel. Nincsics nem adott végleges választ, de beavatott körök szerint a találkozás meg fog történni. : Három miniszter fogja képviselni a kormányt a prágai szokol-ünnepé/yen Trifunovics Misa közoktatásügyi miniszter kedden délmán meglátogatta Uzunovics miniszterelnököt és megália-
