Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-20 / 169. szám

1926 junhis 20

BÄCSMEGYEI NAPLŐ

Olaszországi úti notesz

Ceruzaforgácsok

Néhány kiszakított lap az emlékekkel sűrűn teleirt úti noteszből, néhány hevenyészett vonásokkal felrajzolt kép: .

Giardino Boboli

A neve úgy cseng, mint a legszebb '.muzsika, Lágy, olasz zene. Zsardino Boboli, kacagja az olasz nyelv és már a nevében benne van minden szépsége. Firenze legszebb ékessége ez a VersaillesTM emlékeztető régi királyi park. amely büszkén és diadalmasan simul fel a zöld hegyhátra, egészen a hegy csúcsáig. Füves térségek! nyílegyenes fasorok. ' mesterséges tó, a közepén kis szigettel, amelyen citromliget virul. Szökőkutak, sok-sok aranyhallal. A hosszú allékban a fák előtt lépésnyi távolságra egymástól régi fehér szobi ok állnak őrt. Rengeteg szobor 'mindenütt. Mintha a természet múzeumát' járnám, fenn öszszehajolnak a szembenálló fák, zöld lombtetőt alkotva, élő fákból konstruált zárt folyosók ezek. A fasort mintha léniával húzták volna meg. A Pitti-palota királyi lakosztályai előtt régi amfitreatrum szobrokkal körül övezve. Fenn a hegyen njabb szobrok. És a hegyről .meredek, iiosszu egyenes ut vezet a tóhoz. Ilyent csak a filmeken láttam eddig. Szobrok strázsáluak két oldalt és egy régi római időkből való park minden szépsége hozsannázók körösköriil. Oh, most én magam vagyok az Imperator, hogy ezen a felejthetetlen kerti utón sétálhatok.

Esti temetés Firenzében

Ez misztikus volt nagyon. Az egész napi képtár-nézés után, dndolva sétáltam céltalanul a tavasz-esti ílorenzi uccákon, amikor elibétn toppant ez a sötét, szomorú menet. Fekete csuklyákba öltözött emberek koporsót hoztak, halottal. A fekete csuklyások kezében fáklyák lobogtak félelmetes vörös fénynyel az olasz éjszakában. És a halottat ringatva vitték a vállukon, a fáklyafényben. Furcsa, misztikus éjszakai temetés. A koporsó után egy pap és kevés gyászoló bandukolt a keskeny olasz uccán, lassan és ünnepélyesen tartott a szomorú gyalogos menet az autók zűrzavarában a firenzei temető felé. Az ismeretlen halott némán ringott a feketecsuklyások között, a fáklyák rejtélyesen lobogtak. Olyan volt, mint egy sötét tónusu, szivbemarkoló festmény.

A géuuai temető

Furcsa emberek élhetnek itt Genovában, hogy ezek minden díszt a halottakra pazarolnak. A kegyelet városa ez, vagy csak szeszélyes ötlet teremtette

meg a halottak földöntúli paradicsomát? Ez a temető nagy város. Sok-sok uccájában sorakoznak egymás mellé a sírok- Lenn a völgyben az egyszerűbb városrész, keskeny uccácskáibau a kisebb sírokkal, de minél feljebb érünk a hegyre épült temetőben, annál előkelőbb uccáikba érünk s a hatalmas, díszes paloták alig. fogynak el Főúri paloták ezek a mauzóleumok és kápolnák, meg soktornyu templomok. Közöttük monumentális szobrok és az építőművészet mindeu korszakának gyönyörű emlékei. Nagy házakat építenek itt a halottaknak, sok szobás palotákat, nagy bejáratajtókkal és gótikus ablakokkal, hogy szinte az az érzésem, ezekben a mauzóleumokban nem is holt, hanem élő emberek laknak. Minek a holtaknak ez a pompa? Szeretném megkérdezni a génuai temető lakóit, jobb-c itt halottnak lenni és örök pihenőre térni, mint az egyszerű kis falusi knietökertekbeu?...

Az idegenek

Néha azzal szórakozom, hogy a múzeumok. templomok és műemlékek előtt bámészkodó idegenekről megállapítom magamban, hogy a föld melyik részéről ,válók és azután indiszkrétiii kihallgatott) a beszélgetésüket. Iipgy a 'nyelvből, amit beszélnek, megállapítsam, nem févedíem-e. A játék majdnem mindenkor sikerül. Különös típus a világjáró idegen és nem is csodálom az erőszakos

idegenvezetőket, képeslapárusokat, íiakkerost, gondolást; soifőrí, meg a többi ingyenélő olasz csőcseléket, hogy első tekintetre felismeri az idegent. Leri róluk a nagy érdeklődő élvezés az első pillanatban, ha nincs is a kezükben1 látcső vagy Baedecker. A legtöbb Olaszországban mostanában az angol. Ezek közül is túlnyomó többség a nő. És csodálatos — bocsássák meg nekem a ködös Albion hölgyei -r majdnem kivétel nélkül vén és csúnya. Annyi szép öregasszonyt ismerek, miért hogy ezek az angol vénkisasszonyok mind elijeszíően csúnyák? És hogyan öltözködnek! Sötétlila harisnya ordít ki a fehér vászoncipőből és haragoszöld tollak lobognak kalapjaikról. Hasonló színek tobzódnak a ruháikon is. amelyeket, mintha nem is rájuk szabtak \olna. És mind öreg. Kérem alázatosan, förtelmes angol ladyk, önöknél talán tiltva van fiatalkorunknak külföldi útra menni? ... A íérfiaik csodálatosképen sokkal rendesebb külsejüek. Mindig idegenvezetővel jár egy ialka ilyen angol és alaposan tnegkinozzák kérdéseikkel és végetnemérö érdeklődésükkel a vezetőt. Alaposabbak, mint u németek. Jelentéktelen szürke kövekre is felkapaszkodnak és Végigsimogatnak minden szobrot. Közben nagyokat sóhajtanak. Ilyenkor élveznek ezek a kiszáradt öreg inissek... Száz lépésnyire felismerni őket, akárcsak a lóden-ruhás, térdnadrágos, hát zsákos németeket, akik most haragot tartanak Mussolinive! és csak kevesen jönnek Olaszországba, mert kimondták a bojkottól. Furcsa fajzat itt az idegen, de a legkülönösebb az angol, meg az amerikai, aki maholnap egészen úrrá lesz itt és talán kitúrja még a inagánházakból is az olaszokat.

17. oldal.

hitet és ájtatoskodást.. Mert hogyan tudják, hogy a belépő az Urat akarja-e imádni, vagy kiváncsi idegen, aki a templom müértékei kedvéért jött? A profán realitások benn folytatódnak. Zaj és lárma a föhajóban, ugyanakkor, amikor egy mellékoltárnál csöudcs misét mondanak. Munkások és sekrestyések dolgoznak, takarítanak, káromkodnak. az idegenek légiói pedig hangosan vitatkoznak. Ez a kép végig kisér csaknem mindenütt. Aztán még szebb dolgokat is látni. A templom belsejében kis üzletek is vannak, hz oltár mellett valahol egyik sarokban kis árusiíó-aszíal. Képeslapokat, albumokat, imakönyveket és kegyszereket árusítanak. Mégis iurasa. hqgy a hangos alkudozás zaja mellett ájtatosan imádkozni i is tudnak az emberek... Az üzletes ‘

templomok kirívó példája a gyönyörű milánói dóm, amelynek tetőzetén — ahol órákig el lehet sétálni a kilencvennyolc karcsú torony között — kocsma van. Szabályszerű nyári vendéglő a székesegyház tetején, ahol sörtől kezdve mindeníéle szeszesital és hiisitö. nemkülönben jóízű ételek is kaphatók. Elegáns pincérek szolgálnak fel, úgy érzed magad, mint bármilyen rendes kávéházban, legfeljebb csak a jazz-band hiányzik. És a vendéglő mellett a szentek és apostolok hatalmas köszobrai között egy furcsa kis házikó is ott szemtelenkedik, uraknak és hölgyeknek, már ahogyan ez kocsmákban és vasúti állomásokon szokásos... Hát bizony, ezen nem lehet eléggé csodálkozni.

Itália, 1926. tavaszán.

László Ferenc

A feketeinges linkek

Az olaszok nagyon szeretetreméltóak. Ha valakitől útbaigazítást kérek az uccán, egész biztosan elkísér egy dara big és udvariasan, mosolygón, szinte ambícióval magyaráz. Pedig ugyancsak sok idegen molesztálja szegényeket napi munkájuk közben, nem lehetne csodálkozni, ha megunnák. De ők kedvesek és mindig szolgálatkészek. Csak a fascisták ellenszenvesek. Észak-Olaszországban nagyon kevesen vannak, itt inkább csak a hivatalos Mussolinikultusz bosszantja az embereket. A duce itt, a duce ott, a duce mindenütt. Fekete festékkel festett feje ott ijesztget minden házfalon, mint ahogy vidéken csinálnak reklámot a nagyvendéglöbeu ieilépő hipnotizőrnek. Kirakatokban, üzletekben, mindenütt a fényképe. A legtöbbet sajátkezűén dedikálta, mint valami hiú primadonna. Még soha állam férfinek nem forgott közkézen ennyi fényképe. Minél délebbre megy aztán az ember, annál több feketcingessel találkozik. Fascista katonaság, rendőrség, vasutőrség és ki tudná felsorolni, még mi minden. Még az elemi iskolák apró tanulóit is felöltöztetik a fekete ingbe. Nápolyban már nincs is rendőrség, csak fasejsta rendőrök ügyelnek a köztóztonságra. Meg is látszik a városon... Egy ilyen fiatal feketeinges rendőrt megkérdeztem, hogy milyen villamossal kell mennem valahová. Megmondta, de viszonzásul, valami jasszos szemtelenséggel azonnal egy cigarettát kért. A rendőr ur... Nagyon linkek ezek a feketeinge^.k; nem lehet komoly dolog ez a fascizmus.

Az egyház is az üzlet

Isten bizony nem, akarok belekötni semmiféle tekintélybe, legkevésbé az egyházba.' Csak csöndben lejegyzern azt is, ami az olaszországi templomokban megdöbbentett. Hát először is, hogy sok templomban belépődíjat szednek. A főbejárat mellett, vagy a főoltárnál szabályszerű kassza van .felállítva, épen olyan, mint a színházban vagy a moziban és a pénztárban1 ülő livrés ember belépőjegyet ad annak, aki bemegy a templomba. Pénzért. Egy 'áráért vagy Ötért, mindegy. De pénzért ámítják a

ORUOSi 0QL50K

Érelmeszesedés

Mi az érelmeszesedés? — Idő előtti megöregedés A fiatalkorúak érelmeszesedése — A baj megelőzése,

gyógyítása

Az érelmeszesedés, más néven: ütőérelmeszesedés, vagy vcröérkeméiiyedés (arterioszklerozis) az öregkor betegsége, mindnyájunk betegsége, jobban mondva azoké, akik azt — megérik. Az artériák, az ütőerek különben tükörsima belső falában kopás folytán kötőszövetes megvastagodások, csomók jelentkeznek, amelyekben később mész rakodik le. Az érfai a megvastagodás folytán elveszti rugalmasságát, megnyúlik és hogy elférjen régi helyén, kanyargóssá válik. Amíg az érfal egészséges, rugalmas, mint az uj gumilabda, a szív gépszerü munkája folytán a test vérellátása egyenletes, a merev, megkeményedett és szűkült ércsö azonban nem képes ezt a tökéletes vérellátást közvetíteni: a szervezet egyes részeiben vérbőség, máshol pedig vértelenség lesz. A vérbőséges helyeken a meszes, kemény érfal megrepedhet, inig a vértélén területeken elhalások léphetnek fel.

A betegség okai

Az érelmeszesedésnél nagy szerep jut az öröklésnek. Megjelenését néha mint »családi betegséget« látjuk a negyvenes életkorban, amikor erőteljes, látszólag egészséges családtagok aránylag fiatalon halnak el agyvérzésben vagy szivszélhüdés következtében.

A korai érelmeszesedés idöelőtti öregedéssel is jár. Tudjuk, hogy az öregedést első sorbau a nemi mirigyek hiányos belső elválasztásos működése okozza , de ha ezzel egyidöben érelmeszesedés is jár: a beteg testi és szellemi működése fokról-íokra csökken, az az izomzat elernyed, a hiányos szívműködés ós vérellátás folytán a bőr száraz, ráncos, petyhüdt lesz. Az erek fiatalkori szklerozisát a vérbaj okozza.

Az érelmeszesedés a kultúra betegsége, amely az életmóddal, az étrenddel, a családi hajlamossággal és a vér betegségével függ szorosan össze. A búj előidézésénél: a szertelen husevés, fűszeres, sós ételek élvezése, a kóros elhízás, alkoholok mértéktelen élvezése, és a nagymérvű dohányzás bír döntő fontossággal. Újabb kutatások kimutatták, hogy a mellékvesék kóros elválasztása emeli a vérnyomást, amelynek állandósága folytán az ütőerek megkeményednek. elmeszesednek. Azt mondják; hogy az erős testi munka, a túlzásba vitt megerőltető sportok, erős idegingerek és az ezekkel járó érösszehuzódások is jelentősen közreműködnek az érelmeszesedés kifejlődésénél

Következményes aajok

Az elmeszedés néha csak egyes erekre vonatkozik, máskor meg általános, az egész testre is kiterjedhet.

Legsúlyosabb formája a szív és az agyvelő ereinek elmeszesedése, szklerózisa.

A szív izonizatái a koszorús ütőerek a koronariák fonják körül és látják el vérrel. E látszólag jelentéktelen, vékony, rövid lefutásit erek eldugulása, elzáródása p'llanaínyi szivhüdéses halálhoz vezet. A kis koszorús ereknek eimeszesedése csökkenti a szív munkabírását, görcsös összehúzódásuk leirhutcllan, rohamszerű fdjdalmahkdl jár. Ez a sztenokardia az ■ összes emberi fájdalmuk között a legborzasztóbb.

A mellcsont fölött, a szív táján többnyire éjjel, meglepetésszerűen jelentkeznek ezek a hihetetlen nagy fájdalmak. A beteg halálravált sáppadt arccal ugrik ki az ágyból, szoborszerü állásba helyezkedik, testét hideg verejték önti el, szólni nem tud. Ez az érgörcs szerencsére csak néhány percig tart és többnyire magától múlik cl. A roham kiváltó oka a tulerültető testi munka, vagy hideg fürdő, néha azonban minden kimutatható ok nélkül is felléphet.

A szív saját ereinek szklerózisa okozza a nehéz légzéssel, fulladással, tüdővizenyővel járó szivasztraát iy.

Az agyvelő ütöérelmeszesedéséneh tünetei: szédülés, feledékenység, fejfájás fülzugás, nyomás-érzés, ingerlékenység álmatlanság, a szellemi képesség csökkenése. Az agy ütőereinek elrneszescdése folytán agyvérzés, szélütés lénhet fel. Ilyenkor a vér a megpattant áriáiból kilép és elborítja az agyvelő bizonyos részeit.

Súlyos betegséget okoz a vese ütőerének és hajszálereinek elmeszesedése is. Ez rendszerint a szív és ütőerek elmeszesedéséve! egyidöben lép fel. A beteg, összezsugorodott vese megerőltető, erős szívműködéssel jár, ami viszont a vér fokozott nyomását és a. szív megnagyobbodását vonja maga után.

A sztenokardiás szívrohamokhoz hasonlóan a hasi szervekhez, zsigerekhez (gyomor, nláj. belek stb.) futó erek elmeszesedéseinél a hasban is felléphetnek, a legkülönbözőbb helyeket! érthetetlennek látszó erős fájdalmak, érgörcsök.

Érelmeszesedés következtében fájdalmak jelentkeznek a végtasotíban is.

Az öregek időszakos sdntitásdt és láblátását legtöbbször az elmeszesedett lábütőerek görcse váltja ki. E fájdalmak amelyek járáskor, vagy hosszabb ülés után való felálláskor kínozzák meg a beteget, nagyjából a reumás fúidalmakat utánozzák. A betegek ilyenkor a családtagok, ismerősök tanácsára forró iszappakolásokat, forró fürdőket használnak. amiket csak akkor hagynak abba, amikor bajuk a »kezelésre« egyre siilyosbbodik. Épigy rosszabbodást okoznak a hideg fürdők is. Az ilyen betegeket a lábujjak, sőt az egész alsó végtag Mhalása fenyegeti. Az öregek ezen időszakos sántitását a mértéktelen dohányzás és a tulfüszerezett húsételek fogyasztása csak növeli, elősegíti.

A kezel: ütőereinek elmcszescdésénél a beteg zsibbadást »bangvantászást«

érez.

Érelmeszesedés gyógykezelése

Az összes betegségek közül épen az érelmeszesedés a leggyakoribb, sajnos azonban a fcclorvosok r.em dicsekedhetnsk a gyógykezelések fényes eredményeivel. Az orvos., gyógyszerekkel, fizikális tényezőkkel az élet és étrend elő-