Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)
1926-06-11 / 160. szám
PoStanna plaCcaa* 12 OLDAL * ÁRAI'/: DINÁR «#181 XXVIL évfolyam Megjelenik minden reggel, ünnep után és hátfőn délben Telefon: Kiadóhivatal 8—58 Szerkesztőség 5—10, S—52 Ssufootiea, 1926 FENTEK június 11. Előfizetési ár negyedévre 150 din. Szerkesztőség: Zmaj jovin trg 3. szám (Miseivz-pelota) Kiadóhivatal: Subotiea, Zmaj Jovin trg 3. (Minerva palota) Bizalmatlanság Mi magyarok nem egyszer és sajnos nem utoljára panaszkodunk amiatt, hogy tettel és szóval hiába teszünk bizonyságot lojalitásunkról, szándékaink és hazafias érzéseink tisztaságáról, minden megmozdulásunkat bizalmatlanság fogadja. Ha kívánságaink mellett a : jognak, az igazságnak és a méltányosságnak arzenálját vonultatjuk .is fel, elég a megjegyzés, hogy — /magyar — s óhajtásunk nem íelie'sük Ahol áldozni kel! ezért a hazáiért, ott vanak az első sonrban a magyarok, áldoznak a saját spontán elhatározásukból s áldoznak, mert az áldozásukat kikövetelik tőlük, mert ők magyarok. Ha jogokról van szó, a jogokat azért nem kaphatják meg, meri magyarok. A múltak számos emléke, a példák végtelen sora a bizonyság amellett, hogy ezen a területen a szerbék és a magyarok mindig testvéri együttélésben éltek s a történelem megszámlálhatatlan tanúságot szolgáltat amellett, hogy a régi Magyarország és a régi Szerbia népei között soha sem volt gyűlölködés. Magyar bánat és szerb bánat egy bánat volt, de egy volt a szerb és a magyar nép öröme is, még akkor is, ha gonosz politika ellenségként akarta szembe fordítani a két népet. És ma mégis gyűlölködő bizalmatlanság fogad mindent, ami magyar. Hangos az öröm, ha a magyarok ellen irányuló gonosz, ártó szándék sikerül. Mi ennek az oka? A háború okozta sebek már behegedtek. A háború vége felé már sokkal nagyobb volt a szimpathia és a szeretet a magyarok között az akkori szerb »ellenség« iránt, mint arninőt most tapasztalunk a szerbek részéről a magyarokkal szemben. A bizalmatlanságot, a szeretetienségeí, a magyarokkal szemben minduntalan megnyilatkozó gyűlöletet nem lehet a háború számlájára írni. Amikor ennek a szomorú, ránk nézve fájdalmas és lealázó jelenségnek az okait keressük, lehetetlen szó nélkül elhaladni amellett, hogy nemcsak velünk magyarokkal szemben van meg ez az egyetemes bizalmatlanság, hanem a Száván túli rész bizalmatlan az egész Vajdasággal szemben. Ha ez a bizalmatlanság nem is nyilvánvaló az itteni szerbek iránt, velük szemben is megvan s ennek súlyát ők is érzik. Nemcsak annyiban nyilvánul meg ez a bizalmatlanság, hogy bizonyos vezetőállásokat nem kaphat meg vajdasági szerb, hogy ha egyforma érdekek, egyenlő igazságok keresnek érvényesülést, a vajdasági szerb magyaron. akivel szemben majdnem mindig a Száván túli szerbnek van igaza, hanem megnyilvánul abban is, hogy itt a Vajdaság területén az itt lakó szerbeknek komoly küzdelmük van a régi Szerbiából idejövő fajtestvéreikkel szemben, akik magukat különb szerbeknek, jobb hazafiaknak tartják, mint áz itteni szerbeket. Ennek oka alighanem abban van, hogy az egyesülés első éveiben anytivi vázlat zúdítottak az itt-lakó szarbek azok ellen ;> magyarok és németek ellen, akikkel társadalmilag, politikailag századokon át egjditt éltek, hogy a szerb közvélemény némi könnyű általánosítással az egész Vajdaság és minden vajdaságival szemben bizalmatlan lett. Nem az volna-e most már a teendő s nem az volna-e az ut, ha az itteni szerbek igyekeznének az oknélküli bizalmatlanságot eloszlatni a magyarokkal és a németekkel szemben. hogy igy megszűnjön a bizalmatlanság a Vajdaság iránt s az itteni szerbek iránt? A munkáspárt bizalmatlansági indítványt nyújt be Baldwin dien Interpellációt intéznek a kormányhoz a péiszválság miatt Londonból jelentik: A parlamenti munkáspárt elhatározta, hogy megél terpellá! ja Baldwin miniszterelnököt a szénválság Ügyében és a kormánynak a szénsztrájkra •vonatko-I zó intézkedéseiről. Ha a miniszterelnök válasza nem lesz kielégítő, a munkáspárt vitát provokál és bizalmatlansági indítványt terjeszt be. A kormányhoz közelálló körök értesülései szerint Baldwin nem akar kitérni a vita elől. A munkáspárt interpellációjának tárgyalására előreláthatóan kedden, kerül sor. A I vitát nagy érdeklődés előzi meg. A Népszövetség székházában inzultálták Bethlen István magyar miniszterelnökit justh Iván Párishait élő magyar újságíró arciiliitöife Bethlent — „Est adom a magyar nép nevében..“ — mondotta a merénylő — Justh a merénylet után röpcédulái at szórt szét a Népszövetség székházának folyosóján — A támadót átadfák a genfi rendőrségnek —- A budapesti törvényszék három éve körözi Justh Ivánt — A Népszövetség főtitkára és a tanács elnöke sajnálkozásukat fejezték ki Bethlennek Az incidens miatt nagy késéssel nyitották meg a Népszövetségi Tanács ülését Géniből jelentik: A Népszövetségi Tanács csütörtöki ülésének megnyitása előtt á Népszövetség székhazában kinos incidens játszódott le. A tanácsterembe vezető folyosón ment végig gróf Bethlen István magyar miniszterelnök, amikor a folyosón tartózkodó laptiidtísitök csoportjából kivált egy újságíró és Bethlenhez csatlakozott. Az újságíró megszólította Bethlen miniszterelnököt, akivel rövid szóváltása támadt, majd a következő szavak kíséretében »Ezt adom a magyar nép nevében« jobbkezével hatalmas ütést mért Bethlen István gróf arcára. A támadó ezután egy csomó röpcédulát szórt szét a folyosón. A Népszövetség székhazában óriási izgalom támadt és a folyosón tartózkodó teremörök lefogták a támadót és az uccára tuszkolták, ahol a kapu előtt átadták a rendőrségnek, miután a Népszövetség háza exterritoriálís terület, ahova a rendőrség nem léphet be. Percek alatt hire terjedt a merényletnek és a tanácstagok, valamint a pénzügyi bizottság tagjai izgatottan kitódultak a folyosóra, ahol mindenki izgalommal tárgyalta a Népszövetség székhazában szokatlan eseményt. A rendőrség azonnal megállapította, hogy a támadó a párisi magyar köztársasági párt titkára: Justh Iván volt, nagyváradi újságíró, ak' állítólag a magyar függetlenségi part néhai vezérének Justh Gyulának rokona. A merénylő zsebében igazolvány volt, amelyet az Ere Nouveiie párisi napilap szerkesztősége állított ki. Ugyancsak volt nála egy ajánlólevél a francia laptól a Népszövetség főtitkárához. Azokon a röpcédulákon, amelyeket Justh Iván a támadás pillanatában szétszórt a folyosón, azzal vádolja a magyar kormányt, hogy elnyomja a magyar népet és többek közt ezeket írja: »Ezzel a pofonnal a magyar köztársaság üidözöit híveit, a magyar börtönökben sínylődő mártírok ezreit és a riagyar nép könnyeit akartam nigbosszuini«. Justh Iván letartóztatásának pillanatában a Népszövetség főtitkárának címzett levelet nyomott a egyik teremör kezébe. A levélben közli, hogy azért emigrált Magyarországról, mert a magyar kormány állandóan üldözte és sulyos börtönbüntetéssel fenyegette. A rendőrségen Justh kijelentette, hogy magyar származású hirlapiró és hazafias felháborodásában ütötte arcul Bethlen minisztereim) - köt. Néhány perccel a támadás után Sir Erich Brummond, a Népszövetség főtitkára előbb előszóval, majd később Írásban sajnálkozásának,, adott kifejezést a történtek felett Bethlen j miniszterelnöknek. A kinos incidens miatt a Népszövetségi Tanács fél tizenegyre kitűzött üléséi csak nagy késéssel nyithatták meg. A tanácsülésen Guahi eínök sajnálkozásának adott kifejezést a támadás felett, majd a következőket mondotta: —- Mély rokonszenvünket akarom kifejezésre juttatni ama férfiú iránt, aki- ennek a támadásnak as áldozata volt, és élénken sajnálom, hogy ilyesmi megtörténhetett a vendégszerető főtitkárságon. Justh Iván a genfi rendőrségen vallomása során elmondotta, hogy Bethlent politikai okokból inzultdlia. Justh cselekedetét testi sértésnek minősítik és ezért letartóztatásba helyezték. Daróczy genfi magyar ügyvivő Justh ellen formális. feljelentést adott be és külön feljelentést tett a rendőrségen a Népszövetség is, a merénylő szigorú megbüntetését kérve. A merénylet hire a Géniben összegyűlt diplomaták körében nagy megütközést kelt és kétszeresen súlyosan bírál jók el az ügyet azért, méh az illetékes köröket előre figyelmeztették, nemcsak arra, hogy Bethlen ellen merénylet készül, hanem arra is, hogy ki akarja a merényletet elkövetni. Az eredeti terv az volt, hogy Búd János pénzügyminiszter csütörtök este utazik el Géniből, Bethlen miniszterelnök azonban még néhány napig ottmarad. Lehetséges, hogy a merénylet miatt Búd János haza-
