Bácsmegyei Napló, 1926. június (27. évfolyam, 151-177. szám)

1926-06-11 / 160. szám

2. oldal SÄCSMEGYEfNÄPLfl 1926 június 11. utazása is valamelyes halasztást szenved, de vele együtt sürgősen elhagyja Genfet Beth­len István miniszterelnök is, aki nem akarja magát a csütörtöki­hez hasonló esetleges újabb inci­denseknek kitenni. Budapesti jelentés szerint a Beth­len miniszterelnök elleni merénylet hire déli egy órakor érkezett Bu­dapestre és ott nagy konsternációt keltett. Politikai körökben általános felháborodással fogadták a táma­dás hírét és a pártok kivétel nél­kül a legsúlyosabban elitélik a ma­gyar miniszterelnök ellen elköve­tett inzultust. A budapesti rendőrség azonnal nyomozást kezdett a merénylő sze­mélyazonosságának megállapításá­ra; A rendőrség megállapította, hogy Justh Iván neve szerepel a rendőrségi nyilvántartóban és az ott felvett adatok szerint 1899-ben született Nagyváradon, római ka toíikus, állítólagos hírlapíró. A budapesti törvényszék 1923 óta fizetési eszközökkel való visszaélés miatt körözi Justh Ivánt és ez a körözés még a ma is fenn­áll. A rendőri nyilvántartó lap sze­rint Justh Iván Parisban az Emberi Jogok magyar ligájában mint Veér Imre titkára szerepel. Justh Parisban egy keleteurópai ügyekkel foglalkozó könyomatost adott ki, amely, hetenkint jelent meg és amelyet Justh maga irt. A kő­­nyomatos főleg magyar ügyekkel foglalkozott és a frankbotrány heteiben Justh cikksorozatot irt az Ere Nou­­velle cimü baloldali párisi napi­lapba, amelynek igazolványával most ,Genfbe a Népszövetség ülésére uta­zott. Egy fegyeocszökés epilógusa Romániába szökött egy tizenkét évi fegyházra ítélt rab Olgyi Zsófia Uzdin egyik legszemre­­valőbb leányzója volt, akit a falubeli legények körülrajongtak. Olgyi Zsófia udvartói közé tartozott Frenz Péter uz­­díni legény is, akit azonban Olgyi Zsó­fia nem szívesen látott és amikor a le­gény mind erőszakosabban lépett tel és.több és több jogot követelt magának, a leány végleg kiadta az útját, sőt hogy a kikosarazott kérőt bosszant­sa, másokkal feltűnően udvaroltatott magának. Ez annyira elkeserítette Frenz Pétert, hogy bosszúra határozta el magát. Fi­vérétől Frenz Györgytől revolvert kért és kapott, azt magához vette és kilese, amikor Olgyi Zsófia lefekszik, 1922 június 20-ikán, este kilenc és fél órakor az ablakon keresztül a leány szálfáidba lőtt. A golyó a leány szivébe kiíródott és megölte. A lövés zajára a csendes, kis Uzdin lakóházainak ablakai kinyíltak és só­ikat) látták a sötétben tovasurranó gyil­kost. Frenz Pétert és fivérét, Frcnz Györgyöt, aki a gyilkosság elkövetése­kor vele volt. A két testvért.letartőztaták. A pancscvói kerületi törvényszék j922 december 3-vkán Frcnz Pétert gyilkos­ság miatt tizenkét évi fegyházra. Frcnz Györgyöt, mint felbujtót és tettestársat nyolc évi* fegyházra ítélte. Felebbezés folytán az ügy a noviszadi felebbviteli bírósághoz került, amely helybenhagyta az. Ítéletet és a semmi tó­­szék is elvetetté az elítéltek semmiségi panaszait, ügy hogy az Ítélet jogerőre emelkedett. -A két elitéltet a pancsevöi ügyészség fogházából a mitrovicai íegyházba akarták szállítani, de Frenz Péter, ed­dig meg nem állapított módon megszö­kött a fogházból. Frenz Péter a fogház konyhakertiében dolgozott és Pavkavics Stevan fogházör volt megbízva, hogy a rabokra vigyázzon.- Amikor a kerti munkát befejezték és a rabokat vissza akarták cellájukba vezetni, Frcnz Péter hiányzott. Nyomban keresésére indul­tak, de hiába, Frenz Péter eltűnt és a nyomozás adatai szerint Romániába szökött. A pancsevöi ügyészség rabszöktetés miatt vádat emelt Pavkovics Stevan fogházör ellen, de vádat emelt Frcnz szülei, k'rcfz Tódor és Mária, továbbá több uzdini lakos, Erdélyén János, Er­­delyán Mihály és Samanac Ádám ellen, hogy ezek elősegítették a rab szökését. A pancsevói kerületi törvényszék szer­dán tárgyalta az ügyet és dr. Arszcnic­­vics Milorád noviszadi ügyvédjelölt véuöbszéde után Pavkovics Stevan Hamisításra alapított biztosító társaság Lábass Juci nyolcszázötvenmilliót veszteit a budapesti Élet- és Járadékbiztosító Intézetnél Budapestről jelentik. Az Élet- és Járadékbiztosító Intézet letartózta­tott vezérigazgatójának, Kállai Bé­lának és Kallós Sándornak, az inté­zet fötisztviselőjének bűnügyében a rendőrség tovább folytatja a vizs­gálatot. A rendőrség megállapítot­ta, hogy az intézet két vezetője hét­­százmilliós biankó váltót hamisított. Kallós vallomása szerint a váltóha­­misitást azért követték el, mert az intézetnek nagyobb tőkére volt szük­sége, arait igy akartak megszerez­ni és arra számítottak, hogy a ha­mis váltókat be lehet vonni anélkül, hogy a visszaélést bárki is felfe­dezné. Amikor az intézet anyagilag meg­rendült, a váltóhamisításon kívül a vezérigazgató úgy is felvett te­kintélyes összegeket, hogy kisebb intézetektől, valamint magánosok­tól nagy kosztkamatra kölcsönöket vett fel. Az intézet két vezetőjének letartóztatása óta százak ostromol­ják a főkapitányságot, akik mind elvesztett pénzüket szeretnék visz­­szászerezni. A hitelezők között van Lábass Juci, a szuboticai származá­sú neves primadonna is, aki nyolc­­százötvenmillió koronát adott koszt­­pénzre az intézetnek, valamint Dö­mötör Ilona operaénekesnő, aki két­százötvenmillió magyar koronával károsult. A rendőrség csütörtökön a bizto­sító intézet öt más tisztviselőjét ki­hallgatta, de a rendelkezésére álló adatok szerint a többi alkalmazot­tak nem vettek részt a bűnös üzei­­mekben. A rendőrség megállapítása szerint Kállai vezérigazgató ismert alakja volt a budapesti éjszakai élet­nek is és főképp költekező életmód­jában ' látják az intézet összeomlá­sának okát. Elhidegiilt a jugoszláv-albán viszony Akosz'ovői komilé ismét megindította az ellenséges propagandát idegen befolyás érvényesül Albániában Jugoszlávia ellen Beogradbóf jelentik: Az albán kormány magatartása, amelyet az utóbbi időben Jugoszláviával szem­ben tahusit, Beogradban kedvezőt­len megítélésre talál. Különösen sok kommentárra adott alkalmat az, hogy a jugoszláv-albán kereskedel­mi szerződés aláírását az álbán de­legáció az utolsó pillanatban, Ach­med Zogu rendeletére, elhalasz­totta. A Politika arról értesül, hogy az albán Koszovói Komité, amely leg­utóbb Achmed Zogu köztársasági elnököt választotta vezetőjévé, is­mét" fokozottabb propagandát fejt ki a hátaimét)tf jugoszláv területen. Mindezeket a jelenségeket a lap égy idegen állam befolyására ve­zeti, amely egyre inkább érezteti hatását a szomszédország viszonyá­ban. Ez a befolyás veszélyezteti a Balkán békéjét és Albánia önálló­ságát is. Megállapítható, hogy a ju­goszláv közvélemény Hangulata,, a mely kezdetben rendkívül barátsá­gos volt az uj albán kormányzat iránt, ma már teljesen megváltozott Késsel támadt egy szarajevói negyedik Véres karc a tanteremben diák és tanár között Letartóztatták a k selo gimnazistát Szarajevóból jelentik: Szerdán dél­előtt véres verekedés színhelye volt a szarajevói főgimnázium negyedik osz­tályának tanterme. Petrovics Boskó ta­nár, amint benyílóit a tanterembe, az első padokból elébe ugrott Bilcsár Milo­ván negyedik osztályú tanuló és kérte, hogy mivel utolsó számtanára van, fe­leltesse, mert legutóbb rossz osztályza­tot kapott. A tanár erélyesen. rendre­­utasitotta a diákot és közölte vele. hogy nem felelteti, mert már lezárta az osz­tályozást. A diák erre nagy kést vett ki a zse­béből és hátba szúrta a tanárt. A szúrás azonban csak a tanár kabátját hasította fel. Az öreg tanár a lökés kö­vetkeztében elvesztette egyensúlyát és elesett. A dühös diák a társai szemeláttára a földen fekvő tanárra ugrott és késével hatalmas ütést mért a pro­­v fesszor homlokára, úgyhogy a ta­nár jobb szemöldökét keresztbe­vágta. A tanár szemét elöntötte a vér. Az egész idő alatt halálos csend ural­kodott a teremben. Ekkor lépett be egy diák,, segítségére sietett a tanárnak és lefegyverezte verekedő osztálytársát. A tanárt nyomban beszállították a közkórházba, ahol ápolás alá vették. Bilcsár Milovánt á rendőrség letar tóztatta és az esetről értesítették a diák szüleit is, akinek édesapja baujalukai tanfelügyelő. A diák a kihallgatáson azt vallotta, hogy azért követte el tettét, mert a tanár három hónapig nem felel tette és meg akarta buktatni. Kiderült azonban, hogy Bilcsár Mi­lován számtani osztályzata egyike a legjobb osztályzatoknak, amit a negyedik osztályban a tanár adott. Amikor ezt Bilesárnak tudtára adták, sírva fakadt és kijelentette, hogy ön­gyilkos lesz. . Egy boldog bácskai fala ahonnan elhelyezték a jegyzőt, al­jegyzőt, ndóíárnokot, rendőrid­­ügyelőt s elcsapták a rendőröket fia a novoszelóí lakosság szive sze­rint cselekedhetne, úgy a dunamenti kis falu iobogödiszt öltene annak örömére, hogy hosszas és számtalan panaszjárá­­suk következtében végre elkerültek No­­voszelóról azok ' a közigazgatási köze­gek, akiknek brutalitása és' basáskodása pokollá tették a község lakosságának életét. A Bácsmegyei Napló áprilisban több cikkben mutatott rá a novoszelóí felhá­borító eseményekre. A községi rendőr­vezető, a német lakosság valóságos re­me, Morocsvacsics Brankó vert véres­re embereket, községbeli tekintélyes polgárokat. Különös kegyetlenséggel bánt el Negele Mátyással, a község egyik legtekintélyesebb birtokosával, akit addig veretett, mig Negele ott­hagyva családját, vagyonát, el nem me­nekült Novoszelóról. A küldöttségek végnélküli sora járt el minden illetékes tényezőnél, akik mind meglepődve hall­gatták a novoszelóí pokol eseményeit és mégis hónapok kellettek, rnig a novo­­szetói véreskezü rendőrök megkapták a büntetésüket. Elhelyezték őkeh Rendkívül sok panasz volt Bcszenko­­vics Péter községi jegyző ellen, aki a község legtekintélyesebb polgárait hu­szonöt botiiléssel fenyegette meg és aki a községi képviselőtestület tudta és be­leegyezése nélkül olymódon kezelte a községi vagyont, hogy a kis Novoszelóí) a pótadó 1925-ben 1600 és 1926-ban 1800 százalékot tett ki. Másiráuyu pa­naszokat is emeltek s Bojkics Bogdán vármegyei főjegyző megállapította, hogy Novoszeló községben egy Hrsztics Pét ár nevű telepes kapott földet. Hrsz­­ticsnek olyan összeköttetései voltak, hogy aki nem parírozott, azt clcsapták, flrisz'tics kezdeményezésére, az utóbbi pár év alatt bárom községi jegyzőt, nyolc községi bírót csaptak cl Novosze­­ión. Ezt a sorsot akarta' elkerülni Bcr­­zenkovics s vak eszközévé lett az uj községi polgárnak. Đr. Petrovics Miiivoj bácsmegyei fő­ispán és Rajics Szvetozár alispán most erélyes kézzel fogtak a rendcsinálás­hoz. Mindenekelőtt a minden baj kutforrá­­sát: Berzenkovics Péter jegyzőt he­lyezték el Novoszelóról, ahova Jablano­­vics Brankó kupuszinai jegyzőt nevezték ki, aki csak jósokára foglalhatta el ál­lását, mert a régi jegyző minden követ megmozgatott, hogy a községben visz- Szamaradhasson. Jablanovics Brankó gőzerővel látott a véreskezü-uralom el­takarításához és mindenben a község lakosságának kedvére igyekszik eljárni. Elhelyezték továbbá Morocsvacsics Brankó rendőrvezetőt is, aki a véres ve­­retések aktiv szereplője volt és helyébe a már Novoszelóí) beosztva volt és ott népszerű Petrovics Jócó rendőrvezetőt nevezték ki. Morocsvacsics bűntársai­nak, a másik két rendőrnek: Berzenko­vics Sztipóiiak, a volt jegyző közeli ro­konának és Gajics Tihamérnak is fel­mondtak. Basta Györgye aljegyzőt Lalicsra he­lyezték el és helyébe Sikopária Brani­­szláv volt noviszadi pénzügyigazgatósá­gi tisztviselő került Novoszelóra, aki megfeszített munkával dolgozik a két év óta teljesen elhanyagolt adókönyvek és községi adminisztráció rendbehozásán. És elbocsájtották Tapavica Szíeván adóirnokot is, aki más szempontokból vált alkalmatlanná. És hogy Novoszelón teljes legyen a boldogság, hétfőn és kedden újból ki­szállt Novoszelóra Bojkics Bogdán vár­megyei főjegyző és Bodonyi Gyula vár­megyei számvevő. A bizottság a köz­ség tekintélyes polgárait sorra meghall­gatta és biztosította, hogy az uj köz­igazgatási közegek vezetése mellett No­­voszelóra a békebeli közigazgatási álla­potok térnek vissza. ’Novoszeló lakossága ünnepel. A lel­kek, a meggyötört, megkinzott, agyon­gyötört lelkek ünnepe a görögkeleti ál­dozó csütörtök napja.

Next

/
Thumbnails
Contents